Sokan nem tudják, hogy a tanulás nem a születés után kezdődik: a magzat már az anyaméhben számtalan dolgot tapasztal és tanul, ami később is meghatározza az életét és a viselkedését. Ha ismerjük ezeket a dolgokat, megkönnyíthetjük az ő életét és a sajátunkat is. A modern kutatásoknak köszönhetően mára már kiderült, hogy az anyaméhben nagyon korán érzékelünk és reagálunk is a minket érő hatásokra. Az anyaméh optimális stimuláló környezet a magzat számára, tele változatos ingerekkel. A magzat sohasem izolált. A magzat első kapcsolata a világgal az édesanyján keresztül valósul meg. Az ő testében növekszik, az ő hangját, szívverését hallja, az ő mozdulatait érzi. A prenatális pszichológia - a magzati élményekkel, a születés előtti fejlődéssel, az anya és a magzat kommunikációjával foglalkozó tudományág - területéről származó kutatásoknak és eredményeknek köszönhetően ma már jelentős mennyiségű tudás áll a rendelkezésünkre a méhen belüli (intrauterin) fejlődésről. Többek között ezen a területen történő kutatások vezettek el odáig, hogy ma már nemcsak egyszerűen az anya hasában növekvő magzatról, hanem kompetens magzatról beszélünk.
Mit jelent a kompetens magzat kifejezés?
A magzat lát, hall és tanul az anyaméhben. A külvilágból érkező ingerek révén az anyaméhben összegyűjtött tapasztalatokat felhasználja és alkalmazza a születése után is. Ezeknek az ingereknek egy része (pl.: az anyai stressz vagy öröm érzékelése) kémiai úton, a placentán áthatolva érkezik el hozzá, másik részét közvetlenül érzékszervei segítségével gyűjti be. Mivel a harmadik trimeszterben a baba érzékszervei már elegendően kifejlettek, képes az őt érő mindenfajta inger befogadására és az ezekre való reagálásra. Tapint, szagol, fájdalmat és jóllétet érez. Az ötödik hónaptól kezdve már álmodik is.
Az érzékszervek fejlődése az anyaméhben
Néhány nappal a fogantatás után a baba szinte olyan, mint egy kis ebihal, és kilenc hónappal később megszületik egy emberi lény öt működő érzékszervvel. A tudomány meghaladta azt a nézetet, hogy az emberi szerveknek előbb ki kell fejlődniük ahhoz, hogy működőképesek legyenek, mert a szerveink már a formálódás folyamatában is működőképesek.
Ízérzékelés és szaglás
A baba a köldökzsinóron keresztül mindenből részesül, amit megeszel, az ételek aromájából is. Az ízészlelés nagyon hamar megjelenik a terhesség során (és vele párhuzamosan a szaglás is), már a 12. héten olyan ízlelőbimbókkal rendelkezik a baba, mint a felnőttek, a 14. héten pedig már érzékeli a fényeket. Az orr kifejlődik a 11-15. hét között. Számos vegyi anyag bejut a magzatvízbe. A kismama által fogyasztott ételek, italok összetevői részben bejutnak a magzatvízbe.
Egy kísérletben például a terhes nők egy csoportja minden nap répalevet ivott 3 hónapon át, míg a másik csoport nem ivott répalevet csak vizet. A répalevet rendszeresen fogyasztó anyák gyermekei csecsemőkorukban sokkal szívesebben fogadták el a répát és sokkal többet ettek belőle. Tehát már a várandósság alatt érdemes odafigyelni arra, hogy minél változatosabban és sokoldalúbban étkezz, ami nemcsak egészségügyi okokból fontos, hanem azért is, mert így a babád megszületése után nyitottabb lesz az új ízek iránt, míg ha te is válogatós vagy, mindig hasonló ételeket eszel, a babád is hasonló szokásokat fog követni.
