A gyermekvállalás előtt álló párok számára az egyik legfontosabb kérdés a fogamzóképesség. Amikor a várva várt pozitív eredmény elmarad, gyakran felmerül a petevezeték-elzáródás gyanúja, amely a meddőség egyik leggyakoribb oka lehet. A petevezeték elzáródása, amely lehet egy-, vagy kétoldali, átmeneti vagy állandó, komoly akadályt jelenthet a petesejt méhbe jutásában, ezáltal a terhesség létrejöttében.
A petevezeték egy páros szerv, amely a petefészket köti össze a méhhel. Mérete nagyjából 10-11 centiméter. Feladata, hogy a megérett vagy megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. Ha a petevezeték elzáródik, a petesejt képtelen eljutni a méhbe.
Mit jelent a petevezeték-elzáródás, és mi okozza?
A petevezeték egy-egy üreges, a petefészek felőli oldalán kiszélesedő cső, melynek feladata, hogy a megérett vagy megtermékenyített petesejtet eljuttassa a méhbe. Amennyiben a petesejt megtermékenyült, úgy a fejlődésének első 5 napját a csőben tölti, miközben folyamatosan halad előre. Ebben a petevezeték csillószőrei és simaizomszövete van a segítségére. Ha a petevezetékben az átjárhatóságot valami akadályozza, úgy a spermiumok nem képesek felhatolni, a petesejt pedig nem jut el a méhbe, ezzel fizikai akadályt állítva a terhesség létrejöttének.
A petevezeték-elzáródást okozhatja többek között korábbi gyulladásos megbetegedés vagy fertőzés, ciszta, endometriózis, de hormonális okok is állhatnak a háttérben. Gyakran már csak a teherbeesési nehézségek okának vizsgálatakor derül fény a petevezetékek elzáródására, pontos okainak feltárása nem mindig egyszerű. A kórelőzmény figyelembevételével azonban néhány tényező jól kiemelhető, mint lehetséges ok. Az alhasi, kismedencei gyulladások, sőt, akár a gyakran visszatérő, vagy nem múló felfázás szövődménye is lehet a petevezeték elzáródás. Ilyen esetekben ráadásul gyakran nemcsak az egyik oldali petevezeték érintett, hanem mindkettő.
Mi okozhatja a petevezetékek elzáródását?
A petevezeték-elzáródás tünetei
A petevezeték elzáródásának jellemzően nincsenek tünetei, ezért sok nő nincs is tudatában, hogy ilyen problémái vannak, miközben hosszú ideig sikertelenül próbálkozik a teherbe eséssel. Bár van néhány tünet, ami utalhat a problémára. Ilyen például az alhasi fájdalom, a felfázásos, illetve gyulladásos tünetek, hőemelkedés vagy láz.
Alhasi és intim panaszokkal ezért érdemes orvoshoz fordulni, ha néhány napon belül nem szűnnek meg maguktól. A problémára rendszerint akkor derül fény, amikor hosszú próbálkozás után sem sikerül a teherbeesés, és egy vizsgálattal kimutatják a problémát.
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat
A meddőségi kivizsgálás egyik fontos eleme a petevezeték átjárhatósági vizsgálat, amely során felderíthető, hogy mechanikai oka van-e a fogantatási nehézségeknek. A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot általában három fő okból kifolyólag szokták végezni:
- Ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálása (12 hónapja nem következett be spontán terhesség, 35 év felett 6 hónap után)
- Megtermékenyítési kezelések előtt
- Ultrahang vizsgálatkor észlelt rendellenességek pontosításához
A petevezetékek átjárhatóságának ellenőrzése mindenképpen szakorvosi feladat, és sajnos ez sokszor nem fájdalommentes. A klasszikus értelemben vett petevezeték átjárhatósági vizsgálat sokkal inkább az egész méhüreg állapotának felméréséről szól, mint csak magának a petevezetéknek az átjárhatóságáról.
Vizsgálati módszerek:
Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd valamilyen képalkotó eljárással vizualizálják ezt és így tájékozódnak a reproduktív szervek állapotáról. Az átjárhatósági vizsgálat 4 féle eljárással is végezhető:
1. HSG (hysterosalpingographia - petevezeték átfújás)
Egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik. A vizsgálat nagyjából 10 percet vesz igénybe, majd néhány órás kórházi megfigyelést tesz szükségessé. A petevezeték elzáródása mellett fény derülhet például miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is. Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszüntetheti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken.
2. HyCoSy (hystero-contrast-sonography)
Az előbbinél jóval kedveltebb eljárás, hiszen ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. A HyCoSy eljárás során az orvos egy steril élettani sóoldatot juttat a méh üregébe és azt figyeli, milyen gyorsan tud kiáramlani a folyadék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe. Ekkor a kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik, és ha a nyomás során nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. Ha a befecskendezett folyadék tartós, nagy nyomás hatására, 1-3 perces próbálkozással sem ürül a méh üregéből a hashártya területére, úgy mindkét petevezeték elzáródását föltételezhetjük.
