A rovarok által terjesztett betegségek tekinthetők a mezőgazdaságban dolgozók biológiai kórokú foglalkozási betegségeinek is.
A Lyme kór (vagy más néven borreliosis) a leggyakoribb, ízeltlábúak által közvetített fertőző betegség. 1982-ben derült ki, hogy kullancsok által terjesztett baktérium okozza.
A spirochaetákról annyit érdemes tudni, hogy hosszúkás, dugóhúzó alakú egysejtűek, a Gram-negatív baktériumok egyik törzsét alkotják. A borreliák a spirochaeta baktériumok egyik nemzetsége. A Borrelia burgdorferi felfedezését követően Európában és Ázsiában újabb fajait sikerült izolálni. A Borrelia afzelii elsősorban a bőrgyógyászati, a Borrelia garinii az idegrendszeri formák okozója. Nemrég izoláltak a kutatók egy újonnan leírt fajt, a B. Európában mind a négy faj jelen van, de a Lyme-foltot a kimutatások szerint többnyire a B. afzelii, ritkán a B. garinii okozza, a B. burgdorferi 1%-ban felelős a tünetért.
A borreliosis világszerte előforduló betegség. Közép-Európa a legfertőzöttebb területek közé tartozik, Magyarországon 1998 óta bejelentés-köteles betegség. Egyes években jelentősen eltérhet a fertőzöttek száma: 2010-ben eddig nem látott mennyiségű (2355) bejelentés érkezett fertőzött betegekről. Két egymást követő évben is jelentősen eltérhet a fertőzöttek száma: míg 2014-ben 615 esetet regisztráltak, következő évben 1420 beteget jelentettek.
A Lyme-kór terjedése és okai
A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott betegség, amely a kullancs csípése által juthat a szervezetbe, ahol súlyos, számos szervet érintő megbetegedést vált ki. Bár a kullancsok csak egy kis százaléka hordozza ezt a baktériumot, az elővigyázatosság céljából fontos odafigyelni a kullancs elleni védelemre, és csípés esetén minél hamarabb eltávolítani azt.
A Borrelia-baktérium képes a kullancs bélcsatornájában szaporodni. Ahhoz, hogy a kórokozó átvitele a gazdaszervezetről megtörténjen, a kullancsnak 48 óráig a fertőzött gazdaállaton kell kapaszkodnia. A fertőzött állatok vérét szívva a kullancs maga is minden esetben fertőződik. Bár a kórokozó egyéb vérszívókból is kimutatható, a Lyme-kór csak kullancscsípés következtében jön létre. A csípés ténye azonban rejtve maradhat, a betegek mintegy 30%-a nem veszi észre.
A baktérium a tucatnyi kullancsfajból szinte kizárólagosan a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) emésztőrendszerében él, ez a fajta hordozza, azonban a fajtán belül sem minden példány fertőzött. A kullancs csípése és megkapaszkodása után azonnal még nem történhet fertőzés, erre minimum egy nap után kerülhet sor.
A kullancsok az árnyékos, nedves helyeket kedvelik, ezért vannak nagyobb számban jelen erdőkben, ott is az aljnövényzetben, bozótokban vagy tavak, folyók melletti ligetes területeken. Általában maximum másfél méter magasból kapaszkodnak rá az áldozatukra, melyhez közvetlen érintkezés kell, tehát téves az az elképzelés, hogy a kullancsok felülről ugranak az emberre. Azonban nem csak kirándulások alkalmával, hanem a kertben vagy parkokban is igen könnyen lehet kullancsot összeszedni.
A kórokozó egyes állatokban azok megbetegítése nélkül, élethossziglan megmarad. Ezeket a gazdaszervezeteket (jelen esetben állatokat) rezervoároknak nevezzük.
A Lyme-kór tünetei
A megbetegedések zömét az elmúlt években május és augusztus között észlelték, amikor az éghajlati viszonyok a kórokozót terjesztő kullancsok életfeltételeinek kedveznek. Az újonnan regisztrált esetek első hulláma május-júliusban jelentkezik, ősszel egy kisebb második csúcs mutatkozik a járványgörbében. Az idült, késői tünetformák kezdete az év bármelyik szakára eshet.
