A különféle gyermekek után járó támogatások pénzügyi segítséget jelentenek a családok számára. A juttatások többségét az édesapák is felvehetik, ha megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.
Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha nem az anya, hanem az apa veszi igénybe a gyest és gyedet? Kinek éri meg élni ezzel a lehetőséggel és kinek nem?
Évről évre bővül a családok által igénybe vehető támogatások köre, ennek része az is, hogy a meglévő jogosultságokat kiterjesztik más családtagokra is. Egyre több család választja ezt a megoldást, hiszen a feltételekből arra következtetnek, hogy rövid távon jól járnak vele, hiszen akár több pénz állhat a házhoz, azonban nem árt tisztában lenni azzal is, hogy milyen hosszú távú következményeket okozhat ez a döntés.
Milyen lehetőségei vannak az apának, ha igénybe szeretné venni a gyermekek után járó támogatásokat? Milyen juttatásokra jogosult? Mikor és kinek éri meg élni ezzel a lehetőséggel?
A gyermekek után járó támogatások
Első lépésként nézzük meg, milyen támogatásra vagyunk jogosultak, ha gyermek érkezik a családba.
A gyermek születését követő 6 hónapban lehet igényelni az anyasági támogatást. Ezt követően a csecsemőgondozási díjat (röviden: csed) kapjuk meg a szülési szabadság időtartamára (ez maximum 24 hét lehet), abban az esetben, ha rendelkezünk a gyermekünk születését megelőző két éven belül 365 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal. Ezen kívül az állam havi rendszerességgel családi pótlékkal is hozzájárul a gyermek nevelésének költségeihez. Ez egy gyermek esetén 2021-ben 12.200 Ft-ot jelent, és alapesetben a gyermek 16 éves koráig (a tankötelezettség végéig) jár, de amennyiben a gyermek továbbtanul, még tovább.
A nagycsaládos szülők gyermeknevelési támogatásra (gyet) is jogosultak, ha legalább 3 gyermeket nevelnek egy háztartásban, és a legfiatalabb gyermek betöltötte az 3. életévét.
Nem csupán pénzbeli támogatásokkal segítik a családokat, hanem pluszidővel is, ami szintén jelentős könnyebbség a gyermeknevelésben. Ugyanis szülőként (legyen szó az apáról vagy az anyáról) pótszabadság is jár a gyermek 16 éves koráig. Sőt, 5 nap rendkívüli szülési szabadság is megilleti az édesapát, ha megszületett a gyermeke.
Sok lehetősége van tehát az édesapáknak is, ám a szülőknek közösen kell mérlegelniük, hogy hosszú távon mivel járnak jól. A döntést nem könnyű meghozni, hiszen a hagyományos családmodellben mindig az édesanyák voltak azok, akik gyermekükkel otthon maradtak, és ennek mentén az ő helyzetükhöz alakították az igénybe vehető támogatások körét is. Az egyre inkább változó világban, ahol a szerepek közti határvonal elmosódni látszik, és az édesapák is egyre nagyobb részt vállalnak a gyermek nevelésében, érdemes alternatívákban gondolkodnunk a juttatások igénybevételét tekintve is.
A gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozási díj havi rendszerességgel folyósított pénzbeli családtámogatás, melynek legfőbb célja a gyermekvállalás támogatása, a családok életkörülményeinek javítása, valamint egyfajta anyagi biztonság megteremtése/fenntartása. Ez a juttatás nem alanyi jogon jár. Csakis akkor vehetjük igénybe, ha gyermekünk születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosítottak voltunk, vagyis vagy dolgoztunk, vagy felsőoktatásban, nappali tagozaton tanultunk.
Ha például az édesapa is rendelkezik ennyi biztosított idővel, akkor ő is dönthet úgy, hogy igénybe veszi ezt a támogatási formát. Ebben az esetben azt kell mérlegelnie a szülőknek, hogy melyiküknek nagyobb a fizetése. A gyed összege a korábban szerzett bruttó jövedelmünk naptári napi egységre (naptár szerinti napot jelenti) lebontott összegének 70%-a lehet, maximum a minimálbér duplájának 70%-a lehet.