A HyCoSy vizsgálatra legideálisabb a rendszeres 28-napos (havi) menstruációs ciklus 8. és 18. napja közötti időszak. Fontos, hogy semmiképp ne álljon fenn a lehetséges terhesség esete, a vizsgálat ugyanis megzavarhatja az embrió beágyazódását. Ezért a menstruáció első napjától a vizsgálat napjáig kerülendő a védekezés nélküli szexuális együttlét. Ha elképzelhető, hogy a vizsgálati alany terhes, akkor a vizsgálatot a következő menstruációs ciklusig el kell halasztani. A vizsgálat után ritkán fordulnak elő szövődmények, mint például fájdalom, hányinger, hashártya irritációja, hashártyagyulladás.
3. LSK (laparoszkópia - hastükrözés)
Az endoszkópos eljárások közé tartozó hastükrözést altatásban végzik. A köldökön és az alhason apró bemetszést végeznek, ezen keresztül száloptikát vezetnek be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A petevezetők átjárhatóságáról metilénkék festékanyag méhnyakcsatornán keresztül történő befecskendezésével győződnek meg. Az eljárás előnye, hogy az átjárhatósági vizsgálaton kívül lehetőséget ad kismedencei, hasüregi összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására is. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá. A műtéti eljárás során a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek, ami feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik. Ezt a kamerán keresztül tökéletesen lehet látni.
4. HSK (hiszteroszkópia - méhtükrözés)
A méhtükrözés során elsősorban a méh üregét vizsgálják. Ehhez feltöltik a méh üregét, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárás során vizsgálható a méhkürtök eredése, illetve a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk. A hagyományos vizsgálat rövid altatásban, szintén endoszkóppal történik, és ha a szakember a méh üregében eltérést talál, akkor azt helyben orvosolni is tudja. A páciens még aznap hazamehet. A beavatkozás mellett szól, hogy 5-10 percet vesz igénybe, ambulánsan végezhető, és minimális fájdalommal jár. A vizsgálatot követően nem sokkal pedig már távozni is lehet. A beavatkozás hátránya - jóllehet ez az egyéb típusú vizsgálatokra is érvényes -, hogy aktív kismedencei gyulladás esetén nem lehet elvégezni.
A petevezeték-elzáródás kezelése
Az elzáródás mértékétől és típusától függően többféle kezelési mód létezik.
1. Az elzáródás megszüntetése a vizsgálat során
Bizonyos esetekben akár már az átjárhatósági vizsgálat során a méhbe és a petevezetőkbe juttatott kontrasztanyag távozása is megszüntetheti az elzáródást. Ennek oka, hogy a folyadék tartós, nagy nyomással kell, hogy távozzon a méh üregéből a hashártya területére, aminek a kisebb elzáródások nem mindig tudnak ellenállni.
2. Műtéti beavatkozás (laparoszkópia)
Ha az elzáródás oka összenövés vagy gyulladás, az orvos sebészeti beavatkozással helyreállíthatja a petevezetékek átjárhatóságát. Ha a petevezeték újranyitása nem lehetséges, a terhesség létrejötte érdekében például a lombik program nyújthat megoldást. A nőgyógyászati műtétek egyre nagyobb részét végzik endoszkópos eljárással, aminek köszönhetően elkerülhetőek a nagy hasi bemetszések. A laparoszkópia segítségével a köldökön vagy az alhason ejtett apró bemetszésen, vagy akár a hüvelyen keresztül bevezetett eszközzel diagnosztizálható a legtöbb kismedencei eltérés. A beavatkozásra egynapos műtét keretében kerül sor, így a műtét másnapján már távozhatunk is a kórházból. Előnye, hogy nem jár nagy maradandó heggel, sem nagyobb kellemetlenséggel. A műtét során a kezelő orvos egy kis átmérőjű optikai eszközt és fényforrást vezet a hasüregbe (laparoszkópia), vagy a méhüregbe (hiszteroszkópia). Ennek segítségével tájékozódik az adott területen és találja meg a kezelésre szoruló részt. Ezeknek a beavatkozásoknak az előnye a nagy hasi műtétekhez képest többek között, hogy kisebb fájdalommal és vérzéssel járnak, ezáltal kevésbé megterhelőek a szervezet számára.
Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy bizonyos nőgyógyászati problémák kezelésére csak a nyitott hasi műtétek jelentenek megoldást. Arról, hogy esetünkben alkalmazható-e az endoszkópos eljárás, illetve megfelelő-e, mindig kezelő orvosunk tud tájékoztatást nyújtani.
