A mai társadalomban egyre nagyobb figyelmet kap a gyermekkel való kapcsolattartás, illetve főként annak olyan irányú szabályozása, amely elősegíti működőképességét és megvalósulásának érvényre juttatását. Ennek fő oka, hogy a szülő és gyermek együttélésének hiányában a családi kapcsolat fennmaradásának egyetlen biztosítéka magában a kapcsolattartásban rejlik.
A családok felbomlásának következményeként egyre több gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a családi kapcsolat kizárólag kapcsolattartás formájában marad fenn. Épp ezért fontos, hogy a kapcsolattartás elérje célját, amely egyrészt az előbbiekben mutatkozik meg, másrészt pedig abban, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülőnek lehetősége legyen a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérni és tőle telhetően segíteni.
A kapcsolattartáshoz való jog Magyarország Alaptörvényéből eredeztethető, ennek értelmében a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. A kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza.
Mi a kapcsolattartás?
A gyermeknek joga, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fennmaradjon. Célja továbbá, hogy a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
A Ptk. 4:178. § (1) és (2) bekezdése fogalmazza meg a szülő-gyermek közti kapcsolattartás alapvető tételeit. Eszerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Ebből kitűnik, hogy bár a Csjt. (családjogi törvény) is hasonlóan szabályozta a szülő-gyermek kapcsolattartási jogát, a Ptk. mégis tovább ment ebben a kérdésben, ugyanis a kapcsolattartás biztosítását a gyermeket nevelő más személy kötelezettségévé is tette a fenti bekezdéssel.
A gyermekétől különélő szülő, ha kapcsolattartási jogát nem korlátozták vagy vonták meg, jogosult és köteles is gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartási jog magában foglalja:
- a gyermekkel való személyes találkozást,
- a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
- gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és
- kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
- A kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú (de csak időlegesen pl. nyaralás idejére) külföldre vitelére is.
A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a különélő szülőt terhelik. A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a különélő szülőtől az elvitel, és a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.
A Ptk. szabályozza a különélő szülők kapcsolattartási jogát is, ahol alapvető szabályként írja elő mindkét szülő részéről a gyermekkel való kapcsolattartás fenntartását. A kapcsolattartási kötelezettség kikényszerítésére természetesen nincs lehetőség, azonban a törvény kimondja, hogy a gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartás joga, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik, kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. A Ptk. azonban meghatároz egy fontos kivételt is. Eszerint a különélő szülőnek szünetel a kapcsolattartási joga, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
Kik jogosultak a kapcsolattartásra?
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér jogosult. Azokban az eseteben, ha szülő és a nagyszülő a kapcsolattartási jogát nem gyakorolja, úgy a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani. A Ptk. kiegészítette és a gyermekvédelmi jogszabályokból vette át a vonatkozó rendelkezéseket. Ezek szerint a kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, illetve a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. Ezáltal a Ptk. védeni kívánja a vér szerinti családon kívüli tényleges családi kapcsolatokat is, ennél fogva kiegészíti a kapcsolattartásra jogosultak körét. Ezáltal a kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét bíróság előtt megdöntötték.
Mikor nincs kapcsolattartás?
Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás ideje alatt, és a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt. Nincs helye kapcsolattartásnak a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülőnek gyermekével. A családi kapcsolatok fenntartása érdekében, csak ha ez a gyermeket nem veszélyezteti a szabadságvesztést töltő szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat a gyámhivatal adhat.
Ki dönt a kapcsolattartásról és milyen szankciók alkalmazhatók?
A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek. Egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell annak gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
dr Regász Mária a kapcsolattartás akadályozása
Változások a kapcsolattartás végrehajtásában
2020. március 1-jétől a gyámhatóság helyett a bíróság előtt lehet kezdeményezni a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását. Az Országgyűlés decemberi jogszabály-módosítása értelmében 2020. február 29-ig még a gyámhatósághoz, március elsejétől azonban már a bírósághoz kell benyújtani a kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása iránti kérelmeket.
A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül kell benyújtani a bíróságra. Ezt követően a bíróság a másik szülőnek észrevételezésre megküldi a kérelmet. A bíróság a kérelem és a másik fél nyilatkozata alapján meghozza a végzést. Ha a két szülő ellentétes állásponton van, akkor személyes meghallgatásra kerül sor.
Milyen szankciók alkalmazhatók?