Az elmúlt években a jogszabályi változásoknak köszönhetően számos kiegészítéssel bővült a gyed. Bevezetésre került a nevelőszülői és nagyszülői, a diplomás gyed, valamint a bővített gyed ikrek esetén. Továbbá lehetővé vált, hogy a szülők egyszerre több ellátást is igénybe vegyenek, amennyiben jogosultak rá, és amennyiben azt a gyermekek száma és kora indokolja.
Ami az egyik legfontosabb előrelépés volt, hogy a gyed extrának köszönhetően az ellátást igénybe vevő szülő visszamehet dolgozni, és a munkabére mellett továbbra is jogosult a gyed teljes összegére.
A gyermekgondozási díj havi összege a szülő korábbi jövedelmének 70%-a, de legfeljebb a gyermek születése napján hatályos minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz a gyermek születésekori minimálbér 140%-a). Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj felső határa a 2023-ban született gyermekek esetében havi bruttó 324 800 forint.
A gyermekgondozási díj az alapvetően legkorábban a csecsemőgondozási díj (168 nap) lejártát követő naptól a gyerek kétéves koráig jár. Akkor is megszűnik a GYED, ha a gyereked meghal.
A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azt a jövedelmet veszik figyelembe, ami alapján a biztosítási jogviszonyod is fennáll, tehát ami után a tb járulékot fizeted. Ez az összeg teljesen egyedi, a jogosultság kezdő napján fennálló jövedelem alapján számolják ki.
A GYED a jövedelmed napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke. Nem lehet több mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez 2024-ben 373 520 ft. Ha ennél több lenne a saját kereseted 70 százaléka, akkor is az előbbi számítás alapján járó összeget fogod kapni.
Igen, a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod.
Egy gyerek után, egy időben egy szülő veheti igénybe a GYED-et. Ha viszont valamilyen okból meggondolják magukat a szülők arról, hogy ki vegye igénybe a GYED-et, erre is van lehetőség.
A GYED legkorábban a CSED után, tehát a szülést követő 168. napot követően jár, de már akkor leadhatod az igényedet, amikor a CSED-et igényled. Ez megkönnyíti az ügyintézést.
A GYED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanyúgy, mint a CSED esetében. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán találsz. Ilyenkor a munkahelyeden, a munkáltatódnak kell benyújtanod a kérelmet.
Ha vér szerinti apaként vagy az igényléskor nem biztosított nőként (pl. mert már megszűnt hallgatói jogviszonyod) igényled a GYED-et, akkor a lakóhelyed szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatod be.
A nevelőszülői és nagyszülői GYED iránti kérelmet az ezekre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A gyermekgondozást segítő ellátás havi rendszerességgel minden kisgyermekes családnak jár alanyi jogon. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a gyeddel, nincs feltételekhez kötve. Ez a juttatás, abban az esetben, ha az igénylő részesül gyedben, annak lejárta után jár a gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén pedig a tankötelessé válás évéig.
Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a szülő nem tudja igénybe venni sem a csedet, sem a gyedet (mert nem tesz eleget az ehhez szükséges feltételeknek). Előállhat olyan helyzet, hogy az apa veszi igénybe ezt a támogatást.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján.
Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.
Az, hogy mikortól jár a GYES, attól függ, hogy jogosult voltál-e CSED-re és GYED-re. Ha kaptál CSED-et és GYED-et akkor a GYED lejárta után kérheted a GYES-t, de a kérelmezés folyamatát elindíthatod még a GYED alatt.
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10. életévének betöltéséig.
A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10.
A GYES iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod a munkáltatódnak, ugyanyúgy, mint a CSED esetében. Ehhez űrlapot az Államkincstár oldalán találsz.
A gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a két szülő közül az egyik jogosult a saját háztartásban nevelt gyereke után.
