Mérgező növények a gyermekek számára

A nyár a kirándulások, nyaralások és szabadban töltött órák ideje. A gyerekeknek sokszor csábító lehet egy színes bogyó vagy virág, amit meglátnak, megcsodálnak, és rosszabb esetben meg is kóstolnak. A kíváncsiság azonban könnyen bajba sodorhatja a kicsiket. Sokan azt hiszik, hogy csak a természetben találhatóak mérgező növények, azonban az igazság az, hogy ilyen veszélyes növények a kertünkben, vagy a lakásunkban is előfordulhatnak! Természetesen elsősorban a gyermekek vannak kitéve a mérgező növények fenyegetésének, hiszen a kicsik előszeretettel vesznek a szájukba érdekesnek, ízletesnek tűnő élénk színű, játékos formájú, esetleg kellemes illatú növényi részeket. Nem kell rögtön megijedni, esetleg megválni eddig féltve gondozott növényeinktől, hiszen eddig is foglalkoztunk velük.

A mérgező növények esetében változó, hogy mely részük elfogyasztása jelent veszélyt. Bármelyik növényi rész a problémás, ez a benne található hatóanyag miatt van. A növényi részekben lévő méreganyag néhány óra alatt kifejti hatását. Pokorny László Mérgező növények kézikönyve című tudományos munkájában emberi és állati szervezetre gyakorolt biológiai hatásuk alapján három nagyobb csoportba rendezi a növényeket. A harmadik csoportba az olyan növények tartoznak, mint a leander, a foltos bürök, az árulkodó nevű gyilkos csomorika, valamint még rengeteg más vadon termő és díszként tartott növény a környezetünkből, melyeknek bizonyos részei már kisebb mennyiségben elfogyasztva is zavart, illetve kóros elváltozást okoznak az emberi és az állati szervezetben.

A leggyakrabban előforduló mérgezést a tiszafa okozza, amelynek piros bogyója figyelemfelkeltő a kisgyerekek számára a sok szép zöld levél között. Bár a bogyók húsa nem mérgező, és a magot nem lehet szétrágni, a kisgyerek általában levelekkel együtt tépik le a fáról, és a levelek kis mennyiségben is okozhatnak mérgezést. A tiszafa az évnek pont ebben a szakában, azaz március és április tájékán virágzik, termései viszont csak nyárra, nagyjából augusztusra érnek meg. Magjait vöröses védőrész fedi, emiatt könnyen felkeltheti a gyerekek figyelmét ez a számos parkban és kertben gyakorinak számító növény. Nem a vörös magköpenyek miatt kell azonban aggódnunk, inkább a tiszafa termése, levelei és vékony gallyai miatt, melyek szétrágása súlyos mérgezést eredményez. A tiszafa egy nagyon szívós, betegségekkel szemben is ellenálló növényfaj, mely sűrűn növő haragoszöld leveleivel, az ősz folyamán pedig piros színű terméseivel is díszít.

A gyöngyvirág számos helyen megtalálható: erdőkben az avar szintjén, kertekben a kerítések, sövények mellett. A növény minden része mérgező: általában a piros bogyók elfogyasztása váltja ki a mérgezési tüneteket, mert a színük miatt a gyermekek ezt eszik meg, de a virágszárak, a levelek megrágása is veszélyes lehet. Sőt, ismert olyan eset is, ahol a gyermek a gyöngyvirágcsokrot tartalmazó vázából itta ki a vizet, és bekövetkezett a tragédia. A májusi gyöngyvirág apró fehér virágai májustól júniusig láthatók. Termései késő nyárra, augusztus és szeptember között érnek be, pirosas színűek, borsó nagyságúak. A növény minden része mérgező.

A tuja az egyik leggyakoribb díszcserje, ahol a mérgezést a friss hajtások, a bogyók és a tobozok okozzák. Gyakori látvány a kertes családi házaknál a sövényként ültetett tuja, mellyel kiválóan elérhető, hogy elrejtsük privát zöldterületünkön zajló magánéletünket az esetleges bámészkodók elől. Nem szabad azonban önfeledten szundikálnunk nyugágyunkban, ha kisgyermekkel időzünk a kertben, hiszen a tuja toboztermése mérgező illóolajat tartalmaz, amely elfogyasztva görcsöket, gyomornyálkahártya-vérzést, valamint máj- és vesekárosodást okoz. A tuja fajok mérgező hatású, tujont tartalmazó illóolaja főként a levelekben található. Külsőleg, azaz bőrre kerülve, pl. a bokor nyírásakor, súlyos bőrirritációt, akár allergiás kontakt dermatitiszt is okozhat. Lenyelés esetén, súlyos esetben, erős gyomor- és bélirritációt, görcsöt, tudatvesztést vált ki, degeneratív máj- és vesekárosodást, gyomornyálkahártya károsodást okozhat. Virágporuk allergén, pollenszórásuk a tavaszi szezonban elhúzódó. Nálunk leggyakrabban a nyugati tuja (T. Állatok: Egyes források szerint állatokban csak nagy mennyiség fogyasztása okozhat tüneteket, ami jellemzően nem szokott előfordulni. A tuja fajokra érzékeny állatok a szarvasmarha, a ló és a kutya. Mérgező-e a tuja termése? IGEN! A wikipedia mérgező növények listájában a tuja (életfa, Thuja orientalis) Nagyon mérgező kategóriába van sorolva. A Tuja fa tehát minden faja valóban veszélyes az emberre és a háziállatokra, így a kutyákra egyaránt. Különösen a tobozok és az gallyak végei nagy koncentrációban tartalmaznak mérgező anyagokat. Érintkezéssel ugyan nem mégeznek, de ha bekerülnek a szervezetbe, akkor a tünetek: a hasmenés, görcsök és zavartság. A mérgező anyagok megtámadják a májat és a vesét, és ezeknek a szerveknek hosszú távú károsodást okozhatnak. Egy-egy tuja példány szinte minden kertben megtalálható, nem is csoda, hiszen nagyon dekoratívak, sövényként is nevelhetők. Alacsony növekedésű cserje, melynek levele nem túl feltűnő, fehér gömb alakú terméseivel díszítő növényfaj. A tűztövis egy örökzöld tüskés kedvelt díszcserje vagy sövénynövény. A tűztövis levele és bogyója is enyhén mérgező.