Korai tünetek
Jellegzetes első tünete a Lyme-folt (Erythema migrans vagy vándorló bőrpír), mely a csípés helyén keletkezik, és hetek alatt magától is eltűnhet, vagy növekedhet: átmérője hetek vagy hónapok múlva elérheti akár az 50-100 cm-t is. Kinézete egy céltáblára emlékeztet: közepén lilás, a szélén piros, a kettő között halvány színű bőrterület mutatkozik. A folt ritka esetekben lehet teljesen homogén. A folt és környéke többnyire teljesen fájdalommentes, sok esetben előfordul viszketés. Nagyon fontos, hogy a fertőzésnek ez a jellegzetes bőrtünete csak az esetek felében-kétharmadában alakul ki!
A legjellegzetesebb tünet a csípés helye körül körkörösen kialakuló, vörös, kokárdaszerű vagy egybefüggő bőrelváltozás, a Lyme-folt (erythema migrans). Egyes esetekben, már a csípést követő napon megfigyelhető, máskor hónapok is eltelhetnek megjelenéséig. Jellemzően nem fáj és nem viszket, ezért nem ritkán családtag vagy barát veszi észre a betegen. Legalább egy hétig, de van, hogy hónapokig is látható marad.
A bőrelváltozás mellett az alábbi tünetek is jelentkezhetnek: láz, hidegrázás; fáradtság; izomfájdalmak; nyakmerevség; nyirokcsomók duzzanata.
Késői tünetek
Kezeletlen esetben a fertőzés utáni hetekben-hónapokban szívritmuszavart eredményező szívizomgyulladás léphet fel, illetve agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás is kialakulhat. Jellemző a komoly (többnyire térd-) ízületi gyulladás.
A kezeletlen betegségnek komoly következményei lehetnek, melyek néhány hét vagy hónap múlva újabb tünetek formájában jelentkezhetnek. Ezek többféle szervet is érinthetnek: krónikus ízületi gyulladás; idegrendszeri tünetek; gondolkodási zavarok, memóriazavarok; szívritmuszavarok, látászavarok, májgyulladás; extrém kimerültség. Idegrendszeri tünetként előfordulhat például a végtagok vagy arcizmok gyengesége vagy érzékkiesése, illetve zavarok az izommozgásokban, melyek hátterében arcideggyulladás, agyhártyagyulladás állhat.
A fájdalommal járó ízületi gyulladás leggyakrabban a térdben jelentkezik.
A Lyme-kór hosszútávú szövődményei változatosak lehetnek, és a betegség kezelésétől, az időben történő diagnózistól, valamint az egyéni tényezőktől függenek. Szívproblémák: Azoknál a betegeknél, akiknél a Borrelia baktériumok a szívrendszert is érintik, szívritmuszavarok és más szívproblémák kialakulhatnak. Lyme-arthritis: Azoknál, akiknél a Lyme-kór kezeletlen marad, a betegség késői szakaszában előfordulhat Lyme-arthritis, ami a nagy ízületek gyulladását okozza, például a térdét. Acrodermatitis chronica atrophicans (ACA): Az ACA egy ritka, késői stádiumú bőrbetegség, amelyet a Borreliabaktérium okoz.
A Lyme-kór diagnózisa
Mivel a Lyme-kór tünetei más betegségre is utalhatnak, nem mindig egyszerű a diagnózis felállítása. Ez különösen akkor igaz, ha a jellegzetes kokárdaszerű bőrtünet nem jelenik meg.
A laboratóriumi vizsgálatok kimutathatják a fertőzés ellen termelődött ellenanyagokat, de mivel az immunválasz kialakulása időigényes, a tesztet a csípés után néhány héttel később érdemes csak elvégeztetni.
A Medicare klinikáin elérhető magas specificitású és érzékenységű Western-blot vizsgálat segítségével kimutatható a Borrelia burgdorferi baktérium ellen az immunrendszerünk által termelt kétféle antitest, az immunglobulin M (IgM) és az immunglobulin G (IgG) eddig ismert leggyakoribb típusai. Az IgM antitestek a friss fertőzések esetében, az első hetektől kezdődően mutathatóak ki, illetve a betegség aktivitását, fennállását jelezhetik. Az IgG antitestek jellemzően a baktériummal történő fertőzést követő 4-6 héttel jelennek meg nagyobb mennyiségben.
