A szülés utáni depresszió a férfiaknál: Tünetek, okok és kezelési lehetőségek

A szülés utáni depresszió (PPD) témája évtizedeken át kizárólag a nőkkel kapcsolatban került előtérbe. Azonban a friss kutatások megdöbbentő eredményei szerint ez a jelenség közel ugyanolyan gyakori az apukák esetében is, mint az édesanyáknál. Ez a cikk a szülés utáni depresszió férfiakat érintő aspektusait járja körül, feltárva annak hátterét, tüneteit és a lehetséges megoldásokat.

A férfiak háttérbe szorult szerepe és a jelenség felismerése

Évszázadokig az anya maradt otthon a csecsemővel, így minden vele járó teendő rá hárult. Az apa feladata többnyire a család egzisztenciájának fenntartásában merült ki. A környezet figyelme még napjainkban is az anyára és a babára irányul, annak ellenére, hogy a férfiak szerepe jelentős változáson ment keresztül. Mivel a „nyafogás” nem férfihoz méltó dolog, így érzelmeiket, esetleges félelmeiket magukban tartva gyakran a munkába menekülnek, vagy az alkohol nyújtotta megnyugvást választják.

Azt, hogy mennyire fontos foglalkozni a jelenséggel, többek között a brit Apasági Intézet megalakulása is jelzi, mely a világ egyik legismertebb apákból álló szervezete. Létrejöttük indokoltságát mi sem támasztja alá szemléletesebben, mint hogy kutatásaik alapján megállapították, hogy minden hetedik kismama és minden tizedik kispapa szenved szülés utáni depressziótól.

Statisztikák és a probléma mértéke

A Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban publikált metaanalízis szerint a szülés utáni depresszió a gyermek születését követő első évben az apák körülbelül 8-10 százalékát érinti. Egyes újabb kutatások, például a Frontiers in Psychiatry folyóiratban közzétett vizsgálat, arra utalnak, hogy a valós számok még ennél is magasabbak lehetnek, mivel sok férfi soha nem jelzi a problémáit. Paulson és Bazemore 2010-ben 28 ezer amerikai apával végzett felmérést, amelyből kiderült, a megkérdezettek 14 százaléka tapasztalt depressziót a gyermeke megszületése után, ami 3-6 hónappal később 25 százalékra emelkedett. Az Aucklandi Egyetemen készült kutatás szerint a résztvevők 6,2 százaléka, azaz 217 apa tapasztalt depressziós tüneteket. Minden 25 férfi közül nagyjából egy szenvedett a születés utáni depressziótól, és nagyjából minden ötvenediket érintett a születés előtti depresszió. Összehasonlításként: az anyák közül többen szenvednek születés előtti depressziótól, mint ahányan a születés utánitól. Hatból egy anya számolt be komoly depressziós szimptómákról a szülés előtt, valamint amikor a gyermeke kilenc hónapos volt. Nyolcból egy nő számolt be szülés előtti depressziós tünetekről, 12-ből egy pedig a szülés után panaszkodott ilyesmire. Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő szerint az apák ötöde találkozik ezzel a gonddal.

Mikor jön a baba? A tervezett és nem tervezett gyermek hatása

Rendkívül fontos megkülönböztetni a várt és nem várt gyermekkel járó helyzetet. Lényegesen kedvezőbb a helyzetük azoknak a férfiaknak, akik párjukkal előre eltervezik, hogy új taggal bővítik a szövetségüket. Vitathatatlan, hogy a nem tervezett jövevény híre is kiválthat a tervezetthez hasonló örömöt és izgatottságot. Ám mégis azt lehet mondani, hogy általában kevésbé szerencsés, mert a nem várt esemény hallatán a férfi úgy érzi, nincs kezében a kontroll. Nem volt ideje sem egzisztenciálisan, sem lelkileg felkészülni a kis jövevény érkezésére. Emiatt pedig gyakran szorongást, félelmet él át. Talán ennél is bonyolultabb, amikor a nő részéről tervezett dologról beszélhetünk, a férfi esetében viszont egyáltalán nem. Ugyancsak megjelenik az előző helyzethez hasonlóan a kontrollérzet hiánya, s ezen felül gyakran élnek meg dühöt, haragot is a partner irányába. Mindez pedig könnyen okozhatja a kapcsolat végét is.

