Hányás és hasmenés kisgyermekeknél: okok, tünetek és kezelés

Sok szülőt aggodalom tölt el, ha gyermeke hány vagy hasmenése van. Ez a két tünet gyakori jelenség kisgyermekkorban, és bár a legtöbb esetben ártalmatlan, bizonyos esetekben komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat. A pontos megfigyelés, a tünetek értelmezése és a megfelelő orvosi kivizsgálás segíthet az okok feltárásában és a szövődmények megelőzésében.

Hányásról akkor beszélünk, ha a gyomorba került táplálék vagy folyadék a nyelőcsövön keresztül ismét a külvilágba kerül. Hasmenésről laza, híg széklet és/vagy napi több mint 3 székletürítés esetén beszélünk. A széklet színe is változó lehet a barnától egészen a zöld színig, és társulhat hasi görccsel, fájdalommal, lázzal, puffadással és hányingerrel is.

Hányás vagy bukás? Mi a különbség?

Fontos felismerni, hogy a bukás és a hányás nem ugyanazt a folyamatot jelenti, bár a szülők számára gyakran nehéz lehet megkülönböztetni őket. A különbség segít eldönteni, mikor normális élettani jelenségről, és mikor kóros folyamatról van szó.

A bukás élettani jelenség

• A bukás az egészséges csecsemőknél is gyakran megfigyelhető, fájdalommentes jelenség.
• Kis mennyiségű tej visszacsorgása etetés után: Ez a gyomorszáj éretlensége miatt történik, nem jár sírással, és általában függőleges tartás mellett csökken.
• A súlygyarapodásra nincs hatással: A rendszeresen bukó, de jól fejlődő gyermeknél általában nincs szükség külön vizsgálatra.
• Az életkor előrehaladtával fokozatosan megszűnik: A legtöbb esetben a bukás a gyomor záróizmainak megerősödésével 6-12 hónapos korra jelentősen csökken vagy elmúlik.
• Fontos a csecsemők etetése utáni függőleges pozíció biztosítása (büfiztetés), mely során a levegő probléma nélkül távozhat és nem „tolja ki” a gyomorba került táplálékot.

A hányás jellemzői: sugárszerű, tartalmas, erőlködéssel jár

• A hányás aktív folyamat, amely gyakran jár testi kellemetlenséggel és kísérő tünetekkel.
• A hányás erőteljes izommozgással jár: A gyomortartalom hirtelen, gyakran nagy mennyiségben távozik a szájon keresztül, sokszor sugár formájában.
• Általában sírással és rossz közérzettel társul: A gyerek arca kipirul, a légzése felgyorsulhat, és megfigyelhető az erőlködés a törzsizmokban.
• Többféle inger is kiválthatja: Okozhatja fertőzés, ételintolerancia, mozgásbetegség vagy akár neurológiai eredetű zavar, ezért mindig figyelni kell az ismétlődésre és a kontextusra.

A bukás és a hányás közötti különbség felismerése segít megelőzni a felesleges aggodalmat, ugyanakkor elősegíti a valóban problémás esetek kiszűrését. A pontos kórtörténet és a szülői megfigyelések kulcsfontosságúak a diagnózis felállításában.

A hányás és hasmenés lehetséges okai

A hányás és a hasmenés hátterében számos tényező állhat. Fontos megérteni, hogy ezek nem önálló betegségek, hanem egy háttérben meghúzódó probléma tünetei.

Hasmenés lehetséges okai:

• Vírusok: (pl. rotavírus, norovírus, adenovírus, calicivírus) a leggyakoribb okai a kisgyermekkori hasmenésnek. Gyakran járnak hányással és lázzal.
• Baktériumok: (pl. szalmonella) ritkábban, de szintén okozhatnak hasmenést.
• Paraziták: bizonyos parazitás fertőzések is hasmenéshez vezethetnek.
• Gyógyszerek mellékhatása: antibiotikumok, édesítőszerek.
• Ételmérgezés: romlott vagy szennyezett ételek fogyasztása.
• Ételallergia vagy -intolerancia: tejfehérje-allergia, laktózintolerancia, cöliákia.
• Irritábilis bél szindróma (IBS).
• Reflux.
• Emésztőrendszeri műtétet követően.
• Egyes esetekben tüdőgyulladás mellékhatásaként.

