Az anyatej összetétele és az élelmiszer-összetevők megjelenése

Az anyatej a csecsemő számára a szilárd ételek bevezetéséig a legfontosabb táplálék, és utána is számos előnnyel jár. Az anyatej nem statikus, változatlan folyadék; egy lenyűgözően dinamikus biológiai rendszer, amely folyamatosan alkalmazkodik a csecsemő igényeihez és az anya környezetéhez. Komplex hormonális működés eredményeképp a baba szükségletei szerint alakul. Az anyatejes táplálás világnapja, augusztus 1-je is mindenképp alkalmat ad arra, hogy szót ejtsünk az anyatej jelentőségéről.

Mit tartalmaz az anyatej és hogyan képződik?

Az anyatej fehérjéket, zsírt, szénhidrátot tartalmaz, ideális arányban. A tejtermelés, vagyis a laktogenezis, során a tápanyagok a véráramból jutnak el a tejmirigyekbe. A tejtermelő sejtek az egyes ágak végén találhatók. A szülést követően leesik a progeszteron hormon szintje, az agyalapi mirigy ekkor utasítást ad a prolaktin kiválasztódására, amelynek hatására a tejtermelő sejtek működésbe lépnek. A tejtermelést a baba is szabályozza azzal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket, ez fokozódó prolaktin termelésen keresztül sürgeti az utánpótlást. Az oxitocin hormonnak pedig a tejleadásban van szerepe, amit nemcsak fizikailag lehet stimulálni, hanem például a babasírás is el tudja indítani. Az oxitocin hatására a mell simaizmai a fehér aranyat a tejtermelő sejtektől a tejcsatornákon át a tejöblökig juttatják.

Az előtej (kolosztrum) és az érett anyatej

A szülést követő napok sűrű, krémes előteje, a kolosztrum, gazdagabb fehérjében és ásványi anyagokban (főként kalciumban, káliumban, nátriumban), és nagyobb koncentrációban tartalmaz tettrekész immunglobulinokat, hogy az újszülött túlélési esélyét növelje. Olyannyira intelligens turmix, hogy napszaktól függően és egy-egy szoptatáson belül is változni tud az összetétele. A kolosztrum olyan hatalmas vitaminforrás, hogy a WHO első oltásnak is szokta nevezni. Az első 3 hétben, anyatejjel táplált babáknak a szervezetében sokkal több T sejt jelenik meg, mint a tápszeres babáknál.

Az előtejet követi az érett anyatej, amelyre a szülést követő kb. 3-7 napon történik meg a tejbelövellés, ami természetes vagy császármetszés esetén is lehetséges. Az anyatej a baba változó igényeihez alkalmazkodva tökéletes összetételben tartalmazza az értékes tápanyagokat, immunanyagokat, nyomelemeket, vitaminokat.

A szoptatás elején és a szoptatás végén is más a tej. Mikor belövell a tej, híg, szinte átlátszó, ez a szomjoltó része. 7-10 perc után jön a tápláló tej, ami jó zsíros és sűrű, tápanyagokban gazdag. A reggeli tej sokkal vizesebb, nagyon jó szomjoltó, míg a nap végére már kevesbé híg, sőt jó zsíros, hogy az esti etetésre kellően telítődjön a pocak. Az anyatejet félre tenni, lefagyasztani egy hónapra érdemes, mert változni fog az összetétele, ahogy a kisbabád nőni fog. Más tápanyagokat fog termelni a szervezeted, olyat amire babádnak jelenleg szüksége van.

Makrotápanyagok az anyatejben

• Zsír: A zsírtartalom körülbelül 1,5 és 10 százalék között változik, attól függően, hogy milyen mértékű a mell kiürítettsége. Minél alaposabban kiürített mellből szopik a baba, annál zsírosabb tejhez jut. A makrotápanyagok arányában a legnagyobb rész a zsír, zsírsav összetétele igen vegyes, nagy részét hosszú láncú SAFA (telített zsírsavak) és egyszeresen telítetlen zsírsavak, azaz MUFA teszik ki. Ezek a sejthártyákat alkotó zsírsavak. Többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. arachidonsav) is jellemzőek, amelyeknek szerepük van az idegrendszer és a retina fejlődésében.
• Szénhidrát: 39% körüli a szénhidrát tartalom. A vezető szénhidrátja a laktóz. A tehéntejhez képest az anyatejben nagyobb arányban jellemző, az íze is édesebb. Az immunrendszer szempontjából egy szénhidrát csoport különleges: a HMO, azaz az anyatej-oligoszacharidok. Ezek nem magát a babát táplálják, védik, növesztik, az ő számára nem emészthetőek, viszont annál inkább táplálóak a vastagbelében élő segítői számára. Egyik fő jelentőségük, hogy prebiotikumként támogatják az immunrendszer felépülését és működését.
• Fehérje: A fehérje aránya a legalacsonyabb, 7% (összehasonlításképp a tehéntejé 19%). Összetételében a kazein és a laktalbumin fehérjék a jellemzők. Fehérje építő aminosavakat is tartalmaz. A fehérjék közt egy izgalmas figura a lactoferrin, amelynek az előtejben a legmagasabb a koncentrációja. Szerepe van az anyagcserében, az immunrendszer, a bélflóra, a csontvázrendszer építésében és karbantartásában.

