Az alkohol fogyasztása terhesség és szoptatás alatt számos súlyos következménnyel járhat a magzat és a csecsemő fejlődésére nézve. Fontos, hogy a leendő és a szoptató édesanyák tisztában legyenek ezekkel a kockázatokkal, és felelősségteljes döntéseket hozzanak gyermekeik egészsége érdekében.
Az apai alkoholfogyasztás hatása a magzatra
Dél-koreai kutatók állatkísérletek során megállapították, hogy az apa alkoholfogyasztása is károsítja a magzatot, nemcsak az anyáé. Ez egy áttörést jelentő kutatás, mely kiderítette, hogy az apai alkoholfogyasztás is árthat a magzatnak.
Az eredmények bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy az apai alkoholfogyasztás közvetlenül befolyásolja a magzati fejlődést. Az alkoholt fogyasztó egérapáktól származó magzatok szervei és agya rendellenesen fejlődött, míg a kontrollcsoportban fogant magzatoké normálisan. A kutatók úgy vélik, az alkohol a hímivarsejtek azon génjeit károsítja, amelyek a normális magzatfejlődésért felelősek. Eddig úgy tudták, az apai életmód és a születendő gyermek egészsége között nincs összefüggés. Ez a kutatás bizonyította először, hogy a fogamzás előtti apai alkoholfogyasztás jelentős magzati károsodásokat okozhat.
Magzati alkoholszindróma (FAS)
Ha az anya rendszeresen fogyaszt alkoholt várandóssága alatt, a születendő gyermeknél úgynevezett magzati alkoholszindróma (FAS) alakulhat ki. A nyugati társadalmakban 3 ezrelékre teszik a magzati alkoholszindróma előfordulását.
Az elfogyasztott alkohol a bélrendszerben felszívódva az anyai keringésbe, a köldökzsinóron keresztül pedig a magzatba és a magzatvízbe is bejut. Mivel a magzatban még nem állnak készen az alkohol lebontásához szükséges enzimek, így az nagyobb károsító hatást tud kifejteni, mint a felnőtt szervezetben.
A magzati alkoholszindróma jellegzetes tünetei a növekedésbeli lemaradás, a koponya- és arcdeformitások, valamint az idegrendszeri károsodások, amikhez az esetek több mint felében súlyos szívfejlődési rendellenesség is társul.
A magzati alkohol szindrómával született újszülötteknél jellegzetes arcvonások figyelhetők meg. Ilyen jellegzetesség, hogy a szemrés a szokványosnál kisebb, a felső ajak keskeny, valamint hogy az orr és a száj közti terület ellapult, azaz nincs a középvonalban barázda. Megfigyelhető még, hogy kisebb az orr és az orcák is laposak. Ezeknél a külső jegyeknél azonban sokkal fontosabb tudni, hogy nagyrészt szervi károsodással is jár a magzati alkohol szindróma.
A méhen belüli növekedés során nem megfelelő a baba fej-körfogatának növekedése, ami nagy valószínűséggel agyi fejlődési elmaradást is jelent számos hosszú távú következményével. Összességében a születési korhoz képest kisebb lehet a születési súly, nehezebben gyarapodhat a csecsemő, valamint számos belszervi fejlődési probléma is felléphet. A szív, a vese, az agy, a szem fejlődési rendellenessége fordulhat elő leggyakrabban. Ezek szintén hosszú távú egészségügyi problémát okozhatnak. Az egyén életminőségét elsősorban az idegrendszeri károsodás következményei határozzák majd meg.
A külső eltérések figyelemfelhívó jelek az orvosok számára, hogy az újszülöttet a méhen belüli fejlődése során károsodás érhette. További orvosi vizsgálatok (pl. koponya UH), bizonyos esetekben akár koponya MR, fejlődésneurológiai nyomon követés szükségesek ahhoz, hogy megállapítható legyen, van-e a babánál agyi károsodás és felmerül-e maradandó idegrendszeri probléma lehetősége.
Az agyi fejlődés károsodása
Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság éves ülésén bemutatott új kutatási eredmény szerint a magzati MRI vizsgálatok segítségével tárták fel az összefüggést az anyai alkoholfogyasztás és a magzat agyi fejlődésének károsodása között. „A magzati MRI igen speciális és biztonságos vizsgálati eljárás, amellyel az agy érettségi állapotáról lehet pontos képet alkotni még a születés előtt” - magyarázta Dr. Gregor Kasprian, a Bécsi Orvosegyetem radiológia professzora.
