Alvászavarok csecsemőkorban: Rendszer, rutin és nyugodt éjszakák

Az alváshiány mindenki számára kihívás, különösen, ha egy csecsemőt gondozunk. Az első év kínzó lehet az új szülők számára, hiszen az alváshiány károsíthatja a kognitív funkciókat és súlyos következményekkel járhat. A homályos látás, hangulatingadozás, feledékenység, koncentrációs zavar és az étvágy megváltozása mind korai jelei lehetnek az alváshiánynak, ami akár alvászavarhoz is vezethet.

Az alvás a test és az elme természetes pihenési fázisa, amely ellazít és energiával tölt fel. Az agyunk álmunkban dolgozza fel a különböző napi benyomásokat és élményeket, többek között a traumákat is. Amennyiben keveset alszunk éjszaka, fáradtak, feszültek és stresszesek lehetünk, míg egy átaludt éjszaka után kipihenten, nyugodtan és energiával telítetten ébredhetünk. Ez érvényes a felnőttekre, a gyerekekre és a csecsemőkre is. Ezért fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogy a kisbabák eleget és jól aludjanak.

Optimális esetben a gyerekek annyit alszanak, amennyire szükségük van, és akkor, amikor álmosak. A szülőknek többnyire az jelent gondot, ha a gyermek nappal alszik, éjszaka pedig élénk, és emiatt ők nem tudnak eleget aludni. Az, hogy mikor alszik el, és mennyit alszik egy gyermek, egyedileg változó és az életkortól is függ.

Mennyit kell aludnia egy gyermeknek?

Az optimális alvásidő egyénenként változó. Minden gyermek - korának megfelelő - eltérő alvási igényekkel rendelkezik, emiatt teljesen felesleges más gyermekekhez hasonlítani saját gyermekünket. A tudományos kutatások egyértelművé teszik, hogy az alvás minden életkorban elengedhetetlen. A minőségi alvás támogatja az elme fejlődését és a normális életfunkciókat, valamint erősíti a testet is. Az amerikai Nemzeti Alvás Alapítvány (National Sleep Foundation) irányelve szerint korcsoportra lebontva a következőket ajánlja:

A táblázatban közölt adatok iránymutatók: ha például egy baba „eleget” alszik, akkor utána vidám, ébredés után aktív, képes nyűgösködés nélkül fennmaradni a következő alvásig.

Az alvás fázisai és a csecsemők alvási szokásai

Az alvás, amellett, hogy pihentet, egy aktív, dinamikus folyamat. Két fázisát különböztetjük meg: a REM (rapid eye movement) - a szemek gyors mozgásának fázisát -, ami alatt álmodunk, és a lecsendesedést, a non-REM fázist. Az újszülöttek alvását nagyobb százalékban tölti ki a REM fázis, azonban az álmok alatt könnyebben felébrednek a környezeti zajokra - emiatt nem állja meg a helyét az a nézet, hogy nyugodtan zajongjunk a baba mellett, meg kell szoknia, hogy családban él.

A non-REM fázisban történik az elmélyülés, regenerálódás, a szervezet hormonális, immunológiai és egyéb élettani mechanizmusainak karbantartása. A két alvási fázis (REM és non-REM) ciklikusan követi egymást, attól függően, hogy milyen idős a gyermek. Az első 1-2 hónapban a csecsemők alvása kiszámíthatatlan, ciklusaik rövidebbek, kb. 50 percenként váltakoznak, melyeket apró ún. mikroébredések követnek. Az első hónapokban az ébredést 2-3 óránként leginkább az éhség szabályozza, ugyanis az anyatej könnyen emészthető, a babák gyomra kicsi, így akár 2 óránkénti ébredés sem meglepő. Tápszeres babáknál az éjjeli ébredés 3-4 óránként várható. A nappali alvások kis csecsemőkorban gyakran csak 20-30 percesek. Alvásuk még éretlen, de néhány hónap elteltével képesek lesznek egy ciklusnyi alvásra, ami kb. egy óra és már pihentető is. Kezdetben nappal 3-4 x alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves korra eltűnik a nappali alvás és a kisgyermekek csak éjszaka térnek nyugovóra. Fontos az egyhuzamban ébren töltött órák száma is, ami az első két hónapban 1,5 óra, 3-4 hónaposan 2 óra majd fél éves kor körül 2,5 órára nyúlik.

