Az ACC 600 long pezsgőtabletta, aminek hatóanyaga az acetilcisztein, a légutakban levő sűrű, viszkózus váladék oldására alkalmas. Fokozott viszkozitású nyák termelődésével, hurutos köhögéssel járó légúti betegségek váladékoldást elősegítő terápiájában javallt.

Mi az acetilcisztein és hogyan működik?
Az acetilcisztein a cisztein nevű aminosav származéka. A légutakban szekretolitikus és szekretomotorikus hatást fejt ki, azaz elfolyósítja a nyákot, és elősegíti annak kiürülését. E mechanizmus révén csökkenti a nyák viszkozitását.
Az acetilcisztein másik hatásmechanizmusa reaktív SH‑csoportjain alapszik, amelyekkel kémiai gyököket képez és ezáltal méregtelenít. Emellett hozzájárul a megnövekedett glutationszintézishez, amelynek a különböző noxák detoxikálása miatt van jelentősége. Ez magyarázza hatását ellenszerként, például paracetamol mérgezésekben. Krónikus bronchitis és mucoviscidosis esetén az acetilcisztein profilaktikus alkalmazásakor védő hatást fejt ki azáltal, hogy a bakteriális exacerbáció gyakoriságát és súlyosságát csökkenti.
Az ACC 600 long pezsgőtabletta alkalmazása és adagolása
Az ACC készítményeket étkezés után kell bevenni. A pezsgőtablettát egy pohár vízben kell feloldani, és az így elkészített oldatot rövid időn belül meg kell inni. Kivételes esetekben az aszkorbinsav (C vitamin) stabilizáló hatása miatt az ivásra kész oldatot körülbelül 2 órán át lehet állni hagyni, esetleg meleg folyadékban is. A bőséges folyadékbevitel támogatja az acetilcisztein nyákoldó hatását.
Adagolás
Amennyiben az orvos másképpen nem rendeli, felnőtteknek és 14 éven felüli gyermekeknek naponta 1 x 1 ACC 600 long pezsgőtabletta adható.
Az alkalmazás időtartama a betegség fajtájától és súlyosságától függ, és azt a kezelőorvos határozza meg. Krónikus bronchitis és mucoviscidosis esetén a kezelésnek hosszabb időn át kell tartania, hogy fertőzésprofilaxist érhessünk el. Hosszabb ideig kizárólag az orvos utasítására, az orvos által előírt adagban és ideig alkalmazható.
N-acetil-N-cisztein (NAC) Aminosav-Kiegészítő: Az Egészség Titka- Biohacking
Ellenjavallatok és különleges figyelmeztetések
Az ACC 600 long pezsgőtabletta szedése terhesség és szoptatás ideje alatt nem javasolt, mivel nincs megfelelő tapasztalat az acetilcisztein terhes és szoptató nőkön való alkalmazásáról. Állatkísérletekben (nyúl, patkány) az acetilcisztein nem mutatott teratogén hatást.
Nem alkalmazható az ACC 600 long pezsgőtabletta:
- Ha allergiás a hatóanyagra (acetilcisztein) vagy az ACC 600 long pezsgőtabletta egyéb összetevőjére.
- 14 éves kor alatti gyermekek kezelésére magas hatóanyagtartalma miatt.
- Terhesség és szoptatás ideje alatt.
- Egyes szénhidrátanyagcsere-zavarok (pl. laktóz- és galaktózbontó enzimhiány, glükóz és galaktóz felszívódási zavarok) esetén nem szabad alkalmazni, mivel a pezsgőtabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz.
- Szorbit vagy fruktóz intoleranciában szenvedő betegeknek, például fruktóz-1,6-difoszfatáz hiány (veleszületett anyagcserezavar) esetén.
Fokozott elővigyázatossággal alkalmazható:
- Asztma bronchiale-ban (asztmás rohamot provokálhat, ill. a légúti obstrukció fokozódhat az ún. "hyperresponder" betegeknél. Bronchusgörcs előfordulása esetén a kezelést azonnal fel kell függeszteni!).
- Gastrointestinalis vérzésre hajlamosító állapotok esetén, mint oesophagusvarix, peptikus fekély (mert az acetilcisztein indukálta hányás a vérzés veszélyét fokozza).
- Hisztamin-intoleranciában szenvedő betegek esetében. Kerülni kell a hosszabb távú terápiát, mivel az acetilcisztein befolyásolja a hisztamin-metabolizmusát, és ez a hisztamin-intolerancia tüneteit okozhatja (pl. fejfájás, orrfolyás, viszketés).
- Újonnan jelentkező cutan vagy mucosa elváltozások (Stevens-Johnson-, valamint Lyell-szindróma) esetén azonnali orvosi ellenőrzés, valamint az acetilcisztein alkalmazásának abbahagyása szükséges.
- A készítmény nátriumot tartalmaz (138,8 mg nátrium pezsgőtablettánként), melyet figyelembe kell venni az alacsony nátriumtartalmú diétát tartó betegeknél.
Forduljon kezelőorvosához, ha a fentiekben leírtak valamelyike érinti Önt, vagy bármikor a múltban érintette Önt!