A magzatkorukban alkoholnak kitettek későbbi fejlődésük során például tanulási zavarokat, beszédzavarokat, vagy épp viselkedési problémákat mutathatnak. A kutatók 24 magzat agyi MRI felvételét elemezték, akiknek az édesanyja fogyasztott alkoholt a terhesség alatt. Az alkoholt nem fogyasztó kismamák hasonló korú magzataihoz képest ezeknél a fejlettségi szintje alacsonyabb volt, és a halántéki lebeny egy része (STS) sekélyebb volt - ez a régió részt vesz a társas kapcsolatok kognitív folyamataiban, a nyelvi feldolgozásban és az audiovizuális integrációban is. A kutatók a legnagyobb elváltozást ezen agyterület gyerekkori nyelvi fejlődésért felelős részén találták, azonban még az igen kevés alkoholt fogyasztó kismamák magzatainak agyán is észrevehetőek voltak az eltérések.
„A 24 anyuka közül 17 csak viszonylag ritkán ivott alkoholt, heti egy egységnél (ez kb. egy pohár sör vagy egy deci bor) is kevesebbet, ám ennek ellenére is láttuk a magzat agyának jelentős változásait” - mondta Dr. Patric Kienast, a kutatás vezetője. A kutatók szerint az alkohol hatása ahhoz kötődhet, hogy emiatt az idegeket, idegsejteket védő mielin lassabban alakul ki, illetve a girifikáció késedelméhez. A girifikáció az agykéreg tekervényeinek fejlődését jelenti, a folyamat tehát azt teszi lehetővé, hogy az agykérgünk számára a korlátozott méretű koponyán belül a gyűrődése révén nagyobb felületet biztosítson és minél jobb kognitív képességekre tehessünk szert. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a kismamáknak szigorúan tartózkodniuk kell az alkoholfogyasztástól, mivel még az egészen kis mennyiség hatására is megváltozott a magzat agya. Az azonban erősen valószínűsíthető, hogy a tapasztalt elváltozások összefüggésbe hozhatók a gyerekkori kognitív és viselkedésbeli zavarokkal.
Mit tehet az alkohol a magzattal?
Az alkohol hatásának időzítése a terhesség alatt
A terhesség alatti alkoholfogyasztás az egyik leggyakoribb és legősibb magzatkárosító ártalom. Ahhoz, hogy pontosan értsük, hogyan károsítja az anya alkoholfogyasztása a fejlődő magzatot, érdemes röviden áttekintenünk a méhen belüli élet legfontosabb állomásait.
A megtermékenyített petesejtben az ivarsejtek összeolvadásának pillanatától folyamatos sejtosztódás zajlik. Kezdetben minden újonnan keletkező sejt egyforma, és alkalmas arra, hogy bármilyen irányban továbbfejlődjön. A méh nyálkahártyájába való beágyazódás pillanatától viszont már minden sejtnek pontosan meghatározott feladata van: egy részükből az ekkor még embriónak nevezett, leendő magzat indul fejlődésnek, más részükből a méhlepény, illetve a magzatburok kialakulása veszi kezdetét. A beágyazódás folyamata 5-8 nappal a megtermékenyülés után kezdődik, és a 9-10. napon fejeződik be. Az egyes szervek fejlődése a 21. napon indul el - ekkorra a nő már észleli a menstruáció elmaradását, vagyis a szervezet már biztos jelét adja annak, hogy az anyaméhben egy új élet fejlődik.
Ennek két okból van kiemelt jelentősége. Egyrészt azért, mert a megtermékenyítést követő első 20 napban minden magzatkárosító hatás a „mindent vagy semmit” elv szerint jut érvényre. Azaz, ha az osztódó sejtek károsodása jelentős mértékű, a beágyazódás elmarad vagy félbeszakad, és legfeljebb csak a havivérzés késése jelzi a kezdődő és megszakadt terhességet. Ha viszont a károsodás kijavítható, akkor a korai stádiumú osztódó sejtek tökéletesen korrigálják a hibát, és a megtermékenyült petesejt fejlődése a megfelelő úton halad tovább. A legkorábbi szakaszban tehát - amikor a nő még nincs tudatában a fogantatásnak - az embrió védett a fejlődési rendellenességek kialakulásával szemben.
Ezzel ellentétben a szervfejlődés időszakában (a 3-8. terhességi hét) az embrió különösen érzékeny a károsító hatásokra. Tudni kell, hogy az alkohol a gyomorból (sőt, már a szájnyálkahártyáról is) igen gyorsan felszívódik, így már néhány perccel az elfogyasztást követően megjelenik a véráramban. Ami pedig bekerül az anya vérébe, az a méhlepényen keresztül a magzat szervezetébe is átjut. És bár az anyai szervezetben lévő enzimek szinte azonnal bontani is kezdik az alkoholt, a magzat keringésében elhúzódóan jelen van, mert a magzati szervezet megfelelő bontóenzimeinek kapacitása kicsi.
