A másfél éves gyermek fejlődése egy izgalmas és gyorsan változó időszak. Ebben a korban a kicsik egyre ügyesebbek és önállóbbak lesznek, rengeteg új készséget sajátítanak el. A mozgásfejlődés, a beszéd fejlődése és az érzelmi életük is jelentős változásokon megy keresztül.
Mozgásfejlődés
Legkésőbb 18 hónapos korára minden egészséges gyermek tud már járni. Ügyetlenül szalad, lépcsőn még négykézláb közlekedik, de néha már kapaszkodva, egymás mellé lépve megy. A másfél éves gyermek a székre, asztalra felmászik. A baba mozgásfejlődése szempontjából kiemelkedő, hogy a másfél éves gyermeked már egyre ügyesebben közlekedik a lépcsőn, gond nélkül fel tud lépkedni rajta (azért jó, ha védőhálóként a nyomában vagy ilyenkor is). Felfelé mindig könnyebb, de lefelé még kell a segítség! Szaladni még nem tud (gyakorolja, de térdeit még nem hajlítja be a futáshoz), de egyre gyorsabban szedegeti a lábait, és nagyon élvezi a játékos kergetőzést. 18 hónaposan néhány lépést hátrafelé is képes megtenni.
A baba mozgása egyre stabilabb, ügyesen lépcsőzik, bár lefelé még kissé bizonytalan, és magabiztosan megy úgy is, ha valamit tart a kezében. Minden bútorra és megmászható dologra felmászik, ezért az instabilabb berendezési tárgyakat a biztonság kedvéért ajánlott rögzíteni! Szeret labdázni, rúgni vagy dobni, persze az elkapással még pár évet várni kell. Mindenre felmászik, amire csak lehet és tud, aztán felháborodottan kiabál, ha nem tud lejönni.
Labdázni egyre koordináltabban és ügyesebben tud, rúgja, dobja, gurítja, elkapja (legalábbis nagyon lelkesen gyakorol). Zenére táncol, pörög-forog.
Kézügyesség és finommotoros készségek
A 17 hónapos baba finommotoros készségei is egyre fejlettebbek, ügyesen megtartja, megfogja, felemeli, összeszedegeti a dolgait. Kézügyessége, finommotoros készségei is egyre fejlettebbek, ügyesen megtartja, megfogja, felemeli, összeszedegeti a dolgait. Másfél éves korában érdemes megismertetni a korának megfelelő rajzeszközökkel, nagy élvezettel veti majd bele magát a színes ceruzák, zsírkréták világába. Szívesen rajzol, ez többnyire körkörös firkálás. Mozgása még nem teljesen érett, teljes testtel rajzol, mozdulatai szögletesek. A firkálásnak ugyanaz a szerepe, mint a gügyögésnek a beszéd kifejlődésénél. A funkció gyakorlását, a specifikus motorikus készségek elsajátítását szolgálja. A mozdulatok szögletesek és görcsösek, szinte a gyermeknek az egész teste együtt mozog a ceruzával. Nem a végeredmény fontos a számukra, csak a kezük mozgatása és az ennek következtében megjelenő nyomok jelentenek számukra örömöt.
Szuper motorikus készségfejlesztő módszer a rajzolás, arra viszont készülj fel, hogy innentől az egész otthonotok egy óriási rajztáblának fog tűnni a szemében! Soha ne az eredményre fókuszáljunk, dicsérjük meg magáért az alkotásért, egyelőre még neki sem a végeredmény a fontos, hanem a játék, a ceruzai hegye alól előbukkanó színes vonalak.
Ügyesen épít tornyot, egyre több elemet tud egymásra helyezni, formákat egymásba illeszteni. Toronyépítésben egyre ügyesebb, már 3-4 kockát egymásra tesz. Különböző méretű poharakat, kockákat egymásba rak.
Beszédfejlődés
A kommunikáció és nyelvi képességek terén a korszak eleje és vége között hatalmas fejlődés megy végbe. A kisded talán most van az anyanyelv elsajátításának legintenzívebb szakaszában. Mivel csakis a környezettel való kapcsolat által képes az anyanyelvet elsajátítani, ezért ebben a szakaszban fokozottan kell arra figyelniük, hogy megfelelő beszédmintát közvetítsenek számára. Gyermekük olykor csak ’öö’ hangadással, máskor esetleg „Mi ez?”, „Ez mi ez?” kérdéssel is jelzi, hogy a felfedezett tárgy nevét szeretné tudni. Ebben a fogékony korszakban naponta akár 10-30 új szót is képes megjegyezni. Ilyenkor fontos, hogy minden odaadott tárgyat meg is nevezzenek.
A korszak végére a beszéd szinte robbanásszerűen fejlődik. Az első kimondott szavak esetleg már 18 hónapos kor előtt megjelennek, a lányoknál általában korábban, a fiúknál később. Kétéves korra általában 50-70 szót is használnak. Kezdetben egy-egy szó több jelentést is hordozhat, például a „vau-vau” nemcsak a kutyát, hanem minden négylábút jelöl. A korszak végén általában megjelennek a távirati stílusú mondatok is, például „Apa dolgoz.” „Vau-vau eszik.”.
