A passzív dohányzás hatása a gyermekek viselkedésére és egészségére

A passzív dohányzás jelensége, amikor valaki nemdohányzóként lélegzi be mások cigarettafüstjét, súlyos egészségügyi kockázatokat rejt magában, különösen a gyermekek számára. Míg az aktív dohányzás veszélyei széles körben ismertek, a passzív és különösen a harmadlagos dohányzás (thirdhand smoking) káros hatásai gyakran alábecsültek. Azonban a tudományos kutatások egyre világosabban bizonyítják, hogy a dohányfüst még elszívása után is hosszú ideig mérgezi a környezetet és a benne élőket, leginkább a gyermekeket.

A passzív dohányzás fogalma és veszélyei

A passzív dohányzás azt jelenti, hogy a nemdohányzó egyén belélegzi a dohányzó személy által kifújt füstöt, valamint az égő cigaretta végéből származó mellékfüstöt. Ez a fajta kitettség különösen veszélyes, mivel a mellékfüst gyakran magasabb koncentrációban tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányos által belélegzett főfüst.

Az égő cigarettából körülbelül 4000 vegyi anyag szabadul fel, többségük ártalmas, és 50 olyan vegyület is van közöttük, melyeket rákkeltő (karcinogén) anyagok között tartanak számon. Háromszor annyi rákkeltő benzpirén, ötször annyi szén-monoxid és ötvenszer annyi ammónia jut annak a szervezetébe, aki a körülötte lévő levegőből szívja be a cigarettafüstöt, mint a dohányoséba.

A harmadlagos dohányzás (thirdhand smoking)

A harmadlagos dohányzás (thirdhand smoking) egy még kevésbé ismert, de annál alattomosabb veszélyforrás. Ez a jelenség arra utal, hogy a füstölés közben a levegőbe került egészen apró mérgező részecskék rákerülnek a bútorok kárpitjára, a szőnyegekbe, függönyökbe, a ruházatba és a bőrre. Ezek az apró kis méregmorzsák is igen veszélyesek, különösen a gyerekek szempontjából, akik sokat tartózkodnak a padlón és mindent a szájukba vesznek. Ennek ártalmai ellen nem védelem, ha gyerek jelenlétében nem gyújt rá a felnőtt, mert például a ruháján, a bőrében vagy a hajában viszi mindenhová magával ezeket a mikrorészecskéket. A káros anyagok hónapokig, sőt évekig megmaradhatnak a textilekben és a falak pórusaiban.

Mentális és viselkedési problémák gyermekeknél

A passzív dohányzásnak kitett gyermekek mentális egészsége romlik. A cigarettafüstöt belélegző gyermekek nagyobb arányban küzdenek hiperaktivitással és magatartásproblémákkal. A University College of London tudósai által végzett kutatás kimutatta, hogy minél több cigarettafüst jutott a gyerekek szervezetébe, annál gyengébb volt mentális egészségük. Összességében a gyerekek három százalékánál mutatkoztak igen rossz értékek.

Linda S. Pagani és Caroline Fitzpatrick tanulmánya, amely a Journal of Epidemiology and Community Health honlapján jelent meg, 2055 gyermek fejlődését követte a születéstől tízéves korig. A vizsgálat során megállapították, hogy azok a gyermekek, akik gyakrabban voltak passzívan dohányfüstös környezetben, gyakrabban voltak agresszívek, és sokkal gyakrabban lehetett náluk deviáns viselkedést megfigyelni. Ezt a környezetük is igazolta.

Fizikai egészségügyi kockázatok

A passzív dohányzás számos fizikai egészségügyi problémát is okozhat a gyermekeknél. Az amerikai gyermekgyógyász társaság (American Academy of Pediatrics) adatai szerint az USA-ban évente 3000 tüdőrákos halálozás hozható összefüggésbe a passzív dohányzással, emellett több tízezren halnak meg minden évben szívbetegségben a nem dohányzók közül.

