Szent Anna, akit a Boldogságos Szűz Mária édesanyjaként ismerünk, évszázadok óta a családok, az anyák, a gyermekre várók és a szülésznők védőszentje. Nevét és életének eseményeit a Jakab ősevangéliumból ismerjük, mely szerint egy betlehemi pap, Mátán leánya volt. Két nővére is volt, Mária és Szóbé. Anna a galileai származású Joachim felesége lett. Hosszú idő után kapták Istentől gyermeküket, Máriát, akit 3 éves korában a jeruzsálemi templomban Istennek szenteltek. Joachim hamarosan meghalt, Anna azonban megérte Jézus születését. A kicsi Jézus ott volt halálos ágya mellett, és békés, nyugodt halállal ajándékozta meg nagyanyját.
Szent Anna tisztelete és ikonográfiája
Szent Anna tisztelete a 4. században Jeruzsálemben kezdődött, ahol Mária feltételezett születési helyén Szent Anna-templomot emeltek. Kultuszát a Keleti Egyházban I. Justinianus keletrómai császár tette kötelezővé. Nyugaton már a 2. században nyoma van tiszteletének, de általánossá csak a keresztes háborúk után vált. Nagy terjesztője volt Trithemius Tractatus de laudibus s. sanctissimae Annae című munkája (1494). Ünnepe július 26-án van, a görög egyházban december 9-én. Az asztalosok, bognárok, botfaragók, csipkeverők, esztergályosok, gazdaasszonyok, harisnyakötők, lovászok, molnárok, orvosok, szülésznők, takácsok, varrónők, vászonkereskedők tekintik védőszentjüknek. Anyák, családok, gyermeket várók, vajúdók kérik oltalmát.
Ikonográfiai ábrázolások
- Önálló ábrázolások: Az első a római S. Maria antiqua-bazilikában található (8. század). Későbbi képei hasonlók az Istenszülő-képekhez, de attribútum nélküli mellképe is van (Novgorod, Nerediza-templom, 12. század). A 15-16. században, de még a barokkban is gyakran ábrázolták fejkendős vagy főkötős matrónaként, piros ruhában, zöld kötényben, harmadmagával vagy csak Máriával. Leggyakoribb attribútuma a könyv (utalás az Ószövetségre, a Messiás-ígéretre), ritkán liliom.
- Anna harmadmagával (Mettercia): Ez a képtípus (Anna, Mária, gyermek Jézus) a 13. században a szeplőtelen fogantatás tanításának hatására alakult ki. A késő középkorban főként Németországban, Hollandiában, Itáliában és Hispániában volt gyakori. Kezdetben az álló vagy trónoló Anna attribútumként tartja kezében vagy ölében a gyermek kicsinységű Máriát. A gyermek Jézus Mária ölében vagy Anna másik karján ül (legkorábban: Stralsund, Szent Miklós-templom, 13. század vége). A 15. század végén alakult ki a reális ábrázolás: a felnőtt Anna és Mária között ül a Gyermek. A reneszánsz itáliai festészetében a korviszonyok hangsúlyozására gyakran Anna ölében ül Mária (Masaccio, Leonardo da Vinci). Joachimmal és Józseffel családi körré bővül a kép.
- Anna negyedmagával: Ezeken a képeken Anna édesanyja, Szent Emerencia jelenik meg.
- Nagy Szentcsalád képek: A középpontját az Anna harmadmagával adja. A keresztes hadjáratok során Anna szülőföldjének megismerése felidézi földi életét, és megteremti a szent atyafiság kultuszát. Most már Jézus vér szerinti rokonságát is jámbor tiszteletben kezdik részesíteni, bár a kánoni evangéliumokban alig esik róla szó, Anna neve pedig elő sem fordul.
Szent Anna tisztelete Magyarországon
Magyarországon Szent Anna tisztelete sokrétű volt. Legendája Temesvári Pelbártnál, a Teleki-kódexben, változatai az Érdy- és a Debreceni-kódexben találhatók. Hazánkban a Pray-kódex tanúsága szerint a 12. század végén már külön latin nyelvű miséje van, és napja piros betűs ünnep. Ez a bizánci szomszédsággal függ össze.
