Az anyatej termelődésének ideje és a szoptatás folyamata

A szoptatás egy csodálatos ajándék a nő számára a természettől, amely mind a kismama, mind a baba számára előnyös. Nagyon fontos, hogy minél hosszabb ideig szoptassunk. Sok édesanya aggódik, hogy a mellei képesek-e elegendő mennyiségű tejet termelni, vagy hogy babájuk tud-e majd szopni. A szoptatás kezdeteinek sikereségéhez magabiztosságra, türelemre, a szeretteink támogatására és sok hasznos ismeretre van szükségünk, amelyek megnyugtatják a félelmeket és kétségeket.

A szoptatással kapcsolatos leggyakoribb kérdések a tejtermelés körül forognak, és a legerősebb anyai félelmek is ezt érintik. Nem csoda, hiszen életben kell tartani a kisbabánkat, amihez táplálnunk kell. Lesz-e elegendő tej a kisbabám számára? Mi van, ha elapad? Biztosan elég jó a tejem? Ha puha a mellem, akkor nincs tejem?

A tejtermelés és a tejleadás a szoptatás folyamatában láthatatlan. A mell és a babád gyomra nem átlátszó, és nincs ml-ként jelölve a mennyiség. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan nyomon követni, mikor mennyit eszik a baba, és mikor mennyi tejet tárol és termel a mellünk. Ezen kívül nem tudjuk pusztán az akaratunkkal befolyásolni, hogy több tej termelődjön. Ez pedig sokakban bizonytalanságot és félelmet szül, amit tovább erősíthetnek az egymásnak ellentmondó tanácsok és tévhitek.

Ahhoz, hogy a tejtermeléssel kapcsolatban megnyugodhassunk, a testünkbe, magunkba és a kisbabánkba vetett bizalom mellett a tejtermelés törvényszerűségeiről szóló hiteles információkra van szükségünk.

A tejtermelődés kezdete és a kolosztrum

Az anyatej termelődése már a terhesség alatt megkezdődik. Már a terhesség körülbelül hatodik hetében megkezdődik az anyatej termelődése, és a mellek változása is érzékelhetővé válik, hiszen a test már a várandósság korai szakaszában felkészül a tejtermelésre és a szoptatásra. Sok kismama tapasztalja, hogy a terhesség alatt úgynevezett előtej vagy kolosztrum ürül a mellből, de az is teljesen rendben van, ha ez nem történik meg.

A szülés után egy-egy csepp formájában megjelenik az előtej, más néven kolosztrum, ami az anyatejtől eltérő, sűrű folyadék. Ezt a WHO (Egészségügyi Világszervezet) „első védőoltásnak” is nevezi, hiszen az újszülött számára nélkülözhetetlen, immunerősítő tápanyagokat tartalmaz.

A kolosztrum (colostrum) sárgás színű, az anyatejtől sűrűbb állagú, némileg eltérő összetételű folyadék. Koncentráltan tartalmazza az újszülött számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, védőfaktorokat, a baba immunrendszerét erősítő anyagokat. Érthető tehát, miért olyan fontos, hogy ehhez a kis mennyiségű kolosztrumhoz minden újszülött hozzájuthasson.

Egy újszülött gyomra gyakorlatilag cseresznyeméretű, űrtartalmát tekintve néhány milliliternyi. Ráadásul a rendelkezésre álló előtej igen koncentrált, így a baba egészen biztosan nem fog éhezni mellette. Az első pár csepp előtej segíti az újszülött bélrendszerének tisztulását. Megszületést követően a baba bélrendszerében még a sűrű, ragacsos magzatszurok található, melynek kiürülését a lenyelt kolosztrum váltja ki. Ha ez elmarad, azaz, ha a megszületést követő időszakban az újszülött nem kap előtejet, a bélműködés, a bélmozgások aktivitása kisebb mértékű lehet, így sem a magzatszurok, sem a széteső magzati vörösvértestekből felszabaduló, a bélrendszeren keresztül távozni készülő epefesték nem tud rendesen kiürülni. Ekkor a bélből az epefesték (bilirubin) egy része visszaszívódik, és újra a keringésbe jutva az újszülött sárgaságát okozza. Az előtej tehát nagy szerepet játszik a sárgaság elleni védelem fokozásában, illetve enyhítheti annak súlyosságát.

