Az Alacsony Iskolai Végzettség és a Születési Kimenetel Összefüggései

A tanulmány célja a mozgás idegi szabályozásának embrionális kialakulásának bemutatása, különös tekintettel az izomtónus alakulására és fejlődésére. A 101 fővel végzett kutatás célja összefüggések keresése a születési módok, a születési idők és a kialakuló izomtónus állapota között. Az idegrendszer fejlődése már a néhány mm-es embrióban elindul, a 3,2 mm-es embrióban megindul a nagyagyféltekék és a gerincvelő fejlődése, differenciálódása.

A 10-11. héten a nagyagy és kisagy súlya gyorsan növekszik, és szaporodik az idegsejtek száma. Az érző és átkapcsoló idegsejtek érése a 3. és a 4. embrionális hónapban kezdődik. Ugyancsak ekkor fejlődnek ki a középagyból a gerincvelőbe lefelé haladó idegpályák. Láthatjuk tehát, hogy már az első trimeszterben megindul az agy fejlődése, bár funkcionalitása még nincs. Az emberi idegsejtek oszlása legintenzívebben a 3-6. hónapban történik.

Az 5. embrionális hónapban következik be a nagyagykéregből a gerincvelő mozgatóidegsejtjeihez haladó pályák érése. Megindul az idegrendszer legfontosabb működése, az összekapcsolás kialakítása. Az ideg myelinizációja során a velőshüvely növekedésével nő az ingerületvezetési sebesség. A második trimeszter tehát az az időszak, amikor az agy már működni is kezd, az édesanya pedig ezt már a baba mozgásán keresztül észleli is.

A 7. hónapban hirtelen felgyorsul az agynövekedés, agyfejlődés. Az idegsejtek száma ebben a hónapban közel eléri a felnőtt korban jellemző számot. A központi agykérgi terület a végleges helyét azonban csak a 8. magzati hónapban éri el. A 8. hónap előtt született kisgyermekekben még a születésük után is vándorol. A harmadik trimeszter nagyon fontos a már kialakult struktúrák érése szempontjából. Ezt az érési folyamatot már nagyon sok külső inger is befolyásolja (Katona, 1979). Az idegrendszer fejlődése nem zárul le a születéssel. A további fejlődéshez való feltételeket a környezetnek kell biztosítania.

Az alacsony születési súly és a koraszülés kockázati tényezői

Az alacsony születési súly (low birth weight, LBW) a csecsemőhalandóság egyik fő kockázati tényezője. Az alacsony születési súly kifejezés a 2500 grammos vagy annál kisebb súlyú csecsemőkre vonatkozik, tekintet nélkül a terhességi korra és az alacsony születési súly okára. Globális előfordulása 17% körüli, a fejlett országokban 5-7%, míg a fejlődő országokban 19%.

Az LBW számos egészségügyi kihívást és kockázatot jelenthet a gyermek és a szülők életében egyaránt. A születési súly különösen fontos, mivel jelentős mértékben befolyásolhatja a gyermek későbbi fejlődését és egészségét. A szakirodalom három kategóriát különböztet meg:

• 2500 gramm születési súly alatt, a 37. gesztációs hét előtt született koraszülöttek
• 2500 gramm születési súly alatt, a 37. gesztációs hét után született újszülöttek
• a 37. gesztációs hét előtt született és méhen belül sorvadt koraszülöttek

Megemlítendő, hogy ismerünk nagyon alacsony (1000-1499 g) és rendkívül alacsony születési súlyú (500-999 g) kategóriákat is. Ezenkívül érdemes megemlíteni az úgynevezett méhen belüli növekedésvisszamaradás kifejezést (IUGR), melyről egyre gyakrabban olvashatunk. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90%-a.

Azonban, a fenti kategóriákkal óvatosan bánjunk, hiszen vannak olyan egészséges kisbabák, akik a terhességi korukra vonatkozó 10. percentilisnél kisebb súlyúak, míg mások, akiknek születési súlya meghaladja ezt a százalékot, növekedési/fejlettségi problémák jeleit mutathatják! Az alacsony születési súly okai mögött számos ok állhat, beleértve:

• magával a magzattal összefüggő tényezők,
• anyai tényezők,
• placentával kapcsolatos faktorok,
• különböző társadalmi/gazdasági/szociális tényezők,
• ezek kölcsönhatásai.

