Egyre több kisgyermekes szülő dönt úgy, hogy a gyermekgondozási ellátás időszaka alatt vagy közvetlenül utána újra munkába áll. Ez a cikk az adószámos magánszemélyként történő munkavégzés lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a GYED és GYES melletti tevékenységre.
Adószámos magánszemély - Alapvető tudnivalók
Az adószámos magánszemély olyan személy, aki nem egyéni vállalkozó, viszont adóköteles bevételszerző tevékenységet végez. Nagyon fontos tisztában lenni azzal a szabállyal, hogy adószámos magánszemélyként csak és kizárólag olyan tevékenységet folytathatunk, amely nem rendszeres és nem üzletszerű. Sajnos egyértelmű előírás nem nagyon van az adószámos magánszemélyek tevékenységére, valamint az üzletszerűség, pláne a rendszeresség fogalmainak meghatározására. A határok nagyon elmosódottak és nem egyértelműek. Ezért nagyon körültekintően kell eljárni, ha ezt az alternatívát szeretnénk választani.
Az adószámos magánszemély fogalma és kritériumai
Az adószámos magánszemély intézményét elsősorban induláshoz vagy ritkán, eseti jelleggel végzett gazdasági tevékenységhez javasolt. Akik csak ritkán, eseti jelleggel végeznek gazdasági tevékenységet, a tevékenységük nincsen sem engedélyhez, sem vállalkozói igazolványhoz kötve, és van máshol biztosítási jogviszonyuk (van munkahelyük), azok számára ideális lehet.
A "rendszeres gazdasági tevékenység" pontos definíciójára a NAV-nál sincs egyértelmű állásfoglalás. Meglátásom szerint, amennyiben egy webáruházban kínálja eladásra a termékeit, ahol azok folyamatosan láthatók, akkor az a rendszeresség és üzletszerűség fogalmát egyértelműen kimeríti. Ugyanakkor az APEH szerint, ha a saját maga által készített iparművészeti termékek árusítása nem minősül kereskedelemnek, vagyis végezhető interneten keresztül 7-es adószámmal.
Adószám igénylése
GYES vagy GYED mellett végezhet kereső tevékenységet adószámos magánszemélyként, alanyi adó mentesen. Az igénylést vagy Ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen a NAV bármely ügyfélszolgálatán megteheti. A lakóhelyileg illetékes APEH ügyfélszolgálatot kell felkeresni, ahol ki kell tölteni a 09T101 számú nyomtatványt. Ezen a nyomtatványon kell többek között kiválasztani a jogviszonyt (pl. hogy munkaviszony mellett fogja-e végezni az adószámos tevékenységet), a költségelszámolás módját, valamint az áfa adózási módot is.
GYED és GYES melletti munkavégzés: Lehetőségek és szabályok
A kisbaba születése után a szülési szabadság lejárta után az anya bármikor újra munkába állhat. Az újbóli munkába állás tényét (vagyis a keresőtevékenység folytatásának tényét) nem kell a GYED-et folyósító szerv felé bejelenteni. A GYED melletti munkavégzés során végezhető akár napi 8 órás munka.
CSED, GYED és GYES melletti munkavégzés
A csecsemőgondozási díj (CSED) folyósításának ideje alatt az édesanya nem végezhet keresőtevékenységet. Ez alól sem az alkalmazotti jogviszony, sem a vállalkozói munka nem képez kivételt. A szabály célja egyértelmű: a gyermekágyas időszak zavartalan biztosítása, amikor az anyai szerepre való ráhangolódás, a testi regeneráció és a baba gondozása kap teljes fókuszt.
A gyermekgondozási díj (GYED) továbbra is azoknak a kismamáknak jár, akik a szülést megelőző két évben összesen legalább 365 nap biztosított jogviszonnyal rendelkeztek. A GYED EXTRA szabályozása szerint a gyermek féléves korától korlátlanul végezhető keresőtevékenység a GYED megtartása mellett. A GYES mellett szintén végezhető keresőtevékenység.
Fontos változások és adómentesség
Júliustól adómentes a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj. Könnyebbséget jelent az is, hogy ezt a kedvezményt a magánszemélynek nem kell kérnie, azt a díjat folyósító szerv (jellemzően a Magyar Államkincstár) kifizetésekor automatikusan figyelembe veszi. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.
A CSED és örökbefogadói díj esetében az ellátást nem terheli társadalombiztosítási járulék, csak a GYED-et 10% nyugdíjjárulék. A kedvezményt érvényesítő magánszemély a folyósító szervtől adóelőleg-nyilatkozatban kérheti a családi járulékkedvezmény érvényesítését.
A KATA és az átalányadózás
Korábban a KATA adó mértéke akár 0 forint is lehetett, ha a kisadózó vállalkozó valamilyen ellátásban - például GYED, GYES vagy GYET - részesült. Ez a lehetőség már csak szűk kör számára érhető el, mivel a KATA kizárólag főállású egyéni vállalkozók számára választható, így a legtöbb kisgyermekes szülő kiesik a jogosultak köréből. Ezzel együtt megszűnt az a korábbi előny is, hogy a GYED vagy GYES ideje alatt automatikus adómentességet élvezett a kisadózó. Ma már érdemes inkább átalányadózóként gondolkodni, ha valaki önállóan szeretne dolgozni kisgyermek mellett.
