Anyaméhben Végzett Magzati Műtétek: Lehetőségek és Kihívások

A család legtöbbször nagy szeretettel, tervekkel és reményekkel várja a gyermek érkezését. Azonban előfordul, hogy a piciről kiderül: valamilyen fejlődési rendellenességgel érkezik. A várandósság kilenc hónapja alatt meghatározott időközönként ultrahangos genetikai vizsgálatokat is végeznek. Ezek arra szolgálnak, hogy kiszűrjék azokat a kisbabákat, akiknek fejlődési eltérése lehet. Legkésőbb a várandósság félidejére így kiderülhet, hogy a pici egészséges lesz-e, vagy valamilyen problémával fog érkezni.

Egy Csodálatos Gyógyulás Története: Piper-Kohl Kelly Esete

Amikor Georgia Axford (24) és párja, Tyler Kelly (26) 2018-ban vállalkozott arra, hogy születendő gyermekük gerincét még az anyaméhben megműtik, egyáltalán nem volt biztos, hogy az operáció sikerül, és a kislányuk járni fog. A terhesség 20. hetében derült ki, hogy a magzat nyitott gerinccel fog születni. A diagnózis azt jelentette, hogy ha a baba életben is marad, egy életen át mozgáskorlátozott lesz.

Egyetlen esély volt arra, hogy gyermekük majd járni tudjon: ha a gerincét még az anyaméhben megműtik. Ez 2018-ban még úttörő beavatkozásnak számított, Angliában nem is akadt orvos, aki végzett már ilyet. Georgia és Tyler ezért Németországba utazott, hogy tapasztalt orvos végezze az operációt. Ma már egyértelmű, hogy érdemes volt kockáztatniuk, mert Piper-Kohl Kelly (5) nem csak jár, de szalad is. Igazi csodalány!

Amikor Piper 2018. július 28-án világra jött, a kislány teljesen egészségesnek tűnt, az orvosok semmilyen problémát nem találtak, de még nem lehetett tudni, hogy a műtét sikerült-e. Piper-nek eleinte járókeretre volt szüksége, mert nem tudta magát megtartani, de egy év után már nem volt rá szüksége, teljesen függetlenné vált. Már csak egy heg árulkodik a nagy műtétről.

A szülők nagyon hálásak a műtétet elvégző orvosnak, Thomas Kohl-nak - a kislányt őutána nevezték el Piper-Kohl-nak. Különös egybeesés, hogy Piper az orvos születésnapján jött világra. "Ilyenkor mindig videochatelnek" - meséli Georgia, aki tartja a kapcsolatot az orvossal, mindig beszámol neki Piper fejlődéséről. A kislány nemrég egy óvodai sportnapon vett részt. "Hihetetlen volt látni, ahogy együtt fut a többi gyerekkel. Csak álmodni mertem arról, hogy erre valóban képes lesz" - fejezi be Georgia.

Különböző Magzati Beavatkozások és Eljárások

Dr. Richard H. számos méhen belüli eljárást gyűjtött össze, melyekkel a magzati fejlődési rendellenességek orvosolhatók vagy súlyosságuk csökkenthető. Ezek a beavatkozások széles skálán mozognak a gyógyszeres kezelésektől a komplex sebészeti eljárásokig.

• Kortikoszteroid Injekció: Ha fennáll a koraszülés kockázata, az orvosok javasolhatják a kortikoszteroid injekciót, mely gyorsítja a tüdő és más szervek érését, fejlődését.

• Prenatális Gyógyszeres Kezelés: A rendellenes magzati szívritmus egy kevésbé gyakori probléma, melyet prenatális gyógyszerrel is lehet kezelni. A problémát általában a magzat 10-12. hetében diagnosztizálják, amikor már hallani lehet a szívverést.

• Vérátömlesztés Rh-Összeférhetetlenség Esetén: Ha Rh-összeférhetetlenség áll fenn, a magzat súlyos vérszegénységén vérátömlesztéssel segíthetnek. Ezt kordocentézissel, a köldökzsinóron keresztül tudják megtenni, már a terhesség 18. hetében. Szerencsére az Rh-összeférhetetlenség viszonylag ritka manapság.