Rizikófaktorok

Öröklődés: A becslések szerint a születési súly 40%-a az öröklődésnek, a fennmaradó 60%-a pedig a környezeti tényezőknek köszönhető. Ismertek olyan genetikai rendellenességek, melyek összefüggésben vannak az alacsony születési súllyal. Érdekes, hogy a "kis méretű anyák" (45 kg-nál kisebbek) nagyobb valószínűséggel szülhetnek "kicsi babát".

Társadalmi-demográfiai tényezők:

• Anyai életkor: Számos epidemiológiai tanulmány megjegyezte, hogy a nők reproduktív életének szélsőségeiben az alacsony születési súly előfordulása nő; azaz 15 és 19 év között és 35 és 40 év között.
• Etnikai hovatartozás: Ismert, hogy bizonyos csoportokban magasabb az LBW előfordulása.
• Családi állapot: Az LBW babák gyakran egyedülálló anyák gyermekei, ami közvetlenül összefügg a fiatalabb anyai életkorral is, vagy olyan párok gyermekei, akiknél az apa nincs jelen a terhesség során.
• Iskolai végzettség: Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy az anya iskolai végzettsége és a magzat születési súlya között fontos összefüggés lehet - magasabb kockázattal jár az alacsony iskolai végzettség.

Társadalmi-gazdasági szempont: Bizonyított tény, hogy a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági feltételek növelik az LBW előfordulását.

Terhesség előtti egészségügyi kockázatok: Növeli az LBW rizikóját:

• Krónikus magasvérnyomás-betegség
• Vesebetegségek
• Glükózanyagcsere-zavarok
• Krónikus szív- és légzőszervi betegségek
• Genitourináris anomáliák
• Autoimmun betegségek

A szülészeti kórelőzmények

Jelenlegi terhesség kockázatai: Növeli az LBW rizikóját:

• Terhességi diabetes és terhességi magas vérnyomás
• Elhízás
• Anyai táplálkozás
• Ikerterhességek
• Vérzés, anémia
• Fertőzések

Egészségügyi ellátással kapcsolatban: Növeli az LBW rizikóját:

• Terhesgondozás hiánya, kihagyása, elmaradása
• Ha korábbi terhességnél is már koraszülött intenzív osztályos (PIC) ellátásra volt szükség

Környezeti és viselkedési kockázatok: Növeli az LBW rizikóját:

• Anyai munka és pszichoszociális stressz
• Dohányzás
• Alkoholfogyasztás
• Koffeinfogyasztás
• Drogfogyasztás
• Környezeti ártalmak

A veszélyeztetett várandósság pszichológiai aspektusai

Tanulmányunk célja a veszélyeztetett várandósság pszichológiai aspektusainak átfogó bemutatása, különös tekintettel a terhesség alatti stressz és szorongás anyai és magzati egészségre gyakorolt hatásaira. A várandósság alatt jelentkező pszichés megterhelés, különösen a hospitalizációval és az ágynyugalommal járó életmódbeli korlátozások, jelentős változásokat idézhetnek elő az anyai mentális állapotban.

A szakirodalmi áttekintés és terepkutatási eredményeink alapján igazolható, hogy a fokozott stressz növeli a praeeclampsia, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát. A hospitalizáció paradox módon egyszerre csökkentheti és fokozhatja az egészségszorongást, attól függően, hogy milyen társas támogatás áll rendelkezésre. A veszélyeztetett várandósság összetett orvosi és pszichológiai jelenség, amely számos biológiai, pszichoszociális és környezeti tényező hatására alakulhat ki.

Stressz és szorongás a terhesség alatt

A várandósság alatt a nők körülbelül 20%-a érez szorongást. A perinatális egészségügyi szakemberek egy ideje már tisztában vannak azzal, hogy a stressz szerepet játszik a koraszülésben és az alacsony születési súlyban. Az elmúlt 20 évben állatokon végzett kísérletek kimutatták, hogy a stressz hatással van a babák fejlődésére. A jó hír az, hogy az anyai gondoskodás nem genetikai változások révén vissza tudja fordítani a negatív hatást. Ugyanezt tapasztalták emberek esetében is, vagyis a szülés körüli stressz következménye a sérülékenység, amely hatással van a csecsemő érzelmi, szociális és kognitív fejlődésére.

