Az újszülöttek látása, az emberi érzékelések közül a legbonyolultabb, születéskor a legéretlenebb. A méhen belüli vizuális ingerlés nagyon korlátozottnak tűnik, bár valószínűleg valamennyi fény átjut az anya hasi szövetein, így a méhen belüli környezet nem teljesen sötét. A születés pillanatában a csecsemő a „sötétségből” hirtelenjében a „fény kavalkádba” csöppen. Ekkor még fejletlen látórendszerrel rendelkezik, de vizuális világa már gazdag.
Az újszülöttek látása: Homályos kezdetek
Az újszülöttek szeme eleinte nehezen fókuszál. Legélesebben a tőlük 20-30 centiméter távolságra lévő tárgyakat látják, ami nagyjából az édesanya arcának távolsága szopizás közben. Mivel homályosan látnak, leginkább csak a tárgyak körvonalait figyelik, illetve arra érzékenyek, ha a látóterükben eltérő fényességű, kontrasztos tárgyak vannak jelen.
A legfrissebb kutatások szerint a baba sokkal távolabbra is ellát - viszont nem képes fókuszálni! Ennek oka, hogy még nem tudja kontrollálni a fókuszáláshoz szükséges szemizmait. A csecsemők látásélessége az első hónapban nagyjából olyan, mintha egy felnőtt a szemészeti rendelőkben használatos látóélesség-vizsgáló táblán csak a legnagyobb betűt lenne képes elolvasni. Születéskor az átlagos baba látásélessége 20/640, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt 640 méterről látható tárgynak mindössze 20 láb (~6 méter) távolságra kell lennie ahhoz, hogy a baba lássa.
A közhiedelemmel ellentétben az újszülöttek látása nem színtelen, hanem inkább tompa - nagyon kevés színt látnak, és csak finom különbségek vannak a jelentősen eltérő árnyalatok között. Bár születéskor nagyon gyenge színmegkülönböztetést mutatnak, ez a következő néhány hónapban jelentősen javul.
A látás fejlődésének mérföldkövei az első hónapokban
- Két hetes kor: A csecsemő látása nagyjából kéthetes korára fejlődik ki annyira, hogy már a különböző tónusokat is képes felismerni. Már a kétheteseknek is van színlátásuk, a Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy már ilyen idősen meg tudják különböztetni a pirosat és a zöldet. Ugyanakkor a csapok éretlensége miatt a közeli árnyalatok között kezdetben még nem tudnak különbséget tenni, például a piros és a narancsos piros közötti különbséget nem látják.
- Második hónap: Két hónap után a fókuszálás képessége fejlődni kezd, és a babák egyre pontosabban fókuszálnak. Nagyjából 8 hetes korukra a csecsemők már megbízhatóan meg tudják különböztetni a vörös és a fehér, valamint a világoskék és néhány zöld közötti különbséget. De továbbra is küzdenek a sárgával, valamint a lila bizonyos árnyalataival.
- Harmadik hónap: Egy 3 hónapos baba látása már jóval fejlettebb. A harmadik hónap végére a csecsemő látása eléri a kb. 30%-os fejlettséget. Három hónapos korukra a babák megtanulják szemüket párhuzamosan tartani, és képesek lesznek a két szem működését összehangolni. Ekkor már a mozgó tárgyakat is jobban követik.
A térlátás és a szemmozgások fejlődése
Születéskor a kisbabának még nincs térlátása, hiszen ehhez a két szem és az agy finom egybehangolódására van szükség. A kutatások szerint nagy a valószínűsége, hogy nem mélységészleléssel születünk. A retinánkra vetülő kép ugyanis kétdimenziós, ezt fordítja le agyunk háromdimenziósra. A szemmozgások fejlődése nyomán ez 3-5 hónapos korra alakul ki. A finomabb térérzékelés a 3-5. hónapban alakul ki.
Az első két hónapban a szemek gyakran nem egy irányba néznek, sokszor keresztben állnak, ennek oka az, hogy a szemei mozgását még nem tudja koordinálni. Ha két hónap után is fennáll a jelenség, szemorvoshoz kell fordulni.
A látásélesség további fejlődése
Négy hónapos korra a felnőtt már csak háromszor lát jobban a csecsemőnél, 8 hónapos korra pedig a baba látásélessége már majdnem olyan jó, mint a felnőtté. A rá következő években aztán ez még tovább finomodik, az agy látásért felelős területe tökéletesen a 8. életévre fejlődik ki.
A látás élességének egészséges fejlődése, az idegrendszeri pályák érése csak akkor mehet végbe, ha a szem éles képet képes továbbítani az agynak. Ha azonban a látás fejlődése szempontjából kritikus, korai időszakban valamilyen rendellenesség folytán bármelyik szem által továbbított kép homályos, akkor idővel ezt a képet az agy „nem használja fel”, és ennek a szemnek a látása később sem lesz fejleszthető. Kialakul az ún. tompalátás, ami annyit jelent, hogy ilyenkor a látás már szemüveggel sem javítható. A végleges tompalátás előfordulási aránya kb. 2 százalék. Tapasztalat szerint a tompalátás kialakulásának veszélye általában 5-7 éves korig áll fenn.
