A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó, mint felsőfokú szakképesítésű szociális szakember, kulcsfontosságú szerepet tölt be a 0-3 éves korú gyermekek gondozásában és nevelésében. Munkaterületei közé tartozik a gyermekjóléti alapellátás, a bölcsődék, a házi gyermekgondozói szolgálatok és a családi napközik.
Ez a rendelet, amely a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelet mellékleteiben található, részletesen meghatározza a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó feladatkörét, szakmai követelményeit és azokat a kompetenciákat, amelyekkel rendelkeznie kell a hatékony munkavégzéshez.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szerepe és feladatai
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó tevékenységét a felsőfokú végzettségű bölcsődevezető felügyeletével és irányításával végzi. Emellett az egészségügyi szempontok figyelembevételével a bölcsődeorvos útmutatásait is követi a gyermekek gondozása során.
A munkaterület rövid, jellemző leírása
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó feladatai közé tartozik a gyermekgondozási-nevelési feladatok ellátása a 0-3 éves korú gyermekek számára. Fontos, hogy holisztikus egészségügyi szemlélettel kísérje figyelemmel a gyermekek pszichoszomatikus fejlődését, és ehhez alkalmazza a pedagógiai, nevelési módszereket.
A segítő folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:
- Végzi - a gyermek szükségleteit figyelembe vevő - gondozási, nevelési teendőket, figyelemmel kíséri és támogatja a gyermek testi és pszichés fejlődésének folyamatát.
- Megtervezi, megszervezi a gyermek egészséges, tevékeny életmódját.
- Felismeri az egészségestől eltérő, kóros állapotokra utaló tüneteket, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében.
- Részt vesz a biztonságos és balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munka tárgyi feltételeinek megteremtésében.
- Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermekekkel, szülőkkel, valamint munkatársakkal.
- Egészségnevelési/egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez.
- Vezeti a nevelő-gondozó munkához kapcsolódó dokumentációt.
Emellett kapcsolatot alakít ki a gyermeket nevelő családdal, együttműködik a szülőkkel és támogatja őket szülői szerepükben. Segíti a gyermekintézmények szakmai munkáját, és eredményes munkakapcsolatot alakít ki a társintézményekkel, mint például a korai fejlesztő intézetekkel (sérült vagy speciális ellátásra szoruló gyermekek ellátásában) és az óvodákkal. Hatékony egészségnevelési-pedagógiai felvilágosító tevékenységet is végez, és szolgáltatásokat szervez kisgyermeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák számára (klub, gyermek játszócsoport és egyéb szolgáltatások formájában).
Csecsemő és kisgyermekgondozó szakma bemutatása - Duális Szakképzés
A szakképesítés szakmai követelményei
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó tevékenysége során számos feladatot lát el, amelyekhez specifikus ismeretekre és készségekre van szüksége.
Főbb feladatcsoportok és az azokhoz kapcsolódó követelmények
Gondozási és nevelési teendők
A szakembernek képesnek kell lennie arra, hogy a nevelést és gondozást elválaszthatatlan egységnek tekintse. Szakszerűen kell kezelnie az újszülötteket, csecsemőket és kisgyermekeket, beleértve az etetést és a karban tartást. Fel kell ismernie a szocializáció és a perszonalizáció törvényszerűségeit a harmonikus személyiségfejlődésben, és át kell látnia a családi és a bölcsődei szocializáció azonosságait és különbözőségeit, törekedve a két hatás összhangjára.
Fontos, hogy szeretettel közeledjen a rábízott gyermekekhez, teljes biztonságot és elfogadást nyújtson számukra, ezzel megvédve őket a fejlődésükből és a különböző élethelyzetekből adódó feszültségeik, frusztrációik kóros következményeitől. Képesnek kell lennie az anyától való elszakadás fájdalmának enyhítésére, az elszakadás nyomán keletkező félelmek és szorongások csökkentésére.
Segítenie kell az én-tudat fejlődését, felismerve és tiszteletben tartva az egyéni személyiségjegyeket. Át kell segítenie a gyermeket fejlődésének nehézségein, felismernie és kielégítenie az egyéni pszichés szükségleteket csoporthelyzetekben is. Fel kell ismernie és támogatnia kell a sajátosan (lassabb, gyorsabb tempóban) fejlődő gyermekek szükségleteit, igényeit, és csoporthelyzetben is meg kell valósítania az egyéni bánásmód gyakorlatát. Pozitív minta nyújtásával empátiás, toleráns, elfogadó attitűdöt kell kialakítania a csecsemőben és a kisgyermekben. A gyermek egyéniségének tiszteletben tartásával egyidejűleg el kell fogadtatnia a szükséges szociális szabályokat, és ebben a gyermek belátására, viselkedéseinek pozitívumaira kell építenie. A szocializációs folyamat részeként elő kell segítenie a gyermek beszédfejlődését.