A kolosztrum másik előnye, hogy bevonja a baba bélrendszerét, ellenanyagai révén pedig az immunrendszer működését erősíti. Ha megszületést követően a baba rögtön az anyamellhez jut, akkor bélrendszerében az édesanya testéről származó úgynevezett „ismerős” baktériumok szaporodnak el, amelyek nem betegítik meg, és nem is engednek helyet az egyéb, agresszívabb, kórházi törzsek számára.

Ezen túlmenően azonban nem szabad megfeledkeznünk az első szopások, szoptatások pszichés jótékony hatásáról sem: már régóta köztudott, hogy a szopás nem csupán táplálékszerzés, hanem attól sokkal több. Pszichés, szociális hatásai nagyban elősegítik az éppen világra jött újszülött és édesanyja közötti kapcsolat kialakulását, a kötődés elmélyülését.

A tejbelövellés és a valódi tej termelődése

A tejbelövellés a 2-5. nap között történik, amikor az anyatej színe világosabb, fehéres színűvé válik. A tejbelövellés hormonális okok miatt a szülést követő 24-102 órán belül megtörténik akkor is, ha nem szopik az újszülött, azonban ezt követően, ha nem ürül rendszeresen az emlő, apadni kezd a tej.

A szülés után nemcsak a hormonok befolyásolják, hogy lesz-e elég anyatej a baba számára, hanem a kereslet-kínálat elve is, azaz minél többször tesszük mellre a babát, annál hamarabb beindul a tej, és éppen annyi fog termelődni, amennyire a babának szüksége van. Éppen ezért tilos teát, tápszert, cukros vizet adni a néhány napos babának, mert ezzel éppen negatív irányba befolyásoljuk a tejtermelődést. Ez azt jelenti, hogy naponta akár 18 alkalommal is szoptathatunk, nappal és éjjel egyaránt.

A tejtermelés szabályozása

A tejtermelés anyagcsere folyamat. Semmivel sem misztikusabb és kiszámíthatatlanabb, mint az emésztés, a kiválasztás vagy a méhlepény működése. Szigorú biológiai törvényszerűségek szabályozzák. Az anyai szervezet a baba tejellátását részesíti előnyben saját tápanyagellátásával szemben. A tejtermelés feladata életben tartani a kisbabánkat bármilyen körülmények között.

A testünknek szüksége van jelzésre, hogy tudja, mennyi tejet kell termelnie - a kisbabánk számára éppen elegendőt, nem többet és nem kevesebbet. Nem termelhet túl sokat és túl gyorsan, de kevesebbet sem, hiszen a kisbabánknak fejlődnie kell. Éppen ezért a kisbabánk szopása által a mellünket érő inger mennyisége irányítja a tejtermelésünket!

Ha ritkábban és kevesebbet szopik a kisbabánk, ha gyakran feszül a mellünk és érzi, hogy közel van a túltelítődéshez, akkor egy idő után kevesebb tej fog termelődni. A több tej tulajdonképpen annyit jelent, hogy a tej gyorsabb tempóban termelődik. Ezáltal a 24 óra alatt megtermelt mennyiség lesz nagyobb. A tejmennyiségnél nem az egy alkalommal szopott mennyiség a mérvadó, hanem a 24 órás összmennyiség.

A szívás szintén kiváltja az oxitocin felszabadulását - ez egy másik hormon, amely a laktációért felelős. Stimulálja a sejtek összehúzódását a bimbóudvarban és a tej kilövellését a tejcsatornákba (úgynevezett oxitocin reflex, kiválasztás). A nagyfokú fáradtság, idegesség, szorongás, félelem és fájdalom megakadályozhatják az oxitocin felszabadulását, ezzel gátolva a tej megindulását - a tej megreked a tejmirigyekben, nem jut el a mellbimbókig.

A szopóreflex

A szopóreflex már a 17. terhességi héten kialakul. A baba már képes szopni a hüvelykujját. A teljes mértékben kifejlődött szopóreflex - amely magába foglalja a szopás, a nyelés és a légzés koordinációját - a terhesség 32. hetében jelentkezik. Ezért az újszülöttek többsége kész az emlőből való szopásra.

