Anyasági és felsőfokú diploma támogatások: Részletes útmutató

A felsőoktatásban való részvétel, különösen a diploma megszerzése jelentős mérföldkő az egyének életében. Az állam számos támogatással igyekszik segíteni a hallgatókat, különösen azokat, akik anyasági okokból vagy más speciális élethelyzetben vannak. Ez a cikk részletesen bemutatja az államilag támogatott képzésekre vonatkozó szabályokat, a támogatási idő számítását, a költségtérítéses képzésekre vonatkozó előírásokat, valamint a fiatalok, különösen a kismamák számára elérhető különböző juttatásokat és ösztöndíjprogramokat.

Államilag támogatott képzések és a támogatási idő

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvény 55. § (2) bekezdése értelmében egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. Ez az úgynevezett támogatási idő.

A támogatási idő számítása

A törvény 161. § (1) bekezdése kimondja, hogy az 53-56. §-ban foglaltakat a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében kell alkalmazni. Azon hallgatók támogatási idejének kiszámítására, akik 2006. szeptember 1-jét megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelő pontját kell alkalmazni.

A törvény meghatározza, hogy mely félév számít be a támogatási időbe. Eszerint be kell számítani minden megkezdett államilag támogatott félévet, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.

Régi és új képzési rendszer

A felsőoktatási törvény 55. § (2) bekezdése kimondja, hogy az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.

A képzési ciklusok fogalmát a 11. § (1) bekezdése magyarázza, amely alapján a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Mivel a korábbi képzési rendszer még nem ismerte a képzési ciklusok fogalmát, ezért a felsőoktatási törvény a 158. §-a megfelelteti az új és a régi képzési szerkezetben szerezhető végzettségi szinteket.

• A (4) bekezdés értelmében ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.
• Az (5) bekezdés szerint pedig ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

A fentiek értelmében például egy magyar-történelem szakos főiskolai diploma a jelenlegi képzési rendszerben alapképzésnek minősül. A felsőoktatási törvény rendelkezése szerint egy újabb alapképzésben már nem vehet részt államilag támogatott formában, mivel az állam célja az első diploma megszerzésének támogatása. Vagyis a "megmaradt" államilag támogatott féléveket nem egy újabb alapképzésben, hanem mester-, illetve doktori képzésben lehet felhasználni.

Második diploma megszerzése állami támogatással

A felsőoktatási törvény 161. § (2) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, az 53-55. § alapján jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést.

Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, az 55. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásában - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet.

A fentiek értelmében tehát amennyiben a hallgató igazolni tudja, hogy első diplomáját költségtérítéses képzés keretében szerezte, a törvény 55. § (2) bekezdése alapján, tizenkét féléven át jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést a második diploma megszerzésére irányuló szakon. Természetesen mindig az adott intézménytől függ, hogy indít-e államilag támogatott képzést másoddiplomás hallgatók részére. Erről a kiválasztott felsőoktatási intézményben kell tájékozódni.

Költségtérítés és díjfizetési kötelezettségek

Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

Költségtérítés tartalma és mértéke

A felsőoktatási törvény 126. § (1) bekezdése értelmében, ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokért költségtérítést fizet. A 125. § (1) bekezdés a) pontjában található felsorolás tartalmazza a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvételét. A költségtérítés összegébe a törvény erejénél fogva beletartozik egy tárgy legalább kétszeri felvételének költsége, ezért külön összeget a felsőoktatási intézmény nem szedhet. A törvénnyel ellentétesen a felsőoktatási intézmény belső szabályzatot pedig nem alkothat.

Késedelmi díjak és félévhalasztás

A felsőoktatási törvény 125. § (4) bekezdésben foglaltak szerint a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke azonban nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát, továbbá nem lehet magasabb az önköltség mértékénél sem.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben a hallgató által a mulasztás és késedelmes teljesítés miatt fizetendő díjak, a térítési díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét, valamint a kollégiumi díjat, és a felsőoktatási törvény 126. § (2) bekezdése alapján a költségtérítés mértékét egy tanév időtartamára kell megállapítani, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.

A felsőoktatási törvény 49. §-ában foglaltak alapján a hallgató kötelessége, hogy teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, továbbá a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét, így különösen költségtérítéses képzésben költségtérítést fizessen. Ezen rendelkezés alapján a tanulmányok folytatásánál, így a vizsgára bocsáthatóságnál is kiköthető feltételként a fizetési kötelezettség teljesítése, amelynek részletszabályait az intézmény belső szabályzata határozza meg.