Hallás
A fül nagyon hamar működésbe lép, már a megtermékenyítés után 1 héttel megjelennek az első fülkezdemények, amikor az embrió még mindössze 0,9 mm méretű. A fül már a szív működése előtt megjelenik, azonban csak a 14. héttől kezd el hallani vele a baba, a 22. héttől pedig már a külvilág zajait is. A magzat jóval a hallószerv kifejlődése előtt is „hall”, bár a füle csak a harmadik trimesztertől kezdve érzékel. Az édesanya légzőmozgásának hangjai, szíve dobogása, járásának ringatása megannyi kellemes inger a baba számára, melyek a magzatvíz közvetítésén át jutnak el hozzá. A magzat érdeklődik a hangok iránt, ezek kezdetben a bőrét elérő vibrációk. Bőre olyan, mint egy nagy fül. A 16. héttől a magzat érzékeli a hangokat. Eleinte az anya szervezetének hangjait - szívverését, emésztőrendszerének hangjait, a surranó vér áramlását, a légzést - majd egyre inkább a külvilág zajait is. Hallja a lépteket, a mozgást kísérő hangokat, ajtócsapódást, zenét stb. Bár a külvilágból érkező hangokat csak tompán hallja a magzat, az anya hangját felerősítve, hiszen a hangképzés során keletkező rezgéseket is átveszi. Ha az anya énekel, lágyan, szelíden beszél hozzá vagy csupán szeretettel rágondol a magzatára, akkor ő speciális reakciókat ad. Az emberi hang - főleg az édesanya hangja, amit a magzat a leggyakrabban hall - különösen fontos a fejlődése szempontjából, hiszen a kommunikáció (az emberi beszéd és párbeszéd) és az érzelmi kötődés (az anya és a gyermek érzelmi kapcsolata) alapját teremti meg.
A babák emellett a körülöttük hallott nyelv hangsúlyozási szabályait is megtanulják. Egy kísérletben például bebizonyították, hogy a francia gyerekek sírása emelkedő végű, míg a németeké ereszkedő. Felmerülhet a kérdés, vajon mi történik, ha az anya rendszeresen több nyelvet is használ.
Egy milliárdos hallja, hogy egy anya 7 nyelven beszél—következő lépése megváltoztatja az életét
Látás
Utoljára a látás fejlődik ki. Bár a szemek hamar kifejlődnek, a 8. terhességi hét közepén összenőnek és csak a 28. hét környékén nyílnak ki újra. Ennek ellenére a fényeket már a 14. héttől érzékeli a baba. A méhen belül a szemhéjak zárva vannak a 26. hétig, hogy a retina teljes mértékben ki tudjon fejlődni. Attól kezdve, hogy a szemek kinyílnak a látás is megjelenik valami módon. Mivel a fények csak tompán jutnak el hozzá, ezért az anyaméhből kikerülve gondot okoz a babának az erős fénymennyiség. Kimutatták például, hogy ha az újszülötteket égő lámpa mellett teljes világosságban altatták, sokkal mélyebben aludtak, mert „menekültek” a túlzott inger elől. Később természetesen hozzászokik a látásuk a külvilághoz, ez azonban csak nagyon lassan megy végbe.
Tapintás
Az első testrészek - ahol a magzatnál kifejlődik a tapintás, mint érzékelés - azok, amelyek felnőttként is a legérzékenyebbek az érintésre. Az arccal kezdődik és a genitáliákkal, a nemi szervekkel folytatódik (10 hetes kor), majd az ujjak (11. hét), és a talp (12. hét) következnek. A 17. hétre a törzs is érzékennyé válik. A magzat megérinti arcát, ajkát, testrészeit, a köldökzsinórt, szopja a hüvelykujját. A 32. hétre a testének majdnem egésze érzékeny melegre, hidegre, nyomásra és fájdalomra. A magzat a víz közegében érintéseknek, nyomásoknak, mozgásoknak van kitéve. Vannak érintés hatására és önmaga által indított mozgásai. A terhesség hatodik hetében az agynak még nem fejlődött ki a mozgásért felelős központja, de a mozgás mégis megjelenik és alig néhány héttel később szándékossá válik. A negyedik hónapban az egész teste érzékeny az érintésre. A magzatot az anya hasán keresztül lehet simogatni, hatására a baba teste ellazul. Az anyai szervezet ilyenkor endorfint áraszt a kicsihez, és kellemes érzéseket vált ki benne. Az anyai kéz rendszeres érintésére, simogatására egyre jobban reagál, mozdul, piruettezik, hátat fordít, majd átveszi a kezdeményezést. Az anya és magzata közötti párbeszédek egyre aktívabbá válnak.