Hányás lehetséges okai:

• Vírusfertőzések: gyomor-bél hurut, rotavírus, norovírus.
• Bakterialis fertőzések: ételmérgezés.
• Reflux: a gyomortartalom visszacsorgása a nyelőcsőbe.
• Típusos gyermekbetegségek kísérő tüneteként: fül- és torokgyulladás, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés, mandulagyulladás, arcüreggyulladás, alsó lebenyi tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás.
• Ételallergia vagy -intolerancia: tejfehérje-allergia, laktózintolerancia.
• Felső légutak irritációja: a lenyelt váladék ingerli a gyomrot.
• Mozgásbetegség: utazás során jelentkező hányinger és hányás.
• Migrén gyermekkorban: hasi migrén hányással, sápadtsággal és elesettséggel jelentkezhet, akár fejfájás nélkül is.
• Agyi térfoglaló folyamat: agydaganat, agyduzzadás, agyrázkódás. Jellemzően reggeli hányás, fejfájás kíséretében.
• Pylorus stenosis (gyomorszájszűkület): 2-8 hetes csecsemőknél, főleg fiúknál jelentkező, sugárhányással járó állapot, mely műtétet igényel.
• Mérgezések: egyes növények (gyöngyvirág, fikusz, gomba), szén-monoxid, gyógyszermérgezés.
• Pszichés megterhelés, stressz, bulimia, anorexia.
• Túletetés: kisebb volumenű bukás, hányás formájában jelentkezhet az étkezés után.
• Vakbélgyulladás, bélelzáródás.

A hányás és hasmenés lehetséges szövődményei

A hányás és a hasmenés önmagában is megterheli a gyermek szervezetét, de elhúzódó fennállása vagy nem megfelelő kezelése további szövődményekhez vezethet. Ezek a következmények akár tartós egészségkárosodást is okozhatnak, ha nem kezelik időben.

Dehidráció, sóvesztés

A csecsemők esetén a hányás és a hasmenés veszélyesebb, mint nagyobb gyermek esetén, hiszen könnyebben kiszáradnak. A kisgyermekek folyadékvesztése már rövid idő alatt kritikus állapothoz vezethet. A gyakori hányás és hasmenés miatt a szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő víz- és elektrolitegyensúlyt.

A kiszáradás leggyakoribb tünetei:

• Letargia, irritabilitás, álmosság, bágyadtság.
• Kevesebb nedves pelenka (tehát kevesebb vizelet), ritka vizeletürítés.
• A vizelet színe sötétsárga (koncentrált).
• Száraz ajkak és száraz nyelv, tapadós nyelv, acetonos lehelet.
• Aláárkolt szemek, beesett kutacsok.
• Könnyek nélkül sírás, könnyezés hiánya.
• Bőrük könnyen ráncolható.
• A vérnyomás csökken, és a pulzus nő.
• Hűvös végtagok.

Egy év alatti csecsemő esetén már 1-2 etetés kimaradása/hányás is életveszélyes folyadékveszteséget eredményezhet! Náluk különös körültekintéssel kell a kiszáradást mérlegelni, és idejekorán orvoshoz fordulni!

Testsúlycsökkenés, kóros állapotok elfedése

A tartós hányás gátolhatja a normál növekedést és fejlődést. A gyermek nem tud megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni, ha folyamatosan kihányja a táplálékot. Ez súlyvesztéshez és alultápláltsághoz vezethet.

Bizonyos szervi vagy anyagcsere-betegségek hosszabb ideig is hányással jelentkezhetnek, és a tünetek elnyomhatják a fő diagnózis jeleit. Ezért fontos a tünetek mögötti ok célzott kivizsgálása. A szövődmények megelőzése érdekében a hányás nem kezelhető kizárólag tünetként. A háttérok tisztázása minden esetben szükséges a megfelelő terápia beállításához.

Mikor forduljon orvoshoz?

Nem minden hányás és hasmenés indokolja a sürgős orvosi ellátást, de vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek esetén haladéktalanul gyermekorvoshoz kell fordulni. Az időben történő beavatkozás segíthet megelőzni a kiszáradást és egyéb súlyos szövődményeket.

