Az abortusz, vagy terhességmegszakítás, a terhesség művi úton történő megszüntetése, amely világszerte a leggyakrabban alkalmazott nőgyógyászati beavatkozásnak számít. Évente mintegy 73 millió abortuszt végeznek, melyek több mint 60%-ában a nem kívánt terhesség az ok. Azonban az esetek 45%-a nem biztonságos körülmények között történik, ami 5-13%-ban a nő halálához vezethet.
A terhességmegszakítás kérdése mély erkölcsi dilemmákat vet fel, amelyek megosztják a társadalmat. Vannak, akik úgy vélik, az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik, és az abortusz egy morális személy életét oltja ki. Mások a nő önrendelkezési jogát hangsúlyozzák, míg egy harmadik csoport szerint a magzat fejlődésének egy bizonyos szintjéig elfogadható az abortusz.
Az abortusz jogi szabályozásának történeti áttekintése
A terhességmegszakítás a 20. század közepéig szinte mindenhol tilos volt. Az 1950-es és 1970-es évek során azonban a törvények enyhültek, és megengedőbbé váltak az iparosodott országokban és számos más államban is. Napjainkban a terhességmegszakítás jogi szabályozása országonként eltérő, van, ahol legális, van, ahol illegális, és sok helyen csak speciális esetekben engedélyezett.
Az ókori civilizációkban
Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei, mint például Hammurapi törvénykönyvének 209-214. §-ai már foglalkoznak a magzat védelmével. A bibliai népek körében ismeretlen volt a művi abortusz, ám a terhes asszony sérülése esetén bírságot kellett fizetni, súlyosabb esetben pedig „életet életért” elvet alkalmaztak. Hippokratész, az i.e. 460-ban született görög orvos esküje megtiltotta a magzatelhajtásban való segítséget.
Voltak azonban görög filozófusok, mint Platón és Arisztotelész, akik megengedhetőnek tartották az emberi élet bizonyos körülmények közötti megszüntetését. Az ókori Görögországban és Rómában elfogadták az abortuszt és a nem kívánt újszülöttek elpusztítását is, utóbbiakat egyszerűen kitették. Spártában viszont az állami érdekek miatt tiltották az abortuszt.
A kereszténység és az abortusz
A kereszténység megjelenésével Európában a magzat életének védelme került előtérbe, mivel az életet és a lelket Istentől valónak tekintették. Az első keresztény közösségek elítélték az abortuszt, és a megfogant élet védelmét hirdették. Ezt támasztja alá a Lukács-evangélium és az első század végéről származó Didakhé írása is, mely szerint „Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett gyermeket ne öld meg”.
A teológusok között vita alakult ki az animáció, azaz a lélek megjelenésének időpontjáról. Egyesek szerint a fogantatás pillanatában történik, mások szerint a fontosabb szervek kialakulásakor. V. Sixtus pápa a 16. század végén kiadott „Effraenatam” című bullájában a gyilkosoknak járó büntetésekkel sújtotta azokat, akik a méhen belül még éretlen magzatot meggyilkolják.
Full History of Abortion Rights and Laws in America
Az abortusz a 20. században Magyarországon
Magyarországon 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz, amit a Ratkó-korszak kényszerített népességnövekedési stratégiája előzött meg. Ez a periódus az abortusz tilalma mellett a gyermektelenségi adó bevezetésével is ismert, és súlyosan jogsértő korszakként íródott be a magyar történelembe. A tiltás következtében az illegális abortuszok száma egyes becslések szerint az évi százezres nagyságrendet is elérte.
A terhességmegszakítás legalizálása után a helyzet javult, de az 1047/1956. számú minisztertanácsi határozat továbbra is megnehezítette az igénylést, mivel a nőknek abortusz bizottság előtt kellett megindokolniuk döntésüket. A bizottság, amely a helyi tanács főorvosából és két másik megbízott személyből állt, megalázó helyzetbe hozta a nőket.
Bár az abortuszok száma hazánkban közel két évtizede csökkenő tendenciát mutat, a 2021-es szám még mindig 21 907 megszakított terhességet jelentett, ami az 1990-esnek kevesebb mint negyede. 2019-ben az EU-tagállamok közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az abortuszráta. A 2016-os KSH kimutatások szerint az esetek 41-42%-ban már korábban szülő nők szakítják meg terhességüket, és jelentős arányban vannak azok, akik életük során több alkalommal is átesnek a beavatkozáson. Az első beavatkozáson átesők több mint 70%-a 25 év alatti, akiknek közel 40%-a tizenéves volt.
