Az amnion, chorion és méhlepény: életfenntartó rendszerek a magzat fejlődésében

A női szervezet csodákra képes, és az egyik ilyen csoda, hogy a méh az egyetlen olyan szerv, amely egy teljesen új szervet, a placentát képes növeszteni. Ez a hihetetlenül összetett, ideiglenes szerv a fogantatást követő napokban kezd kialakulni, és kevesebb mint egy kilogrammot nyom, de a kilenc hónap alatt az anya és a növekvő baba közötti életvonalat jelenti. A méhlepényt (latinul: placenta) gyakran az „Élet fájának” is nevezik, nem véletlenül, hiszen a terhesség alatt ez a biológiai mestermű nem csupán egy szűrő vagy egy tápláló csatorna; egy komplett életfenntartó rendszer, amely szabályozza a magzat anyagcseréjét, hormonháztartását és immunvédelmét.

A méhlepény kialakulása és felépítése

A méhlepény kialakulása a megtermékenyített petesejt beágyazódása után kezdődik, és nagyjából a terhesség 14-16. hetére éri el végleges formáját. A méhüregbe érkező csíragömböcske külső sejtrétege lesz a későbbi lepény őse, melynek sejtjei az anyai méhnyálkahártyát bontani képes enzimet termelve hozzák létre a beágyazódás lehetőségét. A petesejt beágyazódási helyén, trophoblast sejtek szaporodásával jön létre a placenta. Ezek a sejtek oszlopokat alakítanak ki, amikbe erek fognak benyomulni. A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart. A magzatot tehát a méhlepény táplálja és tartja életben.

A kifejlett (megszületett) méhlepény lapos, korong alakú képződmény, átmérője általában 22 cm, vastagsága 2,0-2,5 cm, tömege mintegy 500-600 g. Anyai és magzati felszínre különíthető el.

Magzati felszín (amnion és chorion)

A magzatot a magzatvíz és egy kétrétegű burok, a belső amnion és a külső chorion veszi körül. A magzati felszín az amnion lemez (magzathoz közelebb eső rész), ezen belül található a magzatvíz. A másik a chorion lemez (magzattól távolabbi rész) rétegből áll. A chorionlemez közepén tapad a köldökzsinór, amelynek verőerei ebben a lemezben oszlanak el és vénája itt szedődik össze. Az amnion zsák egy folyadékkal telt zsák, amiben a magzat lebeg a méhben. A magzatburkokon belül (az amnion üregében) a magzat a magzatvízben úszik, ami mechanikai védelmet nyújt neki.

A méhlepény magzati része (placenta fetalis) a korionlemez, amely a megtermékenyített és beágyazódott petesejtek fejlődése során, a magzatburok egy alkalmas helyzetű részéből alakul ki. A korionlemezből a méhlepény anyai része felé bolyhok nyúlnak, amelyek nagyobb törzsei tapadnak az anyai részen (tapadó bolyhok), ugyanakkor egyre vékonyabb ágakat bocsátanak az anyai vért tartalmazó boholy közötti (intervillosus) térbe. Kialakul a petekamra és létrejönnek chorionbolyhok. Ezekből a bolyhokból szoktak mintát venni genetikai vizsgálat alkalmával (chrionboholy- mintavétel).

• Elsődleges (primer) chorionbolyhok: A citotrofoblaszt egyelőre még alacsony, el nem ágazó, szincíciális trofoblasztréteggel körülvett sejtoszlopai. A primer chorionbolyhok a 13-14. napon jelennek meg.
• Másodlagos (szekunder) chorionbolyhok: Három állomány alkotja, és az elsődleges bolyhokból alakulnak ki, amikor a primer bolyhok citotrofoblaszt sejtek által alkotott tengelyébe „alulról”, a bolyhok töve felől, differenciálatlan kötőszöveti állomány nyomul be. A másodlagos bolyhok a 16. napon jelennek meg.
• Harmadlagos (tertier) chorionbolyhok: A legfejlettebb chorionbolyhok. Tengelyükben differenciálatlan kötőszöveti állomány van, amiben magzati erek futnak. A harmadlagos bolyhok a 21. napon jelennek meg.