Az első hónapokban az újszülött babák alvási szokásai általában megegyeznek az anyaméhben jellemző szokásokkal. A csecsemők csak idővel állnak át a nappal-éjszaka ritmusra. Ez azt jelenti, hogy kezdetben az alvási szakaszok rövidek, és váltakoznak a hasonló hosszúságú ébrenléti szakaszokkal a nap 24 órájában. A külső ingerek, mint a nappalok és az éjszakák váltakozása, a szoptatási és etetési idők, a pelenkacsere és a család szokásai idővel szintén formálják a baba ritmusát. Amikor erre sor kerül, a kialakult ritmus minden gyermeknél más és más lehet, mivel ez nemcsak a családi szokásoktól és a napi rutintól függ, hanem közrejátszanak biológiai tényezők is. Mielőtt a baba képes átaludni az éjszakát és kifejleszteni az alvás-ébrenlét mintáját, az agy bizonyos részeinek előbb ki kell fejlődnie.

A babák alvási szokásai nagymértékben változnak az első két évben, majd az alvás lassan beáll körülbelül napi 12 órára. Azonban jelentős egyéni eltérések lehetnek. Még a totyogóknak is lehetnek alvási nehézségei. Előfordulhat, hogy a 3-4 éves kisgyermek nehezen alszik el.

Mikortól beszélhetünk alvászavarról?

Alvászavarokkal gyakran találkozunk csecsemő- és kisdedkorban, iskoláskorúaknál és serdülőknél. A 0-18 éves korosztály mintegy 20-30%-ánál fordul elő valamilyen alvással kapcsolatos probléma. Hat hónapos kor alatt, legalábbis szakmai értelemben, nem beszélünk alvászavarról, hiszen az agy érése miatt az alvás szabályozása csak körülbelül ekkorra érik be. Ami persze nem jelenti azt, hogy ekkorra át kellene aludnia az éjszakát.

Az alvászavarok meghatározása nagyon erősen kultúrafüggő. Arról, hogy egy kisbaba mennyit és hogyan aludjon, hogy altatjuk-e, vagy csak úgy „szőrmentén” elalszik, óriási kulturális különbségek vannak. Fontosabb, hogy a szülők hogyan érzik magukat. Ha a szülők úgy érzik, hogy az alváshelyzet megterhelő számukra, a szülő-csecsemő konzultáció során minden 0-3 éves korú gyermek esetén gondolkodhatunk azon, miképpen lehetne javítani a helyzeten. A csecsemő/kisgyermekkori alvászavarok a leggyakrabban előforduló, de legnagyobb hatékonysággal kezelhető nehézségek közé tartoznak. Legtöbbször, a gyerekek 15-20%-ánál a gyakori éjszakai ébredés jelent problémát a családoknak. Kicsit nagyobb gyerekeknél (körülbelül két éves korban) pedig inkább az esti altatási nehézségek fordulnak elő gyakrabban (körülbelül a gyerekek 5-10%-ánál).

