Már-már felfoghatatlan, milyen mértékű fejlődésen megy keresztül egy magzat a terhesség 9 hónapja alatt. Mindössze egyetlen sejtből indulva intenzív ütemben növekszik, egyre differenciáltabb sejtjei, majd szervei, testrészei alakulnak ki. A magzatnak a betöltött harmadik hónaptól a terhesség végéig nevezzük a babát.
Az első trimeszter: a kezdetek és az alapok
A kismama számára meghatározó korszak az első 12 hét. Sajnos az első trimeszter gyakran rosszullétekkel, hormonváltozásokkal, lelkiállapot-ingadozással nehezített. Ez nem törvényszerű, de az egészséges terhesség mellékhatása lehet.
A 10. hét: a szervek összehangolt működése
A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi. A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak. A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton. A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba. Ez az időszak a 12. hét, azaz a harmadik hónap végéig tart.
A méhlepény és a köldökzsinór szerepe a táplálkozásban
Ahogy Ludwig Feuerbach német filozófus mondta: "Azok vagyunk, amit megeszünk", és ez a magzatok esetében teljesen igaz. Az anyaméhben a magzat a placentának köszönhetően táplálkozhat és lélegezhet. Amikor az anyaméhben, a magzat tud táplálkozni és lélegezni a méhlepényből kiinduló köldökzsinórban keringő véren keresztül.
A méhlepény (placenta)
A placenta (méhlepény) egy lepény alakú szerv, amely a méh belső falához tapad és a köldökzsinórral kapcsolódik a magzathoz. A méhlepény összekötő szerepet tölt be az anya és a baba vérellátásában. Kis vérerek futnak rajta keresztül, és szállítják a magzati vért a placentába, amely tele van anyai vérrel. A placenta a szülés után válik le a méhről. A terhesség alatt lehetséges probléma az elölfekvő lepény, ami azt jelenti, hogy a placenta túl közel van a méhnyakhoz. A harmadik hónap végére a méhlepény is kifejlődik a méh falának bolyhaiból, azon a területen, ahol a megtermékenyített petesejt beágyazódott.
A köldökzsinór (funiculus umbilicalis)
A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) magzati mellékrész, amely a méhlepény és a magzat között teremt összeköttetést. Hossztengelye körül többszörösen csavarodik, a terhesség vége felé kb. 50 cm hosszú, mutatóujj vastagságú, szürke színű, puha tapintatú. A köldökzsinórban két verőér (köldökartériák) és egy visszér (köldökvéna) fut spirálisan, amelyeket rugalmas, vastag, zselés anyag - érett kocsonyás kötőszövet - ölel körül, az ún. Wharton-kocsonya, lényegében ez képezi a köldökzsinór anyagát. Ennek fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme. A három ér szállítja a tápanyagokat és az oxigént az embrió ill. magzat számára: a véna oxigéndús, tápanyag-gazdag vért visz a magzathoz, az artériák oxigénben és tápanyagban szegény vért juttatnak vissza a lepényi (placentaris) keringésbe. Az erek spirális lefutása miatt hosszuk nagyobb, mint maga a köldökzsinór hossza, így a köldökzsinór húzásával az erek nem záródnak el. Miután a baba világra jött, a zsinórt elvágják (ezt gyakran az apa teszi meg); a babán maradó csonk elszárad, leesik, a helye pedig begyógyul és ez lesz a baba köldöke. A terhesség alatt a köldökzsinóron csomó alakulhat ki, ami sajnos időnként magzati elhalást is elő szokott idézni. Gyakran előfordul, hogy a köldökzsinór a baba köré tekeredik. Az egypetéjű ikrek gyakran egy placentán osztozkodnak, általában külön magzatburokkal és mindig külön köldökzsinórral rendelkeznek.
Hogyan történik a tápanyag- és oxigéncsere?
A magzatot és a méhlepényt a köldökzsinór köti össze, ez szállítja az elhasznált vért a méhlepényhez, és onnan vissza a friss vért a magzathoz. A méhlepény kesztyűujjszerűen nyúlik be a méh belső rétegeibe, az anyai vérrel telt öblökbe. Az anyai rész (az öblök) és a magzati rész (a kesztyűujjak) között több sejtréteg van, ezeken keresztül zajlik az anyagcsere. Az anyai és a magzati keringés egymástól független, a két vér nem keveredik egymással. Az anyai vér a méh erein át az öblökbe, majd az anyai keringésbe jut vissza. A magzati vér a magzatból a két köldökartérián keresztül érkezik a kesztyűujjszerű bolyhokba. Innen a friss vér elosztása keveredésekkel történik, a magzati szervek különböző oxigéntartalmú vért kapnak a keringés folyamán. A magzat a köldökzsinóron keresztül mindenből részesül, amit megeszel, az ételek aromájából is.
