Mind a terhesség, mind a szoptatás során a szervezet tápanyagigénye megnövekszik. A szoptatás élettanilag az egyik legnagyobb anyagcsere-terhelést jelentő állapot a női szervezet számára, amely során az anyatej előállítása naponta 300-500 kcal többletenergiát és jelentős vitamin-, ásványianyag- és nyomelemfelhasználást igényel. A legfontosabb, emelt szükségletű tápanyagok közé tartozik a B12-vitamin, az A-vitamin, a D-vitamin, a folát, a jód, a cink, a szelén, a kalcium, a magnézium és az omega-3 zsírsavak (DHA).
A szoptatás időszakában a kismamák tápanyagigénye több vitaminból és nyomelemből magasabb, mint a nem szoptató nők számára általánosan ajánlott mennyiség. Ennek ellenére a terhesség után közel 70%-uk semmilyen vitamint vagy étrend-kiegészítőt nem szed. Az elégtelen bevitel anyai és csecsemői egészségre egyaránt kockázatos, hiszen az anyatej összetétele részben az anya raktáraitól függ.
A vitaminok túladagolásának veszélyei
Számos mikrotápanyagról vált ismertté, hogy szerepet játszanak a terhesség és a szoptatás normális lefutásában, azonban a bevitel terén a józan észre kell hallgatni. A fejezetcím alapján azt várja az olvasó, hogy megnevezzem az úgynevezett „terhesvitaminokat”, ám ilyen vitamin nincs. Az A-vitamin-bevitel kérdése az utóbbi időkben heves viták kereszttüzébe került: az A-vitamin hiánya és túladagolása egyaránt veszélyes, magzatkárosító, szakkifejezéssel teratogén hatású.
A B6-vitamin arról vált ismertté a terhesek körében, hogy a reggeli órákban fellépő hányinger mérséklésére alkalmazták, a gondot azonban az jelentette, hogy a hatékony adag többszöröse az ajánlott mennyiségnek. Régóta vitatott, hogy például kell-e 30-60 mg vasat etetni a terhesekkel, ha nem lépett fel náluk súlyos vashiányos vérszegénység. A vasfelesleg komoly szabadgyök-szintemelkedést eredményezhet, ami káros lehet.
Tápanyagforrások és az étrend fontossága
A szoptatás során az édesanyák vitaminszükséglete jelentősen növekszik. Megfelelő táplálkozással a terhes anya és a szoptató anya szervezetének szükséglete többnyire fedezhető. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb vitaminok szerepét és forrásait:
| Vitamin | Szerepe | Főbb forrásai |
|---|---|---|
| A-vitamin | Immunrendszer, látásfejlődés | Leveles zöldségek, máj (mértékkel) |
| D-vitamin | Csontanyagcsere, immunműködés | Napfény, hidegtengeri halak, tojás |
| Folsav (B9) | Sejtosztódás, idegrendszer | Babfélék, spenót, teljes kiőrlésű gabona |
| B12-vitamin | Vérképzés, agyi funkciók | Húsok, tejtermékek, tojás |
A speciális étrendek kockázatai
Manapság elég jelentős számban vannak, akik valamilyen elvi, vallási meggyőződésen alapuló okra hivatkozva a vegetárius étrendhez ragaszkodnak. A szigorú vegetáriánus diétát tartó anyák (vegán étrend) teje elégtelen mennyiségben tartalmaz nemcsak B2 és B12 vitamint, hanem vas, kalcium és cink koncentrációja is nagyon alacsony. Mivel a növényi eredetű tápanyagok nem tartalmaznak B12 vitamint, ezáltal anyai vegán diéta mellett a csecsemőknél súlyos hiányállapot alakul ki, amelynek tünetei a súlyfejlődésben való elmaradás, vérszegénység és idegrendszeri károsodások lehetnek.
Ezért terhesség és szoptatás alatt a vegán diéta nemcsak a B12 vitamin, hanem az esszenciális zsírsavak elégtelen bevitele miatt is kontraindikált. A tudatos mikrotápanyag-bevitel nemcsak az anya regenerációját, hanem a csecsemő fejlődését is támogatja. A mindennapokban a legfontosabb a tápanyagdús, változatos étrend: bőségesen zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát és jó minőségű fehérjét kell választani.
tags: #a #vitamin #tuladagolas #szoptataskor