Alvászavar típusok

• Elalvási zavarok: Akkor beszélünk elalvási zavarról, ha a csecsemő, kisded önmagától, egyedül nem tud, illetve az idősebb kisgyermek nem akar elaludni. A csecsemők elalvási nehézségei általában rossz altatási szokásokra vezethetők vissza.
• Átalvási zavarok-éjszakai felébredések: Ha nevelési-szoktatási hibát nem követnek el, 5-6 hónapos kortól a csecsemő átalussza az éjszakát. Természetesen a nyugtalan alvás, gyakori ébredések hátterében betegség is állhat (pl. tehéntejallergia), ezért az ilyen panaszokkal jelentkező családoknál is a részletes, pontos anamnézis és a csecsemő gondos kivizsgálása szükséges.
• Alvásfüggő légzészavarok: Ilyen például az alvási apnoe, melynek tünetei közé tartozik az alvás közbeni szakaszos légzés. Ha azt gyanítja, hogy gyermeke ebben szenved, mindenképpen forduljon orvoshoz.
• Parasomniák: Ezek közé azokat az alvászavarokat soroljuk, amelyeknél az alvás alatt szokatlan, nemkívánatos motoros és vegetatív tünetek lépnek fel. Ilyen a pavor nocturnus, vagy éjszakai felriadás.

Pavor nocturnus (Éjszakai terror)

Az éjszaka közepén felretten a gyerek, üvölt, mintha kínoznák, önkívületi állapotban van, vigasztalhatatlan hosszú percekig, reggel mégsem emlékszik semmire. Nem az ördög szállta meg, csak úgynevezett pavor nocturnus szindrómában szenved: egy ritka alvászavarban, amely rendszerint az idő előrehaladtával magától megszűnik, addig viszont a frászt hozza a tehetetlen szülőkre. A gyerekek 0,2-8%-a szenved legalább időszakosan valamilyen alvászavarban, ezek közül pedig az egyik legijesztőbb jelenség a pavor nocturnus, amelyet más néven éjszakai terrornak neveznek. Az elnevezés igencsak találó, hiszen olyan, mintha hirtelen démonok szállnák meg a gyerekágyat. Hiába nyugtatjuk, beszélünk hozzá, kérdezzük, hogy mi történik, ő csak dobálja magát, mereven néz és visít hosszú percekig, míg nem egyszer csak visszaalszik, reggel pedig nem vagy alig emlékszik valamire. Bár ébernek tűnnek, az alvajáráshoz hasonlóan, nincsenek tudatuknál.

A pavor éjszakai terror megjelenése kisgyermekkorban (2-3 éves korban) a leggyakoribb, ekkor erős, pánikszerű sírás, reszketés és segélykérő hívogatás jellemzi, óvodáskorban inkább felüléssel, zavaros beszéddel jár, 7 éves korra pedig szinte minden érintett gyermek kinövi a problémát mindenféle külső beavatkozás nélkül. A pavor szindróma - az alvajáráshoz hasonlóan - az éjszaka első harmadában (elalvást követő első 3 órában), a mélyalvás során jelentkezik, és lezajlása után nem ismétlődik újra. A gyermek, ébernek tűnő rémülete ellenére, nem tér teljesen a tudatához, és éppen ezért másnap általában nem is emlékszik a történtekre. Bár a „roham” során mutathat erőteljesebb fizikai és verbális ellenkezéseket, ezek inkább ösztönösen indítottak, tehát csak a látszatát adják meg az ébrenlétnek. Többségében az erős sírások, vergődések max. 15 percig tartanak, de akadnak kirívó esetek is, amikor egy órába is beletelhet, mire a gyerek magától visszaalszik. Szülői ráhatásunk ritkán van a helyzetre, a gyerek ugyanis nem ébreszthető, nem vonható kontaktusba, vagyis a vigasztalásunk ritkán bizonyul eredményesnek. A jelenség hátterében genetikai és idegrendszeri fejlődési okokat gyanítanak elsősorban, azonban lelki gondok, kimerültség, és orrmandula-megnagyobbodás okozta fulladásélmény is közrejátszhat a megjelenésében, előfordulásának gyakoriságában, ezért utóbbiak lehetőségét mindenképp érdemes átgondolni, megvizsgálni.

