Apor Vilmos Katolikus Főiskola: Csecsemő- és Kisgyermeknevelő Képzés

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) hosszú és gazdag története során mindig is kiemelt figyelmet fordított a pedagógusképzésre. A főiskola, mely 2000-ben vette fel Apor Vilmos püspök nevét, ma Vácott és Budapesten kínál képzéseket, többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakot, amely a három év alatti gyermekek nevelésére és fejlesztésére készíti fel a hallgatókat.

A Zsámbéki Gyökerek

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola története 1865-ben kezdődött Magyarországon, amikor a svájci Ingenbohlban alapított Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek megtelepedtek. 1901-ben a Budapesttől mintegy 30 kilométerre fekvő Zsámbék községben létrehozták első magyar noviciátusukat. A romos, de nagy várkastélyt 1904-ben a község képviselő-testülete iskolai célokra átengedte az apácarendnek.

A rend vállalta a romos épület helyrehozását, valamint magyar tannyelvű, római katolikus négy leányosztály és két kisdedóvó létrehozását. A polgári leányiskola 1905-ben nyitotta meg kapuját. A Nővérek 1921-től 1925-ig fiú polgári iskolát is működtettek, annak megszüntetését követően pedig felsőbb háztartási leányiskolát nyitottak. Ez a „lépcsősen egymásra épülő oktatási rendszer” 1929-ben a tanítóképző intézet megnyitásával teljesedett ki.

A Nővérek a barokk stílusú volt Zichy-kastélyban az ország egyik legjobban felszerelt, legmodernebb intézményét alakították ki. Az első képesítőket 1934-ben adták át, s 1948-ig mintegy 900 növendék kapott tanítónői oklevelet. 1938-39-ben a Nővérek leánylíceumot nyitottak, és a községtől megvásárolt újabb földterületen játszóteret és teniszpályát létesítettek.

Államosítás és Újjáéledés

1948. június 30-án a XXXI. törvénycikk alapján a tanítónőképző intézetet és leánylíceumot államosították. 1948-ban tehát megszakadt Zsámbékon a tanítóképzés folyamata. Helyén a Földművelődésügyi Minisztérium 1949-ben Mezőgazdasági Akadémiát létesített, amely 1950-ben Gödöllőre költözött. Az Oktatási Minisztérium a Pest megyében évek óta tapasztalható pedagógushiány enyhítésére 1977 szeptemberében engedélyezte, hogy Zsámbékon az Esztergomi Tanítóképző Főiskolának kihelyezett tagozata létesüljön.

A tanítóképzés az 1948-as megszüntetés után 29 évvel megváltozott feltételekkel, immár főiskolai szinten indult újra az egykori kastélyban. Az első tanévben 78 hallgatóval, 10 oktatóval kezdődött meg az oktatás. 1983. szeptember 1-jétől az intézmény Zsámbéki Tanítóképző Főiskola néven önálló főiskolaként folytathatta működését. A rendeletben meghatározott intézményi feladata általános iskolai tanítók és óvónők képzése volt. A tanítóképzés mellett 1983-tól új szakként, kezdetben két évfolyamon felsőfokú óvónőképzés indult.

A Katolikus Egyház Visszatérése és a Főiskola Neve

A főiskola történetének harmadik korszaka 1993. július 1-jével kezdődött, amikor a rendszerváltást követően az intézményt visszavette a Katolikus Egyház. Az ingatlanokat visszakapták a korábbi tulajdonosok, a Keresztes Nővérek, a működtetést pedig a Székesfehérvári Egyházmegye vállalta magára. A továbbra is állami feladatokat ellátó, államilag elismert diplomát kiadó Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola nyitott maradt minden jelentkező számára, aki a főiskola szellemiségét tiszteletben tartotta.

A főiskola a Zsámbéki modellben megfogalmazott „több lábon állást” leginkább a kétszakos képzések bevezetésével biztosította. A hallgatók a tanító szak mellé hitoktató, illetve kántor, az óvodapedagógusok pedig hitoktató szakot is felvehettek. Az intézmény hallgatói létszáma a tanító és az óvodapedagógus szak mellett újonnan indított szociálpedagógus szakkal, a hitéleti szakokkal, valamint a posztgraduális képzésekben részt vevőkkel megközelítette az ezer főt. 2000-ben az intézmény felvette Apor Vilmos püspök nevét.

Tűzeset és Költözés Vácra

A főiskola történetében 2003 augusztusában drámai fordulat következett be. Az épület tetőfedési munkálatai során a tetőszerkezet kigyulladt, és több mint 50%-a leégett. A tűzeset következményeként az alsóbb szintek is jelentősen megrongálódtak. Az épület teljes helyrehozatala több évre szóló renoválási munkát igényelt. Ilyen körülmények között a főiskola Zsámbékon tovább nem volt működtethető.

