A méhlepény (placenta) egy ideiglenes szerv, amely a terhesség során alakul ki a megtermékenyített petesejtből, és átlagosan 40 héten át összeköti az anyát és növekvő magzatát. A női szervezet csodákra képes, és az egyik ilyen csoda, hogy a méh az egyetlen olyan szerv, amely egy teljesen új szervet (placenta) képes növeszteni. Sok kismama nem is sejti, mennyi feladatot lát el ez a szerkezet: táplálja, védi, oxigénnel látja el a babát, hormonokat termel, és még a szülés folyamatában is kulcsszerepe van. Ha tudod, hogyan működik, és milyen problémák merülhetnek fel, sokkal magabiztosabban élheted meg a terhességedet.
A placenta kialakulása
A méhen belüli fejlődést sok pszichológus tartja a születés utáni emberi fejlődés korai leképeződésének. Ennek három szakasza van: a csíraszakasz, az embrionális és a magzati szakasz.
A csíraszakasz
A méhlepény fejlődése már a fogantatás után nem sokkal elkezdődik. Amikor a petesejt megtermékenyül a méhkürtben, a két sejt egyesülése után gyors sejtosztódás indul, a szedercsíra, hólyagcsíra állapoton át. A csíraszakasz a megtermékenyítés utáni 8-10 napig (körülbelül a 2. hétig) tart. Ez idő alatt a zigóta osztódni, fejlődni kezd, és a petevezetéken át eljutva a méhbe beágyazódik annak nyálkahártyájába. A zigóta első osztódására (mitózis) a fogamzás után körülbelül 24 órával kerül sor. Osztódás során egy sejttömb keletkezik a peteburkon belül, ez a szedercsíra. Ezt követően alakul ki a szedercsírán belül egy folyadékkal teli üreg, ezt az állapotot nevezzük hólyagcsírának. A hólyagcsíra belső sejttömegét alkotó sejtekből keletkezik majd az adott élőlény, míg a körülöttük elhelyezkedő trofoblaszt elnevezésű, nagy, lapos sejtek jelentik a védelmet és a kapcsolatot a környezettel szemben. A méhbe érkező hólyagcsíra trofoblasztsejtjei segítségével beágyazódik a méh nyálkahártyájába. A beágyazódással zárul le voltaképpen a csíraszakasz. A placenta a petesejt beágyazódási helyén jön létre, trophoblast sejtek szaporodásával. Ezek a sejtek oszlopokat alakítanak ki, amikbe erek fognak benyomulni. Kialakul a petekamra és létrejönnek chorionbolyhok.
Az embrionális szakasz
A következő fejlődési szakasz az embrionális szakasz, mely a beágyazódástól körülbelül 6 hétig tart (a terhesség 3-7. hete). A méhüregbe érkező csíragömböcske külső sejtrétege lesz a későbbi lepény őse, melynek sejtjei az anyai méhnyálkahártyát bontani képes enzimet termelve hozzák létre a nyálkahártyába süppedés, a beágyazódás lehetőségét. Ekkoriban kezdenek kifejlődni a létfontosságú szervek (például központi idegrendszer, szív, végtagok, szemek stb.). A fejlődés is felgyorsul, hiszen az embriót már az anya teste táplálja. Már a szakasz elején kialakul a trofobasztból a belső magzatburok. Ez az erős hártya tartalmazza az embrió védelmére és mozgására szolgáló magzatvizet. A külső magzatburok egy része a méhnyálkahártyával összenőve a méhlepény (placenta) egyik alkotórésze lesz. A méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze. A méhlepény a megtermékenyített petesejt beágyazódása után kezd kialakulni, és nagyjából a terhesség 14-16. hetére éri el végleges formáját. A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A teljes fejlődése pedig a 28. hétig tart. A 21. naptól már elindul a tápanyagcsere az anyai és a magzati vér között, a 14-16. hétre már teljesen funkcionális.