Immunrendszer támogatása

Az anyatej immunfunkciókat stimulál, és vas-kelát képző képessége miatt a vérszegénység megelőzésében is jeleskedik. Az anyatejben található tejsav baktériumok, amelyek, mint az ambiciózus probiotikum készítmények, segítenek benépesíteni a beleket. Kész antitestek és élő immunsejtek is nyerhetők az anyatejből. Az antitestek, immunglobulinok közül az IgA típus fordul elő legnagyobb számban. Ezek részben összefüggnek az anyai táplálkozással. Ezért is fontos a magzatvédő vitaminok szedésével kitartani a szoptatás alatt is.

Élelmiszer-összetevők megjelenése az anyatejben

Az anyatej íze és illata folyamatosan modulálódik. A tejtermelés, vagyis a laktogenezis, során a tápanyagok a véráramból jutnak el a tejmirigyekbe. A tejmirigyek sejtjei (laktociták) szigorú szűrőként működnek, de nem hermetikusan zárnak. A változás kulcsa az úgynevezett illékony szerves vegyületekben (Volatile Organic Compounds, VOCs) rejlik. Amikor elfogyasztunk egy fűszeres, aromás ételt, a szervezetünk lebontja azt. Az aromás vegyületek egy része metabolizálódik, más része pedig változatlanul vagy metabolitként bekerül a véráramba.

Mely ételek íze jelenik meg az anyatejben és mennyi idő alatt?

A kutatók számos tanulmányban vizsgálták ezt a jelenséget. Különösen a fokhagyma, a mentol és az ánizs esetében mutatták ki egyértelműen, hogy a fogyasztás után rövid idővel (körülbelül 1-2 óra múlva) megjelennek a tejben. Az illékony vegyületek megjelenése a tejben rendkívül gyors, de gyorsan el is múlik. Az anyatej íze általában 1-2 órával az anya étkezése után éri el a csúcskoncentrációt. Például, ha egy anya curryt fogyaszt, a benne lévő aromás anyagok csúcskoncentrációja a tejben valószínűleg 2-3 órán belül jelentkezik. Ezután a koncentráció gyorsan csökken, és 8 órán belül a legtöbb vegyület már nem mérhető jelentős mennyiségben.

A tudatos időzítés segíthet az anyáknak abban, hogy megfigyeljék, mely ételek váltanak ki és milyen reakciót a babánál. Ha az anya délben fogyaszt egy erősen fűszeres ételt, a délutáni szoptatás során valószínűleg a baba már találkozik az új ízzel. Nem minden étel képes átjutni a tejbe oly mértékben, hogy befolyásolja annak ízét. A magas cukor- vagy fehérjetartalmú ételek jellemzően nem változtatják meg az anyatej ízét, mivel ezeket a szervezet alaposan feldolgozza és a tejbe csak a standard építőelemek jutnak be.

Példák élelmiszerekre és hatásuk az anyatejre:

• Fokhagyma: A fokhagyma az egyik legtöbbet vizsgált élelmiszer ezen a téren. Az allicin nevű vegyület és bomlástermékei rendkívül illékonyak és zsíroldékonyak, így könnyedén átjutnak a tejbe. Több kutatás is alátámasztja, hogy a fokhagymás anyatej fogyasztása után a csecsemők hosszabb ideig és nagyobb mennyiségű tejet szopnak.
• Mentol: A mentol tartalmú termékek (pl. borsmentatea, mentolos rágógumi) szintén gyorsan megjelennek a tejben, jellegzetes hűsítő, friss aromát kölcsönözve.
• Vanília: A vanília kivonat egy másik klasszikus ízmódosító. A magzat már az anyaméhben is találkozhatott ezzel az ízzel, ha az anya gyakran fogyasztott vaníliás ételeket a terhesség alatt.
• Ánizs és kömény: Ezek a fűszerek jellegzetes, édeskés aromát kölcsönöznek a tejnek.
• Chili és erős paprika: Bár a csípős ízért felelős kapszaicin képes átjutni a tejbe, a mennyiség rendkívül csekély. A legtöbb baba nem reagál negatívan az enyhén csípős anyatejre.
• Görögszéna (Fenugreek): Gyakran alkalmazzák galaktagógként (tejképző serkentőként). Jelentős ízátadással járhat.

