A stroke, vagyis az agyvérzés, bár elsősorban a felnőttek betegségeként ismert, sajnos a csecsemőket és gyermekeket is érintheti. A gyermekkori stroke felismerése és kezelése rendkívül fontos, mivel az agy fejlődésben lévő területeire gyakorolt hatása nagymértékű lehet, és csak idővel jelentkeznek a következmények. A korai diagnózis és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a maradandó károsodások minimalizálása és a jobb életminőség elérése érdekében.
A stroke meghatározása szerint hirtelen beálló állapotról van szó, ezért előjelekre elvétve számíthatunk. Agyi érfejlődési rendellenességeknél az agynyomás lassú növekedése látászavart, migrénes panaszt, reggeli hányingereket, hányást, a mozgás diszharmonikussá válását, és esetleg epilepsziás görcsöket okozhat.
Mi minősül gyermekkori stroke-nak?
Gyerekkori stroke-nak számítanak azok az esetek, amelyek a várandósság 28. hete és a 18. életév betöltése között történnek meg. A "perinatális" jelző a születés körüli időszakot fedi le. Az orvosi definíció szerint a perinatális stroke magában foglal minden olyan agyi érrendszeri eseményt, amely a terhesség 28. hetétől a születés utáni 28. napig (neonatális időszak) következik be.
A stroke típusai:
- Iszkémiás stroke: Ezt a vérellátás egy részének elzáródása okozza. A felnőtt szélütések 70-80 %-a iszkémiás típusú.
- Vérzéses stroke (haemorrhagiás): Ezt az agyban vagy az agy körüli vérzés okozza. A felnőttekkel ellentétben gyermekeknél egyforma arányban fordul elő a két típus.
A TIA, azaz a tranziens iszkémiás attak, átmeneti agyi keringészavart jelöl. Bár felnőtteknél maradandó károsodást nem okoz, gyermekeknél fennáll az agy sérülésének lehetősége még akkor is, ha erre maradandó tünetek nem utalnak.
A gyermekkori stroke okai és rizikófaktorai
A gyermekkori stroke kiváltó okai multifaktoriálisak, és sokszor több tényező együttes jelenléte vezet az agyi érkatasztrófához. A felnőtteknél gyakori rizikófaktorokkal ellentétben gyermekeknél mások az okok.
A leggyakoribb rizikófaktorok közé tartoznak:
- Szívbetegségek: Veleszületett szívbetegségek, aritmiák és kardiomiopátiák embóliás eseményekhez vezethetnek. Ezek a leggyakoribbak, és gyakran csak a stroke kialakulása után diagnosztizálják.
- Érrendszeri betegségek: Ilyenek például a moyamoya betegség, artériás disszekció, vénás thrombosis.
- Hematológiai rendellenességek: A sarlósejtes betegség és a véralvadási zavarok (thrombophiliák) növelik a trombózisos események kockázatát.
- Fertőzések: Központi idegrendszeri fertőzések, de akár a bárányhimlő is növelheti a stroke kockázatát.
- Metabolikus rendellenességek: Az öröklött anyagcsere-betegségek hajlamosító tényezők lehetnek.
- Trauma: Fej- vagy nyaki sérülések.
- Arteriovenosus malformációk és aneurizmák.
- Placenta problémák: A placenta elégtelen működése, placentális infarktusok vagy korai leválás drasztikusan csökkenthetik az oxigénellátást.
- Anya egészségi állapota: A terhesség alatti hypercoagulatiós állapotok (fokozott véralvadási hajlam) és súlyos gyulladásos folyamatok is növelhetik a kockázatot.
- Újszülöttkori problémák: Szepszis (vérmérgezés) és súlyos dehidratáció.
Idősebb gyerekekben a hagyományosan felnőtteket érintő rizikótényezők is szerepet játszhatnak, mint a mozgásszegény életmód, túlsúly, elhízás, magas vérzsírszint vagy kettes típusú cukorbetegség. Sok gyermekben azonban semmilyen rizikótényező nem mutatható ki.
A gyermekkori stroke felismerése és tünetei
A gyermekkori stroke felismerése rendkívül nehéz lehet, főleg ha az esemény a méhen belül történt. Sok esetben a szülők csak hónapokkal vagy évekkel később szembesülnek a problémával, amikor a gyermek fejlődésében eltéréseket tapasztalnak. A tünetek nem különböznek a felnőttkori stroke-tól, de az életkor függvényében eltérőek lehetnek.
Figyelmeztető jelek lehetnek:
- Hirtelen erős fejfájás, különösen, ha hányással és álmossággal jár.
- Hirtelen gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán (arc, kar és/vagy láb).