Trükkök, amelyek segítik a tünetek enyhülését

A pavor éjszakai terror megjelenése és megszűnése elsősorban talán nem a környezeti feltételeken múlik, ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos ingerek ne lennének rá további negatív hatással. Miután egy idegrendszeri jelenségről beszélünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy ha túl sok inger éri a gyereket, az könnyen felerősítheti a problémát, növelve ezzel a szülők tehetetlenség-érzését és kimerültségét. Íme tehát pár tipp, amely segíthet az éjszakai terror kezelésében:

• Legyen kiszámítható a napirend! Különösen kisgyermekkorban a biztonságot, az időben való tájékozódást a kiszámíthatóság adja meg. Az idegrendszerileg érzékenyebb gyerekek tehát még inkább igényelnek egy stabil napirendet. Fontos, hogy minden nap, lehetőleg a megszokott időben legyen egy-két nyugodt, töltekezési idejük, amikor feldolgozhatják az addig őket érő ingereket.
• Szüntessük meg, vagy minimalizáljuk a képernyőnézést! A tévézés, mesenézés kisgyermekkorban eleve mellőzendő a szakemberek szerint, mert a fejlődésben lévő, hiperérzékeny agynak túl sok ingert jelent, és komoly negatív következményeket okozhat. Éppen ezért egy eleve érzékenyebb idegrendszert azonnal túlstimulál, aminek eredményeként felerősítheti az éjszakai terror megjelenésének gyakoriságát, intervallumát és intenzitását is. Ne tévesszen meg minket a gyerek képernyőzéskor mutatott látszatnyugalma!
• Olvassunk sok mesét! A meseolvasás segít az ingerek által kiváltott érzelmek feldolgozásában, így lazító hatású, ami elősegíti a nyugodtabb alvást, és az általános lelkiállapot kiegyensúlyozottságát (korosztályhoz mérten).
• Iktassuk ki azokat az extra ingereket, amelyek összefüggést mutatnak! Lehetnek olyan tevékenységek, környezeti tényezők, melyek látványosan hatással vannak az éjszakák minőségére. Vizsgálódjunk, és ahol lehet, csökkentsük ezeket. Az eredményesség 1-2 hét után biztosan érzékelhető lesz!
• Ha bármikor kérdésünk támad, forduljunk szakemberhez! A saját, szülői frusztrációnk minden esetben hatással van a gyerekünkre, ezért fontos, hogy merjünk segítséget kérni, mielőtt teljesen kimerülünk, még nehezebb helyzetbe hozva ezzel az egész család életét.

Rémálmok

A rémálmok az éjszaka második felében illetve hajnalban jelentkeznek, amikor gyakoribbak a REM fázisok. A 3-6 éves korosztályt érinti leggyakrabban, iskoláskor után csökkennek a lidércek. A félelmet keltő rémálomból a gyermek felébredés emlékszik rá, nyugtalan, sír. Megelőzése hasonló a pavor-os rohamhoz, illetve érdemes róla beszélni a gyermekkel, hogy feloldjuk az álomba burkolt stresszhelyzetet. Ötletes megoldás még a rossz álmok elleni varázspálca vagy szörnyűző plüssállat.

Tanácsok a nyugodt éjszakákhoz

Az alvás vagy inkább annak hiánya az egyik olyan kérdés, amely a legnagyobb fejtörést okozza a szülőknek. Ha a gyermek rosszul alszik, nem csoda, ha a szülők sem tudnak éjszaka pihenni. Komoly problémáról lehet szó, és az alvásmegvonás végül még depresszióhoz is vezethet.