Az anyai életvitel hatása a magzatra
A magzat már az anyaméhben számtalan dolgot tapasztal és tanul, ami később is meghatározza az életét és a viselkedését. Ezért is fontos, hogy az anya a várandósság alatt odafigyeljen az életmódjára és a lelkiállapotára.
Táplálkozás és fogyókúra
A várandósság alatt érdemes odafigyelni arra, hogy minél változatosabban és sokoldalúbban étkezz, ami nemcsak egészségügyi okokból fontos, hanem azért is, mert így a babád megszületése után nyitottabb lesz az új ízek iránt. Ennek kapcsán fontos kitérni a terhesség alatti fogyókúra kérdéskörére is. Sokan, félve attól, hogy túl sokat híznak a várandósság alatt, időszakosan koplalnak vagy állandó kalóriamegvonásban élnek. A folyamatos kalóriamegvonás a magzat számára azzal az üzenettel bír, hogy a világban szűkösség van és bár a szervezet okos, mert ha valamilyen ásványi anyagból keveset viszel be a szervezetedbe a fejlődő magzat akkor is elveszi magának a növekedéshez szükséges „adagot”, a megvonásnak komoly következményei lehetnek az anya és a magzat számára is. Jó példa erre a kalcium esete: ha az anya a táplálékával kevés kalciumot visz be, a szervezet a magzat fejlődéséhez szükséges kalciumot az anya csontjaiból és fogazatából vonja ki. Ez később az anya számára romló fogakat és csontritkulást jelent majd, a baba viszont normális módon fejlődik. Azonban fontos tudni, hogy a hiányt stresszként éli meg a magzat, a szervezete arra rendezkedik be, hogy a világban szűkösség van. Ha a megszületése után minden tápanyagot és ételt megkap és bőség veszi körül, erre ellentmondásosan reagálhat: elkezd túl sokat vagy túl mohón enni, valamint ha kevés az élelem, a tápanyagokat a legfontosabb szerv az agy kapja meg, míg a többi szervtől, mint a szív és a máj megvonja azokat. Ebben a kritikus fejlődési szakaszban a tápanyagmegvonás ellenére a magzat képes életben maradni, azonban azok a szervek amik a magzati korban kevesebb tápanyaghoz jutottak, érzékenyebbé válnak a betegségekre. Éppen ezért nem szabad huzamosabb ideig egyoldalúan táplálkozni vagy koplalni a várandósság során, fontos az egészséges, változatos, tápanyagokban és ízekben gazdag étrend, így a baba és az anya is mindent megkap, amire a szervezetének szüksége van.