Légúti és fülproblémák

• A passzív dohányos gyerekek között nagyobb arányban alakulnak ki fülfertőzések, gyakrabban fordul elő köhögés, megfázás, hörghurut és tüdőgyulladás.
• A középfülgyulladás a kisgyermekkor leggyakoribb megbetegedése. Az első két életévben a gyermekek közel 90%-a átesik egy vagy több középfülgyulladáson. A szülői dohányzás (egy vagy mindkét szülő) több, mint kétszeresére növelte a visszatérő középfülgyulladások kialakulásának rizikóját. Azon gyermekeknél, akiknek szülei legalább napi egy doboz cigarettát elszívtak, a középfülgyulladások megnégyszereződtek.
• A passzív dohányzás hatványozott hatása van a légzési paraméterekre, nagyobb mértékben járul hozzá az asztma és az állandó nehézlégzés kialakulásához, mint az allergiák. A legnagyobb veszélyben talán az asztmás gyerekek vannak, akiknél gyakoribb az asztmás roham, emiatt gyakrabban kerülnek sürgősségi osztályra, illetve kórházba.
• A harmadlagos dohányzás légzési problémákat okozhat, és az érintett gyerekek kevésbé bírják a fizikai terhelést is, mint azok a társaik, akiknek környezetében nem füstölög egyetlen felnőtt sem.

Egyéb egészségügyi problémák

• A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a dohányos felnőtt környezetében élő csecsemők között nagyobb arányban fordul elő hirtelen csecsemőhalál szindróma („bölcsőhalál”).
• A fogszuvasodás gyakoribb előfordulásáról is beszámoltak már passzív dohányos gyermekek esetében.
• A passzív dohányzás megkétszerezi a valószínűségét annak, hogy a gyermek tinédzser korára jelentős hallásvesztést szenved el.
• Újabb kutatások szerint összefüggés mutatható ki a szülők dohányzása és a gyereknél későbbi életkorban jelentkező reumatoid artritisz (RA) között. A szülők dohányzása gyermekük jelenlétében 75 százalékkal növelte meg a reumatoid artritisz kialakulásának kockázatát.

A DNS-károsodás és epigenetikai hatások

A passzív dohányzás során belélegzett méreganyagok nem csupán a tüdőt irritálják, hanem mély, szinte letörölhetetlen nyomokat hagynak a sejtjeink legbelső magjában, a DNS-állományunkban. Az epigenetika, a modern orvostudomány egyik legizgalmasabb területe, azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a környezeti hatások a génjeink működését anélkül, hogy a DNS tényleges sorrendje megváltozna.

DNS-metiláció és génexpresszió

Amikor egy gyermek passzív dohányzásnak van kitéve, a szervezete védekezni kényszerül a füstben található több mint hétezer vegyület ellen. A kutatások kimutatták, hogy a dohányfüst hatására bizonyos molekuláris jelzők, úgynevezett metil-csoportok tapadnak a DNS-lánchoz. Ez a folyamat a DNS-metiláció, amely mintegy „kapcsolóként” működik a génjeink felett. Meghatározza, hogy mely gének legyenek aktívak, és melyek maradjanak csendben. Ez a folyamat azért rendkívül veszélyes, mert ezek a kémiai jelek stabilak maradnak. A sejtosztódás során a másolatok is hordozzák ezeket a módosításokat, így a gyermekkori füstös környezet emléke harminc-negyven évvel később is ott lüktet az emberi szervezetben.

A fejlődő szervezet DNS-e sokkal képlékenyebb és érzékenyebb a külső behatásokra, mint a felnőtteké. Ebben az időszakban dől el a szervek alapvető működési rendje. A DNS-en tárolt információk alapján a kutatók képesek azonosítani, hogy valaki gyermekként füstös környezetben nőtt-e fel, még akkor is, ha ő maga soha nem gyújtott rá.