A magzati szakasz
A megtermékenyítés utáni harmadik hónaptól (körülbelül 8-9. hét) kezdődik a magzati szakasz. Ekkorra már, ha eltérő szinten is, de kialakul az összes fontos szerv, és a csontszövetek is kezdenek megszilárdulni. A magzati mozgások rendezettebbé válnak, elkezdi a fejét és a kezét is mozgatni a gyermek. A 16. hét vége felé már az anya is észlelni szokta ezeket a mozgásokat. Van egy rövid időszak a 17-18. hét körül, amikor csökken a magzati aktivitás. Ez az agy magasabb szintű részei kialakulásának ideje. A 6. hónaptól kezdve ismét fokozódik a magzat mozgása, addigra az agy fejlettsége lehetővé teszi az összehangoltabb mozdulatokat. A fejlettebb magzatoknál már megfigyelhetők összetettebb mozgások is: például az ujjszopás, testhelyzet változtatás stb. A magzati szakasz elejétől már megkülönböztethetők külsőleg a lányok és a fiúk. A 7. hónap felé a magzat tüdeje már képessé válik a légzésre, amihez az idegrendszere is elég fejlett. Ezért is van, hogy a terhesség 7. hónapjában világra jövő koraszülött gyermekeknek jó esélye van az életben maradásra. A 9. hónapban elsősorban a magzat súlya növekszik.
A placenta anatómiája és felépítése
Az érett placenta lapos, diszkosz alakú szerv, mely együtt növekszik a méhben a babával. Születéskor a placenta súlya eléri a 400-500 grammot, átmérője általában 16-20 cm, vastagsága pedig 2-4 cm. Érdekesség, hogy egy érett magzat hat-hétszer súlyosabb, mint a méhlepény. Súlya átlagosan 500 gramm körül mozog. Általában korong alakú, de szív, ovális és egyéb formákat is ölthet. Átmérője általában 22 cm. Anyai és magzati felszínre különíthető el. A méhlepény a terhesség végére 20-22 centiméteres átmérővel, 2-3 centiméteres vastagsággal és 600-900 gramm súllyal születik meg a magzat után.
A placenta részei
A placentának két fő része van. Az egyik az anyai placenta, mely a beágyazódást követően az átalakult anyai méhnyálkahártyából fejlődik ki. A másik pedig a magzati placenta, ami a megtermékenyített petesejt külső burkából alakul ki. A lepény az anya méhéhez úgynevezett korionbolyhokkal tapad. Rendkívül érdekes, hogy ezek a bolyhok olyan sűrű boholyhálózatot képeznek, hogy teljes felszínük elérheti akár a 15 négyzetmétert!
- Anyai felszín: Itt találhatók a cotyledok (tagolt húsos rész), ezzel az oldalával rögzül az anyaméhhez. A placenta tapadási felületének a helyéből származik a gyermekágyas vérzés. Ennek a „hegnek” a gyógyulási ideje 4-6 hét, ez idő alatt a gyermekágyas vérzésnek meg kell szűnnie.
- Magzati felszín: Amnion lemez (magzathoz közelebb eső rész) ezen belül található a magzatvíz. A másik a chorion lemez (magzattól távolabbi rész) rétegből áll.
Köldökzsinór
A magzat a köldökzsinórral kapcsolódik a méhlepényhez. A köldökzsinór általában a méhlepény közepéből ered és a magzat köldökén keresztül biztosít összeköttetést. A köldökzsinórban 2 artéria és 1 véna található. Átlagosan 50-70 cm hosszúságú. A köldökzsinórt körülvevő kocsonyás anyagot Wharton-kocsonyának nevezzük. A Wharton-kocsonya segít megvédeni a köldökzsinórt a fizikai ártalmaktól, mint az összenyomódás és a csomók, amelyek befolyásolhatják a baba felé irányuló és a babától származó véráramlást.
A bőr felépítése és funkciói
A placenta feladata
A méhlepény egyik fontos feladata kapcsolatot létesíteni az anya és a baba keringése között, hogy az anyai vérből oxigént és tápanyagokat juttasson a magzatba a köldökzsinóron keresztül. Illetve, hogy a magzat bomlástermékeit, a salakanyagot és a széndioxidot visszajuttassa az anyai vérkeringésbe. A méhlepényben közvetlenül sosem keveredik az anyai és magzati vér. A vér az intervillosus térbe és a bolyhokba kerül közvetetten. A folyamatos keringést az erek közti nyomáskülönbség, a méh izomzatának a finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A vérelláátás az 500-600 ml/percet is elérheti. A méhlepény tápanyagokat és oxigént szállít az anyától a magzat vérébe, a magzattól pedig salakanyagot (kiürítendő anyagokat) az anya keringésébe.
