A terhességmegszakítás, vagy abortusz, egy komplex folyamat, melynek jogi és orvosi háttere is szigorúan szabályozott Magyarországon. A beavatkozás célja a nem kívánt terhesség megszüntetése, melyet különböző okok, így egészségügyi, szociális vagy személyes megfontolások is indokolhatnak. A jogi keretek között a magzati élet védelme és a várandós nő önrendelkezési joga egyaránt érvényesül.
A terhességmegszakítás jogi szabályozása
Magyarországon a terhesség megszakításának jogi hátterét az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről szabályozza. Ez a törvény hangsúlyozza, hogy az abortusz nem a családtervezés vagy a születésszabályozás eszköze, és a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel.
A hatályos jogszabályok alapján a terhesség a 12. hétig szakítható meg az alábbi esetekben:
- Ha a várandós nő egészségét a terhesség súlyosan veszélyezteti.
- Ha az embrió orvosilag valószínűsíthetően súlyosan fogyatékos vagy károsodott.
- Ha a terhesség bűncselekmény (különösen nemi erőszak) következménye.
- Ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van.
A súlyos válsághelyzet egyénenként változó egyéni és társadalmi körülményeket jelent, így a terhes nő a 12. hétig maga dönthet a terhesség megszakításáról, érvényesítve ezzel az Alaptörvény által is védett önrendelkezéshez való jogát.
Az alábbi esetekben a határidő a 18. hétig terjed ki:
- Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nő esetén.
- Ha a terhes nő neki fel nem róható egészségügyi okból vagy orvosi tévedés miatt korábban nem ismerte fel a terhességet.
- Ha a kérelmező hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes határidőt.
A terhesség a 20. hétig (diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hétig) szakítható meg, ha a magzat súlyos genetikai károsodásának valószínűsége eléri az 50%-ot.
A terhesség bármikor megszakítható az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenességre derül fény.
Az abortusz menete Magyarországon
A terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálási folyamata Magyarországon több lépésből áll. Amennyiben a terhességmegszakítás oka nem egészségügyi, az állapotos nő írásbeli kérelmét személyesen kell benyújtania a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás mellett. A Családvédelmi Szolgálatnál a beavatkozás ügyintézési folyamata során 3 napos várakozási idő következik, amely után egy jegyzőkönyv kerül kiadásra.
A Családvédelmi Szolgálat munkatársa a kérelem bejelentését követően tájékoztatja a nőt a gyermek vállalása esetén elérhető támogatásokról, az örökbeadás lehetőségéről, a terhességmegszakítás veszélyeiről, valamint felajánlja segítségét a családtervezésben és a fogamzásgátlásban.
Az orvos által kiállított igazolás 2022 óta tartalmazza a „szívhang rendeletként” ismert szabályozást, miszerint az orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.
A tájékoztatást követően, ha a kérelmező továbbra is kéri a terhességmegszakítást, a családvédelmi szolgálat munkatársa rögzíti a kérelmet, amelyet a kérelmező és lehetőség szerint a magzat apja is aláír. Ezt követően 8 napon belül kell jelentkezni a választott egészségügyi intézményben a beavatkozásra.
A terhességmegszakítás Magyarországon jelenleg műtéti úton vehető igénybe. A leggyakrabban alkalmazott modern módszer a vákuumaspiráció, amely során a terhességi szövet vákummal történő eltávolítása történik. Ez az eljárás körülbelül 15 percig tart, és magas színvonalú orvosi ellátást, valamint alacsony szövődményrátát biztosít. A 12. hét után önmagában már nem alkalmazható a vákuumos eljárás. Középidős terhesség megszakítása esetén gyógyszeres vetélésindukciót végeznek, ami csak kijelölt szülészeti intézményekben történhet.
A gyógyszeres terhességmegszakítás, vagyis az abortusztabletta, mely két gyógyszer (Mifepristone és Misoprostol) együttes hatásán alapszik, Magyarországon nem engedélyezett és nem alkalmazott módszer. Bár 2012-ben regisztrálták, és biztonságosnak találták, a kockázatokra hivatkozva nem használható. Ezért azok, akik nem műtéti eljárás útján szeretnének abortuszt igénybe venni, kénytelenek külföldre utazni.
A terhességmegszakítás elvégzése után a páciens számára lehetőség van konzultációra, ahol orvosi segítséggel kiválaszthatja az elfogadható és egészségügyileg megfelelő fogamzásgátlási módszert. A műtét utáni időszakban ajánlott a pihenés és a fizikai terhelés kerülése.
Lehetséges szövődmények
Bár a modern orvosi eljárásokkal a szövődmények kockázata minimálisra csökkent, a műtéti terhességmegszakítás során előfordulhatnak szövődmények, mint például a méh falának sérülése vagy erős vérzés. A magzati részek esetleges visszamaradása a későbbiek során gyulladást okozhat.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a műtéti abortusz befolyásolhatja a jövőbeni teherbeesés esélyeit, emellett néhány esetben kimutatható volt a kapcsolat a korábbi műtéti terhességmegszakítás és a koraszülés között. A több ízben végrehajtott, nem vákuumos műtéti abortusz következménye lehet a méhfal belső felületének hegesedése, mely a későbbi teherbeesést nagyban megnehezítheti.
A gyógyszeres terhességmegszakítás esetén előfordulhat hiányos abortálás, erős vérzés, hasi fájdalom, illetve a beavatkozást követően felléphetnek bizonyos fertőzések, bár ezek előfordulása meglehetősen ritka.
Abortusz: Minden, amit tudnod kell
Történelmi és társadalmi háttér
Magyarországon 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz. Azelőtt, különösen a Ratkó-korszakban, az abortusz tiltva volt, ami az illegális abortuszok számának drasztikus növekedéséhez vezetett. A terhességmegszakítás legalizálása után a helyzet javult, de a rendszer továbbra is megnehezítette az igénylést, az úgynevezett „abortuszbizottságok” előtti indokolással, ami megalázó helyzetbe hozta a nőket.
Bár az abortuszok száma Magyarországon csökkenő tendenciát mutat, a 2021-es szám még mindig 21 907 megszakított terhességet jelentett. A 2019-es adatok alapján az EU-tagállamok közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az abortuszráta.
A terhességmegszakítás megítélése vitatott. A legális abortusz hívei szerint a kismamák csak a saját testük felett hoznak döntést, míg az életpártiak úgy vélik, hogy az abortusz gyilkosság, és az élet a fogantatással kezdődik.
A társadalmi és jogi környezet folyamatosan változik. Az Amerikai Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság döntése az abortuszhoz való alkotmányos jog megszüntetéséről jelentős visszalépést jelentett. Az Európai Parlament pedig törekszik arra, hogy az abortuszhoz való jogot alapvető jogként rögzítsék az Európai Unió Alapjogi Chartájában.
A prevenció, különösen a szexuális oktatás, kulcsfontosságú az abortuszok számának csökkentésében. A WHO kutatásai szerint a tinédzser terhességek aránya magasabb azokban az országokban, ahol nincsenek kötelező átfogó szexuális oktatási programok.
A terhességmegszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számlájára. A pontos összeg a kérelmező anyagi helyzetétől és a szociális juttatásoktól függ.
tags: #abortusz #beleegyezo #nyilatkozat