Patrónusi szerep
Kiváltságos patrónájaként tisztelte Annát sok ügyében-bajában az asszonynép, s azok is, akiknek foglalkozása a gazdasággal, asszonyi gondoskodással függött össze: szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők. Céhpatrónaként tisztelték például az esztergomi, soproni, szegedi szabók. Az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény (tabernákulum) elkészítése a mesterremekek közé tartozott, Anna pedig méltó volt arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát méhébe fogadja. Patrónája volt (Orbán mellett) a szegedi kádárok barokk kori céhének, abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: ebből termett a megváltás bora. A soproni múzeum 1800 tájáról egy hordódeszkát őriz Joachim, Szűz Mária és a Tízparancsolat domborművével. Egyidejű vele egy fenékdeszka Anna és Mária képével, Jézus mindkettőn hiányzik (őt nyilvánvalóan a hordó bora, a megváltás itala jelképezi). Védőszentje volt Anna a bányászoknak is, nyilván mert az ünnepére rendelt evangélium a szántóföldben elrejtett kincsről, az igaz gyöngyöt keresőről szólt.
Hazai ikonográfia
Marosszentannai freskója (14. század) a legkorábbiak közé tartozik a latin szertartású Európában. A rozsnyói székesegyház középkori kápolnájának 16. századi oltárképén a Mettercia hátterében az egykori bányászélet jelenetei láthatók. A 16. századból valók még Kiszombor és Velemér, a 17. századból Bántornya, Hetvehely, Feketegyarmat Mettercia-freskói. A monumentális szárnyas oltárok földrajzi védettség miatt főleg a szepesi és erdélyi szászok körében maradtak meg.
Búcsújáró helyek
Az újkorban Mária után szinte csak Annának van kegyhelye hazánkban. Néhány példa:
- Nagyfalva: 1664: a szentgotthárdi csata színhelye. Itt áll a halottak patrónájának, Anna asszonynak kerek, mecsetre emlékeztető kápolnája.
- Szany: Határában hideg télben kivirágzott egy vadkörtefa, amelyen Anna képe függött. A csoda láttára a falu népe 1753-ban kápolnát épített.
- Hanyipuszta: Anna-kápolnáját hatalmas pusztaság közepén a Butler grófok 1719-ben építették.
- Szent Anna-tó: A Székelyföld leghíresebb Anna-kegyhelye, színes mondai hagyománya révén.
- Sükösd: Búcsújáró kápolnája 1747-ben engesztelő fogadalom emléke.
Szentannakedd
Az Anna-kultusz egyetemes társadalmi erejére jellemző, hogy a hét napjai közül a kedd évszázadokon át Anna tiszteletét szolgálta. Először a hónap első keddjét, majd az ünnepét megelőző 9 keddet, végül az esztendő minden keddi napját Annának szentelték. A pápák Anna keddi kultuszát - így a mezőkövesdiektől szentannakedd néven emlegetett 9 keddet is - számos búcsúkiváltságban részesítették, ami az ájtatosságnak sok helyen még századunkban is eleven paraszti utókorát magyarázza.
Ereklyék és tisztelet
Ereklyéiből, főként ujjaiból a keresztes háborúk után Nyugatra is jutott, és a szakrális kontaktus (hozzáérintés) révén számuk megsokszorozódott. A középkorban a szegedi szabócéhnek Anna volt a védőszentje. Kar alakú ereklyetartója, mely a város ötvösművészetének remeklése, ismeretlen körülmények között a raguzai székesegyház kincstárába került.
A hazai katolikus asszonynépnek Anna kiváltságosan tisztelt szentje volt: magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Főleg pünkösd utáni kedden böjtöltek (40 napig) gyermekáldásért, könnyű szülésért, amely nagyjából éppen Anna névünnepével fejeződött be. A hagyomány erejére jellemző, hogy sok tápai várandós asszony a keddet még a közelmúltban is titokban megböjtölte Anna tiszteletére.
A szülői szerepre való felkészülés
A szülővé válás folyamata mélyrehatóan formálja az újdonsült édesanyát és édesapát. A várandósság alatti felkészülés, a szülés élménye és az azt követő gyermekágyi időszak mind kulcsfontosságú. A szülésfelkészítő tanfolyamok és az újdonsült szülőknek szóló csoportok nagy segítséget nyújthatnak ebben az időszakban.
