Az apai tényezők hatása a magzatra és a gyermek egészségére

Számos vizsgálat igazolta már, hogy az anya terhességet megelőző és terhesség alatti életmódja, káros szenvedélyei hatással vannak a magzatra, meglepő lehet azonban, hogy az apa szokásai is jelentősen befolyásolják a születendő gyermek egészségét.

Az eddig is ismert tény volt, hogy az anya által nyújtott hormonális, pszichológiai és tápanyagban gazdag környezet hatással van a gyermek génexpressziójára, sejtválaszára és szervstruktúrájára. Ugyanakkor arra eddig nem gondoltak, hogy az apának szintén nagy szerepe van, és hogy kora valamint életmódja megjelenik a gyermek génjeiben és így hatással van nem csak saját gyermekére, de az őt követő generációkra is.

Apai alkoholfogyasztás és hatása a magzatra

Az apa alkoholfogyasztása is károsítja a magzatot, nemcsak az anyáé - állapították meg állatkísérleteik során dél-koreai kutatók. Ha az anya rendszeresen fogyaszt alkoholt várandóssága alatt, a születendő gyermeknél úgynevezett magzati alkoholszindróma (FAS) alakulhat ki. Az ilyen csecsemő idegrendszere károsodik, testi és értelmi fejlődése is elmarad a többiekétől, viselkedési, később tanulási zavarai elszigetelhetik társaitól.

A tünetegyüttes és az apa ivási szokásai között eddig nem állapítottak meg ok-okozati kapcsolatot. Áttörést jelent az az új kutatás, amely kiderítette: az apai alkoholfogyasztás is árthat a magzatnak - idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál az Animal Cells and Systems szaklapban megjelent tanulmányt.

Dél-koreai kutatók hím egereknek adtak különböző töménységű alkoholt, egy másik egércsoportnak pedig csak sóoldatot. Ezután az állatok párosodtak, az így létrejött magzatokat pedig megvizsgálták a kutatók.

Már a megtermékenyítéskor eldőlt a magzatok sorsa

Az eredmények bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy az apai alkoholfogyasztás közvetlenül befolyásolja a magzati fejlődést. Az alkoholt fogyasztó egérapáktól származó magzatok szervei és agya rendellenesen fejlődött, a kontrolcsoportban fogant magzatoké normálisan. Az eredmények arra utalnak, hogy már a megtermékenyítéskor eldőlt a magzatok sorsa. A kutatók úgy vélik, az alkohol a hímivarsejtek azon génjeit károsítja, amelyek a normális magzatfejlődésért felelősek. Eddig úgy tudták, az apai életmód és a születendő gyermek egészsége között nincs összefüggés. Ez a kutatás bizonyította először, hogy a fogamzás előtti apai alkoholfogyasztás jelentős magzati károsodásokat okozhat.

Korábbi kutatásokból ismert, hogy az anyai alkoholfogyasztás a fogantatást megelőzően és a terhesség alatt is káros hatással van a magzatra. Emellett az is ésszerűnek tűnik, hogy az apa fogantatást megelőző alkoholfogyasztása befolyással lehet a magzat fejlődésére, hiszen az alkohol a hímivarsejtekre is hatással van. Ezt a feltételezést támasztja alá egy nemrég megjelent tanulmány, melyben igazolták azokat a korábban állatkísérletekben leírt összefüggéseket, mely szerint az apa fogantatást megelőző alkoholfogyasztása káros hatással van a magzat és a gyermek idegrendszeri fejlődéséére.

A Sanghajban végzett vizsgálat során az édesapák alkoholfogyasztási szokásait (mennyiség, minőség) a fogantatást megelőző 3 hónapra vonatkozóan az anyák visszaemlékezése segítségével rögzítették. Azon gyermekeket, akiknek az édesapja legalább hetente egy alkalommal fogyasztott alkoholt, az alkoholnak lehetséges káros hatásainak kitett csoportba sorolták. A gyermekek viselkedését egy, a gondviselő segítségével kitöltött ellenőrző lista segítségével értékelték a gyermekek 2, 4 és 6 éves korában.