A felsőoktatási törvény konkrét rendelkezést a záróvizsga tekintetében tartalmaz a 60. § (6) bekezdésben, miszerint nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A leckekönyv kiadását a felsőoktatási intézmény a fizetési kötelezettség elmaradására hivatkozással nem tagadhatja meg, mivel a leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány igazolására szolgáló közokirat. Ettől függetlenül viszont pusztán a leckekönyv birtoklása nem jogosít semmire a tárgyfelvétel, illetve a vizsgára jelentkezés tekintetében.

A felsőoktatási törvény 40. § (3) bekezdése szerint a hallgatónak - a képzési időszak megkezdése előtt - be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az időarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ezek alapján jogszerű az intézmény azon eljárása, miszerint a költségtérítés határidőre történő meg nem fizetése esetén automatikus félévhalasztást alkalmaz.

Anyagi támogatások és kedvezmények

A felsőoktatásban mind az államilag támogatott képzésben, mind pedig a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek anyagi támogatásban. Ez lehet:

• a hallgató tanulmányi teljesítménye vagy szociális helyzete alapján nyújtott juttatás;
• kedvezmény, mentesség a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség alól;
• vagy intézményen kívüli egyéb támogatási forma.

Ezeket a kedvezményeket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet részletezi.

Diákhitel programok

Akár államilag támogatott képzésen, akár önköltséges szakokon tanulnak a felsőoktatásban a fiatalok, komoly kiadásokkal kell szembenézniük.

• Diákhitel1: Szabad felhasználású hitel, amit finanszírozási formától függetlenül bármelyik 45 év alatti felsőoktatásban tanuló igényelhet havi maximum 150 000 forint összeghatárig. A hitel kamatozása folyamatosan változik, 2020-ban a Diákhitel1 esetében 1,99% az érvényes kamatláb.
• Diákhitel2: Azoknak nyújt segítséget, akik költségtérítéses formában tanulnak a felsőoktatásban. A kamatmentes hitelt az oktatási intézménynek utalja a Diákhitel Központ, általad szabadon felhasználható részt nem tartalmaz.

A Képzési Hitel is kamatmentes, maximális összege szakképzésben a képzési díj összege, felnőttképzésben max. 500 ezer forint. A képzési díj legalább 20 százalékát fel kell mutatnod önerőként.

Ösztöndíjprogramok

Számos iskola és felsőoktatási intézmény, valamint önkormányzat biztosít ösztöndíjprogramot tanulóinak, hallgatóinak. Több olyan ösztöndíjprogram is van, amely a főiskolán, egyetemen tanuló fiatalok külföldi felsőoktatási intézményekben való tanulmányait segíti.

• Klebelsberg Képzés Ösztöndíj Program: Pedagógus pályára készülőknek szól. Az ösztöndíj azokat célozza meg, akik pedagógusként szeretnének elhelyezkedni, és ezt a diploma megszerzése után vállalják is. Tanár-, tanító- és osztott tanárképzés esetén félévente 500 000-750 000 forint, gyógypedagógiai alapképzésnél félévente 125 000-375 000 forint az ösztöndíj összege.
• "Élen a tanulásban, élen a sportban" ösztöndíj: A Budapesti Főváros Önkormányzata hirdeti meg nappali tagozatos hallgatók számára, akik budapesti székhelyű felsőoktatási intézményben tanulnak, legalább 4,00-ás tanulmányi átlaggal és dokumentált sportversenyeken eredményesen szerepeltek.
• Kisgyermeknevelők ösztönző támogatása: Vissza nem térítendő ösztöndíj a vidéken élő kisgyermekgondozó és kisgyermeknevelő képzésben tanulók számára. Akár 20 hónapon keresztül járhat, felsőoktatási alapképzésnél havi nettó 125 000 forint.
• Pannónia Program: Külföldi tapasztalatszerzést támogat magyar egyetemen tanulók számára, részképzést, szakmai gyakorlatot, vagy a világ legjobb egyetemeire való kijutást segíti.
• MÁV felsőoktatási ösztöndíj: A vasút világa iránt érdeklődő egyetemistáknak nyújt anyagi és szakmai fejlődési lehetőséget.

Szociális támogatások az egyetemen

Az egyetemek különféle szociális támogatásokkal segítik azokat a hallgatókat, akiknek a tanulás anyagi terhet jelent. Ezek célja az esélyegyenlőség biztosítása, legyen szó rendszeres havi támogatásról vagy váratlan élethelyzetek kezeléséről.

• Rendszeres szociális ösztöndíj: Pályázat útján érhető el, a szociális helyzet alapján állapítják meg az összegét. Félévente öt hónapon keresztül folyósítják, minden aktív félévben újra meg kell pályázni.
• Alaptámogatás: Minden magyar állami ösztöndíjas hallgató pályázhat rá az első félévben, ha valamilyen rászorultsági feltétel fennáll (pl. fogyatékosság, hátrányos helyzet, nagycsalád, árvaság, családfenntartás). Első alapképzés esetén egyszeri 59 500 forint, első mesterképzés esetén egyszeri 89 250 forint.

