Az apasági szabadság, köznyelvén "apaszabi", kiváló lehetőség az újdonsült vagy leendő édesapák számára, hogy részt vehessenek gyermekük életének első, meghatározó heteiben. Ez a Munka Törvénykönyve által biztosított speciális munkaidő-kedvezmény, melynek célja kettős: egyrészt segíti a munka és magánélet közötti egyensúly megteremtését, másrészt támogatja a korai szoros családi kötelékek kialakítását. Ez az időszak különleges lehetőséget biztosít az édesapák számára, hogy részesei legyenek a gyermek életének első heteiben, támogathassák az édesanyát, és kialakíthassák a saját szülői rutinjukat.
Ki jogosult apasági szabadságra?
Az apasági szabadság minden munkaviszonyban álló férfit megillet, aki vér szerinti édesapa vagy örökbefogadó férfi. Fontos tudni, hogy a jogosultsághoz nem szükséges házastársi kapcsolat az édesanyával, elegendő az apai jogállás, és nem számít a foglalkoztatás formája (határozatlan, határozott idejű vagy próbaidős munkaviszony). Különösen méltányos szabály, hogy az apasági szabadság akkor is jár, ha a gyermek sajnálatos módon halva születik vagy a megszületése után meghal.
Az apasági szabadság hossza és időtartama
A gyermek születése után járó szabadság mértéke egységesen 10 munkanap, ami ikrek esetében sem növekszik. A szabadságot legfeljebb két részletben lehet kivenni, az apa kérésének megfelelő időpontban. 2025. január 1-jétől jelentős változás lépett életbe: míg korábban a gyermek születését követő második hónap végéig volt lehetőség kivenni az apasági szabadságot, ez az időkeret négy hónapra bővült. Az apasági szabadság nem arányosítható: évközbeni munkaváltás esetén is ugyanúgy jár a 10 nap az apának, amelyet a munkáltató nem szakíthat meg semmilyen indokkal.
Például, ha József kislánya 2024. február 5-én született, akkor legkésőbb 2024. június 5-ig veheti igénybe a szabadságot. A szabadság igénybevételéhez nem szükséges fennálló házastársi kapcsolat.
Az apasági szabadság alatti díjazás
Az apasági szabadság alatti díjazás két részre oszlik:
- Az első 5 nap (1-5. nap) során az apa teljes távolléti díja jár a dolgozónak, vagyis ugyanannyi fizetést kap, mintha dolgozna vagy fizetett szabadságon lenne.
- A második 5 napban (6-10. nap) viszont csak a távolléti díja 40%-ának megfelelő összeget vihet haza. Ezt a munkáltató saját döntése alapján felülbírálhatja és kiegészítheti teljes fizetésre, azonban a törvény csak a 40% kifizetésére kötelezi.
Így a teljes időszakra átlagosan a távolléti díj 70%-át kapja meg az édesapa. Érdekesség, hogy az első 5 nap költségét a központi költségvetés téríti meg a munkáltatók számára, míg a második 5 nap díjazását teljes egészében a munkáltató viseli.
Apasági szabadság igénylése
Az apasági szabadság nem kötelező, az apa döntheti el, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A munkáltató felé egy saját kezűleg megírt kérelmet kell benyújtani, a Munka Törvénykönyve 118. § (4) bekezdésére hivatkozva. Ebben fel kell tüntetni a saját, valamint a gyermek adatait, valamint az igényelni kívánt napokat. Fontos a tudatos tervezés: gondoljuk át, mikor szeretnénk kivenni az apasági szabadságot - rögtön a szülés utáni napokban, vagy kicsit később, például amikor már mindenki otthon van. Ne várjunk túl sokáig: legkésőbb a gyermek születését/örökbefogadását követő 4. hónap végéig kell felhasználni.
Gyermek születése után járó szabadság egyéb formái
Az apasági szabadság mellett több más támogatási forma is elérhető az édesapák (és édesanyák) számára:
- Szülői szabadság: A gyermek 3 éves koráig 44 munkanap vehető igénybe (legalább egyéves munkaviszony esetén), amelynek díjazása a távolléti díj 10%-a. Fontos szabály, hogy abban az esetben, ha a szülői szabadságon lévő anya vagy apa az adott gyermekre vonatkozóan GYES vagy GYED folyósításában részesül, a 10%-os távolléti díj mértékét csökkentik a GYES/GYED összegével. A 44 nap szülői szabadság igénybevételét a fizetett szabadsághoz hasonlóan 15 nappal előre jelezni kell.
- Gyermekek után járó pótszabadság: Évi 2-7 nap extra szabadság a gyermekek száma szerint (egy gyermeknél 2, két gyermeknél 4, három vagy több gyermek esetén 7 munkanap). Tartósan beteg gyermekre további 2 nap jár évente. A szülői pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének az évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
- GYED mellett munkavégzés: A gyermek születését követő 169. naptól a GYED mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni.
- Alapszabadság és életkor alapú pótszabadság: Az éves alapszabadság egységesen 20 munkanap. Ezt életkori alapon járó pótszabadságok egészítik ki. Például, abban az évben, amikor valaki 25 éves lesz, jár +1 nap, amikor 28 + még 1 nap, amikor 31 + még 1 nap, aztán kétévente +1 nap, egészen 45 éves korig, amikor eléri az évi maximális +10 nap életkor után járó szabadságot.
