A roma népesség egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése régóta kutatott téma nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Számos tanulmány mutatja, hogy a romák egészségügyi helyzete jelentősen rosszabb, mint a nem romáké, és ez az óriási hátrány főként az alulinformáltságuknak, valamint a szűrő- és diagnosztikai szolgáltatások kisebb mértékű igénybevételének tudható be.
Az interszekcionalitás szerepe és a roma nők helyzete
A roma nők életét nagyban befolyásolja az interszekcionalitás, ami azt jelenti, hogy az egyének élethelyzetét egyszerre több tulajdonságuk is meghatározhatja, mint például nemük, nemzetiségük/etnikumuk, életkoruk, társadalmi-gazdasági státuszuk, társadalmi osztályhoz való tartozásuk, bőrszínük, szexuális orientációjuk, lakóhelyük, egészségi állapotuk és iskolai végzettségük. Az ezekből eredő hátrányok összefonódhatnak, egyedi helyzeteket létrehozva az érintettek számára.
A várandósság és a szülés során különösen hátrányos helyzetben vannak azok a roma nők, akik az ország kevésbé fejlett területein élnek, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Szabó Laura és Veroszta Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai az Esély társadalompolitikai folyóiratban bemutatják, milyen egészségügyi hátrányokkal küzd a roma népesség Magyarországon.
Diszkrimináció és hozzáférési nehézségek az egészségügyben
A kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a diszkrimináció jelentősen hozzájárul a romák kedvezőtlen egészségügyi helyzetéhez. Egy 2005-ös kutatás szerint a települések orvosi ellátottságának elégtelen volta, valamint a szakrendelői, kórházi és háziorvosi ellátási szinteken tapasztalható cigányellenesség is szerepet játszik a hátrányok kialakulásában. A megtapasztalt diszkrimináció csökkenti az egészségügyi vizsgálatokon való részvételi szándékot, ami kezeletlen betegségekhez vezethet.
A romák, különösen a szegregátumokban élők, fokozott infrastrukturális hátrányokkal küzdenek. Gyakran gondot okoz számukra a szükséges gyógyszerek megvásárlása, és az alacsony iskolai végzettség miatt sokaknak nehézséget okoz a gyógyszerek használati útmutatójának vagy az orvosi utasításoknak az értelmezése és betartása. Emellett az alacsonyabb iskolai végzettséghez jellemzően alacsonyabb egészségtudatosság társul.
A nőgyógyászok gyakran kerülnek nehéz helyzetbe, amikor mélyszegénységben élő nőket kell ellátniuk. A nagy távolságok és a tömegközlekedés nehézkessége miatt sokan akkor sem keresik fel a rendelőket, ha az orvosuk kifejezetten kéri. Ha el is jutnak a szakorvoshoz, gyakran fogalmuk sincs, mire számíthatnak a vizsgálat során.
Szülészet-nőgyógyászati ellátás
Egy korábbi, 1997-98 között zajló interjús kutatás megállapításai szerint a szakorvosi ellátáson belül a roma nők éppen a szülészet-nőgyógyászat területén tapasztalták a legsúlyosabb megkülönböztetést és elfogadhatatlan bánásmódot. Ennek oka részben az, hogy az egészségügyi személyzet és a roma nők „nem beszélnek egy nyelvet”, félreértik egymást, ami bizalmatlanságot szül és csökkenti az ellátás hatékonyságát.
A roma anyák kimutathatóan kisebb arányban vesznek részt a várandósgondozásban, mint a nem romák. Ez nem a nemtörődömségből fakad, hanem alapvetően hozzáférési és elérési nehézségekből: szűkre szabott rendelési idő, nehézkes tömegközlekedés, valamint anyagi nehézségek, akár már az utazási költségek kapcsán is. Szabó és Veroszta kimutatta, hogy a roma nők sokkal inkább jutnak támogatáshoz és információhoz a családjukból, rokonságukból, mint az egészségügyi rendszerből.
Szexuális és reproduktív egészség és jogok
A Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2018-2022 között gyűjtött adatai alapján készült elemzés számos további különbséget tárt fel:
- A romák körében szignifikánsan alacsonyabb az asszisztált reprodukcióval létrejött terhességek aránya (3,4% vs. 8,1%).
- A roma anyák terhességeinek több mint fele nem tervezett volt.
- A védőnői várandósgondozásba vétel a roma anyák 47%-ánál csúszott a második trimeszterre, szemben a nem romák 26%-ával.
- A szűrővizsgálatok roma anyák esetében szignifikánsan nagyobb arányban tolódnak ki vagy nem valósulnak meg (11,8% vs. 3,4%).