• Méhen Belüli Műtétek Húgyúti Elzáródások Kezelésére: A méhen belüli műtéteket általában a 28. terhességi héten végzik, közben a magzat az anyaméhben marad. A leggyakrabban súlyos húgyúti elzáródások kezelésére alkalmazzák, mely probléma a vesék károsodásával, akár elsorvadásával is járhat. A műtét során a sebész ultrahang képen figyelve, egy tű segítségével helyez a magzatba egy shunt-öt (szelepet), ez segíti a húgyhólyag ürítését a baba születéséig.

• Nyitott Magzati Műtétek: Ezeket is általában a 28. terhességi héten szokták elvégezni. Nyitott magzati műtétet a leggyakrabban nyitott gerinc, veleszületett rekeszsérv, a tüdő vagy a gerinc területén elhelyezkedő tumor esetén szoktak végezni, illetve ha folyadék van a tüdőben.

Főbb magzati állapotok és kezelési lehetőségek

A Nyitott Gerinc (Spina Bifida) Kezelése

Figyelem! A nyitott gerinc olyan születési rendellenesség, amelynek során a gerincoszlop nem záródik rendesen, így nem veszi körbe mindenhol a gerincvelőt. Ez pedig nagyon komoly problémákhoz vezethet, beleértve az alsó végtagok bénulását vagy a korai halált. A hasadt gerinc, vagyis szpina bifida akkor alakul ki, ha a magzati fejlődés során nem záródik tökéletesen a gerinccsatorna, ennek következtében a benne futó gerincvelő már a terhesség korai szakaszától ki van téve a külső behatásoknak, hiszen nincs, ami megvédje azt az ártalmaktól. Ennek következtében zavart szenved a mozgásokat is szabályozó központi idegrendszer fejlődése, melynek eredményeként általában az alsó végtagok normális működését biztosító idegek károsodnak.

A nyitott gerinc okozhat akár egész élethosszig tartó bénulást, illetve az így született csecsemők többségénél hydrocephalust, azaz vízfejűséget, amely betegség esetén a termelődő agyvizet nem tudja a szervezet felszívni, így felgyűlik az agykamrákban. Ezt úgynevezett shuntműtéttel lehet orvosolni, amely során csöveket ültetnek az agyba, hogy olyan területre vezethessék az agyvizet, ahol fel tud szívódni.

A funkciózavarok enyhítése a megszületés után sokszor csak műtéttel vagy műtétek sorozatával lehetséges, de gyakran még így sem biztosítható a normális működés. A születés előtti sebészeti beavatkozások már több éve léteznek, 2003-ban klinikai vizsgálatokkal is dokumentálták ezeket. Egy 2011-es tanulmány szerint a pácienseknél, akiket magzati korban megműtenek, sokkal kisebb az esélye, hogy kerekesszékben kell majd leélniük az életüket, és agyuk is egészségesebb marad.

Úttörő Műtétek Világszerte

A leggyakoribb, méhen belül végzett műtét a nyitott gerinc, azaz a spina bifida helyrehozására történik. Ezt a legnagyobb kórházakban már világszerte végzik. A terhesség 28. napján a velőcső (amiben az idegrendszer található) összezáródik. Akinél ez nem történik meg, az veszélybe kerül. A 26. terhességi hétig a rendellenességet meg lehet műteni, így kivédik az olyan komplikációkat, mint az agyvíz felhalmozódása, vagy a mentális és mozgási problémák, bénulás vagy halál.

Angol orvosok méhen belül végeztek műtétet két magzatnál. A beavatkozás nem kockázatmentes, akár vetélést is okozhat, valószínűleg ezért vártak hónapokat a sebészi bravúr bejelentésével. Nagy-Britanniában azonban most végeztek először az anyaméhen belüli műtétet az úgynevezett hasadt gerinc (orvosi nevén szpina bifida) korrigálására. A műtétekre a méltán világhírű londoni gyermekkórházban, a Great Ormond Street Hospitalban került sor, miután az ottani orvosok a műtét végzésében nagyobb tapasztalatokkal rendelkező leuweni kollégáikkal konzultáltak.