Adott például az alkoholos magzat szindróma (FASD), amit olyan gyerekeknél is diagnosztizáltak, akiknek anyja egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. A kutatók szerint elképzelhető, hogy az FASD-vel született gyerekek többségének apja alkoholista. A Golding és számos más kutató is azonban már régóta gyanítja, hogy ebben az apa is szerepet játszik. „Évek óta hallunk olyan nőkről, akik azt állították: „Soha nem ittam a terhesség alatt, és most van egy FASD-gyerekem - de a partnerem krónikus alkoholfogyasztó volt”".

Egy kutatás több mint félmillió házaspár bevonásával Kínában például úgy találta, hogy a születési rendellenességek kockázata - beleértve a szájpadhasadékot, a veleszületett szívbetegséget és az emésztőrendszeri rendellenességeket - nagyobb, ha az apa a fogantatás előtt rendszeresen ivott, még akkor is, ha az anya nem ivott. Az elváltozások mind a koponya-arc mintázatában, mind az általános növekedésben rosszabbodtak, amikor mindkét szülő ivott. Még meglepőbb, hogy az állkapocsban, a fogak, a szemek méretében és a szemtávolságban - az emberi FASD minden tünete - kifejezettebbek voltak, ha az apa ivott. Golding meghökkent. Ez a legdrámaibban akkor jelentkezett, ha mindkét szülő ivott alkoholt. Az egerek agya nemcsak másként szerveződött, hanem viselkedésük és motoros készségeik is különböztek. Golding arra is bizonyítékot talált egér megfigyeléseiben, hogy az apai alkoholfogyasztás más, a magzati növekedést befolyásoló változásokhoz vezethet a spermiumokban.

Dohányzás és drogfogyasztás: apai és anyai hatások

A dohányzás erősen romboló hatásait hiába ismerjük, ez többnyire nem gátol meg bennünket abban, hogy a cigaretta füstjét tovább élvezzük. A férfiak esetében a nikotin érösszehúzó hatása hosszabb távon a merevedési zavarok melegágya lehet. Ezen felül a dohányfüst roncsolja a spermiumokat, mind minőségüket, mind számukat tekintve. Ebben pedig amúgy sem áll túl jól az erősebbik nem. Az utóbbi években ugyanis a sperma minősége és mennyisége is romlásnak indult a statisztika szerint, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha a dohányos édesapa mégis célba juttatja katonáit, akkor sincsen nyert ügye. A dohányzás ugyanis - mint azt írtuk - hatással van a sperma minőségére is. Sok esetben a spermiumok életben maradnak ugyan, és a mozgásuk is megfelelő, vagyis a megtermékenyítés is létrejöhet.

A hatást kivédeni is igen nehéz, hiszen ahhoz, hogy a nikotin, és más káros anyagok kiürüljenek a szervezetből, akár évekre is szükség lehet, mivel sok ilyen anyag a zsírban raktározódik el, vagyis mozgás hatására újra felszabadul. Az emberben és az egereknél is bizonyítékok állnak rendelkezésre a dohányzás öröklött genetikai állományra gyakorolt hatásáról.

Kábítószer-fogyasztás a terhesség alatt

A kábítószer-fogyasztás nagymértékben növeli a várandósság alatti és a szüléskori szövődmények kockázatát. Minden nő, aki terhesség alatt kábítószert fogyaszt, gyermeke életével játszik. A drogok használata törvénybe ütközik, tehát az anyuka nemcsak a babának és saját magának árt, hanem törvényt is sért.