A házak falán, fák tövében található, gyorsan növő borostyán levele és bogyója is igen mérgező. Borostyánnal szinte bárhol találkozhatunk, hiszen sokan futtatják be vele díszként kerítéseiket, falaikat, de a növény nem ritka parkokban, temetőkben sem. Borostyán: minden része mérgező, de a bogyója különösen.

Szobanövények közül különösen kedvelt a buzogányvirág (diffenbachia) és a fikusz, amelyeknek levelei, nedvei egyaránt mérgező hatásúak. A klemátisz az egyik legszebb kerti kúszónövény, amely akár 15-20 cm átmérőjű gyönyörű színes virágokat hajt. Kis mértékben, de mérgező növényfaj. A növény minden része mérgező, égető érzést okoz a szájban, sőt a bőrön is.

A hideg elől a teraszról, kertből gyakran bekerül a lakásba a nagyon mutatós, de egyben veszélyes leander. A leander kedvelt mediterrán hangulatot idéző növényünk, mely rendkívül elterjedt. A leander igazi macskagyilkos növény, hiszen egyrészt minden egyes része súlyosan mérgező hatású, másrészt már kisebb mennyiségben történő elfogyasztásától is elpusztulhat a cirmosunk. Leander: levele, virága, magja és virágnektárja egyaránt mérgező.

A december legkedveltebb szobanövénye a mikulásvirág, ami télvíz idején szinte minden lakásban megtalálható. Nem a mikulásvirág jelenti a legnagyobb veszélyt cicánkra, ám mivel sok háztartásban fellelhető, legyünk óvatosak vele!

A tavasz jöttét jelzi a lilaakác fürtjeinek a megjelenése, amelynek babhoz hasonló termése hasmenéssel, hányással, bágyadtsággal járó mérgezést okozhat. A lilaakác több méteres magasságig is felkúszó, gyors növekedésű kúszócserje. Kékeslila, gyengén illatos virágai lecsüngő fürtökben nyílnak Napsütést és a közepesen termékeny talajt szereti, amelyik nem szárad ki túlságosan.

Kora tavasszal virágzik az aranyeső, amit nem szabad összetéveszteni a március végén, április elején virító aranyvesszővel. Az aranyesőnél nemcsak a virágok elfogyasztása, hanem az őszre beérő magok is veszélyesek. Az aranyeső termését könnyen össze lehet keverni a babbal hüvelyes formája miatt. A nagyobb probléma vele viszont az, hogy mivel virágai szépek, nemcsak kertekben és parkokban ültetik előszeretettel, hanem iskolák és óvodák udvarán is. A legtöbb aranyesővel kapcsolatos mérgezés ezeken a helyeken történik, a méreganyag pedig már a szervezetbe való bejutása után egy órán belül elkezdi kifejteni hatását. Rosszullétet, hányást, verejtékezést, szomjúságot, izomrángást és fejfájást figyelhetünk meg azoknál, akik fogyasztottak az aranyeső virágából, magjából vagy gyökeréből. A halálos adag gyermekek esetében 3-4 termés, vagyis nagyjából 15 mag. Aranyeső: Minden része, de különösen fiatal kérge és a magja mérgező. A gyermekek könnyen életveszélyes állapotba kerülhetnek az elfogyasztása esetén. A mérgezésre izgatottság, görcs, verejtékezés, hányás, hasmenés és légzésbénulás hívhatja fel a figyelmet. Az aranyeső lombhullató cserjéje, lelógó nagy fürtökben hozza májustól júniusig nyíló feltűnő sárga virágait.

Tavasszal és ősszel a sárga és fehér nárcisz hagymája is súlyos problémát okozhat: előfordult, hogy valaki a levesbe tette bele lila hagyma helyett. Nárcisz: Minden része mérgező, és akár még a vázából kiivott víz is kiválthat súlyos, akár életveszélyes mérgezést.

