Anyatej: az emésztéstől a felszívódásig és a tápszeres kiegészítésig

Az anyatejes táplálás az egyik legfontosabb alapja egy újszülött egészséges fejlődésének. Az anyaság első heteit és hónapjait gyakran a táplálás körüli gondolatok és érzelmek szövik át. Minden édesanya a legjobbat szeretné adni gyermekének, ám az elképzelések és a valóság néha eltérő utakon járnak. Legyen szó a szoptatás természetes folyamatáról vagy a tápszeres kiegészítés szükségességéről, a legfontosabb szempont minden esetben a baba egészséges fejlődése és az anya lelki békéje.

A WHO ajánlása szerint a csecsemőknek az első hat hónapban kizárólag anyatejre van szükségük. Az anyatej minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a baba növekedéséhez és immunrendszerének fejlődéséhez szükség van. Nemcsak a megfelelő fehérje-, zsír- és szénhidráttartalom miatt ideális, hanem az anyatejben található antitestek is segítenek megvédeni a babát a fertőzésektől és betegségektől.

Ezen kívül az anyatej könnyen emészthető, így a baba szervezete optimálisan tudja hasznosítani a benne lévő tápanyagokat. Az anyatej nem csupán táplálék, hanem egy folyamatosan változó, élő anyag, amely alkalmazkodik a csecsemő mindenkori igényeihez. Összetétele napszakonként, sőt egyetlen szoptatás alatt is módosul, hogy a legmegfelelőbb energiát és védelmet nyújtsa.

„Számos oka van annak - és ebben minden szakértő egyetért -, hogy miért az anyatej a legjobb a babáknak. Az anyatej mindig elérhető és megfelelő hőmérsékletű. Az anyatej mindent tartalmaz, amire a babáknak az első hónapokban szüksége van - vitaminok, ásványi anyagok, egészséges zsír, szénhidrát, fehérje. Erősíti az immunrendszert” - mondja Reinhold Kerbl professzor.

Reinhold Kerbl professzor hozzáteszi, hogy az anyatej csodálatos tulajdonsága, hogy nem mindig ugyanolyan. A mennyisége és az összetétele a baba igényeihez igazodva automatikusan változik. Vagyis az összetétel változó, az összetevők a szoptatás ideje alatt változnak - ez teljesen egyéni, megfelelően a baba saját igényeinek.

„Egyrészt az anyatej könnyen emészthető, így a baba kevésbé lesz kitéve emésztési zavaroknak. Másrészt a mell szívása segíti az állkapocs és az arcizmok fejlődését - ez később a baba hasznára válik, amikor enni és beszélni tanul. A szoptatott csecsemők ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, kevésbé valószínű az allergiák, a cukorbetegség kialakulása, kevésbé hajlamosak az elhízásra” - állítja a MAM-szakértő.

Reinhold Kerbl professzor kiemeli, hogy a szoptató anyák rendszerint egészségesebbek: ritkábban fordulnak elő gyermekágyi fertőzések, a Német Rákkutató Központ pedig megállapította, hogy esetükben alacsonyabb a mellrák kockázata.

Az anyatej összetételének befolyásolása és a táplálkozás

A kutatások rávilágítanak, hogy az anyatej több mint kétszázféle oligoszacharidot tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulásáért felelősek. Ezek a speciális szénhidrátok táplálják a hasznos baktériumokat, miközben gátolják a kórokozók megtelepedését a baba emésztőrendszerében. A szoptatás során a baba nyálában lévő baktériumok jeleket küldenek az anya szervezete felé, amely erre reagálva módosítja a tej antitest-tartalmát. Ha a gyermek betegséggel küzd, az anyatejben megnő a specifikus immunsejtek száma, segítve a gyorsabb felépülést.

Sokszor felmerül a kérdés, befolyásolható-e a tej alapvető alkotóelemeinek aránya, mennyisége. Induljunk ki abból, hogy az anyatej összetétele nem véletlenül vagy „gyártási hiba” következtében olyan, amilyen. Bizonyos összetevőit lehet befolyásolni, másokat pedig nem.