A Székesfehérvári Egyházmegye a Magyar Püspöki Karhoz fordult segítségért. A döntés alapján a főiskola Vácra költözött, ahol megfelelő kapacitású épületek álltak rendelkezésre. Vácott a volt papnevelő intézet épületén kívül megkapta a korábbi gimnáziumi épületet (ma Szent Miklós épület), a Honvéd utcában található korábbi egyházi középiskolai kollégium épületét (ma Szent József épület) és az Egyházmegyével közös használatba kapta a Galamb utcai nagyelőadót.

2004. szeptember 1-jén, a megelőző legszükségesebb építészeti munkálatok után, az oktatás a váci egyházmegye irányításával, dr. Beer Miklós püspök atya támogatásával, teljes kapacitással megindulhatott. Az átköltözést követően új gyakorlóhelyek kialakítása vált szükségessé. A budapesti Patrona Hungariae Gyakorló Általános Iskola megtartása mellett a szakmai gyakorlatok vezetését a váci Karolina Katolikus Általános Iskola látta el. Az óvodapedagógus szak létszáma látványosan növekedett, ezért a feladatok ellátására a budapesti gyakorlóóvoda mellé évről évre újabb váci és fővárosi külső óvodák bevonására volt szükség.

Csecsemő- és Kisgyermeknevelő Alapképzés

A többi felsőfokú intézményhez hasonlóan a Bolognai folyamat során az Apor Vilmos Katolikus Főiskola is áttért a BA és MA képzésekre. Az AVKF jelenleg is kínál csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzést (BA) nappali és levelező tagozaton Vácott és Budapesten.

A Képzés Célja és Tartalma

• Végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
• Szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő
• Képzési terület: pedagógusképzés
• Képzési idő: 6 félév (180 kredit)

A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermek-nevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.

Felvételi Információk és Követelmények

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon alkalmassági vizsga van. Erről részletes tájékoztató a Főiskola honlapján (www.avkf.hu) található a Felvételizőknek -> Felvételi elbeszélgetés/alkalmassági vizsga menüpontban.

Érettségi Követelmények

Az alkalmassági vizsga mellett az alábbi érettségi tárgyak szükségesek a jelentkezéshez:

• Magyar nyelv és irodalom (közép vagy emelt szintű érettségi)
• És az alábbiak közül egy (közép vagy emelt szintű érettségi):
  • Biológia
  • Dráma
  • Ének
  • Filozófia
  • Fizika
  • Matematika
  • Mozgóképkultúra és médiaismeret
  • Társadalomismeret
  • Testnevelés
  • Történelem
  • Vizuális kultúra
  • Egészségügyi alapismeretek (szakmai előkészítő)
  • Oktatási alapismeretek (szakmai előkészítő)
  • Szociális alapismeretek (szakmai előkészítő)
  • Egészségügy ismeretek (ágazati szakmai)
  • Pedagógia ismeretek (ágazati szakmai)
  • Szociális ismeretek (ágazati szakmai)
  • Egyházzenész-ismeretek (ágazaton belüli specializáció)
  • Gyakorlatos színész-ismeretek (ágazaton belüli specializáció)
  • Jazz-zenész-ismeretek (ágazaton belüli specializáció)
  • Klasszikuszenész-ismeretek (ágazaton belüli specializáció)
  • Népzenész-ismeretek (ágazaton belüli specializáció)
  • Táncos ismeretek (ágazaton belüli specializáció)
  • Egy idegen nyelv (angol, beás, francia, lovári, német, olasz, orosz, spanyol)

Pontszámítás

A felvételi összpontszám kiszámítható a középiskolai osztályzatokból, az érettségi eredményéből, egyes esetekben a szakképzettségből, szakképesítésből, az ennek során tett szakmai vizsga eredményéből, vagy felsőfokú oklevélből vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből, egyes szakokon az előírt gyakorlati vizsga eredményéből. Ezekből összesen 400 pont szerezhető, amelyhez még hozzáadják az ún. intézményi pontokat (max. 100 pont).

Egyéb Feltételek

• Az alkalmassági vizsgára mindenkinek vinnie kell a kitöltött, aláírt egészségügyi nyilatkozatot/alkalmassági lapot, mely letölthető a Főiskola honlapjáról.
• Az előzetes alkalmassági vizsgán szerzett "nem felelt meg" minősítés a vizsga ismétlésével javítható.
• A Főiskola fenntartója a Váci Egyházmegye. Az intézmény nyitott a nem katolikus vallású, vagy ateista hallgatók előtt is. A képzésekben minden szakon megjelenik a katolikus értékek képviselete, közvetítése.

tags: #apor #vilmos #kisgyermeknevelo