Stressz és lelkiállapot
Sok kismama aggódik amiatt, hogy a stresszes életvitel, esetleg egy fájdalmas szakítás, konfliktusok vagy egy beteg családtag miatti aggódás, baleset, esetleg gyász milyen hatással van a magzatra. A baba valóban kap a mi stresszhormonjainkból, azonban számára fontosabb tanulási folyamat az, hogyan kezeljük a stresszt. Magunkba fojtjuk vagy kiadjuk? Állandóan agyalunk és aggódunk vagy képesek vagyunk levezetni és megnyugodni? Negatívan vagy pozitívan látjuk az életet? Mivel maga a negatív vagy pozitív gondolkodásmód is veleszületett személyiségjellemző, a mi stresszre adott reakcióink is befolyásolják, melyiket sajátítja el a baba végül. Érdemes megtanulnunk felismerni a stresszre adott reakcióinkat és elsajátítani olyan technikákat, amikkel le tudjuk vezetni azt. A magzat az anyaméhben ugyanakkor rugalmasságot is tanul. Készülj fel az anyává válásra pszichésen is! A kismamának, a magzatának és természetesen az egész családnak a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életmód a legáldásosabb. Bár tudjuk azt is, hogy a stressz a mindennapjaink része, és lehetetlen teljes mértékben kiiktatni az életünkből. Ami viszont fontos, hogy hatékonyan kell küzdeni a stresszel, illetve csökkenteni a krónikus stresszt. Az akut stressz nem árt a babának, sőt felkészíti őt az életre. Ilyen esetekben az édesanya nehezített élethelyzetbe kerül, szervezetében stresszhormonok szabadulnak fel. Viszont a helyzet megoldására törekszik, így a probléma megoldódik, ennek köszönhetően az anya és a magzat is megnyugszik, és visszaáll az egyensúlyi állapot. A fejlődő magzat ebből azt tanulja meg, hogy az életben adódó nehézségek megfelelő eszközökkel kezelhetők. A hosszú ideig fennálló krónikus stressz, mint a családi vagy párkapcsolati konfliktusok, állandó anyagi gondok esetén a feszültség és az idegesség állandóvá válik, nem következik be megnyugvás és ellazulás. Az efféle stressz ártalmas a magzatra és az anyára nézve is, ezért fontos kezelni. De előfordulhatnak olyan életesemények is: súlyos veszteségélmény, haláleset, gyász a várandósság alatt, melyek érzelmileg nagyon megviselhetik a kismamát. Érdemes ilyenkor az érzéseket kibeszélni vagy kiírni magunkból. Beszéljünk magzatunkhoz és küldjünk megnyugtató üzeneteket számára, például: „Anya most szomorú, ezt biztos te is érzed. De te nyugodtan pihenj, anya megoldja”. Ahogyan a fájdalom érzése, úgy a megnyugvást hozó üzenet is megérkezik a babához. Az anya simogatással és beszéddel meg tudja nyugtatni a magzatát.
A baba érzi, ha az anya stresszel, és kutatások bizonyítják, hogy a baba szervezete is átveszi a stresszállapotot. Egy francia fiziológusnő kísérleteiben az is kiderült, hogy ha az anya csak gondol a babára, a magzat szívfrekvenciája megváltozik. Ugyanilyen hatást nem figyeltek meg, amikor az anya valamilyen semleges dologra gondolt. Ez nem azt jelenti, hogy egy anya nem érezhet rosszat, nem lehet fáradt vagy bizonytalan. Hanem azt, hogy a jelenléte, figyelme, és a kapcsolódási szándéka számít igazán. Nem kell tökéletesnek lennünk. Elég, ha jelen vagyunk.
Aktivitás szintje és napirend
Az aktivitás szintje öröklött dolog és nagyban befolyásolja, hogy a várandósság alatt mennyire voltál aktív. Az újszülöttek születésük után ráadásul követik az odabent megszokott napirendet és eszerint vannak ébren, illetve alszanak. Ha későn fekvő típus vagy, ne csodálkozz, ha a babád sem akar este 8-kor lefeküdni. Mivel azonban ő nem azt érzékeli, hogy te mikor fekszel le és kezdesz aludni, hanem a fizikai aktivitásodra reagál, ezért ha a várandósság alatt pl. egész nap az irodában ülsz, majd este elmész sportolni, elintézed a bevásárlást, jössz-mész stb. a baba megszületése után hasonló aktivitást mutathat: nappal nyugodtabb lesz és többet alszik, este felélénkül és aktívabb lehet. Természetesen ez a napirend a születés után a külvilág hatására változhat, azonban megfigyelhető, hogy vannak születésüktől fogva „pacsirta” (korán kelő és korán fekvő), valamint „bagoly” (későn fekvő és későn kelő) babák és ez a tulajdonság gyakran a felnőttkorra is megmarad.