Zsírtartalom és anyai táplálkozás

A zsírtartalom például annak függvényében változik körülbelül 1,5 és 10 százalék között, hogy milyen mértékű a mell kiürítettsége. Minél alaposabban kiürített mellből szopik a baba, annál zsírosabb tejhez jut. Viszont az, hogy az anya tápláléka mennyi és milyen zsírt tartalmaz, nem befolyásolja az anyatej zsírtartalmát, legfeljebb a zsírsav-összetételt.

Vastartalom és vitaminok

Ha az anya vasat szed, ezzel nem fogja befolyásolni az anyatej vastartalmát, abban ugyanis mindig ugyanannyi található, akár az anyai raktárak rovására is. A vízoldékony vitaminok mennyiségét ezzel szemben lehet befolyásolni: ha az anya keveset fogyaszt C-, B-vitaminokból, a tejében is kevés lesz belőle. Egy bizonyos határ fölé azonban akkor sem emelkedik az anyatejben ezeknek a vitaminoknak a szintje, ha az anya a normális adag többszörösét veszi be vagy fogyasztja el.

Koraszülés és anyatej

A koraszülő anya tejében magasabb a fehérje- és immunanyag-tartalom, mint az időre szülő anya tejében.

Ételek és allergének az anyatejben

A puffasztó hatás egyébként attól is függ, milyen gyakran fogyaszt az illető ilyen ételeket. Ha gyakran, akkor sokkal kevésbé viselik meg az ezekben a zöldségekben található összetett, emészthetetlen szénhidrátok, valószínűleg a megfelelő összetételű bélflórának is köszönhetően. Elképzelhető, hogy az a csecsemő, aki azután, hogy édesanyja ilyen ételeket evett, mindig síróssá válik, másféle anyagokra, például a bennük megtalálható kénes vegyületekre, aromákra reagál túlzott érzékenységgel.

Az anyatejben igen kis mennyiségben megjelennek az anya által elfogyasztott „idegen” fehérjék is, például a tehéntej béta-laktoglobulinja. Ennek valószínűleg az lehet az értelme, hogy így a kisbaba nagyon fokozatosan, az anyatej védő hatású közegébe vegyítve ismerkedik meg azokkal a fehérjékkel, amelyek a család étlapján szerepelnek.

Az anyatej egyes összetevői csökkentik annak valószínűségét, hogy a csecsemő allergiás reakcióval válaszoljon. Ám a valóságban sajnos előfordul, hogy a csecsemő fokozott allergiakockázatnak van kitéve, például akkor, ha egyik vagy mindkét szülő, nagyszülő allergiás betegségben szenved. Ilyenkor ugyanis előfordul, hogy még arra a nagyon kevés idegen fehérjére is érzékenyen reagál, ami az anyatejben megjelenik.

Fel szokott merülni az a kérdés is, hogy evés után mennyi idővel várható az, hogy az anyatejben felbukkan az étel valamelyik összetevője. Különös óvatosság szükséges a nem természetes összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetében. Előfordul például, hogy az üdítő zöld ételfestéke a tejet is zöldre színezi, és a mesterséges édesítőszer vagy keserű gyógyszer az anyatejnek is kellemetlen ízt kölcsönöz.

Sajnos a természetbe juttatott mérgező anyagok, rovarirtószerek, gyomirtók, oldószerek, melyek káros összetevői zsírszövetünkben raktározódnak, az anyatejbe is bejuthatnak. Azonban az esetek túlnyomó többségében nem akkora mennyiségben, hogy a szoptatást abba kellene hagyni.

Gyógyszerek és szoptatás

Egyáltalán nem indokolatlan az óvatosság, ha valaki szoptat, hiszen bizonyos anyagok, köztük kifejezetten káros és mérgező hatásúak bejuthatnak a tejbe, és ott akár magas koncentrációt is elérhetnek. Az anya által elfogyasztott drogok többsége például a szopós csecsemőnél is tüneteket okoz. Ezért akkor, ha az anyának gyógyszert kell szednie, nem szükséges azonnal és automatikusan az elválasztásra gondolni, vagy arra, hogy inkább nem veszi be a gyógyszert, mert az esetek többségében összeegyeztethető a gyógyszerszedés és a szoptatás.