A gyermek szopóreflexével kezdődik. Ezt úgy lehet beindítani, hogy mellbimbóját hozzáérintjük a baba ajkához. A gyermek szélesre nyitja a száját, erősen megfogja a mellbimbót és a mellbimbóudvart, kinyújtja a nyelvét - ez lehetővé teszi a mellbimbó megszívását, és vákuumot hoz létre a szájüregben. A mellbimbót nyelve hegyével nyalogatja, amivel stimulálja a prolaktin termelődést, a tejképződést és -áramlást. A gyermek ösztönösen módosítja a nyelv sebességét, amivel ellenőrzi a szopás és a tej áramlásának intenzitását.

Ez az ajkak és a nyelvizmok intenzív, aktív munkájának fázisa. A mellbimbó hossza a megszíváskor kétszeresére nő, aztán a nyelés idején visszahúzódik. A baba nyelve a kemény szájpadhoz nyomja azt, ez előidézi a tej kifolyását. Az ajkak összenyomják a bimbóudvart, a gyermek szájában vákuum keletkezik, ami elősegíti a tej beáramlását a szájüregbe. A lágy szájpad megemelkedik, a gégefedő lezárja a gége bejáratát, és a tej az emésztőrendszerbe folyik.

A gyermekek és a felnőttek szopása eltérő. A gyermek szájának anatómiája lehetővé teszi a belégzés, néhány szopási mozdulat, nyelés és kilégzés elvégzését (a baba nem lélegzik minden szopási szakasz után). Így a baba a fulladás kockázata nélkül ihat - a légző- és emésztőrendszer nem nyitott azonos időben. A legfontosabb dolog a szoptatás alatt, hogy meggyőződjünk a baba orrán keresztüli szabad légzéséről.

Az anyatej összetétele és a szoptatás gyakorisága

Az anyatej minden szoptatás elején sok vizet, kevés kalóriát tartalmaz - elsősorban a gyermek szomját oltja. A gyermeknek nincs gondja a tej leszívásával. Ezután azonban keményebben kell dolgoznia, mivel a tej sűrűbbé, kiürülése az emlőből lassúbbá válik, azonban éppen ez a tej csillapítja a gyermek éhségét. A gyors és rövid szoptatás hatására a baba éhes marad, így súlya csak kevéssé gyarapszik, a szívás során lusta lesz és elutasítja a hosszú szopást. Ezen felül a rövid szoptatás gyenge tejleadást és a tej felgyülemlését eredményezi, ami akár gyulladáshoz is vezethet.

Különösen fontos az éjjeli szoptatás, főleg a szülés utáni első napokban. Az éjszakai tej zsírosabb, így kalóriadúsabb is. Természetesen figyelni kell arra, hogy a gyermek szopik-e, vagy csak tartja a mellbimbót a szájában. Vannak olyan gyerekek, akik gyorsan, falánkan szopnak, elég nekik 5-7 perc.

A vizsgálatok szerint az első félévben az átlagos csecsemőnek minimum napi 8 alkalommal kell szopiznia (alkalmanként két mellből), ahhoz, hogy elegendő tejhez jusson. Ez a minimum. Vannak kivételek. Előfordul, hogy egy baba kevesebb szopással is elég tejhez jut. Az első 2-3 hónapban a legtöbb újszülött több mint 8 alkalommal igényli a szopást. A törzsi társadalmakban naponta 60 alkalommal is szopik egy újszülött, ami számunkra hihetetlen lehet.

Minden édesanya tejének a víztartalma a nap első felében magasabb, mint a nap második felében. A lényeg a 24 órás összmennyiség! Minden édesanya teje a baba minden életkorában jó és megfelelő mennyiséget tartalmaz a szükséges tápanyagokból! A tejben a legtöbb összetevő minimum és maximum szintje szabályozott. A baba életkorának megfelelően változik, és ez a változás belsőleg szabályozott. Ha pedig anyaként hiányunk van bizonyos tápanyagokból, az nem jelenti azt, hogy a tejben is alacsony az adott összetevő szintje.