További feladata még a hormontermelés. A méhlepény hormonjai előkészítik a méhet a szülésre és gátolják a peteérést, ezért marad el a kismamák menzesze a várandósság alatt. Ilyen placenta által termelt terhességi hormon például a hCG (humán choriális gonadotropin). Ez a hormon a vizeletben is megjelenik, és ezt mutatja ki a terhességi gyorsteszt várandósság esetén. Ennek a hormonszintnek a nyomon követése az első 20 hétben rendkívül fontos, mert segíthet a terhesség, vagy ikerterhesség beigazolásában, esetleg fenyegető vetélés, elhalt terhesség, méhen kívüli terhesség megállapításában. A méhlepény termeli például az emberi coriogonadotropint, vagyis a hCG nevű hormont is, amelyet a terhesség kimutatására használnak. A hCG leállítja a női nemi ciklust, hogy fejlődésnek indulhasson a megtermékenyített petesejt. A méhlepény emellett szteroid hormonokat is termel, melyeknek szintén alapvető szerepe van a terhesség normális lefolyásában.
A méhlepény az anyai vérből ellenanyagokat is átjuttat a magzatba, így az újszülött immuológiailag nem teljesen védtelenül születik meg. Ezek az ellenanyagok segítik a bakteriális-, és vírusfertőzések kivédését.
A placenta tehát szerepet játszik a gázcserében, a táplálásban, a kiválasztásban, a hormontermelésben, és közvetetten az immunrendszer fejlődésében is.
Káros anyagok átjutása
A baba számára hasznos dolgokon kívül átjuthat a placentán rengeteg káros anyag is. Éppen emiatt a kismamáknak rendkívül fontos a jó minőségű alapanyagokra épülő egészséges táplálkozás, és kerülendők a káros szenvedélyek, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, koffein túlzott bevitele. Mindemellett a terhesség alatt ellenjavallt gyógyszerek is átjutnak a placentán és ezzel károsíthatják a magzatot. Mivel ezek a gyógyszerek mellékhatásként árthatnak a baba egészségének, elengedhetetlen konzultálni orvossal, gyógyszerésszel a gyógyszerhasználat előtt. Illetve a kismamák mindig figyelmesen olvassák el a gyógyszerhez tartozó betegtájékoztatót, ami a legtöbb gyógyszernél már interneten is elérhető!
A méhlepény élettartama és érettségi foka
Akárcsak a terhesség, a placenta is 40 hétre, 9 hónapra, 10 holdhónapra, és 280 napra van tervezve. Ideális esetben a lepény 40 hétig hibátlanul működik, de élettaninak számít az is, ha a 36. héttől apró elöregedési jelek figyelhetők meg, amik még nem veszélyeztetik a magzatot. A 25. hétig a méhlepény optimális állapotú, ezután fokozatosan érik és meszesedik. Az ultrahang leleteken ezeket az érettségi fokokat jelölik 0-tól 3-ig.
A placenta érettségi fokai
- 0. fok: érett lepény sima magzati felszínt és egynemű szerkezetet takar.
- 1. fok: enyhén hullámos felszínre utal, mészszemcsék vannak, közel a magzati felszínhez.
- 2. fok: érett lepény szabdalt felszínt jelez, a mészszemcsékből egyre több van, és azok az anyai felszín felé tolódnak.
- 3. fok: A méhlepény kellő érettségét ma már ultrahangos vizsgálattal ellenőrizhetjük, az érettségét 1-től 3-ig osztályozzuk. Jól érett, hármas osztályzatú lepény meszesedési gócai nem okoznak problémát.
Sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor a méhlepény idő előtt elöregszik és ilyenkor akár már a 36. terhességi hét előtt, vagy súlyosabb formában jelenhetnek meg az elöregedési jelek pl.: meszesedés, infarktusképződés, degeneratív elváltozások. A lepény elöregedéséhez, meszesedéséhez nagymértékben hozzájárul a dohányzás, mert a placenta anyai felszínén apró fehér meszesedések rakódhatnak le, amik akadályozzák a gázcserét, vérellátást. Minél jobban károsodik a placenta, annál kevesebb oxigén és tápanyag jut el a babához. Pontosan ezért erősen ajánlott a kismamáknak kerülni a dohányzást a várandósság teljes ideje alatt! A lepény teljesítőképessége a növekvő magzat egyre növekvő igényei miatt a terhesség utolsó három hónapjában (trimeszterében) válik döntővé. Rosszul teljesítő lepényi funkció miatt marad le a magzat az átlagtól súlyában, ami ultrahangos ellenőrzéssel jól követhető, szükség esetén idő előtti terhességbefejezést jelenthet. A méhlepényt az életmódod is károsíthatja. Fontos, hogy komolyan vedd a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és más anyagcsere-betegséget.