Az ételek felszívódási ideje az anyatejbe

„Mit egyen a szoptató anya?” Ez a kérdés akkor szokott felmerülni, ha az anya arra gyanakszik, hogy valamilyen általa fogyasztott étel okoz hasfájást a babának. A válasz azonban változó aszerint, hogy mennyire könnyen emészthető ételről van szó, és sok más egyéni tényező is befolyásolja a felszívódás sebességét. A koffein és az alkohol például már fogyasztás után néhány perccel megjelenik az anyatejben. Az biztos, hogy amikor az étel összetevői már a vérben is megjelennek, az anyatejben is számítani lehet felbukkanásukra.

A gondosan megtervezett és lebonyolított diéta többet árul el a lehetséges okokról: hagyjon el egyszerre egy alapanyagot az étrendjéből tíz-tizennégy napra, és figyelje, változnak-e a baba tünetei. Ezzel persze még nem vagy kisegítve, ha pontos választ szeretnél kapni a kérdésedre, de inkább az a helyzet, hogy nincs különösebb jelentősége.

Amikor az anyatej nem elegendő: a tápszer bevezetése

Rengeteg olyan dolog felmerülhet, ami miatt úgy alakul, hogy nem sikerül az anyatejes táplálás. Ez soha nem fekete vagy fehér (de ha igen, valójában az is az édesanya döntése), a cél mégis mindenkinek egy: hogy a babát táplálni tudja. Aki lelkileg képes könnyebben venni az akadályokat, az tudja, hogy semmivel sem ér kevesebbet azért, mert nem szoptatja a babáját. Egész egyszerűen vannak olyan helyzetek, amikor az anyatej nem elég, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre.

Például, ha az anya nem tud szoptatni egészségügyi okok miatt, ha nem elegendő a tejtermelése, vagy ha a baba valamilyen anyagcsere-betegségben szenved, amely speciális táplálást igényel. Egész egyszerűen megtörténhet az is, hogy már az első pillanattól kezdve, születése után tápszert fog kapni a pici, mert az édesanyának olyan egészségügyi problémái vannak, hogy nem tudja anyatejjel ellátni a babát. Amikor a szoptatás valamilyen okból nem valósulhat meg, vagy nem elegendő a baba növekedéséhez, a modern tápszerek jelentik a biztonságos megoldást.

Mi azt javasoljuk, hogy ne magunktól kísérletezzünk, hanem kérjük ki a gyermekorvos és a védőnő tanácsát is. A tápszer bevezetése esetén nagyon sok családban felmerülnek kérdések - jogosan, hiszen honnan is tudhatnánk, hogy pontosan mi a megfelelő adagolás és hogy egyáltalán mennyit kell adnunk neki? Fontos, hogy mindig a baba szükségletei határozzák meg az adagolást, és ha kétségünk merül fel, érdemes szakember véleményét kikérni. Mi azt javasoljuk, hogy ne magunktól kísérletezzünk, hanem kérjük ki a gyermekorvos és a védőnő tanácsát is.

Mikor indokolt a tápszeres pótlás?

A kizárólagos szoptatástól való eltérés döntése ritkán születik meg egyik napról a másikra. Általában egy folyamat eredménye, ahol az anya és a környezete elkezdi mérlegelni a baba fejlődését és az aktuális élethelyzetet. Az egyik leggyakoribb ok a súlygyarapodás elmaradása vagy a baba tartós elégedetlensége. Ha a védőnő és a gyermekorvos mérései azt mutatják, hogy a csecsemő nem éri el a minimálisan elvárt növekedési görbét, a pótlás bevezetése indokolt. Az anyai egészségi állapot, bizonyos gyógyszerek szedése vagy a súlyos kimerültség is indokolhatja a váltást. A mentális egészség éppolyan lényeges, mint a fizikai: egy krónikusan kialvatlan, stresszes és kétségbeesett édesanya mellett a baba sem tud nyugodtan fejlődni. A munkába való visszatérés szintén gyakori váltópont. Bár a fejés és a tárolás megoldható, sok anya számára ez a logisztikai teher már túlmutat a teljesítőképességén.