Az átalányadózás az egyik legéletszerűbb megoldás azok számára, akik GYED vagy GYES mellett önálló tevékenységbe kezdenének. Az átalányadózást egyéni vállalkozók választhatják, és jellemzően olyan szülők élnek vele, akik szabadúszóként, szakértőként vagy kisebb volumenű szolgáltatással egészítenék ki a családi kasszát. Bár az átalányadózás kevesebb adminisztrációval jár, mint a tételes könyvelés, egy könyvelő bevonása így is erősen ajánlott. A GYED vagy GYES folyósítása önmagában nem zárja ki a vállalkozói tevékenységet, viszont érdemes tudni, hogy az átalányadózás alapján csak akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az adózó főállásúként működik. Az átalányadó választása akkor lehet előnyös, ha az édesanya kiszámítható, alacsonyabb jövedelem mellett dolgozik, és nem szeretne bonyolult elszámolási szabályokkal bajlódni.
Megbízási szerződés és részmunkaidős munkaviszony
A megbízási szerződés ideális választás lehet azok számára, akik nem folyamatos munkavégzést, hanem eseti vagy projektalapú feladatokat vállalnak GYED vagy GYES mellett. Ennek a jogviszonynak az egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmasan köthető, nem kell hozzá egyéni vállalkozást indítani, és a munkaidő is tetszőlegesen alakítható. Fontos tudni, hogy a megbízási jogviszony nem automatikusan jár biztosítási jogviszonnyal. Akkor számít a megbízott biztosítottnak, ha a díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát havonta. Hátránya, hogy a megbízási szerződés kevesebb munkajogi védelmet biztosít, és a jövedelem után a megbízottnak kell számolnia a járulékokkal, illetve a személyi jövedelemadóval is. Mivel a megbízás mögött nincs munkaviszony, nincs felmondási védelem vagy táppénz-jogosultság sem.
Az egyik legbiztonságosabb forma a GYED vagy GYES melletti munkavégzésre a részmunkaidős alkalmazotti jogviszony. Ebben az esetben az édesanya munkaszerződéssel, bejelentett munkavállalóként dolgozik, jellemzően heti 4-6 órás időbeosztásban. Előnye, hogy a munkáltató gondoskodik a járulékok és adók megfizetéséről, az adminisztráció minimális, és a munkavállalót a Munka Törvénykönyve szerinti védelem is megilleti. Ugyanakkor fontos tudni: ha az édesanya GYED mellett vállal munkát, a felmondási védelem már nem áll fenn automatikusan, még akkor sem, ha a gyermek még nem töltötte be a hároméves kort. Ezért munkába állás előtt célszerű mérlegelni a munkáltatóval való kapcsolatot, a visszatérés feltételeit, és adott esetben írásban is rögzíteni a megállapodásokat.
Adózási és járulékfizetési kötelezettségek adószámos magánszemélyként
Az adószámos magánszemélyként szerzett bevételeiről évente egyszer, az év végi adóbevallás keretein belül (ugyanazon a nyomtatványon, amin pl. a munkabérét és az egyéb, magánszemélyként szerzett bevételeit is bevallja) kell számot adnia. Ez a jövedelme is összevonás alá eső jövedelemnek számít, tehát az adótábla szerinti adó terheli.
Költségelszámolás
A bevételeinek azonban nem a teljes összege után kell adóznia. A költségelszámolást illetően a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a szerződéstől függetlenül (amennyiben a szerződés nem rögzítené a költségelszámolást) nyilatkozatot tegyen:
- Tételes költségelszámolás: a tevékenységéhez szükséges beszerzésekről, szolgáltatásokról saját nevére számlát kér, és ezek összegét levonja a bevételeiből.
- 10 %-os költséghányad levonása: amikor nem gyűjtögeti a számlákat, hanem a bevételei 10 %-át tekinti költségnek, és a fennmaradó 90 % lesz az adóalapja. Ezt az alternatívát akkor érdemes választani, ha olyan jellegű a tevékenység, amely nem túl költségigényes (pl. oktatás, tanácsadás). Ha viszont olyan tevékenységet folytat, ahol jellemzően magasabbak a költségek, mint a bevétel 10 %-a, (pl. kézműves termékek gyártása), akkor a tételes költségelszámolás lehet előnyösebb.
Járulékfizetés
A járulékalap megállapítása során meg kell határozni, hogy a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra illetően annak harmincad részét. Ha eléri, illetve meghaladja a kifizetendő összeg, akkor a magánszemély biztosítottá válik és a kifizetőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik. Fontos, hogy amennyiben a magánszemély nem válna biztosítottá (a kifizetés nem éri el a minimálbér 30%-át), akkor értelemszerűen a kifizetőnek nem keletkezik bejelentési kötelezettsége.
Amennyiben az adószámos magánszemély nem vállalkozói szerződés alapján értékesít vagy szolgáltat (tehát pl. magánszemély vevőkör részére), akkor az adózást illetően önadózóvá válik. Ez annyit jelent, hogy a bevétele alapján a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleg befizetési kötelezettsége keletkezik, amely 15% szja-t és 13% szochó fizetési kötelezettséget jelent a negyedéves bevétele után.
A kifizetőnek az adószámos magánszemély felé igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik az elszámolásról, beleértve a levonásokat is.
tags: #adoszamos #maganszemely #gyed #mellett