Szülői szerep és önmagunk gondozása

• Olyankor aludni, amikor a baba is alszik klisének tűnhet, de mégis elég hasznos tanács. Mivel azonban ez nem mindig lehetséges, használj ki minden lehetőséget, amikor pihenhetsz.
• Ragadj meg minden alkalmat, amikor nyugodtan leülhetsz zavaró tényezők nélkül és lazíthatsz. Most semmi sem fontosabb a babánál, ezért a házimunka és a feladatok várhatnak vagy ha megteheted bízd őket másra!
• Számodra és a baba számára is segít, ha minden este ugyanabban az időben kerültök ágyba, pihenteti az elmét, ami a mély és zavartalan alváshoz vezet. Legjobb, ha te is egyből le tudsz feküdni!
• Táplálkozz egészségesen és kiegyensúlyozottan, próbáld kerülni a koffeint, valamint a magas cukor- és zsírtartalmú ételeket!
• Ne hanyagold el barátaidat és családtagjaidat sem, esetenként szervezz közös programokat, ha megteheted baba nélkül is!
• Csatlakozz helyi babaórákhoz és anyacsoportokhoz, ahol beszélhetsz a baba gondozásával kapcsolatos nehézségekről és megoszthatod örömeidet is!

A baba alvásának segítése

A baba alvásának támogatása érdekében számos bevált módszer létezik:

• Alakíts ki esti rutint! Fürdetés, olvasás vagy altató mondókák, dalok susogása, etetés és jöhet az alvás. A baba idővel megtanulja, hogy etetés-fürdés-mese vagy játék-fürdés-etetés után az alvás következik. Teljesen mindegy, hogy ez éppen hét vagy kilenc órakor történik, csak a dolgok egymásutánisága fontos.
• Friss levegő: Ha a csecsemők napközben sok időt töltenek a friss levegőn, hajlamosak jobban aludni éjszaka. Érdemes hát beiktatni a napirendbe a sétát, a levegőzést minkettőtök egészsége érdekében.
• Optimalizált alvókörnyezet: Győződj meg róla, hogy a baba és a te alvókörnyezeted is egészséges és pihentető. A szoba legyen tiszta és rendezett. A sötét, csendes és viszonylag hűvös szoba elősegíti a jó minőségű alvást.
• Biztonságérzet: A piacon sokféle bölcső, mózeskosár és babafészek kapható, amelyek segítenek a csecsemők biztonságérzetének fokozásában és a jobb alvásában. Különösen ajánlott a mamaRoo sleep mózeskosár a 4moms-tól! Az innovatív mózeskosár utánozza a szülők mozgását, így a baba ugyanolyan biztonságban és kényelemben fogja érezni magát, mint a szülők karjaiban. A mózeskosár 5 különböző mozgással, 5 sebességgel és 4 fehér zajjal rendelkezik, amelyek bizonyítottan megnyugtatják a csecsemőket. A korababák és normál súlyú újszülöttek is különösen szeretik a kuckós, szűk helyeket, emiatt nagyon praktikus a babafészekben altatás, ami egycsapásra megoldás lehet a sokat mozgolódó, nyugtalanul alvó kisbabáknak! Az első hónapokban jó szolgálatot tesz a pólya is, ami igazoltan növeli a mély alvás hosszát.
• Alvásnapló vezetése: Ez az egyetlen módja annak, hogy azonosítsd a sajátos jellemzőket és megtudd, mennyi alvásra van szüksége a babának.
• Legyél türelmes és nyugodt: A szokások nem egyik napról a másikra változnak meg, és a stressz átragadhat a kicsire.
• Nappal-éjszaka ritmus kialakítása: A nappal és az éjszaka közötti különbség segít gyermekének megérteni a rendszeres napi ritmust és rutint. Ezért etesse rendszeresen a babát nappal, és lehetőleg csökkentse az éjszakai etetések számát. Fontos a szülőknek is tudatosítani ezt a gyermekben, este besötétíteni és reggel elhúzni a függönyöket.
• Éhes baba: Az etetés és az alvás szorosan összefügg. A gyermek ebben a korban gyakran eszik, akár 2-4 óránként is. Éjszaka a baba éhesen ébredhet, ezért fontos, hogy elalvás előtt eleget egyen. Általánosságban elmondható, hogy minél jobban eszik a baba napközben, annál jobban alszik éjszaka. Az éjszakai ébredések kihívást jelenthetnek a szülők számára, ezért tudniuk kell, hogy ez a baba fejlődésének normális része. Ha a baba éjszaka felébred, lehet, hogy éhes vagy nedves a pelenkája. Jól ütemezett etetéssel javulhat az alvás! Az igény szerinti szoptatás mellett ha túl sokszor ébred a baba éjjel, átgondolást érdemel, hogy nap közben volt-e elég alkalma jóllakni? A nap második felében, nem túletetve a gyermeket, de praktikusabb gyakrabban mellre tenni, vagy több, magasabb kalória tartalmú étellel kínálni. Az éjszakai ébredések egy része az éhség által vezérelt, de ha ez 3 óránál sűrűbben jelentkezik, egyéb visszaaltatással kell próbálkozni éjjel - ha nem pelus gondja van, nem fázik, suttogva beszélve, „csicsicsics” hanggal vagy dúdolva álomba lehet simogatni.
• Muumi Baby pelenkák: A Muumi Baby pelenkákat úgy tervezték, hogy a babáknak egész éjszaka kényelmes legyen az alvásuk támogatása érdekében. Különösen jó választás a két hónapos csecsemők számára, akik még nem tudják kontrollálni az éjszakai szükségleteiket, és akiket a nedves pelenka felébreszthet. A Muumi Baby pelenkák puha és légáteresztő anyagokból készülnek, amelyek szárazon tartják a baba bőrét, és megelőzik a kiütéseket és más bőrproblémákat. Bőrgyógyászatilag teszteltek, és gyártásukhoz csak biztonságos és környezetbarát anyagokat használnak. Ez különösen fontos a két hónapos csecsemők számára, akik nagyon érzékenyek az allergénekre és a vegyi anyagokra.
• Alvásiskola: Az alvás igazi iskolája 4 és 6 hónap között kezdődhet. Azonban már két hónapos korban elkezdheti kialakítani a baba alvási szokásait. Végezhetnek együtt nyugtató vagy lefekvés előtti rituálékat, hogy megtanulja felismerni a nappal és az éjszaka közötti különbséget.