A férfi döntését a babával kapcsolatban rengeteg tényező befolyásolja, így többek között magának a párkapcsolatnak a minősége, az erkölcsi és vallási meggyőződései, a neveltetése, és az intelligenciája. Jelen szituációban sem lehet eléggé hangsúlyozni a kommunikáció jelentőségét, azt, hogy beszéljünk párunkkal érzéseinkről, ugyanis az elfojtott negatív érzéseknek számos következménye lehet.

Hatványozódó tényezők és kockázatok

A kutatók az évek során több tényezőre lettek figyelmesek, melyek növelhetik a kispapák körében a depresszió megjelenését:

• Az, ha a gyermek rossz alvó, vagy esetleg sokat sír, ugyanúgy összefügghet az apukáknál megjelenő depresszióval, mint az édesanyáknál (Smart és Hiscock, 2007).
• A párkapcsolattal való elégedetlenség (Wee és mtsai, 2010).
• Az apa munkanélkülisége (Nishimura & Ohashi, 2010).
• A feleség nehéz természete, esetleg az ő depressziója (Huang & Warner, 2005).
• Ramchandani és munkatársai (2008) azt találták, hogy azoknál a férfiaknál, akiknél a gyermek születését megelőzően depressziót diagnosztizáltak, 50%-nál a gyermek szülését követően is megjelent.
• Lisa Underwood, az Aucklandi Egyetem kutatója elmondta, hogy a gyermekük születése előtt feszültségben élő vagy törékeny egészségi állapotú apáknál nagyobb kockázata volt a depresszió kialakulásának.
• Egy 2014-ben közzétett kutatás szerint a legnagyobb veszélyben azok a férfiak vannak, akik a húszas éveik közepén válnak apává.

Mivel járulhat hozzá a nő a kispapa depresszió megjelenéséhez?

Ahogy már fentebb említettük, évszázadokon keresztül többnyire egyedül a nő feladata volt a gyerekek nevelése és gondozása. Természetesen vannak ma is olyan családok, ahol ezt a klasszikus szerepfelosztást követik. Azonban (szerencsére) ma már az sem ritka, hogy mind az anya, mind pedig az apa részt vesz a gyermek körüli teendőkben. A nők hajlamosak kompetensebbnek érezni magukat e tekintetben, s például megszólják az apukát, hogy nem jól tartja a babát, túl későn cserélte ki a pelenkát, s inkább elvégzik ők a feladatot. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy nem megfelelően végzi el a feladatot a férj, és amíg elmagyarázná a megoldást, addig inkább megcsinálják ők maguk. Ezzel viszont sebet ejthetnek az apa önbizalmán, mely által magukba zárkóznak, elveszítik a kezdeti lelkesedést, s legközelebb talán már meg sem próbálnak segíteni. A férjekben az elutasítás hatására megmarad a tüske, a feleség pedig azt fogja felróni, hogy minden rá hárul, semmiben nem nyújt segítséget az apuka. Ilyenkor gyakran nem beszélnek róla, inkább mind a ketten magukban elégedetlenkednek, aminek hatására viszont észrevétlenül csökkenhet az intimitás, a gyengédség, esetleg a szexualitás is. A férj máshol keres vigaszt, gyakran mentsvárat keres, legyen az a munka, sport vagy ital, csak ne kelljen otthon lenni. Számos válás kapcsán hallhatunk ehhez hasonló példákat.

Milyen hatással van a gyerekre a szülők depressziója?