Az abortusz jogi szabályozása Magyarországon napjainkban
Jelenleg Magyarországon terhességmegszakítást igényelhetnek a magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség bejelentett lakóhellyel rendelkező polgárai. Mellettük még a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok is, illetve, akik több mint 2 hónapja tartózkodnak az ország területén érvényes tartózkodási engedéllyel. Végül a menekült státusz elismerését kérelmezők, illetve, akiket a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és azok, akik az ország területéről nem utasíthatók ki, irányíthatók vissza.
Az 1992. évi törvény alapján jelenleg Magyarországon négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni:
- Ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát.
- Ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved.
- Ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn.
- Ha nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki, ami a törvény szerint olyan „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.
Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz. A határidő a 18. hétig tolódik ki, ha a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve, ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban. Ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető. Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha a terhes nő élete veszélybe kerül, illetve, ha a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenvedne.
Az abortuszt megelőző folyamat Magyarországon
Súlyos válsághelyzetre való hivatkozás esetén az abortuszt megelőző folyamat 3 lépésből áll:
- Az első lépés a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való megjelenés, ami ekkor még lehet anonim és nem igényli a terhesség igazolását. Ez egy tájékoztatást foglal magában a magzat megtartásával igényelhető lelki és anyagi támogatásokról, az örökbeadás lehetőségéről és a terhességmegszakítás veszélyeiről.
- Ezt követi az orvos felkeresése, melyen megállapítják és írásban is igazolják a terhességet.
- A harmadik lépésben ezzel az igazolással kell visszamenni a családvédelmi szolgálathoz, ahol már az anonimitás lehetősége nem áll fenn és a témája konkrétan a terhesség megszakítására való jogosultság, az eljárás folyamata, a későbbi potenciálisan igénybevehető segítség. Ezt követően 8 napon belül fel kell keresni a kiválasztott egészségügyi intézményt, ahol egy újabb vizsgálatot követően - ha nem találnak kizáró okot - elvégzik a beavatkozást.
A jelenlegi díja, bizonyos kedvezményezett esetektől eltekintve (pl. szociális támogatás) 41.667 forint, 2025-ben pedig 55 837 forint.
A PATENT Egyesület 2014-es kutatása kimutatta, hogy a nők abortusszal kapcsolatos döntését ezek a kötelező találkozások az esetek döntő többségében nem befolyásolják, ugyanakkor a családsegítő részéről nyílt vagy bújtatott formában érkező hibáztatás komoly traumákhoz vezethet. A vizsgálatban résztvevők fele nem kapta meg az előírásokban lefektetett szükséges információkat, ugyanakkor 13%-uk hibáztatást, érzelmi nyomásgyakorlást tapasztalt.
Milyen formában érhető el az abortusz Magyarországon?
Jelenleg Magyarországon az abortusz kizárólag műtéti úton vehető igénybe, ami egy körülbelül 15 perces vákuum-aspirációs eljárás, amely során az embriót és a méhlepényt vákuum segítségével távolítják el. Más típusú eljárás, például az abortusztabletta, nem alkalmazható Magyarországon, annak ellenére, hogy 2012-ben regisztrálták, és biztonságosnak minősült.
Az abortusztabletta orvosi felügyelettel alkalmazható, és kb. az esetek 94-96%-ban hatékony a terhesség 8-9. hetéig. Akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba. Ez jelentős anyagi terhet ró a nőkre, mivel az útiköltség mellett az eljárási díj is magas, általában 560 euró (körülbelül 223 ezer forint) a terhesség 10. hetéig.
Az abortusz lehetséges szövődményei
A terhességmegszakításnak lehetnek közvetlen szövődményei és később jelentkező negatív kihatásai. A statisztikák szerint a mellékhatások gyakorisága 10% körül mozog. A lehetséges szövődmények közé tartozik:
- Sérülés: A terhes méh felpuhult állománya miatt az eszköz átfúródhat a méh falán, ami vérzéssel, esetleg a környező szervek sérülésével járhat. Ilyen esetekben hosszabb megfigyelésre, sőt akár műtétre is szükség lehet.
- Gyulladás: A beavatkozás után nyitott méhszáj fertőzési kapu lehet, melyen keresztül a kórokozók a méh üregébe, majd a hasüregbe juthatnak. A gyulladás jelei az alhasi fájdalom, kellemetlen szagú váladékozás és láz. A késői veszélyek közé tartozik a meddőséget okozó petevezető-elzáródás.
- Méhszájelégtelenség: Késői szövődményként előfordulhat, hogy a következő terhességben a méhszáj nem tud ellenállni a növekvő magzat súlyának, ami koraszüléshez vagy vetéléshez vezethet.