A tápszeres táplálás fokozatossága

A hirtelen váltás megterhelheti a baba még éretlen emésztőrendszerét, ezért a fokozatosság elve minden esetben követendő. A gyomornak és a bélrendszernek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az anyatejtől eltérő fehérjeszerkezethez és az új típusú tápanyagokhoz. Az első napokban érdemes csupán egyetlen étkezést kiváltani tápszerrel, lehetőleg a délelőtti vagy kora délutáni órákban. Ez azért lényeges, mert ha a baba érzékenyen reagál az új ételre, az tünetek formájában még napközben jelentkezik, nem pedig az éjszaka közepén. A szakemberek javasolják, hogy a tápszert ne keverjük össze az anyatejjel ugyanabban a cumisüvegben, hacsak az orvos másképp nem rendeli. Ennek oka, hogy ha a baba nem issza meg az egészet, a drága anyatej is kárba vész. Az adagok növelése legyen lassú és kontrollált. Ha három-négy napon át nem tapasztalunk negatív reakciót, bevezethető a következő tápszeres étkezés. Ez a folyamat akár két-három hetet is igénybe vehet, amíg a baba teljesen átáll az új étrendre.

A tápszerek típusai és kiválasztása

A gyógyszertárak és drogériák polcain található választék elsőre zavarba ejtő lehet. Az 1-es jelzésű, kezdő tápszerek születéstől hat hónapos korig adhatók, és ezek hasonlítanak leginkább az anyatej összetételéhez. Léteznek speciális igényekre szabott termékek is. A HA (hipoallergén) tápszerekben a fehérjéket kisebb részekre bontják, hogy csökkentsék az allergiás reakciók esélyét. Ezeket gyakran akkor javasolják, ha a családban már előfordult valamilyen ételallergia vagy asztma. Az AR (antireflux) tápszereket sűrítőanyaggal (például szentjánoskenyérmag-liszttel) látják el, hogy megakadályozzák a táplálék visszaáramlását a nyelőcsőbe. Ez azoknál a babáknál nyújt segítséget, akiknél a gyakori bukás súlygyarapodási problémákat vagy kényelmetlenséget okoz. A választásnál ne csak a márkanév vagy az ár döntsön. Érdemes alaposan átolvasni az összetevőket, és kerülni azokat a termékeket, amelyek felesleges hozzáadott cukrokat vagy aromákat tartalmaznak.

Tápszeres etetés: gyakorlati tanácsok

A tápszer hőmérséklete ideálisan testhőmérsékletű, vagyis kb. 37 °C. Ezt legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük, hogy néhány cseppet a csuklónk belső oldalára cseppentünk - ha langyosnak érezzük, akkor megfelelő. Az első hónapokban a babák általában három óránként esznek, ami napi hat-nyolc etetést jelenthet. Az adagolás a baba súlyától és korától is függ, illetve nyilván igény szerint érdemes etetni őket, hiszen pontosan tudják, hogy mennyi ételre van szükségük.

Gyakori tévhit, hogy a cumisüvegből való etetés kevésbé bensőséges, mint a szoptatás. Bár a biológiai folyamat más, a kötődés és az érzelmi biztonság ugyanúgy felépíthető. Az etetés ideje alatt érdemes megteremteni ugyanazt a nyugalmat és közelséget, amit a szoptatásnál tennénk. A „válasz kész” (responsive) táplálás módszere szerint a babát akkor is igény szerint etetjük, ha cumisüveget használunk. Ez azt jelenti, hogy nem kényszerítjük rá az összes tej elfogyasztását, ha ő már jelzi a jóllakottságot. A cumisüveg tartása is lényeges. A vízszinteshez közeli helyzet, ahol a baba aktívan dolgozik a tejért, segít megelőzni a túlevést és a levegőnyelést. Ezt nevezzük „paced bottle feeding”-nek, vagyis ritmusos etetésnek. Az etetési pozíció váltogatása is javasolt. Ha néha a bal, néha a jobb karunkon tartjuk a babát, az segíti a látóterének és izomzatának szimmetrikus fejlődését, hasonlóan a szoptatási pozíciók váltásához.