Anyai felszín

Anyai felszíne egyenetlen, tagolt. Itt találhatók a cotyledok (tagolt húsos rész), ezzel az oldalával rögzül az anyaméhhez. A placenta tapadási felületének a helyéből származik a gyermekágyas vérzés. Ennek a „hegnek” a gyógyulási ideje 4-6 hét, ez idő alatt a gyermekágyas vérzésnek meg kell szűnnie. A boholy közötti térbe az enzimekkel megbontott anyai méherekből állandó friss anyai vér áramlik, mely oxigénnel és anyai tápanyagokkal a boholyhámon át a magzati vérkeringésbe jut.

A méhlepény működése és feladatai

A méhlepény működésének zsenialitása abban rejlik, hogy képes biztosítani a tápanyag- és gázcserét anélkül, hogy az anyai és magzati vér valaha is közvetlenül keveredne. A vér az intervillosus térbe és a bolyhokba kerül közvetetten. A folyamatos keringést az erek közti nyomáskülönbség, a méh izomzatának finom mozgása és a magzati szívverés biztosítja. A vérellátás az 500-600 ml/percet is elérheti.

Fő funkciók

• Kapcsolat biztosítása anya és a magzat között: A méhlepény a magzat lélegeztető és tápláló szerve.
• Gázcsere (oxigén, szén-dioxid): A magzat nem lélegzik a méhben, így a gázcserét teljes egészében a méhlepény végzi. Az oxigén az anyai vérből passzív diffúzióval jut át a magzati vérbe, míg a szén-dioxid fordított irányban távozik.
• A magzat táplálása: Diffúzió útján megy végbe glükóz (cukor), víz, elektrolitok formájában, aktív transzporttal vitamin átvitel történik. Minden, amire a babának szüksége van a növekedéshez - glükóz, aminosavak, zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok - a méhlepényen keresztül jut át.
• Szűrési funkció: Kóros anyagcsere termékek eltávolítása. A lepény nem engedi át az IgA, IgD, IgE, IgM immunglobulinokat, de az IgG-t igen.
• Endokrin funkció (hormonális): A méhlepény számos hormont termel, melyek elősegítik az anya szervezetének átalakulását a terhesség kihordására.

A méhlepény hormontermelése

A méhlepényben számos hormon termelődik, amelyek kulcsfontosságúak a terhesség fenntartásában és a magzat fejlődésében:

• Human Choriogonadotropin (hCG): Ez az első hormon, amelyet a méhlepény termelni kezd. Az anyai vérből és vizeletből az első kimaradt menstruáció idejére már kimutatható, azaz röviddel a beágyazódás megtörténte után, körülbelül a terhesség 10. napján. Ezt a hormont használják a terhességi tesztekhez.
• Ösztrogén: Elősegíti a fehérjebeépülést, a méh növekedését, az emlők megnagyobbodását, illetve fokozza a méhizomzat összehúzódásának erejét.
• Progeszteron: Csökkenti a méhizom összehúzódási hajlandóságát, feladata az emlők felkészítése a szoptatásra. A terhesség első heteiben a petefészek sárgatestje termeli, de a 8-12. hétre a méhlepény veszi át a progeszteron termelését.
• Human Placentaris Lactogen (hPL) / Chorionalis Somatotropin: Elősegíti a tejmirigyek fejlődését, majd a tejtermeléshez, besegít a magzat tápanyag-felhasználásába is. Növeli az anya inzulinrezisztenciáját, ami több glükózt juttat a magzathoz.

Immunológiai szerep

A méhlepény immunológiai szempontból egyfajta „félig allograft” - a magzat fele apai géneket hordoz, amiket az anya immunrendszere idegenként érzékelhetne. A méhlepény biztosítja, hogy az anya immunrendszere ne támadja meg a magzatot. Ezen túlmenően, a méhlepény a terhesség végén elkezdi átadni az anya immunglobulin G (IgG) antitestjeit a magzatnak, így az újszülött immunológiailag nem teljesen védtelenül születik meg. Ugyanakkor sajnos egyes vírusfajták átjutása is lehetséges, melyek károsíthatják a magzatot.

