Gyakori Kérdések a Szülésznők Képzéséről és Hivatásáról

Ez a cikk a szülésznő képzéssel és hivatással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és azok válaszait gyűjti össze, a releváns jogszabályi háttérrel és gyakorlati tudnivalókkal kiegészítve.

Az Egészségügyi Felsőoktatás Képzési Struktúrája

Az egészségügyi felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető. A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján hozta létre a képesítési követelményeket.

Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit az 1. számú melléklet, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklet, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

A Képzés Célja

Az egészségügyi képzés célja olyan szakemberek képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú felelősség- és hivatástudattal párosul. Képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra, valamint a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, szakképzettségüknek megfelelő szemlélet és magatartás alapján szakterületük magas szintű művelésére.

Egyetemi szintű képzés

Az egyetemi végzettséget szerzett szakembernek rendelkeznie kell kellő ismerettel a szakmai tevékenység etikai és jogi vonatkozásait illetően, meg kell felelnie ezeknek, és tudnia kell alkalmazni ezen ismereteit a gyakorlatban. Képesnek kell lennie szakmai ismereteit önállóan és/vagy szervezett képzés keretében folyamatosan gyarapítani, megújítani, és az így szerzett ismereteket mindennapi szakmai tevékenységében alkalmazni; megfelelő interperszonális kapcsolatot kialakítani a betegekkel, hozzátartozókkal, más egészségügyi szakemberekkel és munkatársakkal; továbbá munkacsoport keretében dolgozni. Ismernie kell az egészségügyi informatikai rendszer alapjait, és tudnia kell alkalmazni a munkakörébe tartozó feladatok elvégzésében.

Főiskolai szintű képzés

A főiskolai végzettséget szerzett szakembernek képesnek kell lennie önálló és szakmai csoportban való munkaszervezésre, munkavégzésre; interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Ismernie kell az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait, személyiségközpontúnak kell lennie. Képesnek kell lennie a munkája során adódó tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, dokumentálására, és a megalapozott általános következtetések levonására, valamint saját szakterületén elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre. Rendelkeznie kell megfelelő ismeretekkel - saját szakterületén - menedzsment feladatok ellátására. Képesnek kell lennie egészségnevelő feladatokat ellátni, továbbá alkalmazni az informatikát feladatkörébe tartozó dokumentációs feladatok önálló ellátásában. Ismernie kell az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait; az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép- és hosszú távú célkitűzéseit és a megvalósításukkal kapcsolatos főbb tennivalókat. Képesnek kell lennie szakképzettségének és kompetenciájának megfelelően részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban.

Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező szakembernek szükség esetén elsősegélynyújtást kell biztosítania, és szakképzettségének megfelelő intézkedést kell hoznia.

Szülésznő Képzés és Szakképzettség

Az egészségügyi felsőoktatásban szakképzettség főiskolai és egyetemi szinten nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban szerezhető.

Képzési idő

• Egyetemi szint: A képzési idő legalább 10 félév (pl. általános orvostudományi szak esetében 12 félév, a legkisebb összóraszám: 6000 óra).
• Főiskolai szint: A képzési idő nappali tagozaton legalább 6 félév.

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit. Esti és levelező tagozaton, illetőleg távoktatás esetén a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél.

A képzés főbb tanulmányi területei

Egyetemi szinten:

Az általános orvostudományi szak példáján keresztül:

• Elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: biológiai jelenségek értelmezése, emberi test felépítése, alapvető biológiai jelenségek celluláris és molekuláris alapjai, egészséges emberi szervezet működése, beteg emberi szervezet működési zavarai, psziché, orvos-beteg kapcsolat, alapvető klinikai vizsgáló módszerek, laboratóriumi diagnosztikai módszerek, patomorfológiai diagnosztikai eljárások, képalkotó eljárások, népegészségtan, egészségügy szervezeti és gazdasági működése, környezet, magatartás szerepe az egészség megőrzésében.
• Klinikai ismeretek és képességek: gyakori betegségek komplex ismerete (szív- és érbetegségek, onkológia, pulmonológia, nefrológia, endokrin és anyagcsere betegségek, hematológia, gasztroenterológia, neurológia, bőrgyógyászat, szemészet, ortopédia, traumatológia, fül-orr-gégegyógyászat, fogászat stb.), újszülött- és gyermekbetegségek ismerete (gyermekgyógyászat, neonatológia).

Főiskolai szinten:

• Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek
• Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek
• Társadalomtudományi ismeretek

A gyakorlati órák aránya a képzési időn belül mindkét szinten 50-70%.

Az Ismeretek Ellenőrzési Rendszere és a Záróvizsga

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga -, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.

A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja. Elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni.

A záróvizsga

A záróvizsgára bocsátás feltételei

• A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése.
• A szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése.
• Angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből C típusú - egyetemi szinten középfokú, főiskolai szinten alapfokú -, állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. (A 2022/2023. tanév előtt kezdett alapszakos hallgatóknak nem kell a diploma megszerzéséhez nyelvvizsga, a 2022/2023. tanév kezdetétől viszont nyelvi krediteket kell teljesíteni a hallgatóknak, amennyiben nem rendelkeznek már nyelvvizsgával.)

