Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció: a harmonikus fejlődésért

Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció egy prevenciós és intervenciós módszer, amelyet a koragyermekkorban (0-5 év) alkalmaznak. Célja a korai érzelmi- és viselkedésszabályozási problémák (regulációs zavarok), kapcsolati nehézségek és egyéb korai testi-lelki problémakörök kezelése, enyhítése. Ezzel támogatja a kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolatot és a harmonikus fejlődés lehetőségét. A regulációs zavarok megjelenése soktényezős, és nem kezelhető sem tisztán orvosi, sem tisztán pszichoszociális feladatként, éppen ezért a szakemberek részéről speciális felkészülést igényel.

Mi az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció?

Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens a koragyermekkori (0-5 év) érzelmi- és viselkedésszabályozási problémák (regulációs zavarok), kapcsolati nehézségek, és egyéb korai testi-lelki problémák kezelésével foglalkozik. A szülő-csecsemő konzultáció célja az, hogy az ilyen szabályozási nehézségek fennállása esetén támogatást nyújtson a szülőknek, illetve segítse a mindenki számára elfogadható megoldások megtalálását. További cél a gyermek tüneteinek kezelésével párhuzamosan a szülők és a csecsemő közötti kapcsolat megértése, az esetlegesen kisiklott kötődési viszony megváltoztatása.

A csecsemő- és kisgyermekkor legfőbb feladata a fizikai növekedés mellett az érzelemszabályozás és viselkedésszabályozás optimális fejlődése. Ennek alapjai az anya-baba/szülő-gyerek kapcsolatban és kötődésben vannak. Minden nehézség, trauma vagy elakadás a gyermek érzelemszabályozási képességének fejlődését nehezíti. A szülő-csecsemő konzulens a nehézségek oldásával a harmonikusabb szülő-gyerek kapcsolathoz, ezzel pedig a gyermek egészségesebb érzelem- és viselkedésszabályozásához járul hozzá.

Milyen problémák esetén fordulhatunk integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulenshez?

Szülő-csecsemő/kisgyermek konzulenshez a következő esetekben fordulhatunk, amennyiben a problémák tartósak és a család mindennapjait negatívan befolyásolják:

• Excesszív (vigasztalhatatlan) sírás és krónikus nyugtalanság;
• Etetési, étkezési és gyarapodási zavarok;
• Elalvási- és átalvási zavarok.

Fontos szempont az organikus (testi, vagyis szervi) és nem organikus (lelki) eredetű tünetek elkülönítése, hiszen gyakran előfordul, hogy a regulációs (sírás, táplálás, alvás-ébrenlét) zavar másodlagos tünetként jelenik meg. A konzultációt megelőzően orvosi kivizsgálásra lehet szükség.

Regulációs zavarok részletesebben

A csecsemők, kisgyermekek (sőt a nagyobb gyermekek és a felnőttek) életében is vannak átmeneti nehézségek, ezek az élet és a fejlődés természetes részei. Nagy részük az adott fejlődési szakaszra jellemző, időben behatárolt, és beavatkozás nélkül megszűnik.

Zavarról akkor beszélhetünk, ha egy probléma, nehézség megjelenési formája, intenzitása, tartóssága meghaladja a „normál” fejlődés határait, és/vagy külső segítség nélkül nem várható a megszűnése. A szülők számára különös nehézséget okozó, kezelhetetlennek, tűrőképességüket meghaladónak ítélt helyzetek, problémák szintén ide tartoznak, klinikai relevanciájuktól függetlenül.

A regulációs zavarok nagy részénél (alvás, evés, gyarapodás, sírás, szobatisztaság, fejlődés problémák) orvosi kivizsgálás szükséges a konzultáció előtt/mellett, hogy a probléma biológiai, orvosi hátterét kizárjuk, illetve megismerjük.

Alvásproblémák, zavarok

Nehézségek a nappali altatásnál, alvásnál, problémák az esti fektetéssel, altatással, elalvással, az éjszakai átalvással. Ide tartoznak a kialakulatlan nappal-éjszaka, alvás-ébrenlét ritmus, a nagyon gyakori felébredések, visszaalvási nehézségek.

Evés, etetés, gyarapodás problémák, zavarok

A szoptatás, evés, etetés, gyarapodás kapcsán számtalan probléma merülhet fel. A teljesség igénye nélkül: a csecsemő, kisgyermek keveset eszik; elutasítja az ételt; csak bizonyos ételeket eszik meg; van rágófoga, de csak folyékonyat, vagy pépeset eszik; eszik, de nem, vagy csak keveset gyarapszik; nem érdekli az evés, az ételek, stb.

Sírásproblémák, krónikus nyugtalanság

A csecsemő sírásának mennyisége jóval több, mint az átlagos, illetve nem, vagy csak nagyon nehezen megnyugtatható. Igen gyakori, hogy az intenzív sírás a koraesti órákban jellemző.

Túlzott testvérféltékenység

A testvérek közötti féltékenység az élet természetes része, mértéke az egyéni adottságoktól, a szülők viselkedésétől és a körülményektől is nagymértékben függ. Az átlagost meghaladó mértékű féltékenység, a szülőkben aggodalmat keltő, és/vagy a testvér fizikai biztonságát veszélyeztető viselkedés esetén beszélhetünk regulációs zavarról.

Túlzott dac, kontrollálhatatlan dühroham

A dackorszak, az önálló akarat érvényesítésének határozott megjelenése az esetek többségében nehézséget okoz a szülőknek. Zavarról akkor beszélünk, ha a szülő számára kezelhetetlenné válik a helyzet és/vagy a gyermek viselkedése, a dührohamokat, a „hisztit” kontrollálhatatlanság jellemzi, extrém, önsértő viselkedések jelennek meg, a dacoló viselkedés nagymértékben eltér az átlagostól.