A szülésznők szerepe
A szülésznők és dúlák támogató jelenléte kulcsfontosságú. Ahogy Kosztolányi Anna Róza szülésznő is hangsúlyozza, fontos, hogy a nők megtalálják a saját belső erejüket. Egyik legmeghatározóbb élménye volt, amikor jelen lehetett kisebb testvérei otthonszülésénél. Az otthonszüléseknél bábaként van jelen, míg a kórházakban dúlaként kísérhet. A szülői szerepre való felkészülés a nőknél kicsit hamarabb elkezdődik a lelki és testi folyamatok mélysége miatt, de a férfiaknál is megkezdődik, csak másképp történik. A szülésfelkészítő tanfolyamok segíthetnek a férfiaknak közelebb hozni a várandós nő testének megértését és azokat a belső érzéseket, amelyek kívülről nem látszanak. Például, amikor egy nőn van már plusz 10-15 kiló, javasolt a férfiaknak kipróbálni egy olyan napot, amikor maguk elé vesznek egy 15 kilós zsákot, és egész nap reggeltől estig rajtuk van. Ez a gyakorlat segíthet megérteni a feleségük helyzetét és empátiát fejleszteni.
A szülésélmény és a döntési lehetőségek
Ma már kutatások bizonyítják, hogy ha a szülőknek döntési lehetősége van, az elegendő ahhoz, hogy a szülésélmény pozitív legyen. Ekkor a babával is tudnak úgy kapcsolódni, hogy bepótolják akár a kimaradt aranyórát, azaz a szülést követő intim együttlétet a kisbabával vagy a kórházban töltött idő miatt kimaradt napokat. Fontos a rugalmasság fejlesztése a várandósság alatt, hogy az ideális szülés ne egy elképzelt esemény legyen, hanem egy olyan, amire felkészülnek, megteremtik hozzá a biztonságot nyújtó körülményeket, majd rugalmasan kezelik a történéseket.
A gyermekágyi időszak
Magyarországon hat hét a szűk értelemben vett gyermekágy. Az újszülött biztonsága akkor alapozódik meg, ha ebben a hat hétben minden időt, energiát és figyelmet rászentelnek. Ebben az időszakban meg kell tanulni a gyerek jelzéseit, mintha egy új nyelvet beszélnénk. Ha valaki más dolgokra fókuszál ebben a hat hétben, nem arra, hogy a gyerek új nyelvét megtanulja, akkor nem biztos, hogy hat hét múlva ugyanolyan jól teszi le ezt a „vizsgát”.
Az apák szerepe a szülésben
A modern szülészetben egyre hangsúlyosabb az apák jelenléte és szerepe a szülés során. Régebben a férfiak a folyosón várták a híreket, de ma már az első gyermek születésénél ez az elgondolás megdőlt, és az apák bent maradnak a vajúdás és a szülés alatt. Még ha csak egy pohár vizet vagy egy zsebkendőt adnak is, az is nagy segítséget jelent. Vagy csak annyit, hogy együtt várnak.
A szülések során az apák gyakran azok, akik először szembesülnek a gyermek nemével, ami különleges és intim pillanatokat teremt. Ahogy az egyik apuka meséli, harmadik gyermekük születésekor a Dunakesziről az István Kórházig vezető úton, a Dagály utca előtt, a parkolóban született meg a kislányuk, Gyöngyike. Ez a csodálatos, intim pillanat, amikor hárman ültek az autóban, senki nem akart megmérni semmit, csak örülni.
Nemcsak büszke apukaként, hanem büszke férjként is álltak ott, mert látták, hogy a feleségük milyen fegyelmezetten, hősiesen helytállt ebben a nehéz helyzetben.
Szoptatási tanácsadók
A szoptatás támogatása kulcsfontosságú a sikeres anyaságban. Számos szoptatási tanácsadó segíti a családokat ebben az időszakban:
- Alexáné Topál Katalin: Három lánygyermek édesanyja, nyelvtanár és 2011 óta IBCLC szoptatási tanácsadó. Az életében és munkájában is a család áll a középpontban.
- Dr. Fehér Boglárka: Három gyermek édesanyja, gyermekgyógyász, laktációs szaktanácsadó. 2004 óta dolgozik a Debreceni Gyermekklinikán.
- Dr. Bíró Liliána: Két gyermek édesanyja, orvosi diplomáját 2008-ban szerezte, majd a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján kezdett dolgozni. 2016-ban IBCLC vizsgát tett.
- Dr. Szigeti Éva: 1999-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, azóta a Siófoki Kórházban dolgozik. Az újszülött-gyógyászat felé húzta a szíve, 2009-ben szakvizsgázott, és irányítása alatt elnyerték a Bababarát kórház címet. 2012-ben sikeres IBCLC vizsgát tett.
- Kassai Mária: Pszichológus, perinatális szaktanácsadó és pedagógus. A Semmelweis Egyetem Laktációs szaktanácsadó szakának 2011-12-ben volt hallgatója.