Az anyatej az újszülött számára a leghasznosabb táplálék, amelyet semmilyen más élelmiszer nem képes teljes egészében helyettesíteni. Pótolhatatlan immunvédelmet biztosít az újszülöttnek, és az anyatejes táplálás pozitív hatásai a későbbi életszakaszokban is megmaradnak. Ahogy a tudományos szakirodalom széles körben igazolja, az anyatejes táplálás előnyei és a szoptatás alatti megfelelő táplálkozás fontossága kiemelkedő. Fontos megjegyezni, hogy bár a szoptatás az anyai táplálkozás minőségétől függetlenül is fenntartható, a kiegyensúlyozott táplálkozás javíthatja az anyatej minőségét és mennyiségét.
Az anyatej dinamikus összetétele
Az anyatej nem állandó összetételű; dinamikusan változik a szoptatás és a fejés időszaka alatt, egészen az első cseppektől az apasztásig. Változik az összetétele napszaktól függően, és egy-egy szoptatás, valamint fejés alatt is. Függ az összetétele az anya adottságaitól is, és valamennyire a táplálkozásától is.
Az anyatej a legfontosabbakat tartalmazza: víz, zsír, fehérje, szénhidrát, vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok. Emellett tele van élő sejtekkel, enzimekkel, növekedési faktorokkal, hormonokkal és immunglobulinokkal. Átlagosan 60-75 kcal/100 ml energiatartalmat biztosít makrotápanyagainak köszönhetően. Számos kismolekula, mint a kreatin, kreatinin, urea, nukleotidok és aminosavak (glutaminsav, taurin) is jelen van benne. Az anyatejben különböző bioaktív faktorok is azonosíthatók, mint a növekedési hormonok, citokinek, kemokinek, makrofágok, valamint őssejtek.
Kolosztrum - az első védőpajzs
A várandósság 16. hetétől a szülést követő néhány napig termelődik a kis mennyiségű, sűrű, aranysárga színű kolosztrum. Nagyon magas az immuntartalma, nagy mennyiségben tartalmaz nátriumot, cinket, magnéziumot, fehérjét és zsírban oldódó vitaminokat. Ebben az érett tejnél kevesebb a kalcium, a kálium, a zsír és a laktóz. Magas viszont a koleszterin koncentrációja, ami az idegrendszer fejlődéséhez nagyon fontos. Van egy kis hashajtó hatása is, hogy segítse a mekónium ürülését.
Átmeneti tej - az alkalmazkodás időszaka
A szülést követő 3-5 naptól, a tejbelövelléstől körülbelül a szülést követő 10-14. napig termelődik az átmeneti tej. Kiszolgálja a gyorsan növekvő újszülött tápanyagigényét. A kolosztrumnál több benne a kálium, a laktóz és a zsír, magasabb a kalóriatartalma, de kevesebb benne a fehérje és csökken az immunanyag koncentrációja.
Érett anyatej - a folyamatosan változó táplálék
A szülést követő 10-14. naptól termelődik körülbelül addig, amíg be nem áll az anyatej mennyisége (szülést követő 4-6. hét). Az érett anyatej nagy része, több, mint 80%-a víz, ezért nyáron is elegendő folyadék lehet a babának (6 hónapos korig, igény szerint táplált babának). Tele van tápanyagokkal, mint zsír, fehérje, laktóz, vitaminok, ásványi anyagok. Sok élősejtet és bioaktív anyagot tartalmaz. Az érett tej zsír tartalma változik: hajnalban és reggel alacsonyabb, míg este magasabb.
Az anyatej immunológiai és fejlődési jelentősége
Az anyatej az élet első hónapjaiban kizárólagos táplálék, összetétele biztosítja a csecsemő számára szükséges összes makro- és mikrotápanyagot, így a fehérjéket (9-12 g/l), az elsődleges szénhidrátforrásként szolgáló laktózt (67-78 g/l), a lipideket (32-36 g/l), különböző ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint az összes víz- és zsíroldékony vitamint - bár a K- és a D-vitamin pótlása szükséges a csecsemő számára.