A méhlepény megértése
Az anya étrendjének hatása
Vizsgálatok szerint a 17-25. A terhesség alatt lehetséges probléma az elölfekvő lepény, ami azt jelenti, hogy a placenta túl közel van a méhnyakhoz. Éppen ezért nem szabad huzamosabb ideig egyoldalúan táplálkozni vagy koplalni a várandósság során, fontos az egészséges, változatos, tápanyagokban és ízekben gazdag étrend, így a baba és az anya is mindent megkap, amire a szervezetének szüksége van. Jó példa erre a kalcium esete: ha az anya a táplálékával kevés kalciumot visz be, a szervezet a magzat fejlődéséhez szükséges kalciumot az anya csontjaiból és fogazatából vonja ki. Ez később az anya számára romló fogakat és csontritkulást jelent majd, a baba viszont normális módon fejlődik. Azonban fontos tudni, hogy a hiányt stresszként éli meg a magzat, a szervezete arra rendezkedik be, hogy a világban szűkösség van. Ha a megszületése után minden tápanyagot és ételt megkap és bőség veszi körül, erre ellentmondásosan reagálhat: elkezd túl sokat vagy túl mohón enni, valamint ha kevés az élelem, a tápanyagokat a legfontosabb szerv az agy kapja meg, míg a többi szervtől, mint a szív és a máj megvonja azokat. Ebben a kritikus fejlődési szakaszban a tápanyagmegvonás ellenére a magzat képes életben maradni, azonban azok a szervek amik a magzati korban kevesebb tápanyaghoz jutottak, érzékenyebbé válnak a betegségekre. Sokan, félve attól, hogy túl sokat híznak a várandósság alatt, időszakosan koplalnak vagy állandó kalóriamegvonásban élnek. A folyamatos kalóriamegvonás a magzat számára azzal az üzenettel bír, hogy a világban szűkösség van és bár a szervezet okos, mert ha valamilyen ásványi anyagból keveset viszel be a szervezetedbe a fejlődő magzat akkor is elveszi magának a növekedéshez szükséges „adagot”, a megvonásnak komoly következményei lehetnek az anya és a magzat számára is. Kevin Broad és Barry Keverne, a Cambridge-i Egyetem fejlődésbiológusai olyan egérembriók agyát vizsgálták, amelyek anyja a vemhesség felénél, amely az embriók hipotalamusz-fejlődésének kritikus időszaka, rövid távú éhezésnek voltak kitéve. Az éhezés, a méhlepény egyes sejtjeinek lebomlásán túl, öröklődően módosította a placenta bizonyos génjeit. Az egyik vizsgált gén, a Peg3, az oxitocin-termelő idegsejtek számát szabályozza. Az oxitocin alapvető az anyai gondoskodás egészséges menetéhez, a tejtermelés beindulásához és a szülés normális lefolyásához. A méhlepény Peg3 expressziója normális esetben szorosan összefügg a magzati agy Peg3 expressziójával. Bár mint kiderült, a placenta ki tudja védeni a rövid távú éhezés magzati agyat károsító hatását, a hosszú távú anyai éhezés, mint azt a 2. I. A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. A placenta érzékeny a nikotinra: ezért javasolt a dohányzás abbahagyása terhesség alatt.
Magzati légzés
A magzati légzés a tizenkettedik héttől kezdődik. Míg az anyaméhben a baba elmerül a magzatvízben, és még nem tud önállóan lélegezni a tüdőn keresztül, amely csak születéskor lesz működőképes. Az oxigén ezen keresztül jut el a magzathoz a méhlepény és a köldökvéna, elhagyja az anyai vért, amelyben koncentráltabb, és átjut a magzati vérbe, amely éppen ellenkezőleg, nagyon szegény, és először a szén-dioxidot és a hulladékot adja át. Kimutatták, hogy a korlátozott oxigénellátás késleltetheti a baba fejlődését. Valójában azt lehetne mondani, hogy a babák egyáltalán nem lélegeznek, amikor az anyaméhben vannak. A magzatnak állandó oxigénellátásra van szüksége a születés előtti és utáni "perinatális" időszakban. A magzat a magzatvizet lenyeli, ezzel gyakorolja a nyelési és légzési mozgásokat.
A magzat érzékszerveinek fejlődése és tanulása
Sokan nem tudják, hogy a tanulás nem a születés után kezdődik: a magzat már az anyaméhben számtalan dolgot tapasztal és tanul, ami később is meghatározza az életét és a viselkedését. Ha ismerjük ezeket a dolgokat, megkönnyíthetjük az ő életét és a sajátunkat is. Már a 6 hetes orvosi vizsgálat alkalmával már hallható a baba szívverése. Mára már biztosan állítható, hogy a 2. trimeszterre minden érzékszerv működik.