Enyhébb tünetek, mint fejfájás az érzéstelenítés után, rövid ideig tartó alhasi panasz, néhány napos színes folyás vagy enyhe vérzés, szövődménymentes esetben is előfordulhatnak. Ezek általában néhány óra, 1-2 nap alatt elmúlnak. Fontos azonban, hogy tartós vagy fokozódó fájdalom, nem szűnő színes folyás, vérzés, vagy láz esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Az abortusz és a családtervezés
Magyarországon a fogamzásgátlók széles skálája elérhető, ennek ellenére még mindig magas a terhességmegszakítások száma. Az abortusz semmiképpen sem tekinthető a családtervezés elfogadható módszerének, ezért célszerű mindent megtenni annak elkerülésére. A prevenció is nagyon fontos lenne, ami azonban a homofób és transzfób propagandatörvény miatt szinte teljesen ellehetetlenült.
A WHO kutatásai azt mutatják, hogy a tizenévesek szülési aránya sokkal magasabb azokban az országokban, mint például Bulgária és Grúzia, ahol nincsenek kötelező átfogó szexuális oktatási programok. A korai terhesség rendkívül veszélyes a fiatal lányok egészségére, és komoly korlátokat szab az oktatásban való részvételüknek, ami élethossziglani negatív következményekkel jár.
Full History of Abortion Rights and Laws in America
Az abortusz körüli nemzetközi viták: Roe kontra Wade
Egy hónapja, június 24-én az amerikai Legfelsőbb Bíróság közel ötven évvel vetette vissza a nők önrendelkezéshez való jogát. Az 1973-as Roe kontra Wade ítélet eltörlésével megszüntette az abortuszhoz való alkotmányos jog szövetségi védelmét az Egyesült Államokban. A döntéssel a biztonságos terhességmegszakításhoz való hozzáférést és annak szabályozását az egyes államok döntési körébe helyezte, vagyis nők millióit tették ki annak, hogy jelentős költségek árán egy másik államba történő utazással juthassanak csak hozzá a beavatkozáshoz, vagy ami még rosszabb, veszélyes körülmények között, illegálisan kényszerüljenek azt elvégez(tet)ni.
A Roe kontra Wade ítélet előzményei és következményei
Az 1970-es évek elején 30 amerikai tagállamban tilos volt az abortusz a terhesség teljes ideje alatt. Az USA államai a hatvanas, hetvenes években korlátozták vagy tiltották az abortusz gyakorlatát, de a kor szexuális forradalma és feminista mozgalmai megkérdőjelezték ezeknek a törvényeknek a létjogosultságát. 1973-ban a Legfelsőbb Bíróság 7:2 arányban Roe javára döntött, megállapítva, hogy Texas megsértette a magánszférához való alkotmányos jogot. A bíróság úgy találta, hogy a magánszféra fogalma „elég széles” ahhoz, hogy magába foglalja a nők terhesség megszakítására vonatkozó döntését.
Az ítélet precedenst teremtve liberalizálta az abortuszhoz való hozzáférés lehetőségét a terhesség első harmadában. Az első trimeszterben az összes államban engedélyezni kellett a terhességmegszakítást, további feltételek nélkül. A második trimeszter során az államok korlátozhatták az abortuszt az anya egészségét szem előtt tartva, míg a harmadik trimeszterben szabadon dönthettek, vagy akár meg is tilthatták azt.
Az ítélet hatályon kívül helyezése
2022. június 24-én az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte az 1973-as Roe kontra Wade ítéletet. Samuel Alito szövetségi bíró a testület többségi véleményének indoklásában leírta, hogy a Roe kontra Wade esetben hozott döntés „azon a téves nézeten alapult, hogy a nők magánszférához való alkotmányos joga feljogosítja őket a méhen belüli magzati élet megszakítására. Az abortuszhoz való jog nem található meg az alkotmányban és egyetlen alkotmányos rendelkezés sem védi hallgatólagosan ezt a jogot.”
Ez a döntés generációk óta az egyik legjelentősebb bírósági fordulat, amelynek messzemenő következményei lesznek. A Roe kontra Wade eltörlése rámutat arra, hogy milyen ingatag lábakon állnak a nők nehezen kivívott jogai azokban a társadalmakban, amelyek alapvetően még mindig patriarchális berendezkedésen alapszanak. Pontosan ezért is igyekszik az Európai Parlament minél gyorsabban olyan intézkedéseket bevezetni, amik nagyobb mértékben biztosíthatják a nők önrendelkezési jogát. Az Európai Parlament július 7-i döntése alapján felhívást tartalmaz arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában alapvető jogként rögzítsék az abortuszhoz való jogot.