A tápszer elkészítése és higiénia

A tápszer por formájában nem steril, ezért az elkészítés során szigorú szabályokat kell betartani a fertőzések elkerülése érdekében. Az első és legfontosabb lépés az alapos kézmosás. A víz minősége meghatározó. Mindig frissen forralt, majd megfelelő hőmérsékletűre (körülbelül 40-50 fokra) visszahűtött vizet használjunk. A túl forró víz elpusztíthatja a tápszerben lévő értékes vitaminokat és probiotikumokat, a túl hidegben viszont nem oldódik fel rendesen a por. A port mindig a vízhez adjuk, nem pedig fordítva, hogy a pontos hígítási arányt tarthassuk. A mérőkanalat ne púpozzuk, és ne is nyomkodjuk bele a port, hanem simítsuk le egy tiszta kés élével. Az elkészített tápszert azonnal fel kell használni. Ha a baba nem issza meg az adagot egy órán belül, a maradékot ki kell önteni, mert a baktériumok rendkívül gyorsan elszaporodnak a tejben.

Fontos, hogy mint minden másban, ebben is figyeljük a baba igényeit!

Szoptatási kihívások és megoldások

Az első hetek kritikus időszaka

Szoptatási szempontból talán a legkritikusabb időszak a baba születése utáni első 2 hét. Az újszülöttek megszületés után veszítenek a születési súlyukból, melyet az első 2 hétben vissza kell nyerniük. Az első napokban túl a szülés okozta stresszen, a helyzetet sokszor nehezítheti az, hogy az édesanya és babája elkülönítve vannak, kórházi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. Az újszülöttet figyelve az anya korai éhségjeleket vehet észre, mint a kezek szájba vétele, száj nyalogatása, nyelv nyújtogatása, fej emelgetése, keresgélés. Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni. Fontos tudni, hogy ha sikerül ügyesen mellre tapadni az újszülöttnek, akkor a szoptatás egészségesen nem fájdalmas az anya számára.

Az aktív szopizás jeleit is tudjuk a babán figyelni, el kell különíteni az apró, gyors, „nyammogó” mozgásokat, melyek az emlő stimulálására irányulnak, attól a lassabb, és intenzívebb mozgástól, ami valóban az anyatej nyelését jelzi. Szintén arra utaló jel lehet, hogy a baba elegendő tejhez jut, hogy szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik. Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is. Egy szopizás lehet csak pár perces vagy akár tarthat hosszasan is, történhet egy mellből vagy igényelheti az újszülött mindkét mellet. Ha az édesanya azt tapasztalja, hogy újszülöttje nagyon hamar elalszik a szopizás közben, ezáltal aktív szopizás nem tud megvalósulni, akkor érdemes ébresztési technikákkal megpróbálni az újszülöttet szopizásra rávenni. Bevált ébresztési technikák például, ha az újszülött arcát, nyakát ujjunkkal megsimogatjuk, vagy a gerinc melletti területet finoman dörzsöljük, talpakat vakarjuk. Ha ezek nem hatnak, akkor vegye le a mellről, pelenkázza át, büfiztesse, vagy öltöztesse át. Ennek hatására várható, hogy az újszülött felélénkül. Ebben az első ismerkedős, izgalmas időszakban is ideális esetben az igény szerinti szoptatás valósul meg, de átmenetileg szükség lehet rá, hogy - a baba jelzéseinek figyelembevételével - az anya irányítson. Kiemelt jelentősége van a megfelelő tejbevitel megítélésében a vizeletes, illetve székletes pelenkák számának, illetve a baba megfelelő súlygyarapodásának.

Tejtermelési problémák és megoldások

A gyermekágyas időszak az anya és gyermek összeszokásának első meghatározó ideje. Az igény szerinti szoptatás mellett ilyenkor áll be fokozatosan a kereslet-kínálat elve alapján a szükséges tejmennyiség. Ilyenkor átmenetileg előfordulhat, hogy kevesebb vagy pont, hogy több anyatej termelődik, mint amire az újszülöttnek igénye van. A tejmennyiség szépen fokozatosan tovább alakul és illeszkedik a gyermek igényeihez.