Pedagógiai és módszertani ismeretek alkalmazása
A szakembernek fel kell ismernie a fejlődéspszichológiai jellemzőket a gyermek kognitív és érzelmi fejlesztése során, és adekvátan kell alkalmaznia pedagógiai és módszertani ismereteit. Képesnek kell lennie az inkluzív csoport nevelésére, a csoportban az ép és a speciális szükségletű gyermekek nevelésével kapcsolatos követelmények kielégítésére. Fel kell ismernie a gyermek fejlődésében a domináns kritikus fejlődési szakaszokat, és bánásmódjában alkalmazkodnia kell az egyes gyermekek érzelmi és kognitív szükségleteihez. A gyermekek kognitív és emocionális fejlesztése érdekében alkalmaznia kell különböző tantárgyi és tantárgy-pedagógiai, anyanyelvi, ének-zenei, természettudományi, vizuális ismereteit.
Kommunikációs és beszédfejlesztési képességek
A kisgyermeknevelőnek helyes artikulációval, a gyermek fejlettségének megfelelő tempójú, tagolt beszéddel kell kommunikálnia. Alkalmaznia kell a beszédtanítási és kommunikációs technikákat a speciális szükségletű gyermekek esetében is. Képesnek kell lennie mondókák, versek, mesék érthető, a gyermek érzelmére és értelmére ható előadására, valamint képeskönyvek illusztrációiról hangulatosan mesélni és beszélgetni.
Zenei és vizuális nevelés
Fel kell ismernie a gyermek zenei nevelése, valamint emocionális és kognitív fejlődése közötti kölcsönhatást. Tisztán, a gyermeknek megfelelő hangmagasságon kell énekelnie, a dalok ritmusát pontosan kell interpretálnia, és alkalmaznia kell énekes/hangszeres tudását a gyermekek körében. Zenével, ritmikus mozgással stb. fejleszteni kell a speciális szükségletű gyermekeket.
Természeti környezet és egészségnevelés
Fel kell ismernie a természeti környezet jelentőségét, a gyermekre gyakorolt hatását. Egyszerűen meg kell magyaráznia mindennapos természeti jelenségeket, és ezekkel kapcsolatban megnyugtatóan és biztonságot sugárzóan kell viselkednie a gyermekek körében. Mintaadó viselkedésével, megfelelő magatartási és tevékenységi szokások alakításával a természet szeretetére, gondozására, védelmére kell nevelnie a gyermeket. A természeti környezet adta lehetőségek felhasználásával fejleszteni kell a speciális szükségletű gyermeket.
Fel kell ismernie a gyermekek manipulációs késztetéseit és el kell ismernie a vizuális környezet jelentőségét a gyermek fejlődésében. Alkalmaznia kell különböző, célzottan fejlesztő technikákat speciális szükségletű gyermekek esetében. Alkalmaznia kell a fürdetés és pelenkázás, öltöztetés helyes menetének szabályait, az egyes részműveletek egymást követő sorrendjét és helyes kivitelezésének technikáját. Minden gondozási tevékenységet úgy kell végeznie, hogy tudja: a csecsemőnek és a kisgyermeknek önmagával kapcsolatos attitűdjét, beállítódását, viszonyulását, és felnőttekkel való kapcsolatát meghatározza a mód, ahogyan testi és pszichés szükségleteit kielégíti a környezete.
Figyelembe kell vennie a gyermek mozgásfejlődését és természetes mozgásigényét, a pelenkázás, öltöztetés, valamint fürdetés során meg kell ítélnie, hogy a fejlődés folyamán a gondozási műveletek közben milyen szintű együttműködésre és önállóságra számíthatnak a csecsemő és kisgyermek részéről. Arra kell törekednie, hogy a gyermek öltöztetése, fürdetése közben beszéddel is kövesse a gyermek érdeklődését, és ezzel elősegítse ismereteinek gazdagodását. Meg kell neveznie és alkalmaznia kell a felnőtt tevékenységének azokat az elemeit, melyek segítik a gyermek kompetenciájának alakulását, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében.
A szobatisztaság kialakulásának folyamatában meg kell határoznia a felnőtt szerepét, fel kell mérnie a folyamat sürgetésének későbbi következményeit személyre szólóan, tapintatosan támogatnia kell a kisgyermeket ezen a területen. Képesnek kell lennie a szobatisztaság zavarainak megelőzésére és korrektív beavatkozásokra, a szülőkkel való szoros együttműködés révén. Ismertetnie kell a szabadban való mozgás-játék személyiségfejlesztő hatását, a levegőzés és napsugárzás hatását a gyermek fejlődésére. Fel kell ismernie a levegőzés adta lehetőségeket, és tudnia kell a gyermek figyelmét a tágabb környezet felé fordítani. Alkalmaznia kell a csecsemők és a kisgyermekek korszerű táplálkozásának alapelveit. Összefoglalnia kell a mellről, illetve a cumiról való elválasztás általános menetét, meghatároznia kell az új ételek bevezetésének ideális időpontját és módját.
Csecsemő és kisgyermekgondozó szakma bemutatása - Duális Szakképzés
tags: #a #szulok #es #a #kisgyermeknevelo #kompetencia