Ingergazdag környezet
Nagyon sokat tesz a gyermekéért az az édesanya, aki ingergazdag környezetet teremt magzata számára. Várandóssága alatt simogatja, nyugtatja, kedves, meghittséget érzékeltető hangon beszél hozzá, sok minőségi zenét hallgat, gyermekdalokat énekel neki. Egyre több vizsgálati adat tanúsítja, hogy ha a magzat ilyen ideális körülmények között él az anyaméhben, akkor a születés után kiegyensúlyozottabb, értelmi- és szociális (társas) fejlődése gyorsabb lesz az átlagosnál.
A magzat és az anya közötti kapcsolati csatornák
A magzatot érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekinthetjük, aki egységben van az édesanyjával és osztozik az anya érzésvilágában. A kapcsolódásért tehát nem kell külön erőfeszítéseket tenni, hiszen az már eleve adott. Az anya és magzata három csatornán (fiziológiai, viselkedéses, intuitív) keresztül áll folyamatos kapcsolatban.
Fiziológiai csatorna
Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut. Azonban a folyamat kölcsönös, hiszen hormonok és anyagcseretermékek formájában a magzat is küld jelzéseket az anya szervezete felé, amelyek megváltoztatják az édesanya fizikai és hangulati állapotát. Az anya ilyen módon is értesül a magzatban zajló folyamatokról, még ha ennek sokszor nincs is tudatában.
Viselkedéses csatorna
Ide tartozik az anya mindennapi élete, életritmusa, és a babára irányuló viselkedése (pl.: simogatás, beszéd, érintés). Ez is kölcsönös csatorna, hiszen igen változatos módon reagálnak egymás megnyilvánulásaira.
Intuitív csatorna (lelki köldökzsinór)
Itt a mély egymásra hangoltságnak van kitüntetett szerepe. Ezek a jelek tetten érhetők álmokban, érzésekben vagy sejtésekben a születendő kisbabával kapcsolatban.
Magzati mikrokimérizmus: a sejtek vándorlása anya és magzat között
A fetomaternáis mikrochimerizmus vagyis magzati mikrokimérizmus nevű jelenség lényege, hogy a terhesség kilenc hónapja alatt a fejlődő magzat sejtjei az anya testébe áramlanak. A magzati sejtek átvándorlása az anyai szervezetbe a megtermékenyítést követő 4-5. héten kezdődik el és a várandósság alatt, illetve a szülés során is folytatódik. A mikrokimerizmus során az anya a magzatától kap sejteket, és az anyai sejtek is bejutnak a magzati szövetekbe, ahol hatással lehetnek az agy és az immunrendszer fejlődésére. A tudósok találtak már magzati sejteket anyai vesében, májban, lépben, tüdőben, szívben és agyban is. Magzati sejteket találtak már kutatók császármetszést követően az anyai hegszövetben, melyről azt feltételezik, hogy szerepet játszhatnak a gyógyulásban és a szövetek regenerálódásában. A magzati mikrokimérizmus megértése nem csupán az anyák szempontjából lényeges, hanem azért is, mert ha a kutatók rájönnek, hogyan alakít ki az anya immunrendszere hosszú távú toleranciát ezekkel a sajátjaitól genetikailag eltérő sejtekkel szemben, az új terápiás stratégiák megalkotását teszi lehetővé. És persze túl a tudományos eredményeken, a magzati mikrokimérizmus ismeretében talán az olyan lelki működések, mint az anyai megérzés is könnyebben érthetővé válnak. Hiszen a fetomaternáis mikrochimerizmus eredményeképpen anya és gyermeke láthatatlan módon kapcsolódnak össze egy egész életre.