A diagnózist elsősorban a tünetekre kell alapozni, a szerológiai vizsgálatok kiegészítik a klinikai diagnózist. A szerológiai válasz csak hosszú idő után alakul ki, friss esetekben álnegatív lehet, de előfordulhat álpozitivitás is. Szeronegativitás esetén a vizsgálatot meg kell ismételni 1-2 hónap múlva. Neuroborellosisban a liquorból, arthritisben az ízületi folyadékból kimutatott ellenanyagok megbízhatóbban jelzik a fertőzést. A megerősítő vizsgálatot Western-blot (immunoblot) technikával végezzük.
A Lyme-kór diagnózisához többnyire elegendőek a meglévő, jellegzetes bőrtünetek. Ritkán, de előfordulhat, hogy a betegségnek nincs látható jele és a beteg sem emlékszik a csípésre. Ilyenkor vérvizsgálattal lehet kimutatni a fertőzést.
A Lyme-kór kezelése
A Lyme-kór bakteriális fertőzés, melynek kezelése többhetes antibiotikumkúrával történik. Ha már ízületi gyulladás, szívritmuszavar vagy egyéb szövődmény is kialakult, annak kezelése is szükségessé válhat.
A Lyme-kór általában jól gyógyítható a nagy dózisban és a szokásosnál hosszabb ideig adott antibiotikumokkal. A Lyme-kór korai stádiumában - a bőrtünetek jelentkezésekor - antibiotikummal kezelhető. Minél korábban kezdik meg a kezelést, annál inkább várható a teljes gyógyulás, a szövődmények megelőzése. „Általában három-négyhetes antibiotikum-kúra szükséges a gyógyuláshoz. A kúra eredménye független a bőrtünetek meglététől, ezek akár egy évig is megmaradhatnak. Szintén elhúzódó panasz lehet a fáradékonyság.”
A Lyme-artritiszt 4 héten át szájon keresztül adott antibiotikumokkal vagy legalább 2 héten át intravénásan adott antibiotikumokkal lehet kezelni. A kezelésnek lehetnek mellékhatásai, például hasmenés a szájon át szedett antibiotikumok esetében, vagy allergiás reakciók.
A Lyme-kórban szenvedő betegek több mint 80%-a egy vagy két antibiotikumos kúra után meggyógyul. A maradék 10-20% esetében a további antibiotikus kezelés általában már nem gyógyítja meg a betegséget, hanem reuma elleni kezelés szükséges.
Amennyiben találtunk kullancsot magunkon vagy családtagunkon, ne késlekedjünk az eltávolításával! Semmiképpen ne kenegessük és ne dörzsöljük! A bőrünkhöz közelebb fogjuk meg kullancskiszedő csipesszel az élősködőt úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben tanyázik a baktérium! Nagyon fontos, hogy az óramutató járásával ellentétes irányba forgatva húzzuk ki, mert balról jobbra haladva rágja be magát a bőrünk alá!
Az eltávolításhoz speciális csipesz és kanál is beszerezhető, de szemöldökcsipesz is megfelelő. Nagyméretű, megszívott kullancs kézzel is kiszedhető. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb, határozott, de óvatos, folyamatos húzással lehet eltávolítani. Ha enyhén csavarjuk az óramutató járásával ellentétes irányban, könnyebben kijön, de a potrohát nem szabad összenyomni közben, mivel ezzel az esetleg fertőzött gyomorváladékot a bőrbe öklendezi. Ha enyhén csavarjuk az óramutató járásával ellentétes irányban, könnyebben kijön, de a potrohát nem szabad összenyomni közben, mivel ezzel az esetleg fertőzött gyomorváladékot a bőrbe öklendezi.
Fontos! A kullancsot ne kezelje semmilyen krémmel, alkohollal vagy sebbenzinnel! Ne nyomja össze a kullancs potrohát, ne gyötörje az állatot, mert ezek arra késztethetik a kullancsot, hogy a béltartalmát, amely esetlegesen tartalmazza a Lyme-kórt okozó baktériumot, az emberi szervezetbe juttassa.