A mostani gerincműtét volt az első magzati beavatkozás, amelyet Kanadában hajtottak végre, eddig ugyanis a kanadai nőknek az Egyesült Államokba kellett utazniuk, ha ilyen műtétre volt szükség. A műtétre június 4-én került sor Torontóban, ahol egy Romelia Son nevű, akkor terhessége 25. hetében járó nőt operált meg a Mount Sinai és a SickKids kórházak sebészeiből álló csapat. A műtét során az orvosok bemetszést ejtettek az anya alhasán és méhén, majd a magzatot óvatosan gerinccel maguk felé fordították, hogy be tudják zárni a nyitott gerincvelőt. A sikeres operáció után Romelia Son egészséges kislánynak, Eikónak adott életet augusztus 19-én császármetszéssel. Bár a magzati műtét nem tud segíteni az összes nyitott gerinces kisbabán, nagyon bíztató, hogy néhány esetben megmenthetjük így a kicsiket - nyilatkozta Dr. Greg Ryan.

Komplex Magzati Beavatkozások: EXIT és Agyműtét

Az orvostudomány fejlődésével egyre összetettebb problémák is kezelhetővé válnak még a születés előtt.

EXIT eljárás a légzési problémákra

A kisfiú édesanyja a terhesség 34. hetében járt, amikor az orvosok közölték vele a rossz hírt: születendő gyermeke nyakán és mellkasán hatalmas, folyadékkal teli tumorok nőttek, melyek akadályozzák, hogy a születése után szabadon lélegezzen. Hogy a babát megmenthessék, az orvosok úgy döntöttek, egy ritka és korántsem veszélytelen műtétet hajtanak végre rajtuk: az úgynevezett EXIT-eljárást. Az eljárást a Los Angeles-i orvosi központ sebésze, dr. Esther Friedrich végezte, aki elárulta, a műtéthez 40 fős személyzetre volt szükség.

A műtét során, miután Britnie-t elaltatták, megnyitották a méhet, és félig kiemelték a kisfiát, Blake-et. Ekkor kezdődött a versenyfutás az idővel: a kisfiúnak először nyugtatót adtak, majd intubálták, hogy azután is lélegezhessen, miután az orvosok elvágják a köldökzsinórt. Az eljárás szerencsére gond nélkül zajlott. A gyógyulás azonban még sokáig váratott magára. Noha a tumorokról kiderült, hogy nem rosszindulatúak, az orvosok hónapokig keresték a megoldást, hogyan csökkenthetnék a méretüket. Végül egy speciális, kísérleti gyógyszer segítségével sikerült olyan méretűre zsugorítani őket, hogy már nem okoztak veszélyt.

Az első sikeres méhen belüli agyműtét

A világon először hajtottak végre az orvosok sikeres agyműtétet egy anyaméhben lévő magzaton - számolt be róla az IFLScience. A bostoni gyermekkórház orvosai ultrahang segítségével navigáltak a műtét során, akkor, amikor a magzat csupán 34 hetes és 2 napos volt. A kicsinek Galen vénafejlődési rendellenessége volt, ami egy gyakran halálos és agresszív állapotot jelent. A gond lényege, hogy az agyon belüli artériák közvetlenül csatlakoznak a vénákhoz, ahelyett, hogy először a vérnyomás lassítására szolgáló kapillárisokon haladnának át. A rendellenesség rendkívül magas vérnyomást eredményez, mivel a vér egyenesen a vénákba rohan.

Mindez óriási megterhelésnek teszi ki az agyat és a szívet, szívelégtelenséghez és más hasonlóan súlyos állapotokhoz vezet. A betegséget jellemzően még a terhesség alatt diagnosztizálják, és általában egy minimálisan invazív eljárással kezelik. Ennek során a sebész az ágyékon keresztül lép be a testbe, és egy cső segítségével az agyi érrendszerbe jut, ahol egyfajta ragasztót fecskendez be a közvetlen vénás-artériás vérellátás megszakításához. Teljesen a méhen belül azonban még sosem történt ilyen operáció. A magzatként műtött gyermek azóta már megszületett, és egyelőre semmilyen egészségügyi problémát nem tapasztaltak nála. A műtét nagy áttörést jelent, hiszen megmutatta, hogy sikeresen el lehet végezni a méhen belül, és a rendellenességet még a születés előtt meg lehet szüntetni. Innentől kezdve azok a magzatok, akiknél hasonló problémát diagnosztizálnak, nagyobb eséllyel születhetnek meg egészségesen.