A terhesség alatti kokainhasználat képes negatívan befolyásolni a magzat fejlődését. Hatására mind a szülés előtt, mind utána nagyon komoly elváltozások jelentkezhetnek például a szív pitvaraiban és kamráiban, de okozhatja a szív nem megfelelő fejlődését vagy aritmiát is. A kokain miatt a még meg nem született magzat szív szövetei elhalnak és a szívbetegségek kockázata megnő. A szív mellett a kokain a vesék működésére és fejlődésére is károsan hat. Emiatt a vese vérszűrő és vizelettermelő képessége lecsökken, és egészséges veseszövetek helyett ciszták nőnek bennük. Ennél fogva a terhesség alatt kokaint fogyasztó nők gyermekei gyakran szorulnak dialízisre és veseátültetésre, de ha mindkét vese érintett, a csecsemők az esetek nagy részében nem élik túl. Mivel a kokain hatására a vérerek összezsugorodnak, a vérnyomás emelkedik, a placenta nem kap megfelelő oxigén-utánpótlást, ami méhlepény leváláshoz vezethet, ez pedig mind a magzat, mind az anya életét veszélyezteti. A kokainhasználat miatt szintén megnő, egészen pontosan megháromszorozódik a koraszülés esélye, ez a baba tüdejének, szívének és agyának nem megfelelő fejlődéséhez vezethet. De még ha időben is születik a gyermek a kokain okozta sérülések miatt hasonló mértékű lesz a valószínűsége, hogy a testéhez képest túl kicsi fejjel születik, ami sajnos sok esetben együtt jár a magzat agyi fejlődésének akadályaival. Az anya terhesség alatti kokainfogyasztása vetéléshez vezethet. Ritkán, a terhesség korai szakaszában, a kokain veleszületett fejlődési rendellenességeket okoz, amely érintheti a vesék mellett a szemeket, az agyat és a végtagokat is. Kokainfüggő anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz alacsonyabb születési súlyú, és az átlagosnál kisebb lesz a hossza és a fejkörfogata.

Mivel az opiátok átjutnak a méhlepényen, az újszülött már azokhoz szokva jön világra. Az elvonási tünetek általában a születés után 72 órán belül jelentkeznek: nyugtalanság erőteljes sírással, ingerlékenység, merev izmok, hányás, hasmenés, verejtékezés, szapora légzés és görcsök lépnek fel. A heroin addiktív hatása nem csak a terhes nőt, de a babát is érinti. De még ha nem is válik a magzat függővé és ha az anya megpróbál leszokni a szerről születendő gyermeke miatt, az elvonási tünetek akkor is negatív hatással lehetnek a magzatra. Az újszülöttkori absztinencia-szindróma olyan tünetekkel jelentkezik, mint az ingerlékenység, a testhőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya, vagy különféle rohamok. A heroin bevitelének módja további betegségeket okozhat. Mivel vénás injekcióval juttatják a szervezetbe, a nem steril tűkkel a heroinisták könnyen beolthatják magukat olyan fertőző ágensekkel, mint a Hepatitisz B vagy a HIV vírus. Ezek a betegségek pedig a babát is megfertőzik, akinek születésüktől fogva nincs esélyük a zavartalan életre. A heroinhasználat elváltozásokat okozhat a placentában és az oxigén, valamint a tápanyagellátásért felelős köldökzsinórban. Ennek eredményeképpen a koraszülés esélye óriásira nő, aminek rengeteg fejlődési rendellenesség lehet az eredménye. A felmérések szerint a heroinista anyák gyermekei négy és félszer nagyobb eséllyel születnek korán és alacsony súllyal.

A magzat szempontjából az egyik legveszélyesebb kábítószer a kokain és a heroin mellett a marihuána. A kannabisz a világ nagy részén egyre szélesebb körű társadalmi elfogadottságot élvez. Magyarországon is a kannabisz a legelterjedtebb drog minden korosztályban. Azon gyermekek, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen marihuánát fogyasztott, koncentrációs zavarokkal küzdenek. Amennyiben el akarják kerülni, hogy gyermeküknek memóriazavarai legyenek a várandós, illetve a szoptató anyáknak tartózkodniuk kellene a marihuána fogyasztásától. A graviditás idején a marihuána használóinál másfélszer magasabb volt a halvaszülés és az idő előtti burokrepedés aránya azokhoz képest, akik nem használtak ilyen kábítószert, illetve a hét napon túli kórházba kerülések száma is meghaladta a szert nem használók átlagát. A kenderfogyasztóknál jelentősen gyakoribb volt a koraszülés (1,4x) és a méhen belüli növekedés-visszamaradás (1,35x) is. Arról jelenleg még keveset tudunk, hogy felnőttkorra milyen hatásai lesznek annak, ha magzati korban a kender hatóanyagaival találkozott a fejlődő idegrendszer, arra azonban egyre több a bizonyíték, hogy a memóriára, az érzelmi fejlődésre és a verbális képességekre gyermekkorban káros hatással van.