Gyógyszerkölcsönhatások
Fontos tájékoztatni kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.
- Antibiotikumok: Egyes antibiotikumok hatását az acetilcisztein csökkentheti, ezért biztonsági okokból az antibiotikumokat az ACC-től külön és legalább 2 óra elteltével ajánlott alkalmazni. Kivételt képez a cefixime és a loracarbef, amelyekre ez nem vonatkozik.
- Köhögéscsillapítók: Köhögéscsillapítókkal együtt nem szabad szedni, mivel a köhögési reflex gátlása következtében veszélyes váladékfelhalmozódás alakulhat ki. Ilyen kombinációs kezelés indikációját különösen gondosan kell felállítani.
- Nitroglicerin: Egyidejűleg alkalmazva annak értágító és thrombocyta-aggregáció gátló hatását felerősítheti, azonban ennek klinikai jelentőségét még nem igazolták.
- Nagy adagban bevett orvosi szén: Az aktív orvosi szén nagy adagban történő alkalmazása csökkentheti az acetilcisztein hatásosságát.
- Görcsrohamok elleni szerek: Az acetilcisztein és a karbamazepin (epilepszia ellenes szer) egyidejű alkalmazása csökkentheti a karbamazepin vérszintjét és ezáltal a hatásosságát.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így az ACC 600 long pezsgőtabletta is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek. A mellékhatások az alábbi gyakorisági kategóriáknak megfelelően kerültek meghatározásra:
| Gyakorisági kategória | Mellékhatások |
|---|---|
| Nem gyakori (100-ból legfeljebb 1 beteget érinthet) | Szájnyálkahártya-gyulladás, fejfájás, fülzúgás vagy fülcsengés (tinnitusz), láz, túlérzékenységi reakciók (viszketés, csalánkiütés, bőrkiütés, hörgőgörcs, angioödéma, szapora szívverés, alacsony vérnyomás), gyomorégés, hányinger, hányás, hasmenés, mellkasi fájdalom, hasi fájdalom. |
| Ritka (1000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet) | Nehézlégzés, hörgőgörcs (túlnyomórészt olyan betegeknél, akik hörgőrendszere tüdőasztma következtében túlérzékeny), vérzések (acetilcisztein adásával egyidőben, valószínűleg túlérzékenységi reakció keretében), emésztési zavar (diszpepszia). |
| Nagyon ritka (10 000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet) | Vérzés, túlérzékenység miatti, hirtelen jelentkező bőrkiütés, nehézlégzés és ájulás (anafilaxiás sokk, életveszélyes lehet), súlyos bőrreakciók (Stevens-Johnson szindróma, Lyell-szindróma). |
| Nem ismert gyakoriságú | Arcödéma. |
Ha bármely mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük, értesítse orvosát vagy gyógyszerészét. A túlérzékenységi reakció első jelére hagyja abba az ACC 600 long pezsgőtabletta alkalmazását és forduljon orvoshoz.

Terhesség és véralvadásgátlók
A véralvadásgátlók használata várandósság alatt is szükségessé válhat a vérrögök kialakulásának és a trombózis veszélyének csökkentésének érdekében. A véralvadásgátlók olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a véralvadás folyamatát, így csökkentik a vérrög kialakulásának esélyét. Ezek a gyógyszerek különféle módokon befolyásolják a véralvadást a szervezetben.
A várandósság alatt a véralvadásgátlók használata speciális figyelmet igényel, mivel bizonyos típusú véralvadásgátlók káros hatással lehetnek a magzatra, vagy akár növelhetik a vetélés kockázatát. Például a warfarin terhesség alatt való alkalmazása növeli a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát, különösen az első trimeszterben.
A heparin általában biztonságosak a terhesség alatt, mivel nem jut át a placentán, így nem okoz káros hatást a magzatnak. A heparinok csoportjába tartozik a frakcionált heparin.
A véralvadásgátlók használata várandósság alatt számos lehetséges mellékhatással járhat, és ezek a mellékhatások attól függenek, hogy milyen típusú véralvadásgátlót alkalmaznak, valamint az egyéni klinikai helyzettől és egészségi állapottól. A leggyakoribb mellékhatás a vérzéses komplikációk, beleértve a bőr alatti vérzést, az ínyvérzést, a hosszan tartó menstruációt vagy a gyakori orrvérzést.
A véralvadásgátlók használata várandósság alatt minden esetben egyedi döntés, és az orvos a várandós nő egyéni egészségi állapota, az alapbetegségek és a kockázatok alapján dönt a megfelelő kezelésről. A véralvadásgátlókat csak orvosi felügyelet mellett és az orvos utasításai szerint szabad használni.