Modern Diagnosztikai és Minimálisan Invazív Technikák

Az anyaméhben végzett műtétek legnagyobb veszélye, hogy a terhesség során már nagyon korán koraszülés következik be, mely az éretlen magzat halálát okozhatja, de nem ritka a méhen belüli elhalás is. Éppen ezért az ilyen műtéteket végző szakemberek egyre inkább olyan technikák kifejlesztése felé mozdulnak el, melyekhez nincs szükség a méh felvágására. Ehelyett egy apró metszésen bevezetett eszköz segítségével végzik el a rendellenességek korrekcióját − hasonlóan például azokhoz a mindennaposnak számító műtétekhez, amikor egy „kulcslyukon” keresztül operálnak epehólyagot vagy ízületeket felnőtteknél.

Fetoszkópia

A fetoszkópia egy régi módszer, mely során a méh üregébe, vagy a burok közelébe optikát-megvilágítást juttatnak be, és fotó-videó felvételeket készítenek a méhben fejlődő embrióról, magzatról, fetuszról. Régebben a fetoscopot csak diagnosztikus célból használták.

• Rekeszizomsérv Kezelése: Méhen belüli magzatnál rekeszsérv esetén a hasi szervek (máj, bél) a mellkasba nyomulnak, így a tüdő nem tud kifejlődni. Megszületést követően a csökevényes, pici tüdő miatt nem tud lélegezni az újszülött. Fetoscoppal a magzat száján keresztül a légcsőbe egy „dugót” tudnak behelyezni, így a tüdőben termelődő folyadék kitágítja a tüdő hörgőit, és így már nem lesz baj a születéskor.

• Iker-iker Transzfúziós Szindróma Kezelése: A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján is alkalmaznak fetoscopot pl. egypetéjű iker gyerekeknél előforduló rendellenesség megoldására. Az ikrek méhlepényei között egy összekötő ér van, emiatt az egyik lepénybe több tápanyag (vér) kerülhet, mint a másikba. Az egyik iker baba túl nagyra fejlődik, a másik viszont súlyban elmarad. Megszületéskor mindkettővel problémák lesznek, ezért a terhesség során folyamatosan UH-gal kell követni az ikreket, szükség esetén császármetszéssel időben megszülettetni őket.

Etikai Dilemmák és Döntések a Magzati Rendellenességek Esetén

Miközben egy ilyen műtét kétségkívül orvosi bravúr, precízen összehangolt teammunka végeredménye, nem minden szakember adózik osztatlan lelkesedéssel annak, ha már magzati korban kísérlet történik egy betegség vagy fejlődési rendellenesség sebészeti korrekciójára. Világszerte csak néhányan vállalkoznak ilyen műtétekre, mert az orvosok többsége vállalhatatlan kockázatnak, merész emberkísérletnek tartja az ilyesmit. Csak pár intézmény van a világban, ahol az anyaméhben operálnak magzatokat, a magzat kiemelésével, majd visszahelyezésével járó beavatkozások pedig még ennél is ritkábbak.

Amennyiben az orvosok eltérést találnak, tovább vizsgálódnak, és a kismamát végül magzatvíz-vizsgálatra, aminocentézisre küldik. A legsúlyosabb esetben, ha minden vizsgálati eredményt rossznak minősítenek, kimondják az „ítéletet”: a várandósságot be kell fejezni. Nem engedik, hogy egy vélhetően beteg kisbaba megszülessen, vagy egy ilyen várandósság a maga ütemében tovább folytatódhasson. Ennek alapvetően a legfőbb oka a műhibaperektől való félelem. Másik oka pedig talán a társadalmi nyomás lehet: a közvélekedés szerint a „hibás” gyermek fölösleges teher. „A legtöbb szülészeti műhibapert az ultrahang-diagnózis miatt indítják, ezért szinte minden esetben arra próbálják irányítani az ilyen kismamát, hogy abortálja a magzatot. Ez egyértelműen azért van, mert a perek szinte száz százalékában elítélik az orvost, megszégyenítik, megalázzák, s mellette óriási összegeket vonnak le a kórház, az intézmény büdzséjéből. Emiatt nagyon sok magzatot teljesen feleslegesen abortálnak, mert meg lehetne őket gyógyítani.

