Az anyatej immunanyagai és szerepük a csecsemő egészségében

Az anyatej a lehető legtökéletesebb a baba számára, hiszen tartalmazza mindazokat a tápanyagokat és immunanyagokat, amelyekre élete első időszakában szüksége van. Összetétele ráadásul az idő előrehaladtával változik, és a kisbaba igényeihez igazodik.

Az anyatej összetétele

Az anyatej rendkívül komplex folyadék, amelynek összetétele dinamikusan változik a szoptatás során, alkalmazkodva a csecsemő fejlődő igényeihez. Az anyatejben megtalálhatók különböző tápanyagok, például fehérjék (mint a laktoferrin, amely antibakteriális hatású), hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak (amelyek elengedhetetlenek az agy és a látás fejlődéséhez, mint az ALA és a DHA), valamint szénhidrátok, például oligoszacharidok, amelyek prebiotikus hatásuk révén támogatják a bélflóra egészségét.

Ezenkívül az anyatej vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és növekedési faktorokat is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a csecsemő szervezetének fejlődéséhez és védelméhez. Az anyatejben található mikroorganizmusok, köztük a Bifidobacterium és a Lactobacillus fajok segítik a bélflóra kialakulását, amely kulcsszerepet játszik az immunrendszer érésében és a kórokozók elleni védelemben.

Az anyatej fejlődési szakaszai:

1. Colostrum (előtej): Ez a sárgás színű folyadék már a várandósság késői szakaszában is észlelhető, és a születés után néhány napig termelődik. A későbbi, „érett” tejnél sokkal több immunsejtet (limfocitákat), immunglobulinokat és egyéb immunrendszerre hatással lévő összetevőket tartalmaz, emellett hashajtó hatása is van, ami segíti a baba székletének beindítását, és csökkenti az allergiák kialakulását.
2. Átmeneti tej: A szülést követő 3-4. naptól a második hétig termelődik.
3. Érett tej: Körülbelül a szülést követő 15. naptól beszélünk érett tejről.

Immunanyagok és sejtek az anyatejben

Az anyatej immunsejtek által termelt antitesteket tartalmaz, főként Immunglobulin A-t (IgA-t), de nagyon kis mennyiségben Immunglobulin G-t (IgG-t) is. Az immunglobulinok képesek a baktériumok külső felszínét opszonizálni, azaz befedni, ezáltal a fehérvérsejtek a baktériumot sokkal könnyebben kebelezik be és semmisítik meg.

Az anyatejben található immunsejtek az aktív immunizálásért, az immunglobulinok, laktoferrin, citokinek, lizozimek és egyéb immunológiai faktorok a passzív immunizálásért felelősek a gyermek szervezetében. Ha az anya és gyermeke is egészséges, akkor az immunvédekezésben elengedhetetlen érett fehérvérsejtek (neutrofilok, nem citotoxikus T-sejtek, makrofágok) az anyatej sejtes elemeinek kevesebb, mint 2%-át teszik ki. Azonban, ha az anya vagy gyermeke beteg, akkor az anyatejben megtalálható fehérvérsejtek száma megnövekszik.

A fehérvérsejtek egyrészt megvédhetik az emlőmirigyet az esetleges orális fertőzésektől, valamint úgy biztosítanak aktív immunitást a gyermeknek, hogy a gyomron túljutva letelepednek és felszívódnak a bélrendszerben, ahonnan a véráramon keresztül további szövetekig, szervekig eljutnak. A fertőzések helyén képesek fagocitálni (bekebelezni) és bioaktív komponenseket termelni, ezzel is segítik kialakítani a gyermek immunrendszerét.

Őssejtek az anyatejben

Az anyatej nemcsak érett immunsejteket, hanem őssejteket is tartalmaz. Az anyatejben jelen lévő őssejtek közé tartoznak a mezenchimális őssejtek (MSC-k), a hematopoetikus őssejtek (HSC-k) és az epitéliális progenitor sejtek. Ezek az őssejtek képesek különböző szövetekké differenciálódni, így potenciálisan hozzájárulhatnak a szervek és szövetek regenerációjához, valamint az immunrendszer fejlődéséhez. Az anyatejben lévő őssejtek a szoptatás során a csecsemő emésztőrendszerébe kerülnek, ahol egy részük túléli az emésztési folyamatokat, majd bejut a vérkeringésbe és különböző szövetekbe. Ezek az őssejtek képesek migrálni a csontvelőbe is, ahol osztódások során a vér sejtes elemeivé specializálódnak. A hematopoetikus anyai őssejtekből így különböző immunsejtek (limfociták, makrofágok és dendritikus sejtek) differenciálódhatnak, amelyek létfontosságúak a csecsemő immunrendszerének megfelelő működéséhez.