Amikor a nő stresszel, túl sok kortizolt termel, és a méhlepény nem tudja ellátni a hormont blokkoló feladatát. A kortizol mellett a méhlepény hozzájárul a kortikotrop-felszabadító hormon (CRH) kiválasztásához is, amely átkerül a magzatba. Tudjuk, hogy a CRH szerepet játszik a szülés beindulásában, ami akár koraszüléshez is vezethet. Napjainkra a stressz a legtöbb terhesség velejárója lett, még az egyébként problémamentes várandósság és jó szociális körülmények sem óvják meg a leendő anyákat a stressztől.

Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás során megerősítést nyert, hogy az anyai stressz befolyásolja a születendő gyermek agyának a fejlődését és a gyermek kognitív képességeiben is megmutatkozik a stressz hatása. A kutatás során 97 várandóst vizsgáltak MRI képalkotó eljárás segítségével. Bár az, hogy a stressz hatással van a magzat fejlődésére már régóta ismert, az MRI technika fejlődése csak mostanra tette lehetővé, hogy ezt a hatást a magzat méhen belüli fejlődése során is követni lehessen.

A magzatok agyának fejlődését, a hippokampusz és az agykéreg méreteit, valamit az agyi kolin- és kreatinszintet a 24. és 40. terhességi hét között kétszer vizsgálták. Az anyai stressz, szorongás és depresszió mértékét pedig kérdőívek segítségével mérték fel az MRI vizsgálattal azonos napokon. A magzatokat születésük után, 18 hónapos korukban vizsgálták újra, amikor is értékelték az idegrendszeri fejlődésüket, kognitív, nyelvi, motoros, szociális képességeiket és alkalmazkodóképességüket. A szülők stresszszintjét ekkor is felmérték.

Az eredmények alapján minél nagyobb anyai stressznek volt kitéve a magzat, annál gyengébb kognitív képességekkel rendelkezett a gyermek 18 hónapos korában. A kutatók a képességekben mért különbségeket az agy felépítésében, különösen a hippokampuszban tapasztalt különbségekkel magyarázták. Azok az anyáknak, akik a várandósság alatt magasabb stressznek voltak kitéve, illetve szorongtak vagy depressziósak voltak, a gyermekek 18 hónapos korában is nagyobb eséllyel kellett ezekkel megbirkózniuk. A vizsgálat során a résztvevők 36%-a tapasztalt stresszt, szorongást vagy depressziót, illetve ezek kombinációját.

A stressz olyan hormonális és immunfolyamokat indít be az anyai szervezetben, amelyek a méhlepény közvetítésével jelentős hatással lesznek a magzatra is. Kutatások igazolják, hogy a zene, és az éneklés is enyhíti a terhesség alatti depresszió és stressz mértékét és javíthatja a szülő-gyermek kötődés kialakulását. Szintén hatásos lehet a megfelelő instrukciók szerint végzett jógagyakorlatok rendszeres végzése.

Az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek

A Birth Defects Research című szaklapban publikált tanulmány alapján a kevés szénhidrátot fogyasztó várandósoknak 30 százalékkal nagyobb eséllyel született gyermeke velőcső-rendellenességgel, többek között nyitott gerinccel vagy súlyos, életveszélyes agyhiánnyal (anenkefália), mint azoknak, akik nem korlátozták a szénhidrát-fogyasztásukat. Ez az első kutatás, amely az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek összefüggését vizsgálta.

„Azt tudtuk, hogy a fogamzást megelőző és azt környező időszak anyai étrendje jelentős szerepet játszik az embrió fejlődésében. Az újdonság az, hogy megállapítottuk, a meglehetősen népszerű alacsony szénhidráttartalmú diéta 30 százalékkal növeli a magzati gerinc-rendellenességek esélyét" - mondta Tania Desrosiers, az Észak-Karolinai Egyetem közegészségügyi karának kutatója.