Tejtermelési problémák és azok kezelése

Valójában biológiai ok miatt nagyon kevés nő nem tud szoptatni, mindössze 3-4 százalékra tehető azoknak a nőknek az aránya, akiknek tejmirigy-elégtelenségük van, azaz a mellben nincs elegendő tejmirigy, így nem is tud elegendő tej termelődni. A szoptatási kudarc legfőbb okai a fájdalmas, befordult vagy lapos mellbimbókkal kerülhetnek összefüggésbe.

A kevésnek hitt tejmennyiség szindróma

Sokak tévesen a sírás mennyiségéből, az alvás és elalvás nehézségeiből, a gyakori szopási vágyból arra következtetnek, hogy a babájuk nem jut elegendő tejhez. Azt, hogy a kisbabánk elegendő tejhez jut-e, a kimenet, azaz a széklet és a vizelet mennyisége, plusz a gyarapodás mértéke árulja el számunkra. Ha a kisbabánk gyarapodása az életkorának megfelelő (az első 3 hónapban min. 170 g/hét), és a 4-5. naptól naponta legalább 5-6 vizeletes és 3-4 kakis pelenkája van, akkor ezek azt jelzik, hogy kellően hatékonyan szopik és jól van mellen.

Tudtad, hogy a szoptatás korai abbahagyásának és az indokolatlan pótlás adásának a leggyakoribb oka a kevésnek hitt tej?! Ez a leggyakoribb oka annak, hogy a szoptatás idejekorán véget ér, mégpedig azáltal, hogy indokolatlanul pótlást kap a baba. Általában cumisüvegből kapja a kiegészítést, ami cumizavart, ritkább mellretételt és/vagy szopási sztrájkot okoz. Ezek mindegyike valóban oda vezet, hogy aztán kevesebb lesz a tej.

Ha a 4-5. naptól napi 5-6 vizeletes pelenka alatt van a vizeletmennyiség, és/vagy 3-4 kakis pelenka alatt van a széklet mennyisége, akkor valószínű, hogy kevés tejhez jut! Ilyen esetben minél hamarabb kérj segítséget! Ezek a jelek nem feltétlen a tej elapadásának a jelei! Sokan attól félnek, hogy ha a szoptatás egy adott pontján a babájuk nem jut elég tejhez, akkor az a tej elapadásának a jele, amit ráadásul véglegesnek gondolnak. Pedig az, hogy átmenetileg kevés a tej, az nem azt jelenti, hogy egy visszafordíthatatlan folyamat indult el. A mennyiség bármikor növelhető!

Ráadásul a kevés tejen túl rengeteg egyéb oka lehet annak, hogy a baba kevés tejhez tud hozzájutni. Többek között az aluszékonyság, a sárgaság, a cumizavar, a nem hatékony szopás, a helytelen mellrehelyezés. Ha tehát a babád gyarapodása vagy elégtelen mennyiségű kakis/pisis pelenkája alapján arra gondolsz, hogy nem elegendő számára a tej, akkor ez az esetek nagy részében azt jelenti, hogy kevésszer vagy rövid ideig kerül mellre! Esetleg azt, hogy alkalmanként csak egy mellből szoptatod. Az apadás és mennyiségnövekedés visszafordítható folyamatok.

Ha a babád nem szopik elég hatékonyan, nem fogadja el a melledet gyakran, vagy el van tőled választva, akkor érdemes fejned a szopási inger pótlásaként. Fejéssel is lehet tejmennyiséget növelni és fenntartani. A tejmennyiséggel kapcsolatosan a lényeg az, hogy a legtöbb nehézség orvosolható!

A tejtermelés fokozása

Ha az elégtelen tejmennyiség oka a nem megfelelő szoptatási gyakorlat, akkor a gyakoribb és/vagy hosszabb szopik hatására a tej mennyisége elkezd növekedni. Fejni akkor érdemes pluszban, ha a babád valamilyen oknál fogva nem tud hatékonyan szopni, vagy nem kerül(het) elégszer mellre.