A záróvizsga részei

A komplex záróvizsga keretében:

• Országosan szakonként egységes írásbeli (teszt) vizsga
• Szóbeli vizsga
• Gyakorlati vizsga

A záróvizsga eredménye

A záróvizsga értékelésének és az eredménye kiszámításának módját az egészségügyi felsőoktatási intézmények szabályzatukban, egyeztetve, egységesen állapítják meg.

Gyakori Tanulmányi Kérdések és Válaszok

Tárgyleadás és ismételt tárgyteljesítés

Utólagos tárgyleadásra a tantárgyfelvételi időszakokban, a regisztrációs időszakban és a szorgalmi időszakban van lehetőséged Neptunon belül a "018- Tárgyfelvétel/ tantárgy törlési kérelem" kérvény leadásával. Lehetőséged van leadni a "008 Kérelem ismételt tárgyteljesítésre javító céllal a képzésen már teljesített tárgyból" kérvényt 5.500 Ft térítési díj megfizetése ellenében, amelyet a KTB bírál el. Azaz a kérvény pozitív elbírálása a KTB-től függ!

Aláírások érvényessége

A megszerzett aláírás a megszerzés félévében és az egyetemi tanulmányaid végéig érvényes, ha arról a tantárgyleírás máshogy nem rendelkezik, de minimum a megszerzést követő két félévig érvényesnek kell lennie, ha a korábban teljesített tantárgy tananyaga legalább 75%-ban megfelel a tantárgy aktuális tananyagának, melyet a tantárgy program tartalmaz.

Vizsga utáni igazolás

A vizsga után 8 napon belül tudod igazolni személyesen, írásban, elektronikusan vagy meghatalmazott útján az adott vizsgát szervező Tanszéknél, utána pedig a Tanszék dönt, hogy az indokot elfogadja-e, vagy sem.

Elégedetlenség az érdemjeggyel

Az értékelés ellen jogorvoslattal nem tudtok élni. Amennyiben nem érted, hogy miért sikerült rosszul a ZH-d vagy a vizsgád, javasoljuk, hogy menj el a megtekintésre.

Passzív félév és bejelentkezés visszavonása

Ebben az esetben a ETK bejelentkeztet passzív félévre, hiszen a BME TVSZ alapján ez esetben a félévet passzív félévként kell megnyitni. Rendkívüli esetben (szülés, baleset, betegség vagy más, önhibán kívüli váratlan ok) a hallgató személyesen vagy a TR-en keresztül vagy meghatalmazott útján, legkésőbb a képzési időszak befejezéséig kérelmezheti a váratlan ok igazolására szolgáló dokumentum egyidejű bemutatásával bejelentkezésének visszavonását. A hallgató minden képzési időszak előtt bejelenti, hogy az adott félévben megkezdi, vagy folytatja tanulmányait [bejelentkezés aktív félévre], vagy szünetelteti azt [bejelentkezés passzív félévre] (a továbbiakban együttesen: regisztráció). Az őszi félévben október 14-ig, a tavaszi félévben március 14-ig a korábban tett bejelentkezés visszavonható. Ezt követően az adott félévre bejelentkezni vagy azt visszavonni, nem lehetséges.

Abszolutórium megszerzése

Az Egyetem annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és a képzési és kimeneti követelményekben az oklevél megszerzéséhez előírt krediteket megszerezte, valamint a 146/E. § (1) bekezdés szerinti kimeneti szaknyelvi követelményeket teljesítette és azt a szakot gondozó kar igazolta vagy a szaknyelvi követelmények teljesítés alól 146/F. § alapján mentesül, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).

Méltányossági kérelem

Az adott képzésen egy alkalommal méltányossági alapon mentességet kérhetsz a TVSZ rendelkezései alól. A tantervben szereplő előtanulmányi követelmények alól felmentés nem adható!

Jogi és Etikai Kérdések a Képzésben és a Hivatásban

Diákok értékelésének adatai

Egy pedagógus elektronikus levelében arról kért tájékoztatást, hogy diákok értékeléséről szóló táblázatot meg lehet-e küldeni az összes szülőnek. Az óvodák és iskolák a gyermekkel, tanulóval, illetőleg a szülőkkel kapcsolatban számos személyes adatot kezelnek. Az adatvédelmi törvény 2. § 1. bekezdése szerint személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Személyes adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Az adatvédelmi törvény 2. § 9. bekezdése értelmében adatok zárolása az adat azonosításának céljából történő megjelölése, az adatok további felhasználásának megakadályozása.

Az adatok harmadik félnek történő kiadása csak akkor lehetséges, ha az érintett hozzájárulását adja, vagy ha a jogszabály azt lehetővé teszi. Ebben az esetben a pedagógusnak mérlegelnie kell az adatvédelmi szempontokat, és csak az érintett (vagy törvényes képviselője) beleegyezésével oszthat meg személyes adatokat.

tags: #allamvizsga #gyakori #kerdesek #szulesznok