Kreatív módszerek az alvászavarok kezelésére

Léteznek ettől teljesen eltérő kreatív módszerek, amikkel próbálkozni lehet. Nagyon fontos, hogy bármelyik módszert próbálod ki, ne elégedj meg egyetlen alkalommal:

1. Néha beválik, hogy egyszerűen átköltözteted a babát máshova. Ha veletek alszik, akkor a saját szobájába (vagy másik szobába), ha egyedül alszik, akkor beköltözhet hozzátok. De néha az is elég, ha átrendezed a gyerekszobát és máshova kerül a kiságy.
2. Általában 1 éves kor után szokott elkövetkezni egy olyan korszak (de néha már korábban is), amikor a baba egyszerűen megutálja a kiságyat és bárhol szívesebben alszik, mint ott.
3. Ha gyermeked már csak inni kel fel éjjel, elmesélheted neki, hogy ő már nagyfiú/nagylány, és ezentúl, ha szomjas, az éjjeliszekrényen találja a vizét. Lehet, hogy annyira megtetszik neki ez a fajta önállóság, hogy ezentúl magától iszik majd, ha megszomjazik és nem titeket zaklat vele.
4. Sokan esküsznek rá, tőlünk nyugatabbra pedig a gyermekorvosok is ajánlják: ha borostyánláncot teszel a kicsi nyakába, az nemcsak a fogzás ellen jó, de az alvászavarok megoldásában is segíthet.
5. A szeparációs szorongás időszakában vagy azon túl is meg lehet próbálni, hogy kap a baba egy alvótársat egy macit, babát, puha figurát, aki ezentúl az álmára vigyáz, akit ölelgethet, akihez hozzábújhat.
6. Volt szerencsém beszélgetni néhány agykontrollos anyukával, akik állították, hogy „programozással” rá tudták venni a babát az alvásra. Amikor este lefektették, valamint napközben pár alkalommal az ölükbe vették és akkor „programozták” bele, hogy jól aludjon.
7. Sok baba, kisgyermek megnyugszik attól, ha anya párnájával, vagy pólójával (!) aludhatnak együtt.
8. A Dr. Wilhelm Heinrich Schüssler-féle 12 életsó tulajdonképpen 12-féle homeopátiás szert takar, amelyeket alkatilag írnak fel, ebből kettő olyan van, amit ő alvászavarokra ajánl.