Az amfetamin-származékok a központi idegrendszer fokozott izgalmi állapotát okozzák. Vizsgálatok során ellenőrizték, hogy milyen hatással van a magzatra azon anyák esetében, akik a gyógyszert étvágy-csökkentőnek, narkolepszia kezelésére, vagy illegális drogként fogyasztották. Azt hamar igazolták, hogy a szer gyorsan átjut a méhlepényen, és közel 6 óráig ugyanolyan koncentrációban van jelen a baba vérében, mint az anyáéban, kifejtve ugyanazon káros hatásokat, mint a felnőtt szervezetben. Több felmérés is kimutatta, hogy a droghasználat következménye fejlődési rendellenesség lehet, leggyakrabban szívfejlődési rendellenesség. A legkönnyebben a dextroamphetamine tartalmú étvágycsökkentők hatása volt vizsgálható. Húgy- és ivarszervi fejlődési rendellenességeket, szívfejlődési hibákat, nyúlajkat, súlyos végtagdeformitásokat és veleszületett csípőficamot találtak. Emellett kimutatták, hogy droghasználat során megnövekedett a koraszülések, a kis súlyú újszülöttek, és a spontán vetélések száma.

A várandóság alatt a kábítószerfogyasztás komoly veszélyekkel járhat a magzatokra és az újszülöttekre nézve. Az leendő édesanyák és édesapák sokat tehetnek a magzat egészségének védelmében, és az egyik legkritikusabb lépés a káros szenvedélyek, például a kábítószerfogyasztás elhagyása, lehetőleg már három hónappal a tervezett fogamzás előtt. A drogfogyasztás számos káros hatással járhat, mint például a koraszülés, alacsony születési súly, valamint a magzat testi fejlődésének elmaradása. A kábítószerhasználat jelentősen növeli a születendő gyermek esetében a maradandó tanulási, koncentrációs és értelmi zavarok kialakulásának kockázatát, beleértve a lassú értelmi fejlődést, hiperaktivitást, tanulási nehézségeket, gyenge emlékezőképességet, mozgáskoordinációs zavarokat, beszédzavart, gyenge hallást és társadalmi beilleszkedési problémákat. Terhesség alatt a kábítószer-használók körében gyakoribbak a vetélések, koraszülések, növekedésbeli elmaradások és lepényleválások.

Apai egészségi állapot és a terhesség kimenetele

A nem megfelelő táplálkozás és az alkoholfogyasztás fokozza a várandósság alatti és utáni komplikációk (pl. elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás) kockázatát és befolyásolja a születendő gyermek egészségét, növelve a későbbi tanulási nehézségek és krónikus betegségek kialakulásának a kockázatát. A megoldást a közös odafigyelés jelentheti. Érdemes már a babatervezés időszakában gondolni az egészségesebb táplálkozásra és kevesebb alkohol bevitelre. Nem csak a dohányzás, hanem a stressz, a mozgáshiány és a mindennapos rohanás is károsan hat ránk, és sajnos a termékenységünkre is.

Senkit sem lep meg, hogy az anyai egészség befolyásolja a termékenységet, de csaknem egymillió terhesség áttekintése alapján kiderült, hogy a vetélések és halvaszülések szorosan összefüggenek az apa egészségével is. A metabolikus szindróma legalább három jegyét felmutató apák magzatainak akár a negyede is elvetélhet.

A terhességek több mint negyede sikertelen lehet - a méhen kívül tapad meg a magzat, illetve vetéléssel vagy halvaszüléssel végződik a terhesség -, ha a leendő apa egészségi állapota rossz. A Human Reproduction című folyóiratban közölt kutatás azokat a férfiakat tekintette rossz egészségi állapotúnak, akik a metabolikus szindróma legalább három olyan jegyét mutatják, mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy a magas koleszterinszint.