A felnőttkori lelki védettség szempontjából az egyik legfontosabb védőfaktor az érzelmileg stabil gyermekkor. A korai életperiódusban a gyerek számára az anya vagy az elsődleges gondozó (tehát lehet akár az apa is) jelenti azt a környezetet, melynek megtapasztalása egy mentális modell kialakítását teszi lehetővé, amely később a világ és személypercepciót egyértelműen befolyásolja. Amennyiben a gondozó-gyermek kapcsolat nem megfelelő, bizonytalan kötődési stílus alakul ki. Az apa depressziója negatívan hat a gyermek fejlődésére. Gyerekkorunktól kezdve tapasztalataink nagy részét sémákban tároljuk, s később ezekben gondolkodunk. Amennyiben a gyerek a szülőkkel a bizonytalanságot tapasztalja meg, így ezt a sémát alakítja ki, ami akár egész életét végig kísérheti. Például amikor a gyermekből serdülő, fiatal felnőtt lesz, és elérkezik a párválasztás ideje, akkor akár visszaköszönhet a gyermekkorban megtapasztalt bizonytalanság, mely akadályozhatja a boldog kapcsolatot, ugyanis félni fog az intimitástól és a cserbenhagyástól. Azoknak a gyermekeknek, akik depressziós szülővel - legyen az anya vagy apa - nőnek fel, a Egészségügyi Világszervezet szerint magasabb az érzelmi és viselkedési problémák kockázata.

Tünetek és felismerés

A szülés utáni depresszió férfiaknál gyakran másként nyilvánul meg, mint nőknél, ami megnehezíti a felismerését. Míg a nők gyakrabban számolnak be szomorúságról, sírásról és tehetetlenség érzéséről, a férfiak inkább ingerlékenységgel, visszahúzódással, fokozott alkoholfogyasztással vagy munkamániával reagálnak. Egyes kutatások, például Paulson és Bazmore 2010-es vizsgálata, azt mutatják, hogy a depressziós apák kevesebbet olvasnak a gyermekeiknek, kevesebbet játszanak velük, és gyakrabban alkalmaznak testi fenyítést. A szülés utáni depresszió felismerése egy férfinál nehéz lehet, éppen azért, mert gyakran valami más mögé rejtőzik. Ennek ellenére léteznek figyelmeztető jelek, amelyekre maguknak az apáknak, valamint partnereiknek és hozzátartozóiknak is oda kellene figyelniük. A legfontosabb felismerni, hogy ezek a tünetek nem a gyengeség jelei. Egy valós egészségügyi állapot megnyilvánulásai, amely ugyanolyan figyelmet érdemel, mint bármely más betegség. A szülés utáni depresszió nem arról szól, hogy a férfi nem elég erős, nem elég férfias, vagy nem elég jó apa.

Tomáš története, aki egy harminchároméves brünni programozó, jól szemlélteti, milyen könnyen maradhat észrevétlen a szülés utáni depresszió egy férfinál. Amikor két évvel ezelőtt megszületett a lánya, kezdetben hatalmas örömöt érzett. Néhány héten belül azonban elkezdett visszahúzódni. Abbahagyta a kollégákkal való közös ebédelést, éjszaka nem tudott aludni, még akkor sem, amikor a lánya már aludt, és fokozatosan elvesztette érdeklődését azok iránt a dolgok iránt, amelyek korábban örömet okoztak neki. „Azt mondogattam magamnak, hogy csak fáradt vagyok, majd elmúlik. A feleségemnek elég gondja volt, nem akartam terhelni" - emlékszik vissza. Tomáš története nem egyedi, de egyike azon keveseknek, amelyek felszínre kerülnek. A szülés utáni depresszióval küzdő férfiak többsége ugyanis soha nem keres szakmai segítséget.