A beszédfejlődés tekintetében igen különbözőek lehetnek. Van, aki már kétszavas mondatokkal kommunikál, és van, aki csak pár szóval fejezi ki magát. Ha mindent megért, gesztusokkal és interakcióval reagál, nem kell aggódni, utol fogja érni magár és a társait. A legjobb fejlesztés továbbra is a mondókázás, énekelés és a beszélgetés a gyerekkel, ami ne egyoldalú legyen, várjunk választ a kérdésünkre és hallgassuk is végig. Ne javítsuk ki, ha hibázik, csak ismételjük el a szavakat, kifejezéseket helyesen. Figyeljünk rá, ha mondani szeretne valamit! Próbáljuk megérteni és nem kijavítani, csak helyesen elismételni.
Megjelenik beszédében a birtoklás, ekkor még főként 1. szám 3. személyben beszélve magáról. Pl. Toronyépítésben egyre ügyesebb, már 3-4 kockát egymásra tesz. Különböző méretű poharakat, kockákat egymásba rak.
Fejlesztő játékok 5 hónapos babának
Érzelmi és értelmi fejlődés
Csemetédnek ebben a korban már mindenképp érdemes meséket olvasni, amennyit csak lehet, hiszen a könyvekben már nem csak a képek, hanem a versikék és mondókák is érdekelni fogják, igaz még csak nagyjából kettő-öt sor terjedelemig tud koncentrálni rájuk. Rengeteg jó fejlesztő könyv van a boltok polcain, amiből játékosan taníthatod a színek, az ellentétek, az állatok neveire, amire ebben a korban már nagyon fogékony lesz.
Már egyre többször észreveszed, hogy segítőkész (szívesen végrehajt egyszerű kéréseket) és együttérző (pl. látja, ha valaki szomorú és vigasztalni próbálja). Szereti csoportokba rendezgetni a játékait, ringatja, etetni és fürdetni próbálja a babáját. Érzelmi, hangulati eseményekre jól reagál, ringatja, etetni és fürdetni próbálja a babáját. Segítőkész és együttérző: ha látja, hogy valaki szomorú, vigasztalni próbálja. Szereti csoportokba rendezgetni a játékait.
Határozott jelei lehetnek a féltékenységnek is. Ha a testvéreivel vagy más babákkal foglalkozol a jelenlétében, odajön ő is, ilyenkor extrán igényli a simogatást, játékot, törődést. Ha nem sikerül magára vonnia a figyelmed, előfordulhat, hogy dühös sírásba kezd vagy más módon próbálja kikövetelni a törődésed (megüt, tiltott dolgokat csinál). Nyugtasd meg, biztosítsd a szeretetedről, de a féltékenység szülte kicsapongásait sose hagyd szó nélkül! Szüksége van rá, hogy ismerje a határait, hogy mit szabad és mit nem. Ezeket a pozitív vagy - ebben az esetben - negatív megerősítéseket elsősorban tőled várja majd. Határozott jelei lehetnek a féltékenységnek is. Ha a testvéreivel foglalkoznak, odajön ő is, igényli a simogatást, játékot, törődést. Ha nem sikerül magára vonnia a figyelmet, dühös sírásba kezd, vagy más módon próbálja kikövetelni a törődést üt, tiltott dolgokat csinál.
Most van abban a korszakban, amikor mindent erőteljesen utánoz: a házimunkába besegít, sepreget, port töröl, „porszizik”. Számára ez játék, lesi, leutánozza a mozdulataid. Tartsd szem előtt, hogy innentől egy szuper fogékony, éber és figyelő kisbaba lesz a nyomodban egész nap! Ebben az időszakban tudod megalapozni a jó (vagy ne adj isten a rossz) berögződéseit. A fogmosást, az evést vagy a napi rutinteendőket éppúgy kifigyeli és leutánozza, mint ahogyan a különféle helyzetekre adott reakcióidat is. Ez azt jelenti, hogy ha te magad sosem eszel ülve, akkor ő sem akar majd, ha soha nem eszel zöldséget, akkor neki se lesz kedve hozzá, ha egyes helyzetekre kiabálással reagálsz, akkor ő is úgy fog.
A sírás továbbra is fontos kommunikációs eszköz a belső (testi, érzelmi) rossz érzések kifejezésére, de egyre többször az akaratérvényesítés egyik eszközévé válik. Ebben az időszakban jelenik meg a hétköznapi nyelvhasználatban „hisztinek” titulált viselkedés. Ezek az érzelemkitörések leggyakrabban akkor jelentkeznek, amikor a kisgyermek vagy saját korlátai, vagy a szülői tiltás miatt nem tudja megvalósítani önállósági törekvését, vagy nem képes érvényesíteni az akaratát. Tulajdonképpen ezek az érzelmi hullámok a normális fejlődés részei. Fontos azonban, hogy szülőként megfelelő érzelmi és kommunikációs válaszokat adjunk, segítve őt abban, hogy képes legyen megküzdeni ezekkel az érzésekkel.