A köldökzsinór

A köldökzsinór (kzs) biztosítja a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között. Általában a méhlepény közepéből ered és a magzat köldökén keresztül biztosít összeköttetést. Átlagosan 50-70 cm hosszúságú, átmérője 10-20 mm. A kzs-ban 2 artéria és 1 véna található. A köldökzsinórt körülvevő kocsonyás anyagot Wharton-kocsonyának nevezzük. A Wharton-kocsonya segít megvédeni a köldökzsinórt a fizikai ártalmaktól, mint az összenyomódás és a csomók, amelyek befolyásolhatják a baba felé irányuló és a babától származó véráramlást.

Köldökzsinór rendellenességei

• Rövid köldökzsinór: A 30 cm-nél kisebb zsinórt rövid kzs-nak nevezzük, ami fizikai akadályt képezhet és elhúzódó kitolási szakhoz (szülés) vezethet.
• Hosszú köldökzsinór: A 80 cm-nél hosszabb zsinóron kzs csomó képződhet, illetve rátekeredhet a magzat nyakára, végtagjaira vagy válla köré, de nem feltétlenül jelent veszélyt.
• Velamentózus tapadás: Akkor fordul elő, ha a köldökzsinór nem közvetlenül a méhlepény szöveteihez, hanem a magzatburkokhoz (amnion és chorion) tapad.
• Vasa praevia: A velamentózus tapadás legsúlyosabb következménye, ha a védtelen erek közvetlenül a méhszáj felett helyezkednek el. Amikor a magzatburok megreped, ezek az erek elszakadhatnak, ami a magzat vérének gyors elvesztéséhez és halálához vezethet.

Késleltetett köldökzsinór-elköltés

Késleltetett köldökzsinórelkötésről akkor beszélünk, amikor a köldökzsinórt csak a köldökzsinór pulzálásának megszűnése után, vagy a születés után 1-3 perccel szorítják vagy vágják el. A késleltetett köldökzsinórelkötés állítólag növeli a kisbaba vasraktárait, valamint a hemoglobinszintet (oxigénszállító vérsejt) és a vértérfogatot. Fontos tudni, hogy ha a köldökzsinórból valaki őssejteket tervez gyűjteni a köldökzsinórvér banki tárolása céljából, akkor nem lehet késleltetni a köldökzsinór elszorítását, mivel a köldökzsinórt korán kell elszorítani és elvágni, hogy a lehető legtöbb őssejtet lehessen gyűjteni.

Méhlepény rendellenességek

Bár a méhlepény a legtöbb terhesség alatt hibátlanul működik, bizonyos helyzetekben rendellenességek léphetnek fel, amelyek súlyosan befolyásolhatják az anya és a baba egészségét.

Elhelyezkedési problémák

• Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz.
• Elülső falon: A lepény a méh elülső területén helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus, nem jelent problémát.
• Fundusban: A méhfenékben, az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. Nem jelent problémát.
• Előlfekvő lepény (placenta praevia): A lepény a méhszájhoz közel helyezkedik el, elérheti, részben vagy teljesen fedheti a méhszájat. Ha lefedi, hüvelyi szülés nem lehetséges a vérzés veszély miatt.
• A méh falához nőtt méhlepény (Placenta Accreta Spektrum - PAS): A lepény bolyhai túl mélyen hatolnak be a méh kötőszövetébe, extrém esetben a méh falán is áttörnek. Szüléskor nem vagy csak nehezen tud távozni, ami súlyos vérzést okozhat, és szükség lehet a méh eltávolítására.
• Placenta bilobata: Két nagy lebenyből áll, amelyeket erek kötnek össze. Veszélyt jelenthet, ha a járulékos lebeny vagy az erek a méhszájnál helyezkednek el (vasa praevia), vagy ha a járulékos lebeny visszamarad a méhben a szülés után.
• Circumvallata placenta: A méhlepény szélét egy vastag, felemelkedett fibrines gyűrű veszi körül. Összefüggésbe hozható a koraszüléssel és a magzati növekedési retardációval.

Funkcionális zavarok

• Placentális elégtelenség: Akkor következik be, ha a méhlepény nem képes elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a magzatnak, vagy nem tudja hatékonyan eltávolítani a salakanyagokat. Gyakran intrauterin növekedési retardációt (IUGR) és preeclampsiát okoz.
• Idő előtti lepényleválás (abruptio placentae): A normálisan tapadó méhlepény részben vagy teljesen leválik a méhfalról a szülés előtt. Ez az egyik legsúlyosabb terhességi szövődmény, vérzéssel és fájdalommal járhat, és azonnali beavatkozást igényel.