Hallás
A fül nagyon hamar működésbe lép, már a megtermékenyítés után 1 héttel megjelennek az első fülkezdemények, amikor az embrió még mindössze 0,9 mm méretű. A fül már a szív működése előtt megjelenik azonban csak a 14. héttől kezd el hallani vele a baba, a 22. A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. Bár a külvilágból érkező hangokat csak tompán hallja a magzat, az anya hangját felerősítve, hiszen a hangképzés során keletkező rezgéseket is átveszi. A méhben az anya hangja hallható a legjobban, hisz azt a testének rezgései is továbbítják. Kutatások - melyek a magzatok szopási ritmusát vizsgálták - bizonyítják, hogy a babák már közvetlenül születésük után is képesek elkülöníteni édesanyjuk hangját más nők hangjától, azt szívesebben hallgatják. Hasonlóképp, édesapjuk hangját is felismerik, és jobban preferálják más férfiak hangjai között. Egy kutatás során aprócska mikrofont juttattak be az anya méhébe, közvetlenül a baba fejéhez. Kiderült, a baba nemcsak az anya szervei által adott hangokat, a gyomrán áthaladó levegő hangját, a szívverését vagy a méh fő ütőerének hangját hallja, de az anya testén kívülről érkező hangokat is (melyek áthaladnak a hasfalon, magzatvízen), és képes ezeket megkülönböztetni, ami a hallás fejlődésével egyre csak tökéletesedik.
Ízlelés és szaglás
Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók. Az ízlelőbimbó és a szaglóhám kialakulásának köszönhetően 15 hetesen ízeket és szagokat érez. Az ízészlelés nagyon hamar megjelenik a terhesség során (és vele párhuzamosan a szaglás is), már a 12. héten olyan ízlelőbimbókkal rendelkezik a baba, mint a felnőttek, a 14. Egy kísérletben például a terhes nők egy csoportja minden nap répalevet ivott 3 hónapon át, míg a másik csoport nem ivott répalevet csak vizet. A répalevet rendszeresen fogyasztó anyák gyermekei csecsemőkorukban sokkal szívesebben fogadták el a répát és sokkal többet ettek belőle. Tehát már a várandósság alatt érdemes odafigyelni arra, hogy minél változatosabban és sokoldalúbban étkezz, ami nemcsak egészségügyi okokból fontos, hanem azért is, mert így a babád megszületése után nyitottabb lesz az új ízek iránt, míg ha te is válogatós vagy, mindig hasonló ételeket eszel, a babád is hasonló szokásokat fog követni.
Látás
Utoljára a látás fejlődik ki. Bár a szemek hamar kifejlődnek, a 8. terhességi hét közepén összenőnek és csak a 28. hét környékén nyílnak ki újra. Ennek ellenére a fényeket már a 14. héttől érzékeli a baba. A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik. Mivel a fények csak tompán jutnak el hozzá, ezért az anyaméhből kikerülve gondot okoz a babának az erős fénymennyiség. Kimutatták például, hogy ha az újszülötteket égő lámpa mellett teljes világosságban altatták, sokkal mélyebben aludtak, mert „menekültek” a túlzott inger elől. Később természetesen hozzászokik a látásuk a külvilághoz, ez azonban csak nagyon lassan megy végbe.
Érintés és mozgás
7 hetes korban már tapint, a bőrén keresztül érzékeli a rezgéseket. Méhbeli környezetét és saját testét is tapintással érzékeli. Már tudja szopni az ujját. A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. Bátran kijelenthetjük, hogy a magzat az újszülött teljes mozgáskészletével bír. Sőt a magzatok mozgásosságában egyéni különbségek fedezhetők fel. Ez az egyéni mintázat a teljes terhesség alatt jellemző, megmarad. A 18-20. héttől az édesanya is érezheti a baba mozgását, ficánkolását, ami igen fontos a várandósság tudatosulásában és az édesanya gyermekéhez való kötődésének kialakulásában is. A magzat, amint izmai kifejlődnek, azonnal elkezd mozogni, azonban az anya ezt csak akkor fogja érezni, ha a méh már akkora, hogy a mozgásokat a hasfal idegvégződései is érzik. Első terhesség esetén ez a terhesség 18. és 20. hete között történik meg általában, többedik várandósságnál valamivel korábban, a 16. és 18. A legkorábbi magzatmozgást, mint bizonytalan remegést, simogatást érezzük, mintha buborék vagy lufi ütődne belülről a hasfalhoz. A mozgások fokozatosan válnak egyre erősebbé, amíg ütés- vagy rúgásszerűek nem lesznek. A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb. Már a külső zajokra is reagál néha. Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb. Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között. Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni. Ha még nem fordult fejre, sok anyuka olyan bensőséges kapcsolatban van kisbabájával már a szülés előtt is, hogy sikerül rávenni magzatát a pozícióváltásra.