Krónikus betegségek és gyulladás

Ezek a változások különösen a citokinek szabályozásáért felelős géneket érintik, ami folyamatos gyulladásos állapotot eredményez. Ez az alapja számos modern népbetegségnek. Az érelmeszesedés, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos autoimmun folyamatok mind visszavezethetők azokra a korai genetikai módosulásokra, amelyeket a dohányfüst váltott ki.

A leginkább érintett folyamat a méregtelenítésért felelős gének módosulása. A szervezet próbálja feldolgozni a bejutó idegen anyagokat, de ha a terhelés állandó, a rendszer túlterhelődik. A tudósok megfigyelték az AHRR gén (aryl-hydrocarbon receptor repressor) elváltozásait, amely a dohányfüstben lévő policiklusos aromás szénhidrogének feldolgozásáért felel. A génexpresszió változása azt jelenti, hogy a sejtek elkezdenek másként viselkedni. Például a tüdő sejtjei több nyákot termelhetnek, vagy a véredények belső fala érzékenyebbé válhat a koleszterin lerakódására. Ezek a mikroszkopikus szintű változások adják össze azt a kockázatot, amely évtizedek múlva súlyos betegség formájában manifesztálódik.

Magyarországi helyzetkép

Magyarország világelső a tüdőrákos megbetegedések terén. Itthon évente mintegy 10.000 új tüdőrákos megbetegedés van, jellemzően az 50-70 éves korosztályban fordul elő leggyakrabban. Évente kb. 8.000 tüdőrákos beteg hal meg. Magyarországon naponta 27 ember tudja meg, hogy tüdőrákja van.

Magyarországi felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság egyharmada rendszeresen dohányzik. Ezen belül is nagyon magas a nők, az édesanyák aránya. Összehasonlítva a Nyugat-Európai országok adataival, ott a felnőtt lakosságnak csak egyötöde dohányzó. Mindezek az adatok arra utalnak, hogy a magyar szülők alábecsülik a dohányfüst egészségkárosító hatását.

Megelőzés és a jövő perspektívái

A társadalom nem tolerálja, ha a gyerekeinket valamivel mérgezzük, legyen az alkohol, ólom vagy más. Ugyanakkor az teljesen elfogadott és legális, ha saját szülője mérgezi a gyereket rendszeresen és módszeresen a cigarettája füstjével. A csecsemők és kisgyermekek nem választhatják meg saját környezetüket, ahol nevelkednek és nem hagyhatják el önszántukból a dohányfüsttel terhelt helyiségeket sem. Éppen ezért elengedhetetlen a tudatosság és a felelősségvállalás.

Szülőként a legnagyobb felelősségünk a gyermekeink számára biztosított környezet. Mivel a DNS-módosulások már a fogantatástól kezdve kialakulhatnak, a tudatosságnak már a családtervezés fázisában meg kell jelennie. Sokan próbálják azzal nyugtatni magukat, hogy „csak a nyitott ablaknál” dohányoznak, de a fizika törvényei szerint a légáramlatok a füst jelentős részét visszaterelik a lakótérbe. Már nem elég „csak az erkélyen” vagy „csak a konyhában, nyitott ablaknál” dohányozni.

Az oktatás szerepe elengedhetetlen. Minél többen értik meg az epigenetikai hatásmechanizmusokat, annál nagyobb lesz a társadalmi nyomás a dohányzásmentes környezet fenntartására. Bár a DNS-metilációs mintázatok tartósak, nem feltétlenül irreverzibilisek. A megfelelően összeállított étrend és a rendszeres fizikai aktivitás képesek olyan pozitív epigenetikai jeleket generálni, amelyek ellensúlyozhatják a korábbi negatív hatásokat. Ez az „epigenetikai egyensúlyozás” reményt ad azoknak, akik nem tehettek arról, hogy gyermekként füstös környezetben éltek.

tags: #agressziv #lesz #a #cigarettafustben #felnovo #kisgyerek