Túlzott elválástól való félelem (szeparációs szorongás)

Minden kisgyermek distresszt él át a gondozótól való szeparációkor, mely széles spektrumban nyilvánulhat meg az enyhe tiltakozástól, csimpaszkodástól a sokáig tartó, zokogó epizódokig. Néhány gyermeknél ez a stressz egy idő eltelte után sem csökken, ami akadályozza a fejlődését, és a család mindennapi életvitelét.

Szokatlan mértékű agresszivitás

Az agresszió a természetes viselkedés-repertoárunkba tartozik, a fejlődés és a szocializáció egyik feladata ezeknek a viselkedéseknek a társadalom által elfogadott szinten tartása, illetve szabályozása. Az agresszió szintjében nagy egyéni különbségek vannak, azonban a túlzott mértékű formái már beavatkozást igényelnek.

Székrekedés, székletvisszatartás

Azokban az esetekben, amikor a kisgyermek székrekedése, vagy székletvisszatartása mögött nem áll biológiai, orvosi ok, illetve áll, de annak megoldásával nem enyhül a probléma, a háttérben pszichés és/vagy életmódbeli nehezítő tényezők állnak.

Miben segíthet az integrált szülő-csecsemő konzulens?

A szülő-csecsemő konzultációk során a konzulens figyelmet, érzelmi biztonságot, támogató jelenlétet nyújt egy közös felfedező úthoz. Ennek során a számotokra nehézséget jelentő gyermeki viselkedések, anyai érzések és kapcsolati megnyilvánulások mélyebb okait és lehetséges megoldásait keressük meg közösen.

A konzulens test-orientált/szomatikus terápiás elemeket is használhat, melyek az idegrendszerben beragadt trauma energiák oldását segítik. A beszélgetés mellett dolgoznak testi érzetekkel, mozdulatokkal, légzéssel. A cél, hogy rátalálj a saját erőforrásaidra, megerősödhess szülői kompetenciádban és eszközöket sajátíts el a nehézségek feloldásához.

A beszélgetések vezérfonalát az anyaként átélt élmények és érzések, a múltból esetlegesen előbukkanó korai élmények, a várandósággal, szüléssel kapcsolatos nehézségek, a gyermek temperamentumával, viselkedésével, fejlődésével összefüggő várakozások és aggodalmak, valamint a számodra legfontosabb kérdések adják. Emellett a gyermek jelenléte, megnyilvánulásai és a kettőtök között zajló interakciók szintén fontos forrásai a válaszok megtalálásának.

Dolgoznak a gyermek viselkedésének és jelzéseinek megfigyelésével, valamint a benned keletkező pozitív és negatív érzések, érzetek és hiedelmek mintázatával. Verbális megosztáson keresztül, valamint test-orientált terápiás módszerekkel, többek között mindfulness technikával, a testérzetek figyelésével, mozdulatokkal, hanggal is dolgoznak.

Ki vesz részt a szülő-csecsemő konzultáción?

A szülő-csecsemő konzultáció legalább az egyik szülő, leggyakrabban az anya és a gyermek részvételével zajlik. Online szülő konzultáció esetén csak a szülő(k) jelenlétével. Nagyban támogatja a folyamatot, ha mindkét szülő jelen tud lenni minél több alkalommal.

Miért fontos a gyermek jelenléte a szülő-kisgyermek konzultáción?

Az egészen pici csecsemők és az idősebb gyerekek is aktívan részt vesznek a konzultációkban. A felmerülő témák mind olyanok, amiket a gyermek nagyon jól ismer, hiszen a naponta ismétlődő helyzetekben ő is átéli azokat a nehézségeket és a hozzájuk kapcsolódó szülői reakciókat, amikről a konzultáción is szó van. Ezek kimondása a gyermek előtt segítség a gyermeknek, és nem teher, ahogyan sok szülő ettől fél.

A konzultációs térben lehetősége van a gyermeknek a viselkedésével, a játékával, a gesztusaival és érzéseivel reagálni a felmerülő témákra. A közös figyelemben és a konzultációs tér biztonságában a nehéz érzések átérezhetővé válhatnak, a gyermek jelzései mélyebb jelentést kaphatnak, és a szülő és a gyermek közötti kapcsolódás mélyebb rétegei nyilvánulhatnak meg.

Fontos megjegyezni, hogy az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációt online térben nem tartható meg, mivel a gyermek számára az online tér nem értelmezhető és nem használható.

Hol találkozhatunk integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulenssel?

Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensek alapvégzettségüknek megfelelően (orvos, védőnő, pszichológus, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő, szociális munkás, stb.) dolgozhatnak pedagógiai, egészségügyi vagy gyermekjóléti ellátásban, illetve magánellátás keretén belül.

Konzultációk Budapesten, a Batthyány térnél és online is elérhetőek.

Képzés integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációra

E komplex problémakör megoldása (korai felismerés, megelőzés, illetve célzott, a kapcsolatra irányuló intervenció) interdiszciplináris és speciális szakmai felkészültséget igényel. A képzés német hagyományokra épül, szilárd elméleti alapozással, gyakorlatorientáltan készít fel konzultációra a megelőzést célozva, nem a klinikai megközelítést igénylő problémák kezelésére.

Az ELTE BGGYK és egyéb egyetemi képzéseken végezhető másoddiplomás képzés az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció, ahol (szükség szerint társszakmák együttműködésével) a korai érzelmi- és viselkedésszabályozási problémák (regulációs zavarok), kapcsolati nehézségek és egyéb korai testi-lelki problémakörök helyreállítását célozzuk meg közös munka során.

Jelentkezési információk

tags: #integralt #szulo #csecsemo #konzultacio