A mikrokimérizmus hatásai az anyára
Nem csak az anyák érzik úgy, hogy a gyerekük örökké szerves részük marad - ez a szó szoros értelmében így van. Minden nő szervezetében, aki valaha terhes volt, élete végéig megmaradnak összes valamikori magzatának egyes sejtjei. A terhesség alatt a méhlepényen átjutó sejtek gyakran megtelepednek az anya szerveiben, a tüdőben, a bőrben, a belekben, az erekben, sőt az agyban is. A "gazdát cserélt" magzati sejtek eredetének és jellemzőinek jobb megértése fontos lehet az anya hosszú távú egészsége szempontjából. Korábbi kutatások szerint a magzati sejtek például részt vehetnek az anya sérült szöveteinek helyreállításában, a sebek gyógyulásában, vagy akár új agyi idegsejtek létrehozásában, és megvédhetik az anyát a rák egyes fajtáitól és autoimmun betegségektől. Kevésbé szerencsés találkozás esetén viszont tumor-őssejtként viselkedhetnek vagy megtámadhatják az anya szöveteit.
Ezért sikeresebbek az anyából a gyerekbe történő szervátültetések. A Tufts Orvosi Központ kutatói a magzati sejtek három típusát azonosították a terhesség késői időszakában lévő egerek tüdejében. A Biology of Reproduction című szaklapban közölt kutatásban nyilvános adatbázisok segítségével 80 magzati sejt génállományát elemezték. Két különböző elemző módszer kombinálásával a kivándorolt magzati sejtek között a méhlepényből származó trophoblast-sejteket, kötőszöveti (mesenchymalis) őssejteket és immunsejteket azonosítottak. A kutatók feltételezik, hogy az anya vérében keringő magzati sejtek szerepet játszanak abban, hogy az immunrendszer tolerálja a - számára idegen - magzati szöveteket, ne indítson ellenük támadást. A kapcsolat a szülő és a gyermeke között mélyebb, mint gondoltuk volna. A fizikai kapcsolatot az anya és a magzat között a méhlepény látja el. Mind az anya, mind a magzat sejtjei beépülnek ebbe a szervbe, amely gondoskodik a tápanyagok, a gázokat és hulladékok cseréjéről. A placentán keresztül a sejtek is vándorolni tudnak, s fellelhetők számos szervben, beleértve a tüdőt, a pajzsmirigyet, az izmokat, a májat, a szívet, a vesét és a bőrt. Ezek széles hatást gyakorolhatnak szövetek helyreállításában, a rák megelőzésében és az immunrendellenességek kivédésében.
Magzati sejtek az agyban
Az emberek magukra úgy gondolnak, mint teljesen elkülönült önálló lényekre, pedig gyakori, hogy más személyek sejtjei beilleszkednek a szöveteikbe, maradványokat hordoznak másokból. Új vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ezek az „idegen” sejtek az agyban is megtalálhatók. Például férfi sejteket találtak nők agyában, amelyek egyes esetekben már több évtizede ott éltek. Hihetetlenül hangzik, de egy nő testében akár évtizedekig is eléldegélhet a meg nem született magzat, amelyből gének vándorolhatnak nemcsak az anyába, hanem a később megszületendő testvérbe is. A mikrokimérizmus néhány genetikailag eltérő sejt tartós jelenléte egy szervezetben. Ezt már sok évvel ezelőtt felfedezték az emberben is, amikor olyan sejteket találtak a nők vérében terhességük után, amelyek férfi Y kromoszómákat hordoztak. Mivel ezek a sejtek genetikailag hímneműek, nyilvánvalóan nem lehettek a nők saját sejtjei, s a legnagyobb valószínűséggel a magzatból vándoroltak el a terhesség alatt. A tudósok megfigyelték, hogy mikrokiméra sejtek nem csak a vérben