Reflexek és érzelmek
Meglepő, de a legkorábbi reflex (az ún. primitív vagy túlélőreflex) már az 5. terhességi héten kimutatható. Ez a visszahúzódási (összehúzza magát vagy elhúzódik) és megdermedési (mozdulatlanná válik, élettani folyamatai lelassulnak) reflex. Akkor aktiválódik, ha a baba veszélyt észlel. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmával jellegzetes arckifejezéseket és gesztusokat figyelhetünk meg. A vizsgálatok során mosolygást, undort, szomorúságot, fáradtságot, búskomorságot véltek felfedezni a kutatók. Nehéz kérdés, ezek mennyire tényleges érzelmek. Mosolyt és sírást már az 5. terhességi hónapban detektáltak a kutatók. Emellett félelemre utaló jelzések is megjelenhetnek. Erre példa, amikor is magzatvízvizsgálat alkalmával a magzatburokba hatoló tűre a baba mozdulatlanná válik, ledermed, szívritmusa megváltozik. Ijedtség, félelem megélésekor a baba az anya szíve irányába törekszik húzódni, a szívverés hangja nyugtatólag hat rá, biztonságot jelent számára. A 23-24. hétre kialakulnak a fájdalomingert szállító idegpályák, így a magzat arcán már a fájdalom megélése is tükröződhet. Ikerkutatások során a kutatók nemcsak egymást megsimogató vagy egymással civakodó, de puszilkodó magzati viselkedést is leírtak. Egyéb kutatások alátámasztják, hogy a baba osztozik az édesanya érzelmi állapotában. Hogy honnan kap róla információkat? Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a csecsemő születésekor veleszületett reflexekkel és tanult ismeretekkel, képességekkel is rendelkezik, melyeket az anyaméhben sajátított el és gyakorolt be.
Alvás és álmok
Koraszülött babáknál rendkívül aktív álomtevékenységet figyeltek meg a kutatók. Megállapíthatjuk, hogy a legfiatalabb koraszülöttek a legtöbbet álmodók. A magzat az 5-6. hónaptól kezd álmodni, a REM-fázisra jellemző gyors szemmozgás a 23-24. héten már jellemző. A terhesség 30. hetében igen aluszékony, az alvásidő pedig teljes mértékben álmokkal teli. A 33-36. hétre ez 67%-ra, a 40. hétre 50%-ra csökken. Izgalmas vizsgálati eredmény, hogy a babák az édesanya álma közben felhagynak a mozgással.
A magzatvíz: otthon, tornaterem és védelmező
A magzatburokban van a magzatvíz. Ez a burok a baba otthona, tornaterme és védelmezője a külső ütések és más erőhatások ellen. A magzatburok bőséges teret biztosít a babának, hogy tudjon úszkálni és forgolódni, ami segít a baba izmainak kiépítésében. A 10. héten körülbelül 30 ml folyadék van jelen. A magzatvíz a terhesség körülbelül 34.-36. hetében éri el a maximális mennyiségét, hozzávetőlegesen 1 litert. Amikor a magzatvíz elfolyik, ez a burok reped meg és ez a folyadék hagyja el a testet. A magzatot a magzatburok veszi körül, mely a méhlepény szélén ered, és tulajdonképpen két burok: az amnion (belső burok) és a korion (külső burok). Az amnion bevonja a méhlepény magzat felé eső oldalát és a köldökzsinórt, az általa körülfogott térben, a magzat körül gyűlik össze a magzatvíz. A magzatvizet a magzatburok belső rétege termeli, majd a terhesség második felében a magzati vizelet is hozzáadódik. Mennyisége a 36. héten kb. 1200-1500 ml és 3 óránként cserélődik ki. A magzatvízben lebegő magzat olyan, mintha egy vízzel töltött lufiban úszna, erős ütés vagy nyomás hatására arrébb “lebeg”. Így sohasem sérül, kivéve, ha ott éri az ütés a méhet, ahol a méhlepény tapad, mivel attól a méhlepény leválhat.
Az újszülött születés utáni adaptációja
Ezen adottságok, képességek mind hozzájárulnak, hogy az újszülött minél hamarabb és minél gördülékenyebben adaptálódjon környezetéhez. A méhben szerzet tapasztalatai, korai élményei és magatartása befolyásolja az alkalmazkodást, a környezetével való kapcsolatát, az anya-gyermek egymásra hangolódást, ami a későbbi kapcsolatainak is mintájául szolgál.
tags: #hogyan #taplalkozik #a #magzat