A folsav alapvető vitamin, amely minimalizálja a gerinc-rendellenességek kockázatát. Az amerikai nők több mint 20 százalékának vérében kisebb a folsav koncentrációja, mint amennyi a megelőzéshez kellene, ezért az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) 1998 óta megköveteli, hogy a gabonakészítményeket folsavval gazdagítsák. Desrosiers és kollégái kimutatták, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó nők folsavbevitele kevesebb mint a fele a többiekének. Az amerikai Közegészségügyi és Járványügyi Központ (CDC) minden nőnek, aki gyerekvállalásra készül vagy már várandós, napi 400 mikrogramm folsav bevitelét ajánlja.

Az alacsony születési súly következményei és kezelési lehetőségei

Az alacsony születési súllyal született gyermekek az életük első napjaitól kezdve számos egészségügyi problémával szembesülhetnek. A leggyakoribb problémák közé tartozik a hipotermia, vagyis a testhőmérséklet abnormális csökkenése. A probléma, hogy ezeknek a babáknak kevesebb testzsírjuk van, így nehezebben tudják szabályozni a testhőmérsékletüket. Emellett a hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint is gyakori, ami agykárosodáshoz vezethet, ha nem kezelik időben. A légzési problémák szintén gyakoriak, mivel a tüdők nem mindig fejlődnek megfelelően (Respiratory Distress Syndrome, RDS). Ez légzéstámogatást és intenzív orvosi ellátást is igényelhet, amely különösen fontos az első hetekben!

A legyengült immunrendszer miatt fogékonyabbak lesznek a különböző fertőzésekre, amelyeket nem mellesleg nehezebben is tudnak leküzdeni. Kiemelten fontos, hogy a "legapróbb" fertőzésekkel is szakembert kell felkeresni, mert LBW esetén sokkal hamarabb szükséges kezelni ezen állapotokat. Az alacsony születési súlyú gyermekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos fejlődési problémákra/rendellenességekre is. Kutatások bizonyítják, hogy nagyobb valószínűséggel alakulnak ki náluk úgynevezett motoros, kognitív és tanulási nehézségek, beszéd- és nyelvi zavarok, valamint viselkedési problémák.

Ezek a kihívások az iskolai teljesítményre is hatással lehetnek, ami hosszú távú (negatív) szociális és gazdasági következményekkel járhat. Ezen gyermekeknél nagyobb a kockázata a különböző gyermekkori és felnőttkori krónikus betegségeknek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és magas vérnyomás. Ezen állapotok kialakulása összefüggésben állhat azzal, hogy a gyermekek szervezete más módon reagál a külső stresszfaktorokra és belső metabolikus változásokra.

A lehetséges kognitív és fejlődési késések miatt az alacsony születési súllyal született gyermekek "nehezebben" tanulnak, nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az iskolai rendszerben. Nehezebben illeszkednek be, mely plusz lelki terhet ró mind a gyermekre, mind az egész családra. A nem ritkán hosszadalmas kezelés multidiszciplináris megközelítést indokol a gyermekgyógyásztól, pszichológustól, illetve pedagógustól egyaránt.

Kihívások és kezelések

Az egészségügyi szakemberek és a családok számára létfontosságú, hogy tisztában legyenek az alacsony születési súlyú babák kihívásaival és a szükséges, hosszan tartó, speciális gondozással. Több szakterület részéről igényelhet folyamatos gondozást (pl. szemészet, kardiológia, pulmonológia). Az ilyen gyermekek gyakran több orvosi vizsgálatot, speciális táplálkozási útmutatást és korai fejlesztő programokat igényelnek. Rendkívül nagy jelentősége van az úgynevezett felzárkóztató kezeléseknek/programoknak, hiszen így könnyebben "utolérhetik" társaikat.

Az LBW kezelése ideális esetben a születés előtt kezdődik, olyan terhesgondozással, amely magában foglalja a megfelelő táplálkozást/életmódot és a káros anyagoknak, beleértve a dohánynak és az alkoholnak az elkerülését. Születés után gondos megfigyelésre lehet szükség egy újszülött/koraszülött intenzív osztályon, ahol a hőmérséklet-szabályozás, a táplálás támogatása és a fertőzések ellátása megfelelő. A különböző szűrési programok manapság széles körben elérhetőek (az alacsony születési súly is előre látható már a várandósság alatt), így a kezelőorvos és a család is könnyebben fel tud készülni az esetleges következményekre.

tags: #alacsony #vegzettseg #szules