- Hirtelen zavartság, beszédbeli nehézség, illetve mások megértésének nehézsége.
- Hirtelen látászavar az egyik vagy mindkét szemen.
- Hirtelen járási nehézség, szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordináció hiánya.
- Különféle rohamok (akár epilepsziás).
Újszülöttekben leggyakrabban görcsrohamokat, extrém álmosságot vagy megváltozott mentális állapotot, a test egyik oldalára korlátozódó mozgást figyelhetünk meg. Ezek miatt a nem specifikus tünetek miatt a kisgyermekekben gyakran késik a megfelelő diagnózis felállítása.
A szakemberek egy angol betűkombinációval (FAST) hívják fel a figyelmet a laikusok számára:
- Face (Arc): Araszimmetria.
- Arm (Kar): Féloldali végtag gyengeség.
- Speech (Beszéd): Elmosódott, nehezen érthető beszéd.
- Time (Idő): Az idő életet ment, azonnal hívjuk a mentőket!
Fontos, hogy ne zárjuk ki a stroke-ot a FAST jelek hiányában sem!
Diagnosztika
A korai diagnózis a legfontosabb, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. A képalkotó vizsgálatok kiemelt jelentőséggel bírnak a stroke diagnózisának felállításában. Az MR, a CT és a transcranialis ultrahang vizsgálatok, valamint a CT- vagy MR-angiográfia nagy szerepet játszanak.
Kiegészítő vizsgálatként felmerülhet:
- Laborvizsgálat
- Echocardiographia (szívultrahang)
- EKG
- Véralvadási vizsgálatok
- EEG görcstevékenység esetén
Az ultrahang vizsgálatok előnye, hogy gyorsan, fájdalommentesen és sugárzás nélkül elvégezhetők. Transcranialis ultrahang során az agyat és annak ereit vizsgálják, míg szívultrahanggal a szívet és az esetleges embólia forrását deríthetik fel.
Kezelés és Új Kezelési Lehetőségek
A kezelési stratégiát a stroke altípusa, a kiváltó ok és a gyermek állapota alapján választják ki, mindig személyre szabottan történik. Hazánkban nincsenek dedikált gyermek stroke centrumok, az ellátásban felnőtt stroke centrumok és gyermekgyógyászati intézetek vesznek részt.
Az akut kezelés célja az agy vérellátásának helyreállítása, melyre többféle módszer létezik:
- Gyógyszeres terápia: Véralvadásgátlók, vérlemezkék működését gátló szerek, görcsgátlók.
- Intervenciós neuroradiológiai eljárások: Katéteres beavatkozások az agyi erek helyreállítására, vérrögök eltávolítására.
- Műtét: Vérrögök eltávolítása, koponyacsontok részleges eltávolítása az agynyomás csökkentése érdekében, rendellenes erek lezárása.
Az újszülöttkori agykárosodás új kezelési lehetőségeire irányuló kutatások is zajlanak. Az ESPERITE csoport által támogatott kutatásban két őssejt-típus (köldökzsinórvérből és köldökzsinór-szövetből nyert őssejtek) együttes felhasználását vizsgálják. Ezek az őssejtek immun-modulációs, gyulladás gátló és trófikus hatásuk révén stimulálhatják az agyi szövetek regenerációját.
Stem Cells and Traumatic Brain Injury | Clinical Trial Enrolling Now
Rehabilitáció és Kilátások
A stroke utáni rehabilitáció kulcsfontosságú a gyermekek számára. Ez egy komplex, türelmet és megértést igénylő folyamat, amely akár hosszú évekig is eltarthat. A fizioterápia, ergoterápia és logopédia célja a mozgás, beszéd, járás és önellátás fejlesztése.
A gyermeki agy még fejlődik, alapvetően rugalmasabb, jobbak a gyógyulási esélyek. Ha az egyik agyrégiót a stroke károsította, egy másik agyterület át tudja venni a szerepét. Azonban a károsodás mértéke és helye, valamint a kezelés időzítése nagyban befolyásolja a hosszú távú kimenetelt.
A leggyakoribb hosszú távú következmény a cerebrális parézis (CP), amely mozgás- és testtartásbeli zavarokat okoz. Ezen kívül gyakori az epilepszia, a tanulási nehézségek, a viselkedési problémák és a vizuális zavarok.
Az eredményes felépüléshez elengedhetetlen a korai diagnózis, a gyors kezelés, a komplex rehabilitáció és a multidiszciplináris nyomon követés. Bár egyes gyermekek teljesen felépülnek, mások hosszú távú neurológiai rendellenességekkel kell, hogy éljenek.