Semmelweis oktatóvideók: Az anyatej tárolása, eltarthatósága, felhasználása
Immunanyagok és védőfaktorok
Már 1961-ben kimutatták, hogy az anyatejben immunglobulin-A (IgA) található, amely gátolja a kórokozók bélfalhoz kötődését. Az IgA-t termelő sejtek az anya bélrendszeréből és légutaiból vándorolnak az emlőmirigyekbe, és védelmet nyújtanak a baba szervezetébe átjutó anyai antigénekkel szemben. Később IgM és IgG ellenanyagokat is találtak. További kutatások olyan újabb védőanyagokat fedeztek fel az anyatejben, mint a lizozim, a laktoferrin, az epidermális növekedési faktor, a T- és B-limfociták és a makrofágok. A fehérvérsejtek túlélik az enzimes hatásokat, és mintegy 60 órán keresztül hatnak a csecsemő szervezetében. Az újabban felfedezett laktoferrin egy baktériumgátló fehérje, amelyet a gyomorsav nem tud bontani, így a bélből felszívódva távolabbi helyen is kifejti hatását. Az eritropoetin (EPO) nevű anyag pedig vérképzést növelő faktorként funkcionál, valamint erősíti a bélhámsejteket, és jó irányba befolyásolja a bélfal áteresztőképességét.
A bélrendszeri immunitás kialakulása
Tekintettel arra, hogy a bélrendszeri immunitás kulcsfontosságú szerepet tölt be a betegségek megelőzésében, elsődleges fontosságú az ún. probiotikus flóra kialakulása a csecsemő bélrendszerében. A probiotikus flóra olyan hasznos baktériumok összessége, amelyek akadályozzák a kórokozók szaporodását, antibiotikumot és vitaminokat termelnek, valamint javítják a bélrendszeri immunitást. Az újszülött bélcsatornája a születés pillanatában gyakorlatilag steril, ebből adódóan a bélflóra kialakulása az első hetek táplálkozásától függ. A vizsgálatok szerint az anyatejesen táplált csecsemők bélrendszerében a hasznos Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, míg a tápszeresen tápláltaknál az előnytelen Clostridium és egyéb kóros törzsek kerülnek túlsúlyba. Ebből adódóan az előbbieknél erősebb, az utóbbiaknál kimutathatóan gyengébb bélrendszeri immunitás jellemző.
Az anyatej hosszú távú hatásai
Bizonyítást nyert, hogy a szoptatás védelmet nyújt a későbbi életévekben az érelmeszesedéssel, a szívkoszorúér-betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, a légúti-, húgyúti- és bélfertőzésekkel, a vashiánnyal, a cukorbetegséggel, az elhízással, valamint az allergiás betegségekkel (rhinitis, asztma, ételallergiák) szemben. Az anyatejnek tehát kiemelkedő szerepe van a bélrendszeri immunitás kialakulásában és fenntartásában a kórokozók és allergének szempontjából legsebezhetőbb első hónapokban. Úgy tűnik, az anyatej egyfajta „programot” hordoz, amely mintegy aktiválja a szervezet egészséges fizikai és idegrendszeri működését, és megtanítja a tápcsatornát, illetve azzal összefüggő szerveket a helyes működésre. Ilyen értelemben egy "okos táplálékról" van szó (szabályozó, bekalibráló, "tanító" hatású). Az anyatej részleges vagy teljes hiánya valószínűleg az egész élet során érezteti hatását bizonyos mértékben. Ebből adódóan az orvosok és dietetikusok elengedhetetlennek tartják a legalább hat hónapig történő szoptatást.