A magzatkárosodás jellege és mértéke elsősorban attól függ, hogy a terhesség melyik harmadában és milyen gyakorisággal éri alkoholhatás a fejlődő magzatot. Ennek megfelelően a tünetek súlyossága széles skálán mozog. A terhesség korai szakaszában az alkohol károsító hatása a szervek - elsődlegesen az arc, az agy és a szív - kóros fejlődésében nyilvánul meg. Súlyos esetben a legszembetűnőbb jegyek az arc deformitásai: a felső ajak jóval vékonyabb az alsónál, az orr és a felső ajak közötti bemélyedés alig látható vagy teljesen hiányzik, a szemek szokatlanul kicsik. A terhesség későbbi szakaszában (második-harmadik trimeszter) az alkoholhatás az agy fejlődése mellett főként a magzat növekedését befolyásolja hátrányosan: az ilyen babák testhossza és testsúlya jelentősen elmarad az átlagostól.
Hangsúlyozni kell, hogy a folyamatosan fejlődő idegrendszer a várandósság teljes időtartama alatt fokozottan érzékeny az alkohol károsító hatására: súlyos zavarokat szenvedhet az agy bonyolult struktúráinak kialakulása és az agysejtek közötti összeköttetések normális szerveződése. Ennek eredménye, hogy a magzati életben alkoholhatást elszenvedett gyermekek már születésüktől kezdve ingerlékenyebbek és szellemi képességeik jellemzően gyengébbek. Gyakori jelenség a figyelemzavar, a beszédfejlődési nehézség, a memóriakárosodás, ami iskolás korban tanulási problémákban nyilvánul meg. Az ugyancsak jellemző viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, agresszió, szociális beilleszkedési nehézségek) szintén jelentős mértékben rontják az egyén életminőségét.
Megfigyelték, hogy a terhesség alatti alkalomszerű, de nagy mennyiségű alkoholfogyasztás kifejezetten súlyos következményekkel járhat: vetélést vagy koraszülést idézhet elő, továbbá súlyos szellemi képességromlást és erőteljes viselkedésbeli tüneteket okoz a születendő gyermeknél, ami valószínűleg a többszöri magas véralkoholszinttel magyarázható. Kiemelten nagy a magzati károsodás veszélye, ha a terhesség alatti alkoholfogyasztáshoz egyéb káros magatartás - például dohányzás vagy tiltott gyógyszer-, illetve kábítószerfogyasztás - is társul! Mivel a terhesség alatti alkoholfogyasztás magzatkárosító hatása a születendő gyermek egész életre kihat, fontos, hogy tisztában legyünk a várható következményekkel, és a várandósság idején mindenképpen kerüljük az alkoholos italokat.
Az alkohol hatása szoptatás alatt
A szoptató nők mérsékelt alkoholfogyasztása viszonylag gyakori, azonban számos kérdést vet fel a gyermekre gyakorolt hatása miatt. Bár a terhesség alatti alkoholivás negatív hatásairól sok szó esik, jóval kevésbé világos, hogy a szoptatás időszakára milyen "szabályok" vonatkoznak.
Az amerikai Betegségmegelőzési és járványügyi hatóság (CDC) szerint ha a mérsékelt mennyiségnél többet fogyasztunk (ami nap egy alkoholegységnél több), akkor az anyatejen keresztül ez káros hatással lehet a gyermek fejlődésére, növekedésére, és az alvását is megzavarhatja. Másik fontos szempont, hogy a szülő sem feltétlenül tud ilyen állapotban felelősségteljes döntéseket hozni, ezzel veszélybe sodorhatja a babát.
Az anyatejben lévő alkohol mennyisége nagyon hasonló a nő vérében lévő mennyiséghez, és az alkohol nagyon gyorsan hat. Hamar tetőzik a mennyisége ivás után, bekerül, majd kikerül a tejből. Egy 60 kg-os nő véréből körülbelül 2-3 óra alatt teljesen kiürül az alkohol egy pohár ital elfogyasztása után, és akkor a tejében sem lesz már jelen. Tévhit, hogy fejéstől fog kiürülni. Egyszerűen eliminálódik a tejből, ugyanúgy, ahogy a vérből is. Ehhez idő kell.
Mikor szoptassunk alkoholfogyasztás után?
Általánosságban elmondható, hogy egy ital elfogyasztását követően legalább 2 órát várjunk! Ezt az időt szorozzuk fel az elfogyasztott italok számával, amennyiben többet iszunk. Találhatunk az interneten különböző alkoholkalkulátorokat is.
Fontos tanácsok szoptató anyáknak:
- Amennyiben kisbabád egy hónaposnál fiatalabb vagy koraszülött, akkor inkább ne igyál!
- Kisbabádat még az alkoholos ital elfogyasztása előtt szoptasd meg!
- Ha tudod, hogy többet fogsz inni, akkor jó, ha rendelkezésre áll lefejt tej arra az esetre, ha a baba megéhezne, mielőtt az alkohol teljesen kiürülne a tejedből.