Nyáron a meleg, tikkasztó napok után felfrissülést hozó eső előcsalogatja a gombákat: a gombamérgezés legkisebb gyanúja esetén is azonnal orvoshoz kell fordulni! Fontos, hogy saját szedésű gombából szakértői vizsgálat nélkül ne együnk. Bármilyen gyakorlottak is vagyunk, egy apró tévedés akár halálos mérgezést is okozhat.

Kora ősszel főleg a tölgyesekben, nedves hegyi réteken találkozhatunk a fehér szárú, rózsaszín vagy lila virágú őszi kikericcsel, amelynek minden része mérgező.

A ricinus egy egyéves, lágyszárú, nagyméretű, bordós zöldes levelekkel rendelkező növényfaj, melynek magjai rendkívül mérgezőek.

A boglárka szemet gyönyörködtető látvánnyal szolgálhat egy frissítő kutyasétáltatás során, arra azonban ügyeljünk, hogy kedvencünk betartsa a „mindent a szemnek, semmit a mancsnak” szabályt!

A fagyal főként a bogyóinak és leveleinek elfogyasztása okoz súlyos mérgezést, de már a megérintése is bőrirritációt vált ki. Gyakorta előforduló sövénynövényünk az örökzöld fagyal, melynek bogyótermése kb. fél cm átmérőjű fekete színű, nyár végén, ősz elején jelennek meg és egész télen megmarad.

A vadgesztenye termésének őszi gyűjtése minden gyermek egyik kedvenc elfoglaltsága.

Az alábbi táblázatban látható, hogy a mérgezés súlyosságát tekintve különböző csoportokba lettek besorolva kerti barátaink.

Mivel már a tavasz felén is túl vagyunk, és lassan nyakunkon a nyár, legtöbbünk alighanem egyre több időt tölt a szabadban, és igyekszik kihasználni a jó idő adta kültéri lehetőségeket. Ilyenkor szinte mindenki kertészkedik, kirándul, vagy a parkokban, egyéb zöldterületeken flangál, esetleg piknikezik. A gyermekbarát kert kialakítása során arra kell törekednünk, hogy a kert mindannyiunk számára megfeleljen. A felnőttek pihenőhelye mellett a gyerekek is rendelkezzenek játékukhoz alkalmas kertrésszel, homokozóval, vízhordási lehetőséggel. A gyerekbarát kertnek természetesen biztonságosnak is kell lenni, vagyis egy-egy növény megvásárlása és elültetése előtt elengedhetetlen az, hogy tájékozódjunk arról, hogy az adott növénnyel érintkezve esetleg elfogyasztva mérgező e. Amennyiben ezek egy elkülönített területen kaptak helyet a kertben, nincsen velük probléma, viszont ilyen lehetőség hiányában érdemes megfontolnunk más jellegű növény vásárlását. Veszélyt jelenthetnek még gyermekeinkre a kertben hagyott szerszámok és vegyszerek is.

Meg kell tanítani a gyerekeket arra, mit nem szabad. Már az egy-két éveseket is rá lehet szoktatni, hogy ha bármit találnak, felvesznek a földről, vigyék oda anyukájuknak. A kisgyerekeknek az a dolga, hogy mindennel megismerkedjenek, mindent a szájukba vegyenek, bedugjanak az orrukba, megnézzenek, megkóstoljanak - a szülőknek kell odafigyelni arra, hogy ezek ne történjenek meg. Mivel kiskorban mindent meg akarnak tanulni, ezért nem elég azt mondani nekik, hogy ne nyúljanak hozzá, mert nem szabad, hanem meg kell mutatni, hogy miért nem. Ne menjen oda, ne szedje fel a földről, ne egye meg, mert veszélyes lehet.

Ha a gyermek valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegye ki a szájából a maradványokat, mossa ki a száját, mossa le a bőrét az esetleges irritáció miatt. Próbálja kideríteni, hogy a növényből mikor és mennyit evett. Amennyiben erős a gyanú, hogy gyermeke növénytől kapott mérgezést: haladéktalanul hívjon mentőt (104 vagy 112) hívja fel a toxikológiai ügyeletet (Cím: Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, VIII. ker., Üllői út 86.). Növényi mérgezés esetén ne kertészt, vagy a növényekhez értő ismerősét hívja, hanem mindig először orvost, mentőt hívjon! Még egyszer: Növényi mérgezés esetén a mentőket hívja! Ha nem egyértelmű, hogy evett-e a fáról, vagy melyik növényt vette be a szájába, akkor azt szoktuk javasolni, hogy mindenképp jöjjenek be a toxikológiai osztályra, és hozzanak a termésből, amit a gyermek lenyelhetett. Nem szoktuk javasolni, hogy hánytassák meg a gyerekeket, hiszen sokszor előfordul, hogy a hánytatás kivitelezése miatt kellett valakit felvenni, vagy tovább bent tartani. A mérgezett személyt ezt követően azonnal juttassuk kórházba, ahova - ha tudunk - vigyünk magunkkal mintát a hányadékából és az elfogyasztott növényi részből is.

tags: #kisgyerek #tuja #megette