3. In vitro fertilizáció (IVF) - Lombikprogram
Ha a petevezetékek teljesen elzáródtak és a műtétes beavatkozás nem végezhető el vagy nem lenne hatékony, indokolt az IVF, azaz a lombik program. Ezáltal ugyanis a mechanikai akadály nem jelent problémát, a megtermékenyített petesejtet ugyanis közvetlenül a méhbe juttatják. Ha a te esetedben kétoldali petevezeték-elzáródásról van szó, és természetes úton nem sikerülhet a fogantatás, választhatjátok az IVF (in vitro fertilizáció) kezelést, közismertebb nevén a lombik programot.
Teherbeesés esélye a kezelés után és a méhen kívüli terhesség kockázata
A petevezeték elzáródás műtéti korrekciója után lehetségessé válik a terhesség, ugyanakkor a sikeres fogantatás esélye nagyban függ a kezelési módszertől, illetve az elzáródás súlyosságától. Nagyobb a sikeres terhesség valószínűsége, ha az elzáródás a méhhez közel volt, míg kisebb akkor, ha a petevezeték végén vagy a petefészekhez közel. Egyoldali elzáródás esetén például akár további kezelés nélkül is létrejöhet spontán terhesség. Habár érdemes megjegyezni, hogy a fogamzókészség ilyenkor jelentősen csökken, hiszen a lezárt petevezetőn keresztül nem tud a méhbe jutni érett petesejt.
A petevezeték elzáródás esetén ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy a méhen kívüli terhesség kockázata nagy. A megtermékenyült petesejt ugyanis, mivel nem jut át a petevezetéken, ott ágyazódik be. Ha a spermium átjut az elzáródáson, és megtermékenyíti a petesejtet, de a megtermékenyült petesejt nem jut át a fizikai akadályon, és a petevezetőben történik meg a beágyazódás, akkor bekövetkezhet a méhen kívüli terhesség. Ennek tünetei hasonlóak a normál várandósághoz, ám a veszélyes állapotot jelezheti: a vérzés, éles, szúró hasi fájdalom, esetleg ájulás. Ezek utalhatnak egy komoly hasüregi vérzésre is, amely akár életveszélyes is lehet, ezért minél hamarabb fel kell keresni a nőgyógyász szakorvost, aki ultrahang vizsgálattal kideríti, mi okozza a panaszokat.
Hogyan előzhető meg a petevezeték-elzáródás?
Mivel az elzáródott petevezetékért korábbi fertőzés vagy gyulladás, illetve nemi úton terjedő betegségek is felelőssé tehetők, így kellő odafigyeléssel mi is tehetünk azért, hogy a megelőzhető petevezeték-elzáródást elkerüljük.
1. Fokozott figyelem a fertőzések megelőzésére
A legtöbbször azonban felszálló fertőzés, gyulladás áll a háttérben, mely szerencsére kiküszöbölhető. A kismedencei gyulladás, illetve az azt leggyakrabban kiváltó gonorrhea- és chlamydia-fertőzés leghatékonyabb megelőzési módja a megbízható monogám partnerkapcsolat és az óvszerrel történő védekezés. Ha nem élünk még tartós párkapcsolatban, az együttlétkor használjunk óvszert, amellyel védekezhetünk a nemi úton terjedő betegségek ellen. Ha uszodában vagy strandon vagyunk, fürdés után a vizes alsónkat mihamarabb cseréljük szárazra. Ha a pancsolás idején épp menstruálunk, a tampont azonnal vegyük ki fürdés után és gyakran cseréljük azt. Használjunk fertőtlenítő törlőkendőt a nyilvános mosdók tisztítására, de ha megoldható, inkább ne üljünk rá az ülőkére. A rendszeres szűrővizsgálatokkal, a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag táplálkozással pedig sokat tehetünk az egészségünkért, ezért ezekre is ajánlott különösen odafigyelni. A korai felismerés és kezelés segíthet megakadályozni az elzáródást okozó hegszövet kialakulását.
2. Immunerősítő tápanyagok bevitele
A petevezeték elzáródás megelőzését, sőt, a természetes kezelést is segítheti a gyulladáscsökkentő, fertőzésellenes hatású, illetve immunerősítő tápanyagok rendszeres fogyasztása.
- Kerüld a glutént, a cukrot, a feldolgozott élelmiszereket, a finomított szénhidrátokat és a genetikailag módosított ételeket.
- Fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, különösen zöld leveles zöldségeket és bogyós gyümölcsöket.
- Töltsd fel tápanyagraktáraidat jó minőségű, széles vitamin- és ásványi anyag spektrumú multivitamin szedésével.
- Növeld az omega-3 bevitelt a gyulladások csökkentése érdekében.
- A fertőzések, gyulladások ellen szedj C-vitamint, illetve olyan gyógynövényeket, mint a tőzegáfonya, a fokhagyma, a gyömbér vagy a kurkuma.
A megfelelő petevezeték funkció elképzelhetetlen a hormonháztartás egyensúlya nélkül, ezért ennek elérésére és megtartására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A keresztesvirágú zöldségek, rostok, omega-3 zsírsavak bevitele nagyon fontos, míg a kiegészítők közül a barátcserje és a maca gyökér nyújthat sok segítséget ezen a téren.