Allergének és puffasztó ételek

Fontos különbséget tenni az ízátadás és az allergén átjutás között. Az allergének (például tehéntejfehérje, szója, tojás) egész fehérjemolekulák, amelyek átjuthatnak az anyatejbe és kiválthatnak immunreakciót az érzékeny babáknál. Ha az anya étrendjéből egy allergén kiiktatása javulást hoz, az nem az íz miatt van, hanem az immunológiai reakció megszűnése miatt. Elképzelhető, hogy az a csecsemő, aki azután, hogy édesanyja puffasztó ételeket evett, mindig síróssá válik, másféle anyagokra, például a bennük megtalálható kénes vegyületekre, aromákra reagál túlzott érzékenységgel. Az anyatejben igen kis mennyiségben megjelennek az anya által elfogyasztott „idegen” fehérjék is, például a tehéntej béta-laktoglobulinja. Ennek valószínűleg az lehet az értelme, hogy így a kisbaba nagyon fokozatosan, az anyatej védő hatású közegébe vegyítve ismerkedik meg azokkal a fehérjékkel, amelyek a család étlapján szerepelnek.

A gázképző ételek (például a hüvelyesek) fogyasztása az anya bélrendszerében okoz puffadást. A gázok (például a metán vagy a szén-dioxid) nem jutnak át a véráramba, és így nem kerülnek be az anyatejbe. Ha egy anya káposztát eszik, az íz szempontjából nem várható jelentős változás a tejben, mert a káposztában lévő vegyületek nem illékonyak.

Káros anyagok és gyógyszerek

Egyáltalán nem indokolatlan az óvatosság, ha valaki szoptat, hiszen bizonyos anyagok, köztük kifejezetten káros és mérgező hatásúak bejuthatnak a tejbe, és ott akár magas koncentrációt is elérhetnek. Az anya által elfogyasztott drogok többsége például a szopós csecsemőnél is tüneteket okoz. Sajnos a természetbe juttatott mérgező anyagok, rovarirtószerek, gyomirtók, oldószerek, melyek káros összetevői zsírszövetünkben raktározódnak, az anyatejbe is bejuthatnak. Azonban az esetek túlnyomó többségében nem akkora mennyiségben, hogy a szoptatást abba kellene hagyni. Ezért akkor, ha az anyának gyógyszert kell szednie, nem szükséges azonnal és automatikusan az elválasztásra gondolni, vagy arra, hogy inkább nem veszi be a gyógyszert, mert az esetek többségében összeegyeztethető a gyógyszerszedés és a szoptatás.

Az anya táplálkozásának jelentősége

A szoptatás alatti felesleges diéták és megszorítások gyakran nagyobb stresszt okoznak az anyának, mint amennyi valós előnyt jelentenek a babának. A modern táplálkozástudomány és a szoptatással foglalkozó szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy a szoptató anyák ne tartsanak felesleges, szigorú diétát. Ha az anya szeret fűszeres vagy erősen aromás ételeket fogyasztani, ne mondjon le róluk. Inkább figyelje meg a baba reakcióját.

A szoptató anyáknak napi 300-500 extra kalóriára van szükségük. A vízben oldódó vitaminok (C-vitamin, B-vitaminok) szintje az anyatejben közvetlenül függ az anya bevitelétől. Ha az anya hiányt szenved ezekből, a tejben is alacsonyabb lesz a koncentrációjuk. Ezért, bár az anyatej ízét nem a vitaminok változtatják meg, a vitaminban gazdag étrend létfontosságú a tej optimális tápanyagtartalmának biztosításához. A szoptató anya számára is fontos a pótlás, mert tejének gazdag mikroelem tartalmát az ő raktáraiból fedezi a tejüzem. Ezek hiányos táplálkozás esetén is benne kell, hogy legyenek az anyatejben. Ha nincs pótlás vegyes étrendből, akkor az anya szervezetéből vonódik ki.

A kiegyensúlyozott, változatos étrend és a megfelelő hidratáció kulcsfontosságú. Igyon rengeteget, akár napi 3-5 litert is, ami csak jól esik. Egyedül a tejet kell kerülni, még a laktózmentest is. A pihenés és a stresszmentes környezet szintén hozzájárul a sikeres szoptatáshoz.

Laktogén élelmiszerek

Az egész világon megfigyelhető, hogy a szülést követően az anyatej termelését fokozandó, a nők számára bizonyos élelmiszerek fogyasztása javasolt. Ezek a laktogén élelmiszerek általában tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, vagy olyan kémiai tulajdonsággal rendelkező anyagokat tartalmaznak, melyek elősegítik az anyatej termelését.

tags: #anyatej #meddig #tartalmazza #amit #ettem