A kiskorú szülőkre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenkor vagy a kiskorú szülő vagy, a gyereke mellé kirendelt gyám kaphatja a GYES-t. Azonban ha a kiskorú szülő gyerekének kirendeltek egy gyámot (például a nagyszülőt vagy más rokont), mert a hatóság úgy látja, hogy a szülő segítségre szorul a nevelésben, akkor vagy a szülő vagy a gyám fogja kapni a GYES-t. A gyám kérheti a GYES-t, ha az ő háztartásában él a kiskorú szülő és annak a gyereke.
Az örökbefogadó szülő a gyerek örökbefogadás előtti gondozásától számított 6 hónapig kaphat GYES-t, ha a gyerek elmúlt már 3 vagy 10 éves.
A nagyszülő is igénybe veheti a GYES-t a szülők helyett, ha egyébként a szülőknek járna a GYES, de úgy döntenek, hogy inkább a nagyszülő kapja.
Apák és támogatások: Előnyök és hátrányok
Azok a munkáltatók, akik gyesen (és ez igaz a gyetre és a gyedre is) lévő és mellette munkát vállaló vagy ezen ellátások lejártát követően ismét munkába álló munkavállalót alkalmaznak, kevesebb járulékot kell utána fizetniük.
A kedvezményes foglalkoztatás (mely NAV igazolással vehető igénybe) első két évében maximum a minimálbér után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) és szakképzési hozzájárulást fizetnie. A harmadik évben maximum a minimálbér 50%-ig nem kell szochót fizetni. Három vagy több gyermek esetén az előbbi kedvezmények 3+2 évre vehetők igénybe.
Azokon túl, hogy az apák egyre inkább igyekeznek kivenni részüket a gyermeknevelésből, érdemes anyagilag is megfontolni, hogy melyik szülő vegye igénybe a fenti támogatásokat. Hiszen aki többet keres, jóval nagyobb összegű juttatást kaphat. Ha ennek a feltételnek eleget tesz az édesapa, akkor semmi akadálya, hogy ő vegye igénybe a gyed-et.
Ha úgy dönt a család, hogy az apa kapja a támogatást (és marad otthon a gyermekkel), akkor az anya akár vissza is mehet dolgozni. Előfordulhat az is, hogy az apa csak magát az ellátást veszi igénybe, és közben ugyanúgy dolgozik. Ennek következtében a családi kasszába jóval több pénz kerülhet.
Viszont akkor ebben az esetben vagy nem megy vissza az édesanya dolgozni és ő látja el a gyermeket otthon (melynek hátrányait a következő fejezetben részletezzük), vagy mindkét szülő dolgozik és valaki más (például a nagyszülő) gondoskodik a kicsiről.
Bár egészen jól hangzik, hogy növekedik a bevételünk, azonban ne felejtsük el, hogy az éremnek mindig két oldala van! Ebben az esetben az anyának jeleznie kell (a csed lejárta után) a munkahelyén, hogy nem megy vissza dolgozni, és mondjuk fizetés nélküli szabadságot kér a gyermek hároméves koráig. Ebben az esetben viszont magának kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek összege 2021-ben 7.710 Ft. Amíg az édesanya egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, az az időszak nem számít bele a társadalombiztosítási jogviszonyába, jogilag tehát kicsit olyan, mintha munkanélkülin lenne az anya.
Plusz, ha a szülők szeretnének még egy gyermeket vállalni, miután az előző gyermekünk elérte a 2,5 éves kort, akkor így nem lesz meg az anyának a jogosultsága a csedre és a gyedre sem, hiszen ahhoz is 2 éven belül 365 napi biztosítási jogviszony megléte szükséges.
Rövid távon az apai gyed anyagi előnyökkel járhat a család számára. Különösen akkor, ha az anya nem rendelkezik a juttatások igényléséhez szükséges biztosítási jogviszonnyal, vagy ha csak egy gyermeket tervez a család. Azonban ha újabb gyermeket szeretnének vállalni, hosszú távon érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg megéri-e ezt az utat választani.