Túl sok tej

Nagyon nagy ajándék, amikor van anyatej bőséggel, de épp akkora kihívást tud jelenteni az is, ha túl sok a tej. Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni.

Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelítődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek. Ez a leggyakoribb problémakör, amivel szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák, sokszor igen összetett kérdés.

Nincs elég tej

Számos oka lehet annak, hogy egy Édesanya úgy érzi, nincs elég teje gyermeke számára. A tejtermelés legtöbbször, - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az „üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség. Sokszor merül fel a kérdés: Egy csecsemőnek milyen mennyiségű anyatejet kell egy szopizás alkalmával elfogyasztania? - ezt nehéz lenne grammra pontosan megmondani. Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása.

Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik. Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul. Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz.

A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatej odaadásához jó módszer lehet a szoptanít készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést.

Amennyiben a gyermekorvos úgy ítéli meg, hogy a csecsemőnek tápszeres pótlásra van szüksége, érdemes szoptatásbarát eszközöket használni (pl. kiskanalazás, pohárból itatás, vagy a fent nevezett szoptanít készülék).

Anyatejgyűjtés és anyatej adományozás

Az anyatej a csecsemő optimális fejlődéséhez nélkülözhetetlen táplálék. Mindazt tartalmazza, amire a gyermeknek szüksége van a növekedéshez, éréshez, betegség esetén a gyógyulás elősegítéséhez. Az anyatejet kapó csecsemők egészségének védelme érdekében a törvény előír néhány vizsgálatot. Ezek járványügyi érdekből kötelező vizsgálatok, ezért a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a következő vizsgálatok szükségesek:

1. Wassermann-vizsgálat, amely elkészül mindenkinek a várandósság ideje alatt.
2. HIV-ellenanyag-szűrés.
3. Székletvizsgálat.
4. A védőnő igazolhatja az anya bőrgyógyászati megtekintését, amennyiben nincs bőrproblémája, ellenkező esetben bőrgyógyász szakorvos igazolása szükséges.
5. Tüdőszűrés.

Az Anyatejgyűjtő Állomás a tejadás megkezdése előtt felszerelőcsomagot biztosít az anyatejadásra jelentkezőnek. A leletek bemutatása után a többlet tejjel rendelkező édesanya elkezdhet fejni az Anyatejgyűjtő Állomás által biztosított steril üvegekbe, amit az Anyatejgyűjtő Állomás gépkocsivezetője heti két alkalommal az anya által megadott címről elszállít. Már 200 ml anyatejjel is segíthet! Ha három-négy naponta van 200 ml többlet anyateje, akkor érdemes jelentkeznie anyatejadásra. Vidéki lakcímmel rendelkező édesanyák segítségére is számítunk a budapesti anyák mellett.

Az anyatejet igénylőnek a gyermekorvos kiállít egy vényt, amelyet a kerületileg illetékes védőnői szolgálatban kell átadni. Sajnos, nem mindig tudunk annyi anyatejet biztosítani, amennyi a vényen el van rendelve. A csecsemő 8 hónapos koráig kaphat térítésmentesen anyatejet a 47/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szerint, ha:

• táplálkozási allergiában szenved,
• felszívódási zavarban szenved,
• koraszülött.

Az átvett anyatej hőkezelve van, az üvegen található dátumtól számított 14 napon belül fogyasztható. Az anyatej a hűtőben való állás során zsíros és vizes fázisra válik szét. Össze kell rázni az üveget, és csak annyit melegíteni belőle, amennyit a csecsemő megeszik.

Gyakran Ismételt Kérdések a Tápszerről

Az alábbi táblázat összefoglalja a tápszerről gyakran felmerülő kérdéseket:

A hozzátáplálás és az anyatej/tápszer elhagyása

Ha egy baba kizárólag anyatejet kap, akkor általában hat hónapos kor után kerülhet sor a hozzátáplálásra, de ha a tejmennyiség nem elég, vagy az orvos indokoltnak látja, akkor korábban is szükség lehet a tápszerre. Alapvetően hat hónapos kortól kezdődik a hozzátáplálás és a tápszeres etetés fokozatosan csökken ezzel arányosan. Mivel a baba egyre több szilárd ételt fogyaszt, egyre kevesebb tápszerre lesz majd szüksége. Ez a folyamat fokozatosan zajlik, hiszen minden baba más tempóban szokik hozzá az új ételekhez. A szilárd táplálék mennyiségének növekedésével a tápszer szerepe egyre inkább kiegészítővé válik. Az esti vagy reggeli tápszeres etetés sok családban hosszabb ideig megmarad, mivel a baba számára biztonságérzetet adhat és valahol megszokássá is válik.