Az eltávolítás után a sebet sebfertőtlenítő szerrel kell kezelni. Jegyezze fel a kullancscsípés időpontját és a kullancscsípés helyét a testen. Ezt követően figyelje, hogy megjelennek-e a Lyme-kór vagy akár a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) tünetei, és ha igen, azonnal forduljon orvoshoz.
A Lyme-kór megelőzése
A Lyme-kór ellen jelenleg nincsen oltás, vagyis a megelőzés leghatékonyabb módja a kullancscsípés elkerülése.
A természetjáráshoz mindig úgy öltözzünk, hogy a lehető legkisebb bőrfelületet hagyjuk szabadon. A nadrág szárát érdemes betűrni a zokni alá, az inget vagy pólót, pedig a zokni derekához.
Használhat kullancsriasztó-szereket is. Szintén ellenőrizze a szabadban járt háziállatokat, hiszen azok is behozhatják a fertőzött kullancsokat az otthonába. Kirándulás, kullancsveszélyes helyen töltött idő után mindig alaposan ellenőrizze gyermekét.
A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás ellen védőoltással védekezhetünk. A másik kullancsok által terjesztett betegség, a Lyme-kór szövődményei ellen azonban csak a mielőbbi felismerés, és az idejében megkezdett antibiotikum kezelés nyújt védelmet.
A Lyme-kór ellen jelenleg nincs elérhető védőoltás. Azonban létezik egy oltás, amely a kullancsok által terjesztett betegségek, a vírusos-encephalitis (agyvelőgyulladás) elleni védelmet kínálja. A kullancsok elleni védőoltás a kullancsok által közvetített betegségek elleni védelem érdekében kifejlesztett oltás, amely az encephalitis elleni védelmet biztosítja.
A kullancsok bevizsgáltatása Lyme-kór fertőzöttség irányába felesleges, legjobb, ha minden kullancsot fertőzöttnek tekintünk és figyeljük a csípés helyét, gyanú esetén azonnal orvoshoz fordulunk!
Lyme-kór: diagnózis és kezelés emberek és háziállatok számára
A tavasztól télig tartó időszakban fokozottan kell figyelni a megelőzésre, főleg ha bozótos, bokros területen járunk, ennek alap lépéseként válasszunk megfelelő ruházatot. Mivel általában az aljnövényzetből kerül az állat a testre így érdemes zárt, szűk szárú, hosszú nadrágot, zárt cipőt viselni. A gyermekek felsőtestét is érdemes védeni, de nem kell őket nyakig beöltöztetni, hiszen a meleg miatti kiszáradás szintén veszélyes lehet. Bár felülről nem szokott ránk kerülni a kullancs, ha lepihenünk vagy leülünk az árnyékos, bozótos helyeken, könnyen a fejünkre kerülnek az állatok, ezért érdemes vékony, nyári sapkát is használni.
Kullancsriasztó szerek alkalmazásáról se feledkezzünk meg! Életkornak megfelelő készítményt használjunk, ez általában fel van tűntetve a terméken. A mesterséges hatóanyagok, mint a N,N-dietil-meta-toluamid (DEET) hatékonyabbak, de toxikusabbak is, éppen ezért csak 12 év felett használhatók 10%-nál magasabb koncentrációban. Ennél kevésbé problémás és mégis hatékony a pikaridin, 3 éves kor alatt 5-10%-os koncentrációban ez a fajta hatóanyag ajánlott leginkább. Európai környezetben elegendőek lehetnek a természetes alapú riasztószerek, mint az eukaliptusz olaj, vagy egyéb növényi illóolajok, de sokkal kevésbé biztosítják a védelmet, és rövidebb ideig is hatnak.
Minden este tüzetesen át kell vizsgálni a gyermeket, és ha találunk kullancsot, azt mihamarabb el kell azt távolítani, hiszen így tudjuk csökkenteni a kullancs által terjesztett betegségek kialakulásának rizikóját. Az élősködők leginkább a vékonyabb bőrrel fedett hajlatokat, hónaljat, ágyékot kedvelik, ezeket tüzetesen nézzük át. A hajas fejből átvizsgálása is ajánlott, illetve a fül mögötti területet is vizsgáljuk át! A levetett ruházatban is lehetnek kullancsok, így egy erdei kirándulást követően érdemes még kinn megválni a külső ruharétegtől.
tags: #anyatejjel #fertoz #a #lyme