A szaporító fejés lényege az, hogy gyakrabban váltunk mellet. Egy fejés alkalmával akár 4-5 alkalommal is. A fejésnél és a szoptatásnál is pár perccel a szoptatás vagy fejés megkezdése után kiváltódik a tejleadó reflex. Ilyenkor láthatjuk, hogy a tej nagyobb sugárban jön, spriccel a fejőgépbe, azaz rövid idő alatt viszonylag sok tej ürül, legalábbis több, mint, amikor cseppenként jön a tej. A tejleadó reflex pár percen át tart, utána megint cseppenként jön a tej.

Ha a tejleadó reflex után kis idővel mellet váltunk, akkor a másik mellünkön megint könnyebben kiváltódik a tejleadó reflex, megint egyszerre nagyobb mennyiségű tej ürül. Ha ezután kis idővel visszaváltunk az első mellünkre, akkor az első mellünkön ismét hamarabb jutunk el a tejleadó reflexig, és így tovább. Valószínű, hogy minél többedik tejleadónál tartunk, annál kevesebb tej fog ürülni, és hamarabb fogunk mellet váltani. Ez természetes. Összességében a mellváltásokkal így egységnyi idő alatt több tejet ürítünk ki, mint ha hosszan fejnénk csak az egyik mellünket. Ha pedig több tejet ürítünk, akkor az hatékonyabban serkenti a tejtermelést.

Fejjen min. 8 (-12) alkalommal naponta, 2-3 óránként. Fejés után törölje szárazra a melleit! Fertőtlenítő szert ne kenjen rá, napi tisztálkodás elegendő szappannal. A tárolóedényt le kell fedni és a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten tartani (pl. hűtőszekrényben). Tároljuk a tejet a fagyasztó hátsó részén, ahol a legstabilabb a hőmérséklet.

A tejmennyiség növelése érdekében egyéb tanácsok:

• Mellszívó használata: Szoptatás után javasolt lefejni a maradék tejet, főleg az első időszakban. Ne aggódjunk, ha csak pár cseppet tudunk kivarázsolni a mellszívóval eleinte, hiszen ez is stimulálhatja a tejtermelést, hogy később nagyobb sikerrel járjunk. A mellszívás megszüntetheti az esetleges mellfeszülést is, és a mell felső részében elhelyezkedő tejcsatornák is ki tudnak nyílni, így a termelődő tej szabadabban áramolhat a tejöblökben. Fontos, hogy a fejésnek nem szabad fájnia!
• Masszázs: Akár a mellszívás előtt is finoman átmasszírozhatjuk fentről lefelé a mellünket, ez is segítheti a tej áramlását, és könnyebb kiürülését.
• Pihenés: A megfelelő minőségű pihenés és az elegendő mennyiségű alvás a szoptatásnál is kiemelkedően fontos, hiszen ha nem vagyunk kipihentek, feszültebbek is lehetünk, ami gátolhatja az anyatejtermelést.

Táplálkozás és tejtermelés

Ha az anyatej termelődés beindul, sokszor aggódunk, vajon elegendő táplálékhoz jut-e a baba és képesek leszünk-e fenntartani folyamatosan ezt az állapotot. Ehhez mindenképpen szükséges az anyának is kiegyensúlyozott étrendet követnie, hiszen ez az anyatej mikro- és makrotápanyag-tartalmára is befolyással van. Makrotápanyagok a zsírok, szénhidrátok és fehérjék, mikrotápanyagok a vitaminok és ásványi anyagok. Emellett pedig számos más, védő hatású anyag is található az anyatejben, immunerősítő laktoferrin, oligoszacharidok, hormonok, növekedést segítő anyagok, még őssejtek is!

Szülés után az újdonsült édesanyák számára a laktogén élelmiszerek fogyasztása javasolt. Ezek bőségesen tartalmaznak olyan vitaminokat, ásványi anyagokat, melyek elősegítik az anyatej termelését. A tejtermelő sejtek a hajszálerekben keringő vérből kiválasztják a számukra szükséges tápanyagokat. A megfelelő anyatej utánpótláshoz mindenképpen kalóriadús, minőségi táplálkozásra, megfelelő folyadék bevitelre és pihenésre van szükség.