Fontos tanácsok a szülőknek

• Ne legyen lelkiismeret furdalásunk, mert attól csak még jobb szülők leszünk, ha segítünk gyermekünknek abban, hogy megtanulja az önálló alvást.
• Számítsunk a gyerek tiltakozására. A szoktatás elején ne hagyjuk azonnal egyedül, maradjunk mellette, majd lassan csökkentsük az ágya mellett töltött időt. Ha sír, akkor mindig menjünk vissza hozzá kb 5 percenként, simogassuk meg, ismételjük, hogy aludjon, majd menjünk ki. A gyereknek tudnia kell, hogy nem hagyjuk magára.
• Alakítsunk ki esti szertartásokat, amik kb ¾ órásak, ebben legyen benne a fürdetés, a mese, a dajkálás, a babák, macik lefektetése. Ebben az időben csak a gyerekre figyeljünk, élvezzük a vele töltött időt.
• A gyerekek alvásszükséglete, csakúgy, mint a felnőtteké eltérő. Annak megítélése, hogy szükséges-e a délutáni alvás vagy sem, a szülő feladata, receptet adni nem lehet. Egyetlen tényezőre kell figyelni, ez a gyerek. Ha ő kiegyensúlyozott, nem ingerült, nem nyugtalan akkor nem szükséges a délutáni alvás. Azonban ha alszik a gyerek, akkor figyeljünk arra, hogy alvás után legyen lehetősége az újbóli elfáradásra, töltsön több időt szabadlevegőn. A délutáni alvásból fel lehet ébreszteni a gyereket, 1,5-2 óra elegendő, az éjszakai alvásnál jobb, ha magától ébred a gyerek.
• Ha a gyermek rosszul alszik, nem csoda, ha a szülők sem tudnak éjszaka pihenni. Komoly problémáról lehet szó, és az alvásmegvonás végül még depresszióhoz is vezethet.
• Aludja már át az éjszakát... Néhány ritka példától eltekintve ez anyatejes újszülöttől sajnos nem elvárható.
• Tanítsuk meg a gyermekünket aludni! Csecsemőkorban a rutin kialakításával tudatosíthatjuk gyermekünkben a kívánt dolgokat.
• Ismerjük a gyermekünket! Ha éppen hasfájós, fogzik vagy beteg, sajnos nem fog jól aludni! Orvosoljuk a problémát és jöhet a nyugodt alvás.
• Ne zavarjuk a babát! A legnagyobb jószándék és anyai szeretet ellenére be kell látni, a babákat sokszor zavarják a szüleik. Az egy-ágyban alvás néhány kivételtől eltekintve nem megfelelő sem a gyermek, sem szülei számára.
• Friss szülők, gyakran heteket gubbasztanak éjszaka a gyermekük felett és nézik hogy vajon vesz-e levegőt?! A gyermek a szülei rézgését maximálisan megérezve nyugtalanná válhat, így jó tanács, hogy bizonytalan szülők szerezzenek be légzésfigyelőt és tanulják meg az újszülött újraélesztés lépéseit!
• Ha a kisbaba nem alszik, lehet, hogy beteg? Ha aggódik, mert a kisbabája nem alszik, vagy rosszul alszik, vagy az az érzése, hogy valami nincs rendben, keresse fel házi gyermekorvosát. Számos betegség okozhat nem megfelelő minőségű alvást, pl. húgyhólyaggyulladás, fülfájás, kólika, megfázás, köhögés.

tags: #alvas #zavar #babaknak