Nagyon fontos tudni a második trimeszteres abortuszról, hogy egy fejletlen, félidős babát rendkívül nehéz világra hozni, mert sem a test, sem a kicsi, sem a hormonrendszer nincs felkészülve a szülésre. Az anyának emiatt minden erejére szüksége van ahhoz, hogy a kisbabát idő előtt megszülje. A vetélés mesterséges megindításával általában napokig tartó gyötrelem veszi kezdetét mind a baba, mind az anya oldaláról, főleg, ha lelkileg kötődik a gyermekhez és képtelen kiengedni őt. „A középidős terhesség megszakítása rendszerint még a tapasztalt szakembert is próbára teszi. Ebben az időszakban a myometrium az oxitocin iránt még érzéketlen, a nyakcsatornának ugyanakkor erősen ki kell tágulnia ahhoz, hogy a méh tartalma ki tudjon ürülni, illetve hogy a vetélést műszerrel be lehessen fejezni.

Kismamák Beszámolói az Indukált Vetélésről

1. Első kismama: „Azt állította az orvos, hogy a vajúdás maximum pár óra, a végén lesz egy kis menstruációs görcs, de a magzat ebből mit sem érez, sőt, jót teszünk vele azzal, hogy befejezzük a terhességet. Azt nem említette, hogy nekem kell aláírni, hogy hivatalosan úgy döntök: megszakítom a terhességet. Először is semmit nem döntöttünk, hiszen valósággal utasítva voltunk, másfelől maga ez az aktus egy borzalom, amikor nekem kell aláírnom a babám haláláról való rendelkezést. Semmi egyéb nem hangzott el, szó sem volt arról, hogy ez milyen testi és lelki gyötrelemmel jár, akkor is, amikor átélem, és utána is örökké, amíg csak élek! Bagatellizálta az egészet, én pedig minden szavát elhittem. Választási lehetőség fel sem merült, azt akarták, hogy mindenképpen szakítsuk meg a terhességet. 26 órát vajúdtam már, de csak nem akartam megszülni a gyermekemet. Nem akartam a halálba taszítani őt, ragaszkodtam hozzá a végsőkig. Egész végig bocsánatáért esedeztem, és könyörögtem neki, ne ficánkoljon, mert minden rúgásába belehalok. Odaállt egy nő egy vesetállal. Rettenetes érzés volt. Nem láttam a babámat, gyorsan elvitték, esélyem sem volt megnézni.”

2. Második kismama: „Mi azt hittük, hogy a baba kap egy olyan folyadékot ott benn, amitől elhal, hogy ne élve szülessen. Én tökéletesen éreztem az utolsó rúgást, tehát tudtam, hogy mikor halt meg. Ez még a szülés napját megelőzően történt. Majd gyakorlatilag, mivel az ember még nincsen felkészülve időben a szülésre, ezért még fájdalomcsillapítást sem alkalmazhatnak, hanem csak mérhetetlen mennyiségű oxitocint azonnal. Tehát nem egy folyamat következménye a fájdalom, hanem a nullából gyakorlatilag egy hirtelen, mint amikor hasba szúrják az embert, ilyen fájdalom lehet, de tartósan, tízen órákon keresztül.”

3. Harmadik kismama: „Úgy éreztem, sodródom az eseményekkel, nem vagyok ura már semminek. Bizonytalan voltam és nagyon féltem. Senki nem mondott semmit. Azt sem, hogy mi fog történni, és azt sem, hogy mikor lesz vége. 5-kor felhelyeztek valami ballont, hogy tovább tágítsa a méhszájat, majd 6-kor jött a váltás a szülésznőknél. Egy nagyon kedves és fiatal szülésznőt kaptam. Tőle kérdezhettem és válaszolt, megsimogatott és biztatott. Emberségesen bánt velem. Azt mondta, kapok oxitocint, ez méhösszehúzódásokat vált ki, és megindul a szülés. Ha kellően kitágul a méhszáj, akkor tud megszületni a baba. Megkérdeztem, hogy mi lesz, ha felsír. Azt mondta, nem fog. Hamarosan megérkezett a férjem is, innentől már velem lehetett végig. Kaptam oxitocint, lassan csepegett, majd még egyet. Ekkor ráeszméltem, hogy már nem él a kisbabám.”