A legtöbb baba egyéves korára elhagyja a tápszert, és áttérhet a tehéntejre vagy más, alternatív tejitalokra. Fontos, hogy ez egyéni fejlődéstől is függ és mindig érdemes a gyermekorvossal konzultálni a megfelelő átmenetről. Bármilyen módon is tápláljuk gyermekünket az első félévben, a hatodik hónap környékén elérkezik a következő nagy mérföldkő: a hozzátáplálás. Akár anyatejes, akár tápszeres a baba, az új ízek és textúrák bevezetése izgalmas kaland mindenkinek. A vegyes táplálásról a szilárd ételekre való áttérés is fokozatos legyen. A tápszer vagy az anyatej még hosszú ideig az étrend szerves része marad, hiszen a fő kalóriaforrást továbbra is ezek biztosítják. A táplálás módja csupán egyetlen szelete az anyaságnak, bár az elején ez tűnik a legnagyobbnak. Ahogy a gyermek nő, egyre több más területen kell majd döntéseket hoznunk, és rájövünk, hogy a legfontosabb útravaló, amit adhatunk, a biztonságos kötődés és a feltétel nélküli elfogadás.

Tévhitek és társadalmi nyomás

A társadalmi elvárások gyakran hatalmas nyomást helyeznek az édesanyákra. A „szoptatás mindenáron” szemlélet sokszor bűntudatot ébreszt azokban, akiknek valamilyen okból a tápszer mellett kell dönteniük. Érdemes tudatosítani, hogy az anyaság értéke nem a tej mennyiségében vagy a táplálás módjában mérhető. Egy boldog, kiegyensúlyozott anya, aki cumisüvegből táplálja gyermekét, sokkal többet ad, mint egy végletekig kimerült, depresszióval küzdő édesanya, aki minden áron ragaszkodik a szoptatáshoz. A környezet támogatása elengedhetetlen ebben a döntési folyamatban. Az édesapák és a nagyszülők sokat segíthetnek azzal, ha elfogadják és támogatják az anya döntését, ahelyett, hogy kéretlen tanácsokkal vagy ítélkezéssel fokoznák a bizonytalanságot. Ha valaki úgy érzi, elakadt a gyászfolyamatban, mert nem tudott szoptatni, érdemes szakemberhez vagy támogató csoportokhoz fordulni. A tapasztalatok megosztása és a tudat, hogy mások is hasonló cipőben járnak, felszabadító erejű lehet.

Számtalan tévhit kering a köztudatban, amelyek csak nehezítik a szülők dolgát. Az egyik ilyen, hogy a tápszeres babák kevésbé okosak vagy gyengébb az immunrendszerük. Egy másik mítosz, hogy a szoptatás mindig és mindenki számára fájdalommentes és ösztönös kell, hogy legyen. Valójában ez egy tanult folyamat mind az anya, mind a baba részéről. Vannak anatómiai vagy élettani akadályok, amelyeket nem lehet puszta akaraterővel leküzdeni. Sokan gondolják azt is, hogy a tápszeres baba biztosan végigalussza az éjszakát, mert a tápszer „laktatóbb”. Bár a tápszer emésztése valóban tovább tart, az éjszakai ébredések hátterében leggyakrabban nem az éhség, hanem az idegrendszeri érési folyamatok és a közelség iránti vágy áll. Végül, ne higgyünk annak a sztereotípiának, miszerint a tápszeres táplálás „lustaság”. A cumisüvegek fertőtlenítése, a víz melegítése, a pontos adagolás és a baba éjszakai ellátása ugyanolyan, sőt sokszor több logisztikai feladattal jár, mint a szoptatás.

tags: #anyatej #felszivodasi #ideje