A hormonális változások és az "apatest"

A mai napig sok poénkodás tárgya a terhes feleséggel együtt pocakot eresztő apuka látványa. Az apukák terhesség alatti és utáni elhízása mögött azonban sokkal bonyolultabb folyamatok állnak, mint azt elsőre gondolnánk. Egy friss tanulmányban kaliforniai kutatók ennek fő okaként az alváshiányt emelik ki. Az újdonsült apukák ugyanis gyakran küzdenek alváshiánnyal, ami akár az olyan hormonokra is hatással lehet, amelyek az étvágyat szabályozzák. És itt jön a képbe újra a csökkenő tesztoszteronszint! Az ugyanis nemcsak az újdonsült apukák gondoskodóbbá válásában játszik szerepet, hanem abban is, hogy hajlamosabbak lesznek a zsírlerakódásra, és nehezebben tudnak izmot építeni, ráadásul a depresszió is sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk. A terhes feleség és a baba közelében a tesztoszteronszintjük drasztikusan lecsökken - ami egyes kutatók szerint az agresszivitás visszaszorításáért és a gondoskodási ösztön kiváltásáért felel -, ezzel párhuzamosan a szervezetükben prolaktin kezd termelődni. Míg ez a hormon nőknél alapvetően a tejelválasztás beindításáért, addig férfiaknál a kötődés kialakításáért felel. Ugyanez igaz az oxitocin nevű hormonra is, amely a kötődés és az intimitás elmélyítését szolgálja. Nőknél a szintemelkedést a gyermekhez fűződő intenzív érzelmi viszony, a törődés, a gondoskodás élménye váltja ki, az apáknál azonban leginkább a közösen eltöltött minőségi idő és a közös játék aktiválja.

Érdekes, hogy az apánál jelentkező szülés utáni depresszió kockázata jelentősen megnő, ha a gyermek anyja is szenved tőle. A szakemberek szerint ennek oka a partnerek közötti kölcsönös érzelmi összefonódás és az az összterhelés, amelyet a gyermek érkezése jelent a család számára. Alváshiány, szerepváltás, anyagi aggodalmak, a párkapcsolat átalakulása - mindezek olyan tényezők, amelyek egyik szülőt sem kímélik. Ráadásul a hormonális változások nem kizárólag a nők sajátjai.

Couvade-szindróma

A jelenség hátterében egy Couvade-szindróma nevű tünetegyüttes áll, amely jellemzően a nők várandósság alatti időszakában jelentkezik a férfiaknál, és olyan terhességi szimptómákat aktivál bennük, mint a reggeli rosszullétek, hányinger, súlygyarapodás, bizonyos ételek megkívánása, fáradtság, depresszió, fejfájás és koncentrációs nehézségek. Még elképesztőbb, hogy a tünetek jellege és intenzitása összhangban van a várandósság szakaszaival. A kötődéselmélet szerint a tünetek azoknál az apáknál alakulnak ki, akik az átlagnál erősebben kezdenek kötődni a magzathoz. Néhány kutatás a jelenség hormonális hátterére fókuszál, és a tünetek megjelenését azzal magyarázza, hogy a Couvade-szindrómás férfiaknál az első és az utolsó trimeszterben emelkedik az ösztrogén és a prolaktin szintje, míg a tesztoszteroné és a kortizoné csökken.

Megoldások és támogatás

A szülés utáni depresszió apáknál létezik. Nem kifogás, nem gyengeség, és határozottan nem olyasmi, amiért bárkinek szégyenkeznie kellene. Valós egészségügyi probléma, amely figyelmet, megértést és rendszerszintű támogatást érdemel. Minél hamarabb kezdenek róla hangosan beszélni - a rendelőkben, a családokban, a médiában és a kávézóasztalnál -, annál több apa kap esélyt arra, hogy a gyermekével töltött első hónapokat és éveket úgy élje meg, ahogyan megérdemli. Nem csendes szenvedésben, hanem annak tudatában, hogy segítséget kérni a legférfiasabb dolog, amit tehetnek.