A napközbeni alvási szokásai megváltozhatnak. Átlagosan 15 és 18 hónapos kor között a gyerekek többsége elkezdi elhagyni a délelőtti alvást, mert egy délutáni szundi már elegendő, hogy idegrendszere kipihenje magát. Az átmeneti időszak - mikor egy szundi még kevés, kettő pedig már sok - nem lesz könnyű. A váltást követően pedig egy ideig hosszabb lesz a délutáni alkalom a megszokottnál. A napi rutinja változóban van, már nem mindig alszik naponta kétszer, célszerű lassan átgondolni és módosítani a napirendet.
Egója egyre erősebb, nehezen osztozik, akár dührohamot is kaphat, ha oda kell adnia valamit, még akkor is, ha az nem az övé. A szocializáció, a kompromisszumkészség nehezen tanulható dolgok, próbáljuk a legnagyobb türelemmel átvészelni ezeket a hsiztiket. Még ha legszívesebben kiraknánk az ajtón kívül visítani, akkor sem érdemes kiabálással reagálni, ez sajnos öngerjesztő folyamat, minél jobban üvöltünk, annál feszültebb lesz ő is.
Öltözködés és étkezés
Az egyszerűbb ruhadarabok (például a cipő, zokni) le-és felvételét is bőszen próbálgatja már. Tegyél ki neki két szettet a ruhái közül és ajánld fel, hogy kiválaszthatja, az aznapi szerelését. Eleinte lehet, hogy még tétovázni fog, de idővel nagyon megszeretheti a ruhaválogatást és ezáltal az öltözködést is! Öltözködésben egyre aktívabb, egyre ügyesebben tud megszabadulni a ruháitól és aktívan segít is, ha van kedve.
18 hónapos korra a kisgyermekek többsége már igyekszik önállóan is próbálkozni az evéssel. Kanalazáskor a falatot már meríteni tudják a tálból, és megfordítás nélkül a szájukhoz emelik. A legtöbb állaggal jól boldogulnak. Legtöbbször elég csak apró falatokra vágni a keményebb darabokat, a zöldségféléket sem kell külön pürésíteni. Nagyobb ételekből, gyümölcsből, kekszből egyre ügyesebben harapják le a megfelelő méretet, és megrágás után biztonsággal nyelnek. Vannak gyerekek, akik a kevert állagot (darabok a pépesben) nem szeretik, mások még váltogatják a kéz, illetve a kanál használatát. Fontos, hogy az étrendjük egyre inkább a családi menühöz igazodjon; a (nem túl fűszeres, alkoholmentes) főételek is fogyaszthatóvá válnak számukra. Egyedül, kanál elforgatása nélkül eszik, de még sok lecsorog.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a gyermek fejlődése aggodalomra ad okot, fontos szakemberhez fordulni. A következő jelek esetén érdemes orvoshoz vagy szakemberhez fordulni:
- Vezetve tud csak járni, álló helyzetben bizonytalan.
- Járása bizonytalan.
- A gyors járás nem jelenik meg (24 hó).
- Mindennapi, ismert használati tárgyakkal nem játszik megfelelően (eldobja, pörgeti), és/vagy a játéktárgyak nem keltik fel az érdeklődését.
- Az egyik kezét feltűnően elhanyagolja, vagy sokkal ügyetlenebb vele, mint a másikkal.
- A két kéz mozgása nem összehangolt a játék során.
- Az összerakós játékok részeit nem próbálja, vagy nem tudja a helyükre illeszteni (formákat, építőelemeket, pontosan illeszkedő részeket).
- Nem próbál, illetve nem tud felületen nyomot hagyni (kézzel maszatolni, ceruzával firkálni, krétával/ecsettel dolgozni).
- Nem próbál, illetve nem tud tárgyakat egymásra tenni.
- Nem vagy nehezen lehet vele tekintetkapcsolatot tartani.
- Nem mosolyog vissza, ha rámosolyognak.
- Nehéz felkelteni a figyelmét, nem követi a mutatás, a tekintet irányát.
- Kortársakkal való kezdetleges játék még hiányzik. Nem szeret más gyermekek közelében lenni.
- Neve hallatán tekintetkapcsolatot nem keres, a nevére nem figyel.
- Nem ért meg egyszerű utasítást (például: „Kérem a labdát!”, „Tedd a pohárba a ropit!”).
- A korszak elején tapasztalt szókincse nem bővül a korszak végére.
- Továbbra is a gagyogás uralja a kisgyermek közléseit; nem jelennek meg benne szavak, szókezdemények.
- Tiltakozását fejezi ki evéshelyzetben.
- Éjszaka még mindig gyakran ébred, ilyenkor nehezen alszik vissza vagy játszani kezd.
- Hárítja a tisztálkodást, nem szereti a szappant, a fogmosást.
Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.