Önkormányzati támogatások

Üllés Nagyközségi Önkormányzat például ösztöndíjban részesítheti azt a szociálisan rászoruló, Üllés Nagyközségben állandó lakcímmel rendelkező tanulót, aki valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatán hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és 25. életévét még nem töltötte be. Az ösztöndíj pályázatot minden év augusztus 31-ig hirdeti meg az önkormányzat, és a pályázatot szeptember 30-ig lehet benyújtani.

Diplomás GYED

A Diplomás GYED azokat az egyetemista vagy frissen végzett anyákat támogatja, akik a klasszikus GYED-re nem jogosultak, de aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek a gyermek születése előtt. Fontos feltétel, hogy a gyermek a tanulmányok ideje alatt vagy azok megszűnését követő egy éven belül szülessen.

Ki jogosult diplomás GYED-re?

Diplomás GYED-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult (pl. nem biztosított, vagy a gyermeke születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel);
• a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni;
• a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik;
• a gyermeket saját háztartásában neveli;
• magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára; és
• a gyermeke születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A vér szerinti apa akkor lehet jogosult diplomás GYED-re, ha a szülő nő meghal, vagy a fent felsorolt feltételek valamelyikének nem felel meg. A vér szerinti apának a diplomás GYED - szülő nőre vonatkozóan felsorolt - valamennyi jogosultsági feltételének meg kell felelnie.

2020. január 1-től az a diplomás GYED-ben részesülő anya (illetve apa) is jogosult lehet diplomás GYED-re, akinek az ellátás folyósítása alatt vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik meg az újabb gyermeke.

Időtartam és összeg

A diplomás GYED a gyermek születésétől a gyermek 2 éves koráig jár. Az összege az alapképzésben részt vett hallgatóknál a minimálbér 70%-a, 2026. január 1-től 225 960 Ft; a mesterképzésben részt vetteknél a garantált bérminimum 70%-a, 2026. január 1-től bruttó 261 240 Ft.

2025. július 1-jétől a GYED után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, így az ellátás bruttó összegéből mindössze 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, amelyből érvényesíthető a családi kedvezmény.

Visszamenőleges igénylés és munkavégzés

A diplomás GYED visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. A diplomás GYED mellett a gyermek születését követő 169. naptól lehet munkát végezni.

Hol és hogyan igényelhető a diplomás GYED?

A diplomás GYED iránti kérelmet a gyermek születésekor nem biztosított anyának, illetve apának a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz, a gyermek születésekor biztosított anyának, illetve apának a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem hallgatói gyermekgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványon.

További fiataloknak szóló támogatások és kedvezmények

Számos egyéb támogatás és kedvezmény segíti a fiatalokat életük korai szakaszában, beleértve a tanulmányokat, munkavállalást, lakhatást és családalapítást.

Nyelvvizsga díjának visszatérítése

2018. január 1-től a 35. életévüket még be nem töltött fiatalok első, sikeres nyelvvizsgájának a díját az állam átvállalja. A visszatérítés összege a 2020-ban befizetett vizsgák esetében maximum 40 250 forint lehet. A nyelvvizsgát igazoló bizonyítvány kiállításának napjától számított 1 éven belül igényelhető a támogatás.

Jogosítvány támogatás

A támogatást azok a magyar állampolgárok vehetik igénybe, akik 2018. július 1-jét követően tettek sikeres közlekedési alapvizsga napján még nem töltötték be a 20. életévüket.

Ifjúsági Garancia Rendszer

Az Ifjúsági Garancia Rendszer azért jött létre, hogy azon 15-24 év közötti fiatalok számára nyújtson érdemi segítséget, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak. A Rendszerben dolgozó ifjúsági tanácsadók a jelentkező fiatalok számára személyre szabott megoldást kínálnak, hogy közösen a legmegfelelőbb lehetőséget találják meg, ami lehet a tanulás, vagy akár munka.

Diákkedvezmények

A fiataloknak, különösen ha diákok, szinte mindenhol van diákkedvezmény (pl. utazáskor, tömegközlekedésen, kulturális eseményeken, múzeumokban, könyvtárakban, fesztiválokon, szállodákban stb.), viszont annak mindig utána kell járni, hogy a kedvezmény meddig jár és milyen feltételei vannak. Legjellemzőbb a 18 éves korhatár, de sok helyen a nappali, esti tanulói/hallgatói jogviszonyhoz (diákigazolványhoz) kötik a kedvezményeket, de előfordul, hogy 25 éves korig automatikusan kedvezőbb a szolgáltatás díja.