A placenta elhelyezkedése a méhben
A méhlepény elhelyezkedése minden kismamánál egyedi. A legtöbb esetben nincs különösebb jelentősége annak, hogy hol tapad meg. A megtermékenyült, beágyazódó embrió méhen belüli beágyazódási helye lényeges. A vastag izomzatú méhtestben bárhol megfelelő, fent az úgynevezett fundusban, vagy a mellső, illetve hátsó falon. Itt a lepény megfelelő vérhálózattal kapcsolódhat az anyai keringéshez.
A lepény beágyazódásának típusai:
- Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén (az anyai gerinc felé) helyezkedik el. A magzat a lepény előtt helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz a várandósság alatt. Akinek hátul tapad a lepénye, előbb érezhet magzatmozgást.
- Elülső falon: A lepény a méh elülső területén (anya hasa felé) helyezkedik el. A magzat a lepény mögött helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus és nem jelent problémát a várandósság szempontjából. NST vizsgálatok alkalmával nehezebben befogható a magzati szívhang, mivel a lepény a magzat előtt van.
- Fundusban: „Méhfenékben” az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. A magzat a lepény alatt helyezkedik el. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.
Elölfekvő méhlepény (placenta praevia)
Elölfekvő méhlepényről (más néven: placenta previa) akkor beszélünk, ha a méhlepény nem a megfelelő helyen kezd el kialakulni és növekedni. Terhesség során normál esetben a méhlepény a méhben magasan, a mellső vagy a hátsó falon tapad. Ez a statisztikák szerint minden 200 terhességből 1 esetben fordul elő, a császármetszések 1%-a történik miatta. A mélyen fekvő méhlepény a terhesség elején még gyakran megfigyelhető, de ahogy a méh növekszik, a lepény sok esetben „feljebb vándorol”. Ha a várandósság vége felé is a méhszájat fedi, vérzést okozhat, és általában császármetszés válik szükségessé. Problémát jelenthet az úgynevezett mélyen tapadó lepény a vékonyabb falú, passzívnak nevezett alsó méhszakaszon, melynek a fali keringése jóval gyengébb, másrészt a lepény érintheti a belső méhszájat a szélével, súlyos esetben lefedi úgynevezett centrális lepényként. Itt a lepény tapadása gyenge, vérzéses tüneteket jelenthet már a korai hónapokban. Ha csak a lepény pereme érintkezik a belső méhszájjal, fejlődése folyamán esetleg felhúzódhat. Centrális lepény eleve szülési akadály, elektív (előre időzített) császármetszés javasolt.
Tünetei
A placenta praevia miatti vérzés többnyire hirtelen jön, intenzív, fájdalommentes és csak rövid ideig tart. Általában a terhesség 20. hete után jelentkezik. A nők 10%-ánál a vérzéshez fájdalom is társul. A tünetek általában a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. Az előlfekvő méhlepény tünetei lehetnek: terhesség alatti vérzés, melyet összehúzódások nem kísérnek; hirtelen fellépő friss, élénk vérzés; pecsételő vérezgetések az első és második trimeszterben; a magzat haránt- vagy ferdefekvésben van. A vérzés mennyisége jelzi a helyzet súlyosságát.
Kialakulásának okai
Az elölfekvő méhlepény kialakulását olyan tényezők mozdíthatják elő, mint a pete túl gyors vándorlása, illetve elhúzódó érése, vagy éppen a méh aktív szakaszán a nyálkahártya károsodása (pl. korábbi nőgyógyászati küret). Az elölfekvő méhlepény gyakoribb többször szült nőknél, valamint azoknál, akiknek az előző terhességét megszakították. Hajlamosító tényező még a korábbi császármetszés, lepényleválasztás, méhnyálkahártya-gyulladás.
Diagnosztizálása és kezelése
Az elölfekvő méhlepény diagnózisát segítik a terhesség során kötelezően elvégzett ultrahangvizsgálatok. Mivel a méh folyamatos növekedésben van, így csak a 2. trimeszterben állapítható meg pontosan a diagnózis, a lepény ekkor még magasabbra kerülhet a méhszájtól. Ha a harmadik trimeszterben is még lent helyezkedik el a méhlepény, akkor arra is szükség lehet, hogy befeküdj a kórházba, megfigyelésre. A placenta praevia diagnózissal a kismama rendszeres ellenőrzés alatt áll.