A 2009 és 2016 közötti időszakból csaknem egymillió USA-beli terhességet áttekintő retrospektív tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a metabolikus szindrómával diagnosztizált férfiak partnereinek terhessége fokozott eséllyel végződik sikertelenül. Számszerűen:

„Jó ideje ismeretes, hogy az anya egészségi állapota befolyásolja a fejlődő magzatot, és hatással van a szülés körüli eseményekre. Azonban ez az első olyan tanulmány, amely számszerűen megmutatja, hogy az orvosi problémákkal küzdő férfiaktól fogant terhességek gyakrabban végződnek méhen kívüli beágyazódással, spontán vetéléssel vagy halvaszüléssel, és a kockázatnövekedés arányos az orvosi problémák számával" - nyilatkozta Michael Eisenberg, a Stanford Egyetem (Kalifornia, USA) orvosi karának tanára, aki a kutatást irányította.

„A férfiak általunk vizsgált csoportjában a terhesség elvesztésének kockázata 17 százalék volt azoknál a pároknál, ahol a férfi a metabolikus szindróma egyetlen ismérvét sem mutatta, ám ez az arány 21 százalékra nőtt, ha a férfi a szindróma egy komponensét, 23-ra, ha kettőt, és 27-re, ha annak három vagy több összetevőjét mutatta - folytatta Eisenberg. - Bár tanulmányunk nem bizonyító erejű arra nézve, hogy az apa rossz egészségi állapota idézi elő a terhesség elvesztését, mindenképpen rámutat egy ilyen összefüggésre. Az eredmények klinikai tanulsága az, hogy a fogantatás előtti termékenységi tanácsadás során a férfipartnerről sem szabad elfeledkezni, mivel az ő egészségi állapota is jelentős lenyomatot hagy a terhesség kimenetén."

A kutatók az USA-beli egészségbiztosítási kifizetéseket elemezték összesen 958 804 terhességgel kapcsolatban. A metabolikus szindrómán kívül egyéb idült egészségkárosodásokról, így a krónikus obstruktív tüdőbetegségről (COPD), a depresszióról és a szívbetegségről is gyűjtöttek adatokat. Valamennyi férfialany esetében kiszámították az idült egészségi problémákból adódó teljes terhelést, amelyben szerepet játszott az életkoron kívül a szívelégtelenség, szívroham, érrendszeri betegségek, vese- és májbetegségek, rák, stroke és elbutulás jelenléte a kórtörténetben. A számításokat úgy igazították, hogy a terhességet potenciálisan befolyásoló egyéb egészségi faktorok - anyai életkor, általános egészségi állapot, testsúly, illetve mindkét szülő dohányzási szokásai - hatását kiegyensúlyozzák.

A tanulmányban szereplő férfiak 4.6 százaléka volt 45 évnél idősebb, és 23.3 százalékuk mutatta a metabolikus szindróma legalább egy ismérvét a fogamzást megelőzően. A vizsgált terhességek közül 785 809 végződött élveszüléssel, és 172 995 - az összes terhesség 22 százaléka - veszett el méhen kívüli terhesség, vetélés vagy halvaszülés miatt. A várakozásnak megfelelően a sikertelen terhességek aránya nőtt az anyák életkorának és egészségi problémáinak függvényében. Az apai életkorral és egészséggel való összefüggés azonban az anyai hatás leválasztása után is megmaradt. Hogy az apa egészsége pontosan milyen mechanizmus útján szólhat bele a terhesség sikerébe, egyelőre ismeretlen.

"Elképzelhető, hogy az apa rossz egészségi állapota és egészségtelen életmódja kedvezőtlenül befolyásolja a sperma genetikai tartalmát és génjeinek kifejeződését, és ez beleszólhat a méhlepény működésébe is. Okozhatja például a megfigyelt terhességvesztéseket az, hogy a méhlepény nem működik megfelelően - vázolja a legvalószínűbbnek tűnő lehetőséget Eisenberg. Azt például már tudjuk, hogy az apai dohányzás és étrend befolyásolja a sperma minőségét."