A Természetes Út Lehetősége és a Döntés Szabadsága

„Alapvető a terhes nő megfelelő felvilágosítása és szabad döntéshozatalának biztosítása. Ezek hiányában nem is léphetünk tovább. A terhesség-megszakítás egyes módjainak előnyeiről és hátrányairól, valamint lehetséges szövődményeiről megfelelő tájékoztatást kell nyújtanunk.” Ha a kismama mégis meginog, és nem megy bele engedelmesen a szülésindításba, egy igen súlyos és hamis érvvel igyekeznek „jobb belátásra bírni”. A sokkos állapotban lévő várandósok nem tudják, hogy valójában ez nem fordulhat elő (amíg a kismamát manuálisan nem vizsgálják és nem nyitnak utat egy esetleges fertőzés előtt). A méh tartalma ugyanis steril, amíg a magzatburok sértetlen.

Ez az út nehezebb és rögösebb, mert az orvosi nyomásgyakorlással szembe kell menni - de pszichológiai és testi értelemben is kisebb a sérülés, kevesebb következménnyel jár ebben a szomorú helyzetben. Abban az esetben is igaz ez, ha biztosan tudják, hogy gyermekük nem fogja túlélni a méhen belüli időszakát, vagy világra jövetele után rövid ideig fog csak élni. Sokkal hamarabb képesek - meggyászolva a kisbabát - feldolgozni a veszteséget, és elkerülik őket mind az indukált vetélés traumái, mind az abortusz gyakran életre szóló pszichológiai következményei. A természetes út kizárja a tévedés lehetőségét is, és megadja a szabad utat a babának a gyógyulásra, vagy a baba-mama párosnak a méltó elbúcsúzásra.

„Elsősorban a vallásos emberek azok, akik nem vetetik el azonnal a magzatot, és többször kiderült, hogy egyáltalán nem kellett elvetetni a gyermeket. Élettel összeegyeztethetetlennek nyilvánított eltérések esetén (Edwards-, Patau-szindróma) a babák 98%-a nem éri meg a születését, és még a várandósság befejeződése előtt meghal az anyaméhben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a folyamatba erőszakosan bele kellene avatkoznunk. Attól, hogy beteg egy baba, még nem változik meg az érzés, hogy szeretik, óvnák őt. Sajnos sok kismama fél a haláltól, nem tud mit kezdeni vele. Pedig mindenki, minden élő meghal egyszer, ez elkerülhetetlen. Ha megfogan egy gyermek, nem lehet tudni, egészségesen sem, hogy meddig fog élni. Talán csak néhány hétig, talán több hónapig, két évig vagy 90 évig. A jövőt nem ismeri senki. Egy betegség felismerésével annyi változik, hogy tudjuk: az együtt tölthető idő korlátozott. Ezt ki lehet használni beszélgetésekre, szeretetre.

„A vetéléssel járó nehézségek is könnyebbek mind testileg, mind lelkileg, ha már nem él a baba. Az egyetlen, anyára nézve valós veszéllyel járó állapot a D.I.C. néven ismert véralvadási zavar, amely vérvétellel egyszerűen kiszűrhető. Valójában gyakran előfordul, hogy méhen belül meghal a kisbaba. Ha ez a várandósság korai időszakában zajlik le, általában spontán vetélés történik, amely nem igényel orvosi beavatkozást. A természet teszi a dolgát. Később, ha nagyobb a baba, akkor is előfordul, hogy csak hetek múlva veszik észre.

Élettel összeegyeztethető eltérések esetén is nagy eséllyel sodorják a párt a várandósság megszakítása felé. Ilyen eltérés pl. a Down-szindróma. Ismerünk egyetemet végzett, olimpikon, modell, táncos Down-szindrómás embereket is. Közös jellemzőjük, hogy hihetetlenül sok szeretetet tudnak adni, különlegesek, másképp látják a világot. Ha egy pár ilyen eltéréssel érkező kisbabát vár, nagy támogatást kaphat a Down Dada szolgálat munkatársaitól, akik már a kórházban, a szülést követően is szívesen segítenek.

tags: #anyamehben #mutott #magzat