Elölfekvő méhlepény esetén a kismamák veszélyeztetett terhesnek számítanak, kímélniük kell magukat. Az érintett kismama minden olyan tevékenységet, körülményt kerüljön, ami méhösszehúzódást okozhat, például a nagyobb megterhelést vagy stresszt, és házaséletet sem élhet. Előfordul, hogy szigorúan, szinte az egész terhesség alatt feküdni kell, ugyanis az ágynyugalom segít elkerülni az esetleges szövődményeket. Erre főleg akkor van szükség, ha vérzés is jelentkezett. Az orvosi tennivalókat mindig a vérzés foka határozza meg. Ha az anya és a magzat állapota indokolttá teszi, tartós kórházi kezelésre van szükség. Cél, hogy a 37-38. hétig ne kerüljön sor a magzat világra hozására. Erős vérzés esetén, a terhesség korától függetlenül, az anya élete védelme érdekében szükségessé válhat a császármetszés.
Méh falához nőtt méhlepény
A méhlepény beágyazódásának másik rendellenessége a méh falához nőtt méhlepény. Ez azt jelenti, hogy a lepény bolyhai túl mélyen hatolnak be a méh kötőszövetébe, akár a méh izomzatába is eljutnak, extrém esetben a méh falán is áttörnek. Ilyen esetben szüléskor a méhlepény nem vagy csak nehezen tud távozni, ami súlyos vérzést okozhat, ezért az anya életének védelmében szükség lehet a méh eltávolítására. A méh falához nőtt méhlepény ezer terhességből két esetben fordul elő.
Idő előtti méhlepény leválás
A várandósságok körülbelül 1 százalékában fordul elő, hogy a méhlepény idő előtt részben vagy egészen leválik, amit vérzés és fájdalom kísérhet. Ritka szövődmény a lepény leválása, esetleg traumás hatásra, mely kisebb területen részleges, ha széli, erős vérzéssel jár, ha központi, vérömleny alakul ki a lepény alatt, esetleg tovább feszít teljes leválássá. Kismértékű leválás hegesen gyógyulhat, nagyobb mértékű akut tünetek miatt azonnali beavatkozást igényel, szerencsére igen ritka. Akkor beszélünk idő előtti lepényleválásról, ha a lepény akkor kezd leválni, mikor a magzat még nem született meg. Az egyik legsúlyosabb terhességi szövődmény. A későn észlelt leválás magzati és anyai halálhoz vezethet.
Jellemzői
- A vérzés inkább barnás.
- A méh tónusa fokozott (folyamatosan kemény és össze van húzódva).
- A fájdalom a méh bizonyos területére korlátozódik, rossz közérzettel és általános állapottal jár.
- A magzati szívhang hirtelen lecsökken.
- Lehetnek toxaemiára utaló tünetek.
Veszélyes, mert a vérzés befelé is történhet, így nincs mindig látható vérzés. Diagnózisa UH vizsgálattal történik. Minden esetben azonnali életmentő császármetszést végeznek.
Okai
Pontos oka nem ismert, azonban néhány tényező előidézheti:
- a hasat ért nagy ütés
- rövid köldökzsinór húzódása szülés alatt
- praeeclampsia, magas vérnyomás, túlhordás, fertőzés
- idő előtti burokrepedés, sok magzatvíz (polyhidramnion) vagy ikerterhesség alatt.
A placenta a szülés után
A baba megszületését követően általában 5-35 percen belül világra jön a lepény is. Normál, hüvelyi szülésnél a baba világra jötte után körülbelül 5-20 percen belül a méhlepény is megszületik. Az újszülött világrajövetele után körülbelül 20 perccel a méhlepény is megszületik. A szülészorvos ellenőrzi, hogy a méhlepény nem töredezett-e, és szükség szerint eltávolítja a méhből a bennmaradt lepényszöveteket a fertőzések elkerülése érdekében. Az orvos ellenőrzi, hogy hiánytalanul távozott-e a placenta a méhüregből és amennyiben szükséges, eltávolítja a bennmaradt lepényszöveteket. Ez azért fontos, mert ezzel csökken a későbbi rendellenes vérzés és fertőzés kialakulásának kockázata. A méhizomzat összehúzódásával 5-10 perc múlva a lepény is megszületik, melynek anyai felszínén a bolyhok teljességét gondosan átvizsgálják, elkerülendő az esetlegesen visszamaradt boholy okozta utóvérzést, fertőzést.
tags: #placenta #kialakulasanak #ideje