Az apai életkor hatása a magzat egészségére

A férfiak egészsége is fontos a magzat fejlődéséhez. Egyre elterjedtebb, hogy a párok később, idősebb korban vállalnak gyereket. Az ma már közismert, hogy az anyai életkor előrehaladtával nő a magzat állapotát és a gyermek hosszú távú egészségét befolyásoló kockázatok kialakulásának esélye. Az orvosok is elsősorban az anyai tényezőket vizsgálják, amikor a születési kockázatokat mérlegelik, kevés szó esik az apai életkor és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésekről, pedig bizony az apán is sok múlik.

Hány éves kortól számít idősnek a kispapa?

A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedekben nemcsak a nők, hanem a férfiak esetében is későbbre tolódott a gyermekvállalás. Míg 2000-ben a legfőbb gyermekvállalási életkor a 28. életév volt a férfiak esetében, mostanra az első gyermek születésekor az apák átlagosan 32 évesek. Arról már sok kutatás és cikk született, hogy az édesanyák életkorának növekedése miatt milyen betegségek alakulnak ki gyakrabban az utódokban. Sajnos hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy egy gyermek egészsége genetikailag csak 50 %-ban múlik az anyán, a másik 50% az apától származik, így a genetikai betegségek esetében legalább olyan fontos az apai kockázatok felmérése is. Nincs abban egyetértés a kutatók és orvosok között, hogy mikortól számít idősnek egy kispapa, de az adatok arra mutatnak, hogy amint az apa eléri a 35 éves kort, csekély, de általános növekedés figyelhető meg a születéskori kockázatok terén, míg 40 éves kor után ez a rizikó már meredeken emelkedik.

Mi a magasabb kockázat oka?

A magasabb kockázat oka az, hogy az ondósejtképződés során a hímivarsejtek DNS-ében évente átlagosan 2 új mutáció halmozódik fel, tehát idősebb korra több mutáció van jelen az apa örökítőanyagában, és ezek a változások egyértelműen összefüggésbe hozhatók az utódokban megjelenő genetikai mutációk, valamint egyéb rendellenességek előfordulásával. A rendelkezésre álló adatok alapján az apai életkor előrehaladtával a fogantatáskor újonnan kialakuló (de novo) monogénes, azaz egy génhez köthető rendellenességek előfordulása növekszik, ezeknek a genetikai betegségeknek a kialakulása független az anya életkorától. Az idős korban gyermeket nemző férfiak utódainál pedig a skizofrénia, az autizmus és a születési rendellenességek kockázata nagyobb.

A baba betegsége gyakran a születés után derül ki

A monogénes rendellenességek a fogantatás után, a magzati korban gyakran nem ismerhetőek fel, mert vagy nem járnak ultrahangeltéréssel vagy az ultrahangeltérés csak későn, a terhesség harmadik trimeszterében válik láthatóvá, így jellemzően csak a megszületést követően derül ki a szülők számára, hogy gyermekükben kialakult a betegség. Az ilyen típusú betegségek súlyos klinikai tünetekkel járnak a kisbaba megszületését követően, mint például a csontvázrendszer fejlődésének rendellenességei (thanatophor törpeség, üvegcsont-szindróma), szív-fejlődési rendellenességek és összetett fejlődési szindrómák. Ezek a genetikai betegségek gyakran együtt járnak az idegrendszer fejlődési zavaraival és olyan idegrendszeri tünetekkel, mint az értelmi fogyatékosság, az epilepszia vagy az autizmus. Az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően azonban rendelkezésre áll már a MONOGEN prenatális szűrővizsgálat, mely egy egyszerű anyai vérvétellel kimutatja, hogy a magzatban kialakult-e a 44 leggyakoribb, apai életkorhoz köthető monogénes rendellenesség.

Számtalan olyan élethelyzet van, amikor a gyermekvállalás férfiak esetében 40 éves kor utánra tolódik, ez az életkor azonban nem jelenti azt, hogy bárkinek is le kellene mondania a nyugodt és biztonságos családalapításról, vagy a család bővítéséről a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt. A New Era Genetics, a prenatális genetikai vizsgálatok specialistája, a MONOGEN teszttel, valamint a molekuláris vizsgálatok teljes spektrumának biztosításával hozzájárul a korszerű és nyugodt babaváráshoz.

tags: #apa #betegsegei #magzat