Visszatérés a munkába a gyermekgondozás után
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy az anyának (vagy ha apa van a gyermekkel, akkor neki) lehetősége van arra a munkahelyre visszamenni dolgozni, ahol a babázás előtt foglalkoztatták. A szülési szabadság 24 hete alatt (amikor a CSED-et folyósítják) nem lehet dolgozni, de a GYED alatt (amikor egyébként fizetés nélküli szabadságon van a szülő) már lehet, korlátlanul. Ajánlott legalább egy-két hónappal korábban szólni a munkáltatónak, hogy fel tudjon készülni a változásra. Miután a szülő kérte a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, a rá következő 31. nap lesz az első munkanap.
A gyermekkel otthon töltött idő egy részére szabadság is jár. Ezt a szabadságot a szülési szabadság 24 hete és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 60 napon belül. Fontos előre egyeztetni a munkáltatóval, hogy mennyi szabadság jár, és mikor szeretné kivenni a szülő, például ha közösségbe kell szoktatni a gyereket.
A visszatéréskori bérnél a korábbi bért annyival kell megemelni, amennyivel az azonos munkakörben lévők bére emelkedett, amíg a szülő otthon volt a gyermekével. Ha nincs ugyanolyan munkakör, akkor annyival, amennyi volt az éves béremelés időközben. A szülő bére akkor sem csökkenhet, ha csak a korábbitól eltérő munkakört tudnak neki felajánlani. Egyenlőtlen munkaidős foglalkoztatás csak akkor lehetséges, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult. Ha a gyermek még nincs négyéves (vagy háromnál több gyermeket nevel a szülő), akkor 4 órás részmunkaidős foglalkoztatást kérhet a szülő a munkáltatótól.
Az apasági szabadság nemzetközi kontextusban és a pozitív hatásai
Érdemes tudni, hogy a magyar szabályozás az európai átlaghoz igazodik. Az EU tagállamaiban általában 10-14 nap apasági szabadság az általános, bár vannak ennél bőkezűbb országok is. A 2019/1158 EU irányelv minimumkövetelményként 10 munkanapot határoz meg, amelyet Magyarország teljesít.
A nemzetközi tapasztalatok, különösen Svédország példája, jól mutatják az apai szerepvállalás támogatásának pozitív hatásait. Svédország eleve elég rugalmasan áll a szülés utáni támogatásokhoz, és bátorítja az apákat, hogy ők is vegyenek részt a gyereknevelésben: minden gyerek születésénél összesen 16 hónap szabadságot oszthatnak el maguk között a szülők, de a teljes 16 hónapot csak akkor tudják felhasználni, ha mindkét szülő kivesz legalább 2 hónapot. Ennek ellenére Svédországban is igaz, hogy általában az anya maradt otthon. Egy 2012-es reform óta azonban a gyerek születése utáni egy évben 30 napon át egyszerre lehettek otthon a szülők, és ezeket a napokat az apák teljesen rugalmasan használhatták fel.
A kutatások szerint ez a svéd reform jelentősen javította az anyák egészségi állapotát: 6 hónappal a szülés után 26 százalékkal csökkent a szorongáscsökkentő gyógyszerek használata, 14 százalékkal a kórházi tartózkodások és szakorvosi látogatások száma, és 11 százalékkal az antibiotikum-használat. Az első ország, amely olyan, a rugalmasabb szülési szabadsággal kapcsolatos politikát folytatott, amelyben mindkét szülőnek azonos jogai voltak, Svédország volt - 1974-ben. Manapság kimagaslóan sok apuka használja ki az apai szabadságot: az összes szülői szabadság 30 százalékát az apák veszik ki. A többi skandináv országban is jellemző ez a hozzáállás. Spanyolország például teljesen egyenlő rendszert vezetett be 2022-től, amelyben mindkét szülő 16 hetet kapott, ami gyors változás volt a korábbi 2 napos apai szabadsághoz képest.
Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyermekek, akiknek az apukájuk több időt töltött velük otthon, amikor kisbabák voltak, közelebbinek érzik a kapcsolatukat, mint azok, akiknek nem. Emellett a válás kockázata is csökken, ha az apuka a gyermek születése után apasági szabadságot vesz ki. A kismamák egészségére is pozitív hatással van az apuka fokozott jelenléte az első hónapokban.
Az egyenlőbb szerepvállalás munkaerő-piaci hatásai
Ennek az egyenlőbb gyereknevelési szerepvállalásnak nemcsak családharmonizációs hatásai vannak, hanem a munkaerőpiacon is érezteti hatását. Svédországban az anyák 86 százaléka dolgozik valamilyen formában. A nők munkába való visszatérése azért sem mellékes kérdés, mert a McKinsey 2019-es kutatása szerint a nők fokozott munkapiaci részvételével, a Közép- és Kelet-európai régió évi 146 milliárd eurót tudna hozzáadni az éves GDP-jéhez 2030-ig. A kutatás azt is bizonyította, hogy a legnagyobb diverzitású vezetőségű cégek 26 százalékkal nagyobb eséllyel tesznek szert átlag feletti bevételre, mint kevésbé diverz társaik. Ez talán annak is tudható be, hogy a nők jobb munkakörnyezetet teremtenek, amelyben a beosztottak is erősebben támogatva érzik magukat.
tags: #apak #szules #utani #szabadsaga