A babavárás örömteli időszak, de sok kismama aggódik a munkáltatója anyagi terhei miatt, különösen, ha esetleg hosszabb időre, akár három évig is távol marad a munkából. Fontos tisztázni, hogy milyen ellátásokra jogosult az édesanya, és ki viseli ezeknek a költségeit.
Az anyasággal kapcsolatos ellátások típusai és igénybevételük
A gyermek születését követően az édesanyák háromféle ellátásban részesülhetnek:
- Csecsemőgondozási díj (CSED): Ez az ellátás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát 24 hét, azaz fél év szülési szabadság illeti meg, amelyből két hetet köteles igénybe venni. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik.
- Gyermekgondozási díj (GYED): A GYED váltja fel a CSED-et, amennyiben a szülési szabadság ideje, vagyis a 24 hét lejár. Ez az ellátási forma a gyermek 2. életévének betöltéséig igényelhető. Fontos megkülönböztetni, hogy 2016. január 1. előtt vagy azt követően született gyermekről van-e szó, mert 2016-tól a GYED már a szülést megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra jár csak, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig.
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): Amikor a gyermek elérte a 2. életévet, a GYES igénybe vehető. Ez az ellátás abban különbözik leginkább az előbbiektől, hogy míg a CSED és a GYED biztosítási jogviszonyhoz kötött és pénzbeli ellátása a szülést megelőző munkabérhez viszonyítva kerül meghatározásra, addig a GYESE alanyi jogon jár és fix összegű. Ez az ellátási forma a gyermek 3 éves koráig folyósítható alap esetben. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén azonban a gyermek 10 éves koráig, ikergyermekek esetén pedig a tankötelessé válás évének végéig (maximum 10 éves korig) is folyósítható.
A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj korábban a terhességi gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási segély neveken szerepeltek, de alapvető változások történtek az ellátások terén.
A szülési szabadság és az ellátások összege, valamint a finanszírozás
A csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) összege az ellátás igénybevételét megelőző időszak jövedelmének nagyságától függ. A CSED esetében az ellátás összege a jövedelem 70%-a (2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik). Ez az összeg bruttó, személyi jövedelemadó köteles, de egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem keletkezik.
A GYED hasonlóan a CSED-hez a jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, azonban maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2016. évi felső határa havi bruttó 155.400,- Ft volt, amelyet személyi jövedelemadó előleg és nyugdíjjárulék terhelt.
Fontos tudni, hogy amennyiben a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult GYED-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, így az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát. Amennyiben azonban a szülő egyidejűleg több, különböző korú gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor annak maximális összegét, vagyis a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát már gyermekenként kell figyelembe venni.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összege nem függ a jövedelem nagyságától. A GYESE fix bruttó összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével, így jelenleg 28.500 Ft volt, amelyből a nyugdíjjárulék levonását követően fennmaradó nettó összeg 25.650 Ft volt. Ikergyermekek esetén ennek az összegnek a kétszerese, háromszorosa, vagy többszöröse kapható, a gyermekek számától függően.
A csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjakra vonatkozó igénylést a munkáltatónál lehet benyújtani, ezt követően pedig szintén a munkáltató folyósítja az ellátások összegét is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkáltató fizeti a teljes összeget a kiesett munkavégzés idejére. Ugyanis ezeket az összegeket a foglalkoztató visszaigényli az egészségbiztosítási pénztártól, tehát ő csak egy kifizető helyként működik közre, ezen kívül a munkáltatónak kizárólag adminisztrációs terhei keletkeznek.
Lehetséges azonban, hogy a foglalkoztató nem rendelkezik kifizetőhellyel. Ebben az esetben a munkáltató helyett a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár, egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal lesz a kifizető.
A szülési szabadság és a munkavállalói jogok
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A szülési szabadság idejére az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyből 2 hetet köteles igénybe venni. A szabadság legfeljebb négy héttel a szülés várható időpontja elé eshet. A szülés után két hetet kötelező kivenni.
Munkajog és terhesség - Szülési szabadság | Webinárium
A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a munkavállalónak a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére. A munka törvénykönyve rendelkezései szerint, az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér módosítására, mely során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell alapul vennie.
A munkáltató munkaviszony megszűntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében a gyermek hároméves koráig. Ezen időszak alatt a munkáltató csak meghatározott esetekben mondhatja fel a kismama munkaviszonyát.
A szülőknek járó szabadságok igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve szabályozza. Az apasági szabadságot legalább öt nappal, a szülői szabadságot legalább tizenöt nappal korábban kell írásban kérni.
| Ellátás típusa | Időtartam | Összeg meghatározása | Kinek jár? | Munkavégzés lehetősége mellette |
|---|---|---|---|---|
| CSED | Szülési szabadság idejére (max. 24 hét) | Jövedelem 70%-a (2021-től 100%) | Édesanya | Nem |
| GYED | Gyermek 2. életévéig | Jövedelem 70%-a, maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a | Szülő | Igen, a gyermek féléves kora után |
| GYES | Gyermek 3. életévéig (vagy speciális esetekben tovább) | Fix összeg (az öregségi nyugdíj legkisebb összege) | Szülő | Igen, a gyermek féléves kora után |
tags: #a #szulesi #szabadsagot #ki #fizeti