Az anyai táplálkozás és az anyatej
Fontos tudni, hogy az anya táplálkozása a zsírsavak összetételét befolyásolhatja, nem pedig az anyatej zsírosságát. Tehát étkezéssel csak a zsírsavak összetétele változik, nem az étkezéstől lesz zsírosabb vagy kevésbé zsírosabb az anyatej. Az anyatejben lévő fő tápanyagok mennyiségét az anyai táplálkozás nem befolyásolja. A zsírsav összetételt viszont igen. Az anya vitamin- és ásványianyag hiánya esetén ingadozhat a tej vitamin- és ásványi anyag összetétele. Az anya táplálkozása a sejtes elemekre és az immunanyagokra nincs hatással. Mindent ehet az anya, ha anyatejes a kisbabája, csupán az ízek mennek át az anyatejbe.
Bár az anyatej vitamin- és ásványi anyag-tartalma alapvetően adott, a vízben oldódó vitaminok mértéke szélsőséges táplálkozás (koplalás, éhezés, szigorú vegetáriánus életmód) esetén ingadozhat, de átlagos táplálkozás mellett állandó marad. Az anyatej vastartalma alacsony, azonban a baba szervezete kiválóan hasznosítja (49%-ban), szemben a tehéntejjel (10%) vagy tápszerrel (4%). Az anyatej vastartalmát vastabletta szedésével nem lehet befolyásolni.
Vitaminok és ásványi anyagok szerepe a szoptatás alatt
A szoptatás időszaka alatt a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem feltétlenül szükséges a vitaminpótlás. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a vitaminbevitel kiegészítése elengedhetetlen lehet.
- B12-vitamin: A vegán étrendet követő szoptatós anyák esetében a B12-vitamin szintje az anyatejben alacsonyabb lehet. Ezért a vegán édesanyáknál a B12-vitamin pótlása javasolt, hogy biztosítsák a megfelelő mennyiséget a csecsemő számára.
- D-vitamin: Bár az anyatej tartalmaz D-vitamint, ez általában nem elegendő a kisbabák számára. A magyarországi irányelvek alapján minden csecsemőnek D-vitamin pótlást kell biztosítani. Nyáron, elegendő napfénynek köszönhetően, az anyának nem feltétlenül szükséges a D-vitamin pótlás. Ugyanakkor a legfrissebb szakmai ajánlások szerint a D-vitamin pótlása az őszi és téli időszakban nem csupán a gyermekek, hanem a felnőttek, így a szoptatós anyák számára is ajánlott. A Semmelweis Egyetem 2013-as felmérése kimutatta, hogy a magyar lakosság 95%-a D-vitamin-hiányos a tél végére, ami aláhúzza a D-vitamin pótlásának fontosságát.
- Vas: Az anyai vasszükségletet a szoptatás és a menstruáció is befolyásolja. Amíg az anya nem menstruál a szoptatás alatt, addig egy úgynevezett "vastartalékos" időszak van. Fontos vasforrások a máj, a tojássárgája, a mazsola, az olajos magvak, a vörös húsok, a búzacsíra, a rókagomba és a teljes kiőrlésű gabonafélék.
- Jód: A jódnak is fontos szerepe van a szoptatás időszakában. Megfelelő táplálkozás mellett az anyának nem kell aggódnia a jódbevitel miatt. Fontos jódforrások a tojássárgája, a tengeri halak és tenger gyümölcsei, az alga, a tejtermékek, a brokkoli, a fehérrépa, a karfiol és a káposzta. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2006-os kutatása szerint a magyar csecsemők 42%-a nem jut hozzá a nemzetközileg elfogadott napi ajánlott jódmennyiséghez.