- A roma várandósok 85,8%-a kizárólag TB által finanszírozott nőgyógyászati ellátást vesz igénybe, míg nem romáknál ez az arány 35,4%.
- Kizárólag magán nőgyógyászati rendelésre a roma nők alig egyhuszada (5,1%) jár, szemben a többi várandós majd egyharmadával (32,7%).
- Apás szülés a roma nők körében jóval alacsonyabb (28,1% vs. 59,2%).
- A császármetszés aránya kevésbé érinti a roma anyákat, körükben magasabb a hüvelyi úton szülők aránya.
- A szülések mindössze 15%-a zajlott fizetett szülészorvos jelenlétében a romák esetében, szemben az összes válaszadó 52,6%-ával.
- A hüvelyi szüléssel szülő roma anyák 61,3%-ának szabták meg mind a vajúdási, mind a kitolási testhelyzetet, szemben a nem romák 40,6%-ával.
A kutatók szerint a szüléskor nem választható testhelyzet leginkább az etnikummal, anyagi helyzettel, iskolai végzettséggel és a település nagyságával függ össze. Tehát nemcsak a roma etnikai hátterű, hanem a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági körülmények között élő nők is kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek a szülészeteken.
Összességében a hüvelyi úton szülő roma nők körében jelentősen magasabb - közel kétharmados - volt azok aránya, akik nem választhatták meg sem vajúdási, sem kitolási helyzetüket a szülés során.
Szexuális felvilágosítás hiánya és tradicionális szokások
A szexuális felvilágosítás hiánya rendkívül problémás a roma nők körében. A téma gyakran tabunak számít, így anya lányával sem beszél róla. Ennek megdöbbentő példái is akadnak: a Józan Babák Klub egyik munkatársa szerint találkoztak olyan negyvenes nővel, aki a nyolcadik terhessége során tudta meg, hogy a gyermekszülésnek és a szexuális aktusnak köze van egymáshoz. A tudatos családtervezésre az orvosok és a védőnők is csupán elvétve tudnak hatni, mivel a szegény sorban élő nők általában már csak akkor jutnak el az ellátórendszerbe, amikor várandósak.
Az első menzesz kapcsán felidézett hagyományok és a felvilágosítás hiánya is rávilágít a problémára. Az oláh cigányoknál például férfi előtt szégyen a vérzésről, a női alsótestről beszélni. Romungró interjúalanyoknál az első menzesz alkalmával elcsattanó pofon a „nagylánnyá válás” rituáléja, amely generációk óta öröklődik. A budapesti válaszolók közül többen az iskolát, könyveket vagy idősebb nővért említették a felvilágosítás forrásaként.
A termékenységi történetek elemzése
Egy kutatás keretében mintegy 80 fiatal roma nővel készítettek interjút, akik életútjukat termékenységi történetük tükrében tárták fel. A minta négy almintára bomlott: oláh, beás, magyar cigány (romungró) és budapesti romák. A kutatók igyekeztek kvantitatív elemzést adni ott, ahol lehetséges, elkerülve az előzetes sztereotípiákat.
A minták demográfiai jellemzői és termékenységi szokásai
Az alábbi táblázat összefoglalja az interjúalanyok demográfiai és termékenységi jellemzőit:
| Jellemző | Oláh cigányok | Beás cigányok | Romungrók | Budapestiek |
|---|---|---|---|---|
| Átlagos életkor (év) | Magasabb | Közepes | Fiatalabb | Közepes |
| Első gyermek vállalásának ideje | Közepes | Legkorábbi | Legkésőbbi | Közepes |
| Átlagos gyermekszám | 3 fölött | 3 fölött | Legalacsonyabb | Közepes |
| Művi terhességmegszakítás | Magasabb szám | Egyáltalán nem | Alacsonyabb szám | Alacsonyabb szám |
| Nemi élet kezdete | Közepes | Legkorábbi | Közepes | Közepes |
| Szoptatás átlagos időtartama | 2,4 év (leghosszabb) | Viszonylag hosszú | 5,2 hónap (legrövidebb) | Közepes |
| Kis súlyú születés előfordulása | Kétszer említve | Tíz családban | Öt válaszoló | Három válaszoló |
A romungrók csoportjában tolódott ki leginkább az első gyermek vállalásának időpontja, és itt a legalacsonyabb a családonkénti gyermekszám is. A beás cigányok kezdték legkorábban a nemi életet és vállalták az első gyermeket, ugyanakkor egyáltalán nem élnek a terhességmegszakítás eszközével, ami a nemi erkölcs szigorúbb értelmezésére utalhat.
tags: #roma #varandos #nok #egeszsegviselkedese