Szakmai segítség és kommunikáció

A Cseh Köztársaságban több lehetőség is létezik, ahová az apák fordulhatnak. Az első lépés a háziorvos vagy pszichiáter felkeresése, aki felmérheti az állapot súlyosságát, és kezelést javasolhat - legyen az pszichoterápia, gyógyszeres kezelés vagy ezek kombinációja. Olyan szervezetek, mint az Anabell Központ vagy a Linka bezpečí, anonim tanácsadást nyújtanak, és az első kapcsolatfelvételi pont lehetnek azok számára, akik nem biztosak abban, hogy problémáik szakmai segítséget igényelnek-e. Fontos szerepet játszik a párkapcsolati kommunikáció is. Sok pár rájön, hogy a gyermek születése után tulajdonképpen már csak praktikus dolgokról beszélnek egymással - ki vesz pelenkát, ki kel fel éjszaka a gyerekhez, ki hívja fel a gyermekorvost. Az érzelmek, szükségletek és aggodalmak határozatlan időre elhalasztódnak. Pedig éppen az őszinte beszélgetés arról, hogyan érzik magukat mindketten, lehet az első lépés afelé, hogy a problémát megnevezzék és elkezdjenek foglalkozni vele. Nem arról van szó, hogy a férfinak „gyónnia" kellene, vagy hogy a partnernő terapeuta szerepét játssza.

Kultúra és társadalmi tudatosság

A tabu megtörésében a média és a közéleti személyiségek is szerepet játszanak. Amikor 2017-ben Michael Phelps, az egykori amerikai olimpikon nyilvánosan beszélt a fia születése utáni depresszióval és szorongással kapcsolatos tapasztalatairól, ez ezrek férfival rezonált szerte a világon. Az ilyen történetek megmutatják, hogy a depresszió nem tesz különbséget erő, siker vagy társadalmi státusz alapján. Érdekes az is, hogyan viszonyulnak a témához a különböző kultúrák. Míg a skandináv országokban, ahol az egyenlő szülőség mélyen gyökerezik, és az apák rendszeresen veszik ki a szülői szabadságot, a férfiak szülés utáni depressziójáról viszonylag nyíltan beszélnek, a világ számos más részén a téma még teljesen ismeretlen. A Cseh Köztársaság ebben a tekintetben valahol középen helyezkedik el - a tudatosság növekszik, de a rendszerszintű támogatás még mindig hiányzik.

Tápanyaghiányok szerepe

Napjainkban egyre több embert érint ez az alattomos betegség. Ma már tisztában vagyunk vele, hogy a depresszió kialakulásában igen nagy szerep jut egyes tápanyaghiányoknak, köztük is kiemelten a D-vitamin hiányának. A stressz-szint csökkentésével igen sokat tehetünk a depresszió ellen. Ezt ma már sajnos csak nagyon nehezen tudjuk megoldani pusztán étkezéssel és rendszeres mozgással, mivel az élelmiszerek beltartalma az utóbbi néhány 10 évben sokszor 50%-ot is meghaladó mértékben csökkent. A D-vitamin és sok más tápanyag pótlása is megoldható vitaminkészítményekkel, de ehhez mindenképpen érdemes összetett készítmény keresni, hiszen a D-vitamin is jobban hasznosul kalcium jelenlétében - ahogyan sok más anyagnak is van hasznosulást elősegítő párja/párjai. A D-vitamin esetében fontos, hogy D3 formában keressük, így az anyag hasznosulása sokkal jobb. A hasznosulás kérdésköre mindig kiemelt jelentőségű, éppen ezért a lehető legtöbb anyagot szerves, biológiailag aktív formában vigyük be a szervezetbe. A praktikusan -citrát és -glükonát kötésekkel a hasznosulás akár 80%-kal is jobb lehet.

tags: #a #szules #utani #kulso #zavarja #a