Az újszülöttek immunrendszere pedig még nem teljesen fejlett, betegségek elleni védettségük sokkal gyengébb, mint a felnőtteké, tehát hajlamosabbak elkapni különböző fertőzéseket. Ezért is jelentőségteljes az anyatejjel történő táplálás. Az anyatejben lévő őssejtek és immunsejtek kutatása még kezdeti szakaszban van, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy ezek a sejtek fontos szerepet tölthetnek be a csecsemők korai fejlődésében és egészségmegőrzésében.

Az anyatejes táplálás támogató szerepe az immunrendszer fejlődésében

A csecsemők immunrendszerét erősíti az anyatejes táplálás - az anyatejjel, illetve az előtejjel fontos anyagok (zsírok, fehérjék, vitaminok, cukrok, antitestek, probiotikumok, immunsejtek) jutnak a baba szervezetébe. Az anyatejjel táplált babák szervezete hatékonyabban veszi fel a harcot a különböző fertőzések ellen, mint a tápszeres babáké, következésképp ritkábban is betegszenek meg.

Kimutatták, hogy az anyatej jótékony hatással bír a csecsemők immunrendszerének fejlődésében, például a T-sejtek termelődése majdnem kétszer nagyobb a kizárólag tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest a harmadik hét végére. Ezenfelül az anyatejes táplálás során az anyatejjel antitestek jutnak a csecsemőbe, melyek passzív immunizálást váltanak ki. Tehát ha az anya találkozik egy kórokozóval, és a szervezete ellenanyagot termelt ellene, gyermeke is védve lesz a kórokozó ellen.

A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely vezetésével kimutatták, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ezek az immunsejtek az immunválasz szabályozásában játszanak szerepet, például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást is. Kiderült az is, hogy egyes jótékony bélbaktériumok, amelyek segítik a szabályzó T-sejtek működését, ugyancsak nagyobb számban fordulnak elő az anyatejes babák bélrendszerében. Az anyatej egyes előnyös egészségi hatásai akár felnőttkorig is elkísérhetik az embert.

Fontos azonban tudni, hogy nem minden gyermekbetegség ellen ad védelmet a szoptatás. Nem véd többek között olyan súlyos betegségekkel szemben sem, mint a kanyaró, diftéria, polió, ezért rendkívül fontos beadatni a kötelező gyermekkori védőoltásokat! Továbbá az anyatejjel átadott ellenanyagok csak időszakos védelmet biztosítanak, ugyanis pár hét alatt a szervezet lebontja őket.

Az anyatej alternatív felhasználásának veszélyei

Sokan javasolják az anyatej alternatív felhasználását, azaz betegség esetén az orrba, szembe cseppentését, vagy akár ivását immunerősítő céllal. Azonban az anyatej cseppentése a szembe kötőhártya-gyulladás esetén NEM kellően hatásos és NEM AJÁNLOTT!

A British Journal of Ophthalmology 2013. márciusi számában ismertettek egy kaliforniai kutatócsoport eredményeit, akik azt vizsgálták, hogy az anyatej milyen mértékben gátolta a baktériumtörzsek növekedését petricsészében. Egyedül a Neisseria gonorrhoea baktériumnál fejtett ki majdnem olyan erős hatást az anyatej, mint az antibiotikum. A Neisseria gonorrhoea a kankó (gonorrhoea) kórokozója, a betegség szexuális úton terjed. Kankós anya szüléskor, a szülőcsatornán áthaladó újszülöttet megbetegítheti, gennyes szemfertőzést okozva neki, amely teljes vaksághoz vezethet.

A vizsgálat rámutat a veszélyekre is: néhány anyatejből potenciálisan kórokozó, fertőző baktériumokat is izoláltak, amik szembe cseppentve felülfertőződést okozhatnak. Bakteriális szemfertőzés gyanúja esetén antibiotikumos szemcsepp javasolt.

Az immunfejlődés és allergia kapcsolata

A későbbi allergia kialakulásának esélye csökkenthető, ha a gyermek korán találkozik allergénekkel. A születés után még minden, a külvilágban található anyag idegennek minősül, ehhez folyamatosan szokik hozzá a gyermek. Az allergénekkel való találkozás következtében úgynevezett orális tolerancia alakul ki - ezért a csecsemőt megfelelő időben, megfelelő módon kell hozzászoktatni a különböző tápanyagokhoz.

Az immunrendszer természetes védekezését segítheti, ha a gyermeket nem túlzott védelemmel, „búra alatt” nevelik, hanem találkozhat a külvilág kórokozóival. Az először 1989-ben idézett higiéniai hipotézisnek is ez az alapja, pontosabban, hogy az egyre több gyermekkori allergiás eset mögött az áll, hogy a gyerekek nem találkoznak kórokozókkal, fertőzésekkel. Ennek okaként a kisebb családokat és a túlságosan tiszta otthonokat hozták fel. Az elmélet széles körben elterjedt, habár később kiderült, hogy a higiéniával felállított kapcsolat nem volt teljesen helyes - nem fertőzéseknek kell kitenni a csecsemőket, hanem olyan mikrobáknak, amelyek előnyösen hatnak az immunrendszer érésére.

tags: #anyatejben #naradt #immunanyagok