- Tartsd szem előtt, hogy kisbabád nem csak táplálkozási céllal szeretne szopizni, tehát a lefejt tej nem fogja teljesen kielégíteni a szükségleteit.
- Ha úgy érzed, hogy időközben túltelítődik a melled, fejjél és öntsd ki a tejet!
- A rendszeres alkoholfogyasztás káros a kisbabádra, káros a tejmennyiségre, és káros a saját egészségedre is.
Tévhitek az alkoholról és a szoptatásról
Tévhit: A sör növeli az anyatej mennyiségét.
Valóság: Valójában az árpa az, ami a sörben tejserkentő hatással bír, mégpedig az árpában található egyik poliszacharid prolaktin növelő hatása miatt. Kutatások során arra jutottak, hogy alkoholos italok fogyasztása után is emelkedik a prolaktinszint, azonban az is kiderült, hogy csak addig nő, amíg a vérben az alkohol a felszívódási fázisban van, tehát növekszik a szintje. A másik fontos hormonra, az oxytocinra egyértelműen negatív hatása van az alkoholnak: ha az anya iszik, csökken az oxytocin kiáramlás, és gátlódik a tejleadó reflex. Megfigyelték, hogy habár a babák az anya alkoholfogyasztását követően gyakrabban szopiztak, mégis kevesebb tejhez jutottak.
Tévhit: A kisbabák jobban alszanak, miután az anyukájuk alkoholt fogyaszt és megszoptatja őket.
Valóság: A vizsgálatok során ennek az ellenkezője kapott bizonyítást. Bár a babák hamarabb aludtak el, hamarabb is ébredtek, sőt, utána gyakrabban ébredtek meg. Az alkoholnak kitett csecsemőnél fokozódhat a nyűgösség és romolhat az alvás - mindkettő átmeneti, ha az anya nem folytatja az ivást.
A krónikus alkoholfogyasztás, még ha mérsékelt is, számos súlyosabb következménnyel is járhat, beleértve a csecsemő fejlődésére gyakorolt hatást is. Az élet korai heteiben, hónapjaiban a csecsemő alkohol toleranciája alacsonyabb, mint a csecsemőkor későbbi stádiumaiban, és a szoptatás korai folyamata érzékenyebb a zavaró tényezőkre.
Az alkoholfüggőség megelőzése gyermekkorban
Manapság a gyermekek már korán megismerkednek az alkohol ízével, mert az édességek, az ételek, sőt még a gyógyszerek is, melyeket néha kifejezetten e korcsoport számára fogyaszthatónak minősítenek, tartalmaz alkoholt. A legtöbb kiskorú az alkohollal kapcsolatos első élményeit a családi ünnepeken tapasztalja meg, amikor is a szülők fél pohár pezsgőt engedélyeznek az ebéd utáni koccintáshoz.
Az alkohol, a fiatal szervezetre gyakorolt hatása függ az ital mennyiségétől, a gyermek életkorától, a fizikai és szellemi állapotától is. A serdülők és különösen a gyermekek kis testtömegük miatt sokkal érzékenyebbek az alkoholra, véralkoholszintjük is sokkal gyorsabban emelkedik, mint a felnőtteké. Az alkohol lebontása viszont lassabban megy végbe, mert a még fejlődő szervezet nem képes előállítani az ezért felelős enzimeket. Mivel a gyermekek és a serdülők gyorsabban tanulnak, mint a felnőttek, gyorsabban tolerálják az alkoholos állapotot is, ezért az alkoholfüggőség már néhány hónapon belül kialakulhat. Mindemellett a rendszeres vagy túlzott alkoholfogyasztás megnehezíti a serdülők személyiségének stabil fejlődését és ezáltal a társadalom független tagjává történő besorolásukat is.
A szakértők véleménye szerint a függőség megelőzését már az óvodában el kell kezdeni, mivel a kiskorúak túlzott alkoholfogyasztása általában a kora gyermekkorban gyökerezik. Fontos az is, hogy a szülők milyen példát mutatnak - ha vacsora után a gyermek előtt sört és bort fogyasztanak, akkor a gyermek lemásolja és integrálja azt, mint problémamegoldó és feszültségoldó stratégiát. Az alkohol reklámok szintén káros befolyást gyakorolnak a gyermekekre.
A legtöbbet úgy segíthetsz, ha megelőzésképpen nyíltan beszélsz gyermekeddel az alkohol veszélyeiről. A gyermek életkorától függően állíts fel kötelezően betartandó szabályokat, például: 16 éves korig teljes alkoholtilalom. Mutass példát! Ha szórakozni engeded, legyen egy végső időpont, amikorra haza kell érnie. Előlegezz bizalmat számára akkor is, ha hibázik.
tags: #alkohollal #ittatta #csecsemojet