Általános esetekben:

• 6 hónapnál fiatalabb csecsemő hányása, hasmenése esetén mindenképp keresse fel a gyermek háziorvosát!
• Ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, vagy a megfelelő folyadékterápia ellenére is fennállnak a kiszáradás tünetei.
• Ha a hányás 1-2 nap után, a hasmenés pedig 5-7 nap után sem szűnik.
• Ha olyan mértékű a hányás, hogy szájon át nem képes pótolni a folyadékot.
• Erős hasi fájdalom társul a hányáshoz vagy hasmenéshez.
• Ha véres a széklet.
• Ha a hányadék zöld vagy véres.
• 39°C vagy magasabb láz esetén.
• Ha a gyermeke általános állapota aggasztó, bágyadt, aluszékony.
• Ha a combokon, lábszáron kiütés, apró pontszerű vagy foltos bevérzés jelentkezik (agybártyagyulladás tünete lehet).
• Súlyos alapbetegség esetén (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség, bélrendszeri társbetegségek) minden esetben orvoshoz kell fordulni.

Speciális esetek, melyek azonnali orvosi ellátást igényelnek:

• Amennyiben a hányás több napon keresztül, reggeli, ébredés után jelentkezik, a gyermeknek nincs egyéb tünete, orvosi vizsgálat szükséges esetleges agyi térfoglaló folyamat kizárása miatt.
• Ha a hányással láz, fénykerülés, fejfájás, rossz közérzet társul, apró bevérzések, pöttyök vannak a gyermeken, ugyancsak haladéktalanul orvoshoz kell fordulni (pl. agyhártyagyulladás).
• Fiatal csecsemőkorban (2-8 hetes életkor), főleg fiúknál megjelenő sugárhányás oka gyakran a gyomorgyűrű elzáródása (pylorus stenosis), mely műtétet igénylő, sürgősségi kórkép!
• Fejsérülést követően kialakuló hányás életveszélyes állapotra utalhat, azonnali orvosi vizsgálat szükséges!
• A hányás kapcsán jelentős fájdalmat észlel a gyermek a hasában vagy a heretájon (herecsavarodás vagy hashártyát érintő gyulladásos megbetegedések, pl. vakbélgyulladás merülnek fel).
• Amennyiben a kis csecsemőnek a hányás mellett láza is van, elesett, vesemedence gyulladás is felmerülhet, orvosi vizsgálat és vizelet mintavétel szükséges!
• Ha a gyermek sokat iszik, sokat pisil, fogyott az elmúlt időszakban, hányása jelentkezik, akár I-es típusú cukorbetegség is állhat a háttérben, ami sürgősségi ellátást tehet szükségessé!

Fontos! A beteg gyermek maradjon az otthonában, ne menjen közösségbe!

Diagnosztikai lépések gyakori hányás és hasmenés esetén

A gyakori vagy visszatérő hányás és hasmenés kivizsgálása mindig átfogó orvosi szemléletet igényel. A cél nem csupán a tünet enyhítése, hanem a kiváltó ok pontos azonosítása, hogy célzott és hatékony kezelés indulhasson el.

Anamnézis

Az orvosi kikérdezés az első lépés, amely során a szülő elmondja a gyermek panaszait, valamint a tünetek időbeli és környezeti jellemzőit. A gyermekorvos ilyenkor rákérdez a hányás kezdetére, gyakoriságára, időpontjaira, tartalmára (pl. epés, véres, emésztetlen étel), illetve a kísérő tünetekre, mint a láz, hasmenés vagy hasi fájdalom. Az anamnézis során feltérképezik a gyermek étrendjét, ismert allergiáit, gyógyszerszedését, közösségbe járását és egyéb környezeti tényezőket. Ezek az információk alapvetően befolyásolják, milyen irányba indul tovább a kivizsgálás.

Fizikális vizsgálat

A gyermek személyes vizsgálata során az orvos megfigyeli a küllemi jeleket, mint például a bőrszín, az aluszékonyság, a testhőmérséklet vagy a kiszáradás jelei. A has tapintása során kiderülhet, van-e érzékenység, puffadás, vagy esetleg kóros rezisztencia, amely például bélelzáródásra utalhat. A vizsgálat kiterjed a nyálkahártyák, nyirokcsomók, légzés és keringés állapotára is, különösen csecsemőknél, ahol a panaszok még kevésbé specifikusak. A fizikális vizsgálat alapján az orvos eldönti, hogy szükséges-e azonnali labor vagy képalkotó vizsgálat.