Lakásvásárlási támogatások fiataloknak

• Illetékkedvezmény: A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50 százalékos illetékkedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak.
• Önerő támogatás: A 10 százalék önerő lehetősége piaci kamatozású és támogatott lakáshitel esetén is adott. Energiahatékony lakás vásárlására, építésére, felújítására igényelt hitelhez is elegendő lehet 10% önerő, amennyiben az adott lakás primer energiaigénye legfeljebb 68 kWh/m2/év és „A+” vagy annál magasabb energetikai besorolású.
• Kedvezményes lakáshitel (2025. szeptembertől): Nincs házassági vagy gyermekvállalási feltétele, legalább 2 éves társadalombiztosítási jogviszony és hitelképesség szükséges hozzá.
• Kamatmentes munkáshitel: 2026-ban is elérhető kamatmentes munkáshitel fiataloknak, szabad felhasználásra. Azok a 17-25 éves fiatalok jogosultak (26. életévük betöltése előtt), akik legalább 3 hónapja folyamatosan dolgoznak, vagy 1 éve vállalkozók. A munkáshitel maximális összege 4 millió forint, futamideje 10 év. Feltétele: 5 éves magyarországi munkavégzés vagy vállalkozói tevékenység vállalása.

Otthonfelújítási Program

Ha 2007. január 1. előtt épült családi házban élsz, részt vehetsz az új Otthonfelújítási Programban. A program keretében energetikailag korszerűsítheted otthonodat: szigetelést, nyílászárócserét, használati melegvízrendszer és fűtésrendszer korszerűsítését, melegvizes puffertartály létesítését lehet elvégezni. A pályázat keretében kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő kombinált támogatás igényelhető. A kölcsön és vissza nem térítendő támogatás együttes összege maximum 10 millió Ft. Ezen belül a vissza nem térítendő támogatás aránya 50%. A projekt teljes elszámolható költségének minimum 1/7-ét saját forrásból kell a pályázónak előteremtenie.

Családtámogatások (Babaváró, CSOK, Falusi CSOK)

Számos állami támogatás feltétele a gyermekvállalás. Ezek közé tartozik a Babaváró hitel, a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) és a Falusi CSOK, valamint a CSOK Plusz hitel. Ezek a támogatások már eleve kamatmentes/kamattámogatott kondíciókkal indulnak, és a Falusi CSOK vissza nem térítendő támogatást is ugyanolyan összegben kapja a család, mintha már megszülettek volna a vállalt gyermekek.

Meglévő gyermek, illetve gyermekvállalási feltétellel tehát számos támogatás, juttatás és kedvezmény érhető el, melyeket akár együttesen is igénybe lehet venni. A támogatásokat lehet kombinálni egymással, de a Falusi CSOK támogatás mellé csak vagy a CSOK-hitel vagy a CSOK Plusz vehető fel, a kettő együtt nem. Otthon Start hitel és a Falusi CSOK is felvehető egyszerre.

Ha van lakáscélú jelzáloghitelete, a jelzáloghitel-tartozás csökkentési támogatással a második gyermeket vállalóknál 1 millió forintot, míg a harmadik gyermeknél 4 millió forintot enged el az állam a visszafizetendő hitelösszegből.

Személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezmények

• 25 év alattiak SZJA-mentessége: A 25 év alatti fiataloknak a munkaviszonyból származó jövedelmükre nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
• Első házasok kedvezménye: Összege havonta 5.000 forint a házaspárnak együtt, amelyet megosztva is igénybe vehetnek, vagy kérheti csak egyikük is. A kedvezmény a házasságkötéstől számított 2 évig jár, így - ha teljes mértékben ki tudják használni - összesen 120.000 forintot jelent.
• Családi adókedvezmény: A gyermekek születése után jár minden kedvezményezett eltartott után a családban, az eltartottak számától függő összegben.
• 30 év alatti anyák SZJA-mentessége: A 30. életév betöltéséig jár.
• Többgyermekes anyák SZJA-mentessége: Élethosszig tartó kedvezmény.

Gyermek után járó rendszeres pénzbeli ellátások

A gyermek születése után az egyik szülő (jellemzően az anya) otthon marad a gyermekkel. Ez az időszak hazánkban 3 évig is tarthat, ezt az időszakot valamilyen, gyermek után járó ellátással le lehet fedni (CSED, GYED, diplomás GYED, GYES és a gyermek után családi pótlék is jár).

tags: #anyasagi #felsofoku #diploma #tamogatas