Arcfelismerés és a szülő-gyermek kötődés
Az első hónapokban elsősorban a szülő száját, ajkát, mosolyát, orrát, valamint a saját kezeit, ujjait, lábujjait nézegeti a legszívesebben. A kontraszt számít az arc tekintetében is. Az amerikai Minnesota Egyetem kutatói már az 1970-es években megállapították, hogy a kicsik először a tárgyak közötti határokat figyelik meg, különösen a nagy kontrasztú határokat. Azaz a baba először egy arcon is a határokat kezdi megfigyelni, például a hajvonal határát, vagy egy vastag fekete keretes szemüveg keretét.
A baba 4 hónapos korától kezdve képes egységként felfogni az emberi arc részleteit. Kb. 3-5 hónapos korától különböző arckifejezéseket is képes megkülönböztetni, ismerős arcot már differenciálni tud az idegentől.
A szemkontaktus, illetve beszéd és simogatás során elindul az agyban az oxitocin hormon termelés, azaz ha felvesszük a szemkontaktust a babával, az olyan, mintha hirtelen felvillant volna egy lámpa a fejében, és úgynevezett "tanuló üzemmódba" kapcsol. Ez az elemi biztonságérzet, az ősbizalom kialakulása szempontjából is kulcsfontosságú az élet első két évében.
Miért mondjuk, hogy a baba világpolgár?
A látásstimuláció és a fejlesztő játékok
A látásstimuláció nem más, mint az agykérgi feldolgozás és a szemmozgató izmok fejlesztése, erősítése. Területei a vizuális figyelem-, a vizuális megfigyelőképesség-, a vizuális differenciálás-, a fixálás-, a tekintetváltás-, a pásztázó szemmozgás-, az iránykövetés-, valamint a szem-kéz koordináció fejlesztése. Minél korábban kap az agy látókérge stimulációt, azaz ingerlést, annál jobb az esély a látási funkciók felélesztésére, az idegi kapcsolatok kialakulására.
Az egyes érési szakaszokban a baba látás fejlesztése rendkívül fontos feladat. Sok más mellett a baba látás fejlődése is egy fontos folyamat a picik felcseperedésében, amit különböző praktikákkal és játékokkal is elő segíthetünk. Egy kisbaba látásának megfelelő fejlesztése és megtartása a szülők egyik legfontosabb feladata.
Fejlesztő eszközök és módszerek:
- Monokróm kontraszt kártyák: Ezek a kártyák fekete-fehér színűek, nagy kontrasztú motívumokból állnak, és nagy segítséget jelenthetnek a fejlődésben, különösen az első hetekben. Érdemes tesztelni több kártyát, de mindenképp figyeljünk arra, hogy 25-30 cm távolságból (körülbelül a kezünktől a könyökünkig terjedő hosszúságban) mutassuk meg a babának a képeket. Ne vegyük el addig, amíg nem veszíti el az érdeklődést a kép iránt (ilyenkor másfelé néz), utána válasszunk másik képet. Kb. 30 másodpercig javasolt egy képet mutatni számára, ezt követően érdemes cserélni.
- Kontrasztos baba könyvek: Ezek rendkívül jól fejlesztik a vizuális figyelmet, a fixálást, továbbá a pásztázó szemmozgást és a két szem együttmozgását. Eleinte helyezzük a könyvet a baba arcától kb. egy arasznyi távolságra, majd hónapról-hónapra növeljük ezt a távolságot. Nagyon jól használható abban az esetben is, ha például a baba csak egy irányba fordítja a fejét és a tekintetét. Ebben az esetben arra az oldalra helyezzük a könyvet, amelyik oldalra nem szívesen néz a baba, így csalogassuk a kívánt oldalra.
- Csörgő zörgő játékok: Ezek segítik a babák hallását és hangfelismerési képességeiket is fejlesztik.
- Mesélés és mondókázás: Kulcsfontosságú már ebben a korban is. Attól, hogy nem értik még, nekik is nagyon jó, ha hallják tőlünk a rövid meséket.
A látás és a mozgás kapcsolata
A látás és a mozgás szorosan összefüggő folyamatok. A látószerv a mozgás kezdeményezésének és szabályozásának fontos érzékszerve. Összefüggésben van a mozgáskoordinációval, az egyensúlyozással, továbbá a térbeli tájékozódással is. A tárgyakkal történő kapcsolatba lépés, a kézmozgás fejlődése (szem-kéz és kéz-láb koordináció), továbbá a környezetünk teljesebb megismerése a járás kialakulásával szoros összefüggésben, a látószerv szabályozása mellett történik. A képek mozgatását leginkább a hason fekvés kezdetétől ajánljuk, lassan, ahogy a baba képes a fejét a szemével együtt mozgatni.