Az alábbi táblázat összefoglalja a tejserkentő élelmiszereket és italokat:

Fontos megemlíteni, hogy itt is a kiegyensúlyozott, vegyes étrenden van a hangsúly. Ha valamelyik élelmiszer beválik és megindul a tejelválasztás és elértük a kívánt mennyiséget, akkor ismét lehet csökkenteni az adott étel/ital bevitelét. A tehéntej fogyasztása nem javasolt nagy mennyiségben, mivel emésztési problémákat okozhat a babának, és az alkohol tartalmú italok fogyasztása is kerülendő szoptatás alatt.

Homeopátia és tejserkentés

Az anyatej fokozására gyakran ajánlják természetes megoldásként a patikákban elérhető, gyógynövény-tartalmú homeopátiás tejserkentő készítményeket. Több népszerű hatóanyag is létezik, melyek állítólag a szoptató édesanyák segítségére lehetnek. A leggyakrabban ajánlott homeopátiás termékek az Urtica Urens (apró csalán), Ricinus communis (ricinus) és Alfa Alfa D9 (lucerna) alapanyagúak.

Fontos azonban tudni, hogy a homeopátia hatékonysága tudományosan nem igazolt, a homeopátiás szerek gyakran olyan mértékben hígítottak, hogy hatóanyagot már nem is tartalmaznak. Ha mégis, a fentebb felsorolt növényekről elmondható ugyan, hogy tradicionálisan használták őket tejserkentésre, ugyanakkor semmilyen klinikai vizsgálat nem bizonyította, hogy valóban hatásosak lennének - sőt sajnos azt sem, hogy szoptatás idején biztonságosak lennének! Éppen ezért a szakértői javaslat az, hogy ne kockáztassunk, keressük azokat a természetes készítményeket, amelyek tudományosan megalapozottak, biztonságosak, és hatóanyag-tartalmuk kiszámítható, állandó.

Hormonális problémák és tejtermelés

Az anyatej összetétele, mennyisége folyamatosan változik a nap folyamán, és ezt nem csak az anya táplálkozása határozza meg, hanem egyéb életmódbeli szokások, lelki állapot, stressz, az alvás mennyisége és minősége is. Az anya oldalán a hormonális problémák (kezeletlen pajzsmirigy alulműködés, PCOS), fejlődési rendellenesség (mirigyállomány elégtelensége), korábbi mellműtét vagy mellsérülés, serdülőkorban hosszan és korán szedett fogamzásgátlás, bentmaradt lepénydarab okozhat elégtelen tejmennyiséget a megfelelő szoptatási gyakorlat ellenére. A cukorbetegség és inzulin problémák pedig késleltethetik a tejbelövellést.

A pajzsmirigy alulműködés viszonylag gyakori probléma az anyák körében is. Fontos tudni, hogy a nem súlyos, enyhe alulműködés is negatívan hathat a tejtermelésre. A jó hír viszont az, hogy a pajzsmirigy szint beállítása pajzsmirigy hormon pótlással akár nagyon rövid idő alatt is segít elérni a megfelelő tejmennyiséget (ha a szoptatási gyakorlat megfelelő). A vizsgálatok szerint azonban ehhez a pajzsmirigy szintet érdemes a felső érték közelébe beállítani. Ha tehát minden egyéb tényezőn javítottunk és nem találjuk okát az elégtelen tejmennyiségnek, akkor megfontolandó a pajzsmirigy szintünk ellenőriztetése.

A tej elapadásának folyamata

A tejmennyiség növekedése és apadása fokozatos folyamat. Bármikor megfordítható és befolyásolható. Ha kevesebb inger éri a mellet, akkor elkezd csökkenni a mennyiség, azaz apadni kezd a tej. Ez azonban nem egy visszafordíthatatlan folyamat. Abban a pillanatban, ahogy többször szopik a baba vagy fejni kezdünk, akkor a mennyiség elkezd újra növekedni.

A végleges elapadáshoz átlagosan 40 napra vagy ennél is hosszabb időre van szükség. A teljes apadás után is visszahozható a tejmennyiség, tehát ez sem kell, hogy végleges legyen. Hetek és hónapok kihagyása után is fel lehet építeni a tejtermelést, ha fejéssel vagy szoptatással elegendő ingert adunk a melleinknek. Örökbefogadó anyák is így szoptatnak. Ne ijedj meg tehát, ha átmenetileg akármilyen okból csökken a tejmennyiség.

tags: #anyatej #termelodes #ideje