Hasi ultrahang

Ez a gyors és fájdalommentes vizsgálat rendkívül hasznos eszköz a hasüregi szervek állapotának felmérésében. Segítségével kimutatható a gyomorürülési zavar, gyulladás, szervi rendellenesség, folyadékgyülem vagy akár bélelzáródás. Gyermekkorban különösen előnyös a használata, mert nem jár sugárterheléssel, és már a rendelőben elvégezhető. A hasi ultrahang gyakran már első vizsgálatként is pontos információt nyújt, különösen, ha a gyermek nem tudja még szavakkal megfogalmazni, mit érez.

Laborvizsgálat, székletvizsgálat

A vérkép és a gyulladásos paraméterek (CRP, süllyedés, fehérvérsejtszám) segítenek eldönteni, hogy fertőzés, kiszáradás vagy egyéb belgyógyászati eltérés áll-e a háttérben. Az elektrolitszintek megmutatják, hogy a hányás milyen mértékben borította fel a szervezet folyadék- és sóháztartását. A székletvizsgálat során kórokozók, vírusok, baktériumok, paraziták vagy emésztetlen ételmaradványok kereshetők, amelyek szintén hasznosak a diagnózis felállításában. Kiegészítésként lehetőség van kalprotektin- vagy emésztőenzim-vizsgálatra is, amelyek segítenek az irritábilis bél, gyulladásos bélbetegség vagy enzimpótlás szükségességének megállapításában.

Allergiatesztek

Amennyiben a hányás jellemzően étkezést követően jelentkezik, és rendszeres visszatér, felmerül az ételallergia vagy -intolerancia lehetősége. A tejfehérje, tojás, szója, búza vagy hal gyakori allergének, amelyek IgE-alapú vérvizsgálattal vagy bőrteszttel mutathatók ki. Fontos megkülönböztetni az allergiát az intoleranciától, mivel utóbbi nem jár immunválasszal, de ugyanúgy panaszokat okozhat. Az allergiateszt eredménye alapján szükség esetén dietetikus is bekapcsolódhat a kezelési tervbe, és eliminációs diétát javasolhat.

A gyermekkori hányás és hasmenés kezelése

A hányás és hasmenés kezelése nemcsak a tünet csillapítását jelenti, hanem a gyermek szervezetének támogatását és a kiváltó ok célzott kezelését is. A megfelelő terápiás lépések időben történő alkalmazása megelőzheti a szövődményeket és segíti a gyorsabb gyógyulást.

Folyadékpótlás

Gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, ugyanis mind a hányás, mind a hasmenés esetén a megszokott folyadéknál jóval többre van szüksége a szervezetnek. Nagyon fontos, hogy már az első hányás után kezdjük el a folyadékpótlást a kiszáradás megelőzése érdekében.

• Anyatejes gyermeknél: próbáljuk meg többször kínálni tejjel a csecsemőt, 1-2 óránként kínálva, de rövidebb ideig - kisebb adagok! A benne lévő ellenanyagok segítik a gyógyulást.
• Nagyobb gyermek esetén: víz, tea (cukros tea), szénsavmentes víz, szűrt almalé fogyasztását próbáljuk meg növelni.
• Itatás módja: Óvatosan, lassan, egy-két kortyonként kezdjük itatni, a sok kicsi sokra megy elv követendő, egyszerre nem szabad sok folyadékot bevinni (csecsemők 2-3 teáskanál vagy gyógyszeradagoló fecskendőben 10-15 ml, gyermekeknek 2-3 evőkanál, vagy 30-40 ml)! 3 korty vagy kiskanál víz után pár perc szünet! Ha a folyadékot 10 percre itatás előtt be lehet tenni a hűtőbe, ugyanis a hűtött folyadék csillapítja a hányingert.
• Rehidráló folyadékok (ORF): Jó megoldás ilyen helyzetekben a gyógyszertárakban beszerezhető, ún. orális rehidráló folyadék (ORF), mely speciális összetételének köszönhetően képes pótolni a folyadék mellett az elvesztett sókat is. Kész italok, vagy gyógyszertárban beszerezhető, vízben oldható porok formájában: HIPP ORS Almás, répás (4 hónapos kortól adható, recept nélküli), BioGaia Protectis ORS (újszülött kortól, recept nélküli), Normolyt por (újszülött kortól, receptköteles). A folyadékhiány pótlására 5 óra alatt 50-100 ml/kg rehidráló folyadék. Esetileg kiegészítve - nagyobb mennyiségű hasmenés vagy hányás után 20 perccel további kb. 1 dl rehidráló folyadék adása javasolt.
• Kórházi ellátás: Ha a gyermekben semmilyen étel illetve folyadék nem marad meg, vagy a kiszáradás jelei súlyosbodnak, infúziós folyadékpótlásra lehet szükség kórházi körülmények között.