Egyáltalán nem könnyű döntenünk, hiszen minden eset egyedi. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az apa jellemzően nem azért veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, mert ő marad otthon a gyermekkel, hanem mert a család anyagilag jobban jár ezzel a lépéssel.
Mindenképp előre kell gondolkodnunk, és amennyire csak tudjuk, alaposan tervezzük meg pénzügyi helyzetünket. Sőt, érdemes már a gyermek megszületésétől kezdve félretennünk, hogy a későbbiekben biztosíthassunk számára a stabil anyagi indulást. Ön is gyermek-megtakarítás indításán gondolkodik?
CASIO CLASSWIZ Solve gomb magic
GYED és GYES egyidejű folyósítása
Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (gyed), míg a nagyobb gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) kerül folyósításra. Az alábbi cikkben összefoglalom, hogy mire kell figyelemmel lennünk, a gyed-gyes egyidejű folyósítása esetén.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján, „A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülők a közös háztartásban* élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.”
*Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége.
Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe. Ha az édesanya kapja a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a kisebbik gyermeknél is az édesanya kaphatja a gyermekgondozási díjat, ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
A másik fontos szabály amire figyelemmel kell lenni az ún. kedvezményszabály. Sok szülő visszamegy dolgozni a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt, azonban a korábbi teljes munkaidő helyett részmunkaidőben vállalják a munkavégzést. A következő gyermek gyermekgondozási díjánál a részmunkaidős díjazást kéne alapul venni, ami alacsonyabb ellátást eredményezhet. Erre tekintettel került bevezetésre az ún. kedvezmény szabály, azaz az általános szabálytól eltérő más számítás is alkalmazható a kisebbik gyermekre járó gyermekgondozási díj kapcsán, ha - a kicsi a nagyobbik gyermekre járó gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és - nagyobbik jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja - ugyanabban a jogviszonyban - magasabb összegű volt, mint az általános szabály alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja. Azaz, ha a gyermekek között nincs nagy korkülönbség, és az ellátás jogosult szülő jogviszonya ugyanaz mind a két gyermek esetén - vagyis ugyanabban a jogviszonyban áll a második gyermek születésekor, mint az első gyermek születésekor -, akkor a második gyermek kapcsán megállapított gyermekgondozási díjnál azt a keresetet lehet alapul venni, mint amit a nagyobbik gyermeknél figyelembe vettek, ha ez magasabb összegű, mint az általános szabály szerint kiszámolt gyermekgondozási díj.
A gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás egyidejű folyósítása esetén a harmadik fontos szabály, amire figyelemmel kell lenni, a vállalkozókat érinti.
Az 1997. évi LXXX. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni-, és a társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség - az ún. minimális alapok után - az alábbiak szerint áll fenn: - 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér - 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese - 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.
Természetesen, ha a vállalkozó által „realizált” havi jövedelem a fenti alapnál magasabb, akkor ez a jövedelem lesz a tb közterhek alapja.
Minimálbér: 138 000 Ft/hó, azonban ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, az 180 500 Ft/hó.
Az 1997. évi LXXX. törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy a fenti minimális alapot többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a vállalkozó - gyermekgondozási díjban részesül, - gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, - gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.
Nézzük meg, mit is jelent a gyakorlatban ez a szabály? A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó személy, legalább a minimális alapok szerint fizeti a tb közterheket.
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozik, akkor a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér, a 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 19,5 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után meg kell fizetni. Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a tb közterhek alapja.
Ha azonban a gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozik egyéni-, illetve a társas vállalkozóként, akkor csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Példa: Ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy egyéni vállalkozóként dolgozik, és havi 190 000 Ft kivétje van, akkor 190 000 Ft-ból fizeti meg - 10 százalék nyugdíjjárulékot, - 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, - 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, - 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot. Továbbá az egyéni vállalkozó a fenti kivét után fizeti 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót.
Ezt fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátások alatt vállalkozói tevékenységét folytatja. Azaz ez esetben is a tényleges jövedelem, és nem a minimálbér alapján kell a tb közterheket megfizetni.
CASIO CLASSWIZ Solve gomb magic