A méhlepény vizsgálata a terhesség alatt és után

A méhlepény állapotának monitorozása kulcsfontosságú a terhesség kimenetelének szempontjából. A rutinszerű ultrahangvizsgálatok ellenőrzik a méhlepény elhelyezkedését, méretét és szerkezetét. A Doppler ultrahang a méhlepény funkciójának felmérésére szolgál, mérve a véráramlást.

A méhlepény érettségi fokozatai (Grádusok)

A méhlepény a terhesség előrehaladtával érik, ami azt jelenti, hogy meszesedik és rostosodik. Ennek fokozatait az ultrahangvizsgálatok során osztályozzák:

A korai Grádus III érettség (pl. 32. héten) jelezheti a méhlepény korai öregedését és a funkcionális elégtelenség kockázatát, bár önmagában nem mindig utal problémára. A rosszul teljesítő lepényi funkció miatt marad le a magzat az átlagtól súlyában, ami ultrahangos ellenőrzéssel jól követhető, szükség esetén idő előtti terhességbefejezést jelenthet.

Mintavételek genetikai vizsgálathoz

• Chorionboholy-mintavétel: A vizsgálat során a 10. terhességi hét után a fejlődő méhlepényből vesznek mintát a hasfalon keresztül.
• Amnioncentesis (magzatvíz-vizsgálat): A betöltött 16. hét után vesznek mintát a magzatvízből a genetikai vizsgálathoz.

Mindkét vizsgálat vetélési kockázata egyes terhességnél kb. 0,5-1%, ikerterhesség esetén kb. 0,2%. Ritkán, de előfordulhatnak egyéb szövődmények is, mint vérzés, méhösszehúzódás, magzatvíz szivárgás.

A méhlepény a szülés után

Az újszülött világrajövetele után körülbelül 20 perccel a méhlepény is megszületik. A magzat megszületése után a méh hirtelen összehúzódik. Mivel a méhlepény nem tud zsugorodni, a méhfal és a lepény között feszültség keletkezik, ami a lepény leválásához vezet. A lepény leválásának jelei:

• A méh jellegzetes összehúzódása „tarajosodás”.
• Leválási vérzés.
• A köldökzsinór kijjebb csúszik a hüvelyből.
• A szeméremcsont felett benyomva a hasat, a köldökzsinór már nem húzódik vissza.

A szülészorvos vagy szülésznő minden esetben alaposan megvizsgálja a lepényt, miután az megszületett. Ellenőrzik, hogy teljes-e, nincsenek-e hiányzó darabok, és megvizsgálják a köldökzsinór tapadását, valamint az erek számát. Ha a méhlepény egy kis része bent marad a méhben (visszamaradt lepényszövet), az vérzéshez, a méh nem megfelelő összehúzódásához és méhűri fertőzéshez (sepsis) vezethet.

A méhlepény felhasználási módjai

Bár a méhlepény biológiai funkciója a baba megszületésével véget ér, kulturális és spirituális jelentősége sok közösségben fennmarad.

• Placenta kapszulázása: Amikor a placentát kiszárítják, lebontják és kapszulába töltik, hogy szájon át bevehesse az édesanya. Állítólag javítja a tejellátást, a hangulatot és a vasraktárakat, miközben csökkenti a szülés utáni depresszió esélyét.
• Művészeti alkotás készítése: A méhlepényt gyakran „az élet fájaként” emlegetik. Egy papírra nyomva a lepény erezete gyönyörű „életfa” mintát hoz létre.
• Elfogyasztás (placentofágia): Néhány édesanya úgy dönt, hogy a szülés után megeszi a méhlepényét. Jelenleg nincs szilárd, tudományos bizonyíték arra, hogy a placentofágia jelentős egészségügyi előnyökkel járna.
• Elásás és faültetés: Ezt számos kultúrában gyakorolják, de egyre népszerűbb a szülők körében már Magyarországon is.

tags: #amnion #es #chorion #mehlepeny