Ajánlott élelmiszerek szoptatás alatt
A szoptatás idején egy egészséges, megfelelően táplálkozó nőnek napi 500 többletkalóriára van szüksége. A vitamin- és ásványianyag-szükséglet is megugrik. Az alábbi táblázat összefoglalja az ajánlott élelmiszereket és azok jótékony hatásait:
| Élelmiszer | Jótékony hatás |
|---|---|
| Lazac | Kiváló DHA forrás, amely kulcsfontosságú a csecsemők idegrendszerének fejlődéséhez. |
| Alacsony zsírtartalmú tejtermékek | Fehérje-, B- és D-vitamin, valamint kalciumforrás. |
| Hüvelyesek | Jó vasforrás, különösen vegetáriánusoknak. |
| Áfonya | Antioxidánsokban gazdag, segíthet megelőzni bizonyos felnőttkori betegségeket. |
| Barnarizs | Egészséges, teljes értékű szénhidrátforrás, amely energiát biztosít. |
| Citrusfélék | Bőséges C-vitamin forrás. |
| Tojás | D-vitamin, fehérje, antioxidáns és aminosav forrás. |
| Teljes kiőrlésű kenyér, tészta | Folsavban gazdag, segíti a baba agyfejlődését és az anya egészségét. |
| Leveles zöldségek | A- és C-vitamin, vas és kalcium forrás. |
| Víz | Fontos a megfelelő hidratálás. |
Igény szerinti szoptatás
A legfrissebb kutatások szerint a szülő-gyermek páros számára az igény szerinti szoptatás a legideálisabb. Ez azt jelenti, hogy a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik, nem valamiféle külső meghatározottsághoz. Vagyis a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy öt perce vagy öt órája szopott-e utoljára, és addig maradhat mellen, amíg ő szeretné. Az igény szerinti szoptatásnak nincsenek kőbe vésett szabályai, az adott gyermek és anya igénye alakítja, alkalmazkodik a gyermek életkorához és az adott élethelyzethez. Az igény szerinti szoptatás fontos része a válaszkész gondoskodásnak, ennek során a szülő a gyermek jelzéseire célzottan reagál, ezáltal a csecsemő számára biztonságot nyújt és megfelelő fejlődést biztosít.
A prolaktin szerepe a tejtermelésben
A tejtermelésért felelős hormon, a prolaktin-szintje már a várandósság alatt megemelkedik. Amikor a kisbaba szopni kezd, prolaktin szabadul föl magának a szopásnak a hatására. Ilyenkor a kiindulási prolaktin-szint akár a kétszeresére is nőhet, majd a szopás után lassan visszatér az eredeti szintre. A tejtermelés szempontjából ezek a kiugrások bírnak döntő hatással, nem az alapszint. Ha a kisbaba megfelelő gyakorisággal kerül mellre, akkor a prolaktinnak nincs ideje teljesen visszacsökkenni az alapszintre két szoptatás között. Ha a kisbaba nem kerül mellre megfelelő gyakorisággal, az anya melle kellemetlenül túltelítődhet, feszülhet két szoptatás között. Ilyenkor a tejtermelő sejtek nem képesek fölvenni a keringő prolaktint, másrészt egy olyan fehérjeszerű anyag (feedback inhibitor of lactation, FIL) kezd felszaporodni a tejben, ami gátolja a tejtermelést.
Éhségjelek és szoptatási gyakoriság
Újszülött-korban a korai éhségjelek közé tartozik a cuppogás, tátogás, nyelv nyújtogatása, ajkak nyalogatása, fej forgatása, a kéz szájhoz vitele, az ujjak és az öklöcske szopogatása. Ilyenkor már érdemes reagálni a kisbaba jelzéseire és mellre tenni őt. Ha nem érkezik válasz, akkor a kisbaba egyre felfokozottabb állapotba kerül, egyre nyugtalanabbá válik, végül már sírással jelzi a szükségletét. Nagyon gyakori, hogy a szoptatás rengeteg funkciója közül csak a táplálást, az éhség csillapítását emelik ki, pedig a szopás rengeteg szükséglet kielégítésére szolgál, nem csak az éhség csillapítására, és a mellre tétel valójában inkább az első választandó megoldás a felmerülő szükségletekre.
Újszülött-korban az igény szerint és kizárólag szoptatott kisbabák általában minimum 8-12 alkalommal szopnak 24 óra alatt, de ennél jóval több szopás is előfordulhat. A szopások nem egyenletesen oszlanak el a nap folyamán, nem mindig ugyanolyan időközönként történnek. A legtöbb kisbaba reggel-délelőtt nyugodtabb, többet alszik, kevesebbszer jelez, majd ahogy halad előre a nap, egyre kevesebb idő telik el két szoptatás között.
tags: #anyatej #osszetetele #semmelweis