Amennyiben a kapcsolattartás végrehajtása a bíróság végzése ellenére meghiúsul, a bíróság többféle szankciót is alkalmazhat. A bíróság a gyámhatósághoz fordulhat, hogy tegyen meg minden olyan, a hatáskörébe tartozó intézkedést, ami előmozdítja a kapcsolattartást. Ha valaki visszatérően és súlyosan megszegi a kapcsolattartási szabályokat, akkor a bíróság elrendelheti a rendőrség közreműködését is, így a gyermek átadásakor a gyámhivatal és a végrehajtó mellett jelen lesz a rendőrség is. A bíróság azzal is fordulhat a gyámhatósághoz, hogy az indítson pert a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 210. §-a szerint a kapcsolattartás akadályozása bűncselekménynek minősül, ha az érintett személy az államigazgatási bírság kiszabása ellenére sem változtat magatartásán. A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége valósul meg akkor, ha a gyermeket nevelő szülő meggátolja a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolatot akként, hogy önhibából, bírság kiszabása után sem adja át a kiskorú gyermeket az elvitelre jogosult részére, illetve az egyéb kapcsolattartást nem biztosítja.
Önhiba vizsgálata
A bírói gyakorlatban az önhiba kifejezetten tényállási elem. Akkor mondható ki, hogy a magatartás bűncselekmény, ha a kötelezett szándékosan vagy saját mulasztása miatt nem tesz eleget a kapcsolattartás biztosításának. Ha külső, rajta kívül álló okból lehetetlenült el a találkozó (például elháríthatatlan utazási nehézség, sürgős orvosi ellátás), akkor ez nem valósítja meg az akadályozást, feltéve, hogy a meghiúsult alkalmat mielőbb pótolják.
A Btk. 195. § (1) bekezdés szerinti kiskorú veszélyeztetésének bűntettét az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a gyermeket a szülő a másik szülő ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatoknak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.
Kapcsolattartást akadályozó magatartások és következményeik
A kapcsolattartással összefüggésben a felek között számos konfliktusra kerülhet sor, gyakran előfordulnak olyan esetek, hogy a szülők több alkalommal feljelentik egymást különböző hatóságoknál, pl. kiskorú veszélyeztetése, tartási kötelezettség elmulasztása miatt. A felek elmérgesedett viszonya következtében a gyermekekben szorongás alakulhat ki, pszichoterápiás foglalkozásokon részvétel, pszichológus segítségének igénybevétele válhat szükségessé amiatt, hogy a gyermek egy számára megoldhatatlan érzelmi döntés kényszerű szorításában érzi magát, amelyet sem racionálisan, sem érzelmileg nem képes feldolgozni.
A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás meggátlása a fizikai érintkezés ellehetetlenítését, a normális szülő-gyermek közötti viszony meghiúsítását célozza, azzal hogy igen gyakran a kötelező tájékoztatás is elmarad a gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezéséről, tanulmányairól, betegségeiről. A gyermeket nevelő szülőt ebben saját önző szempontjai, féltékenysége vezérlik, melyek a gyermeke érdekét háttérbe szorította és ezzel saját nevelési alkalmassága kérdőjeleződik meg. A felek közötti elmérgesedett viszony gyakran oda vezethet, hogy egymást súlyos bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítják. A gyermeket nevelő szülő a gyermeket kifejezetten a külön élő szülő ellen hangolhatja. Ebben a helyzetben a gyermek érdekében szükséges a gyermek elhelyezése a jobb nevelési képességű szülőnél. Fontos tudni, hogy a bírósági gyakorlat szerint a kapcsolattartás akadályozása csak akkor indokolja a gyermek elhelyezésének megváltoztatását, ha a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A kapcsolattartás akadályozása következtében kialakult helyzet a gyermek védelembe vételét indokolja.
Felügyelt kapcsolattartás
Elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra, ahol biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeit. A cél, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását. Hol kerül sor a felügyelt kapcsolattartásra? A - szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító - család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor.
A kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - azonos helyszínen megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - azonos helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a bíróság vagy a gyámhivatal döntése kizárta.
Felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálata
A felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára az arról döntő gyámhatóság vagy bíróság felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást és a felülvizsgálat eredményeként dönt - annak elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról, - korlátozásáról, - megvonásáról, vagy - további fenntartásáról. A bíróság vagy a gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza - annak helyszínét, - gyakoriságát és azt, hogy - a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.
A felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében ki lehet zárni a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi. Nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírható, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.
dr Regász Mária a kapcsolattartás akadályozása
Hogyan kerüljük el a vitákat a kapcsolattartás körül?
A kapcsolattartás körüli viták elkerülésének legjobb módja, ha a felek meghatározzák a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját, a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében közreműködő személy megnevezését, a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget, az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségét, a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módját, gyakoriságát és időtartamát, a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viselését.
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.
tags: #birosagi #targyalason #reszvetelt #akadajozza #a #kisgyerekkel