Diéta

Ha már nincs hányinger és enni kér a gyermek, fokozatosan terhelve adhatunk neki könnyen emészthető ételeket.

• Anyatejes vagy cumisüvegből táplálkozó kisgyermek esetén: a tünetek ellenére tovább folytatható a megszokott etetés.
• Szilárd táplálékot fogyasztó gyermek esetén: ne erőltessük az étkezést - akkor egyen, ha éhes, vagy ha van étvágya.
• Javasolt ételek: Magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása javasolt, mint például burgonya, kenyér, rizs, tészta, leves, banán, főtt rizs, reszelt alma, sós pálcika, háztartási keksz.
• Kerülendő ételek és italok: 4-5 napon keresztül kerülje a tejtermékeket, a sült, fűszeres, zsíros ételeket, a szénsavas, rostos italokat!
• Minél előbb próbáljunk visszatérni a normál étrendhez. Speciális tápszer alkalmazása nem indokolt.

Gyógyszeres kezelés

Gyógyszereket csak orvosi utasításra szabad alkalmazni.

• Probiotikumok: Hasmenés esetén fontos a probiotikumok adása. A bélflóra regenerálása különösen fontos fertőzéses eredetű hányás után. A patikákban recept nélkül kapható különböző probiotikumkészítmények általában íztelenek, így könnyen beadhatók gyermekünknek anélkül, hogy azt észrevennék. Meleg italba azonban ne tegyük, mert hatása semlegesítődik.
• Hasfogók: Hasfogót (pl. loperamid) orvosi utasítás nélkül ne alkalmazzunk (12 éves kor alatt egyébként sem ajánlott).
• Antibiotikumok: Antibiotikumot sem, hiszen ez csak abban az esetben hatásos, ha a tünetek hátterében baktérium áll, melynek megítélése az orvos feladata.
• Hányáscsillapítók: Hányáscsillapítókat (pl. B6-vitamin, dimenhidrinát tartalmú kúp és tabletta: Daedalonetta kúp, Daedalon kúp és tabletta) csak orvosi utasításra lehet alkalmazni, főként nagyobb gyermekeknél. Alkalmazásuk csak indokolt esetben történik, mivel elfedhetik a súlyosabb betegségek jeleit, és a kórokozók is a gyomorban maradnak. A B6-vitamin adása felesleges, nincs hatással a gyermekkori fertőzéses eredetű hányásra.
• Smecta: Recept nélkül kapható szer a Smecta, amely a bél bevonásával nem engedi a bélhez tapadni a kórokozókat, így azok hamarabb kiürülnek.
• Emésztőenzimek: Emésztőenzimek pótlása szükség esetén javasolt, ha a hányás oka emésztési zavar.

Bőrápolás

Pelenkás gyermek esetén a pelenka által fedett bőrterületek ápolására érdemes fokozottan odafigyelni hasmenés esetén, hiszen ekkor sokkal könnyebben irritálódik. Nagyobb gyermek esetén is érdemes körültekintőnek lenni, hiszen a nem megfelelően eltávolított széklet a bőr irritációját idézheti elő.

A hányás és hasmenés megelőzése

A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető.

• Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás.
• A felületek tisztán tartása.
• A cumisüveg sterilizálása.
• Hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése.
• A hasmenéses beteg elkülönítése.
• A romlott, lejárt szavatosságú ételek kerülése.
• A hányást vagy hasmenést követően 2 hétig tartózkodni kell az uszoda használatától.

tags: #allando #hanyas #kisgyereknel