keringenek, hanem be vannak ágyazva az agyban. Elhunyt nőket vizsgálva azt találták, hogy az Y kromoszómát tartalmazó sejtek több mint a 60 százalékuk agyában és különböző agyi régiókban fellelhető volt. Mivel ismert volt, hogy a több terhességen is áteső nők között gyakoribb az Alzheimer-kór, az orvosok arra gyanakodtak, hogy a magzati sejtek száma nagyobb lehet a betegséggel diagnosztizált nők agyában. Az eredmény azonban pontosan az ellenkezője lett, kevesebb magzati eredetű sejtet találtak az Alzheimer-kóros nőknél. A magzati sejtek ténykedése az anya testében nem tisztázott, bár van néhány érdekes lehetőség. Például e sejtek - hasonlóan az őssejtekhez - képesek különféle szövetekké válni, és segíthetnek a szövet helyreállításában. Patkányokon végzett kutatások bizonyították, hogy az anyák szíve kevésbé volt sérülékeny, s az anyai szívbe vándorolt sejtek átalakultak szívsejtekké, segítve kijavítani a szöveti károkat. Állatkísérletekben mikrokimérasejteket találtak az anyai agyban is, ahol idegsejtekké váltak, ami arra utal, hogy esetleg funkcionálisan integrálódtak az agyba. A mikrokimérizmusnak az immunrendszerhez is van köze. Sokkal több mikrokimérasejt találhatók az egészséges nők vérében, mint azokéban, akiknél mellrákot diagnosztizáltak, ami arra utal, hogy e sejtek valahogy megakadályozzák a tumor kialakulását.
Éghajlat és a nemek aránya
Kristen Navara, az amerikai Georgiai Egyetem (Athens) biológusa 1997-2006 között 202 országból gyűjtött be és dolgozott fel adatokat. Megállapította, hogy a nőnemű élve született csecsemők aránya világátlagban 48,6 százalék, ám ezen belül Afrikában 49,3. Az is egyértelművé vált, hogy a fiúk aránya a fejlett országokban is a születési hely földrajzi szélességével arányosan nő. Azaz a zordabb éghajlat több, a nőket védelmezni képes férfit igényel. (Hazánkat nagyjából a 49. északi szélességi fok metszi.)
Évszak és a nemek aránya
Angelo Cagnacci, a modenai szülészeti klinika professzora kutatásai szerint azonban az évszak is befolyásolja a férfi/nő arányt. A Human Reproduction folyóiratban közzétett tanulmánya alapján ősszel több fiú, tavasszal meg több lány fogan. Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem szaporodás-biológusa úgy véli, ennek oka lehet, hogy az apák spermájában a téli viszontagságokra készülve megnő, tavasszal meg ellenkezőleg, visszaesik a petesejtet megtermékenyítő Y-kromoszómák száma. A nők ugyanis mindig XX, a férfiak pedig XY ivari kromoszómával rendelkeznek. A lányka magzatok XX-ként, a fiúk XY-ként fogannak meg.
Társadalmi és gazdasági helyzet
Sok szakember, köztük a kenti Sarah Johns szociológus a szülők társadalmi, gazdasági és egészségügyi helyzetét elemezve jutott arra a statisztikákkal is igazolt következtetésre, hogy az egészséges, jómódú, hosszú és nyugodt életre számító anyák és az egészségesen élő, férfias, erőteljes alkatú apák házasságából érzékelhetően több fiú születik, mint lány. A német kutatók körében mindazonáltal sokat emlegetnek egy kirívó ellenpéldát. Wolfgang Klement korábbi gazdasági- és munkaügyi miniszter feleségének ugyanis öt gyermeke született - és valamennyi lány. Márpedig ők mindenben megfelelnek a többfiús "szabályoknak". Klement tréfásan azzal magyarázza a bőséges lányáldást, hogy "csak a jóérzésű, érzékeny lelkű férfiak nemzenek lányokat".