A mozgásfejlődés egy és oszthatatlan folyamat, melyben a harmonikus fejlődéshez minden fázisnak megvan a szerepe. A mozgáskultúra alapelemeinek döntő többsége a születéstől a 10-12 éves korig alakul ki. Ez az időszak a mozgásfejlődés intenzív szakasza, melynek során a kisebb mozgásegységek egymásra épülésével alakul ki az egyén mozgáskultúrája.
A mozgásfejlődés elmaradása az idegrendszer érésének tünete, de egyúttal azt is befolyásolja. Amennyiben egy éretlenségi tünet áll az okok hátterében, ez később tanulási, viselkedési és figyelmi nehézségeket is okozhat. A környezeti feltételek, a szülők szerepe és a szakemberek közreműködése mind kulcsfontosságúak a zavartalan fejlődés biztosításában.
A mozgásfejlődés mérföldkövei
A mozgás már a születés előtt elkezdődik, a gyermekek életének első 10-12 évében pedig igazán intenzíven fejlődik. Az alábbiakban a tipikus mozgásfejlődés fontosabb mérföldköveit mutatjuk be:
- Születés után: A legkorábban megjelenő tudatos mozgásforma a fejnek a hang vagy fény felé fordítása, amit a mozgások szemmel követése és a tárgyak megmarkolása követ. Az újszülöttnek is van számos reflexe és akaratlagos mozgása.
- 1 hónaposan: Emeli a fejét.
- 2 hónaposan: A fej emelése már könnyen megy neki. A legtöbb baba 2 hónapos korára hasra fektetve meg tudja emelni a fejét. Születés után pár nappal már érdemes odafigyelni arra, hogy ne csak a hátán feküdjön a gyermek, hiszen így nem erősödnek meg fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok.
- 3 hónapos kor körül: A babák megteszik a fej emelését. Nagyjából ekkortájt a tárgyak megmarkolása is tudatossá válik.
- 4-6 hónapos korra: A hasáról a hátára fordul, lábával pedálozik, felemeli, lábfejével játszik. A megnövekedett mozgásigény miatt már nem elég az ágy adta mozgástér a babának. A mozgáshoz, forduláshoz egyre nagyobb térre és motiváló játékokra van szüksége.
- 5 hónapos korban: Hason fekvő helyzetben gyakran már a kéztámasz is megfigyelhető.
- 6 hónapos kor körül: A hasról hátra fordulás általában ekkor történik meg, amit a kúszás követ.
- 8 hónapos kor körül: Már kúszik-mászik. A babák stabil ülése is kialakul eközben.
- 9 hónapos koráig: Normális esetben a babák elkezdenek kúszni, amely mozgás fokozatosan mászássá alakul.
- 10 hónapos korra: Már négykézláb helyzetből térdre, majd állásba húzza magát. A gyermekek nagy része ezt követően először kapaszkodva, majd önállóan is feláll.
- 12 hónapos kor körül: Kapaszkodás mellett oldalazva járni kezdenek, majd nagyjából az első életévük betöltése körül megteszik első önálló lépéseiket is. Ezek a lépések azonban még igen bizonytalanok, a babák az egyensúly megtartásához kezüket használják. Mivel ez az új mozgásforma igen megterhelő a gyermeknek, gyakran előfordul, hogy egy-két hétig bizonyos területeken megváltozik a viselkedése - például nyugtalanabbul alszik.
- 2 éves kor körül: Már futkároznak, lépcsőre másznak a gyerekek.
- 3 éves koruk körül: Háromkerekű biciklit is képesek már hajtani.
Mint nagyon sok más területen is, a járás elkezdésében is nagy egyéni különbségek mutatkoznak a babáknál, de amennyiben a gyermek 14 hónapos koráig nem jelennek meg az első önálló lépések, vagy nem kezd el ezt követően járni a baba, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
A mozgásfejlődés és az idegrendszer
A mozgásfejlődés elmaradása az idegrendszer érésének tünete, de egyúttal azt is befolyásolja. Az agyunk mozgatja a testünket, és a testünk mozgása bekapcsolhatja agyunk egyes részeit. A mozgás- és az ehhez szorosan kapcsolódó motorikus képességek fejlődése elválaszthatatlanok. A mozgás folyamatos ingert küld az agyba, ami serkenti annak fejlődését, és minél fejlettebb a szerkezet, annál magasabb szinten képes a funkcióját megvalósítani.
A kúszás megjelenését követően a babák folyamatos mozgásukkal mintegy önmagukat fejlesztik. Mind az izomzatuk, mind pedig az idegrendszerük fejlődés alatt áll az újabb és újabb mozgásfajták elsajátítása során. Ezek a kezdeti nagymozgások vezetnek később ahhoz, hogy a gyermek a finomabb, precízebb mozdulatok mozgások irányításában is jeleskedik, azaz jól hajtja végre azokat, ami mind a beszéd, az artikuláció, mind pedig a ceruzafogás, vonalvezetés szempontjából elengedhetetlen lesz számára.
Ha az idegrendszeri fejlődés nem megfelelő ütemben zajlik, megkésett mozgásfejlődésről beszélhetünk. A megkésett mozgásfejlődés akkor áll fenn, ha a gyermek nem követi a természetes mozgásfejlődési lépcsőfokokat, például későn kezdi el a kúszást, mászást vagy járást. Amennyiben egy éretlenség tünet áll az okok hátterében, ez később tanulási, viselkedési és figyelmi nehézségeket is okozhat.
A mozgásfejlődést befolyásoló környezeti tényezők
A mozgásfejlődést számos külső és belső tényező befolyásolja. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket:
1. Családi környezet és szülői hozzáállás
A szülőknek rendkívül fontos szerepük van a gyermek mozgásfejlődésének támogatásában. A mozgás, a szülők mennyire inspirálták és segítették a mozgástanulását, alapvetően meghatározza a gyermek mozgáskultúráját.
- Támogató környezet: Fontos, hogy a családnak és a pedagógusoknak is biztosítani kell a rendszeres, játékos mozgást.
- Túlzott óvás kerülése: Sokszor sajnos - épp a túlóvás miatt - a szülők nem mernek például szabad mozgásteret adni a gyermeknek, vagy idő előtt felültetni, felállítani.
- A mozgások siettetésének tilalma: Nem szabad, hogy szülőként siettessük a mozgások megjelenését, és ne akarjuk mindenáron megtanítani semmilyen mozgásformára a babát. Tilos erőszakkal ültetni az arra még képtelen gyermeket, hiszen a hátizom nem bírja megtartani a gerincet. Hagyjuk, hogy a baba minél többet legyen hason, hogy erősödjenek az ehhez szükséges izomcsoportok.
- Ültetés és járás támogatása: Ha már tud is megtámasztva ülni a pici, ne ültessük sokat ebben a pozícióban, mert ebben az időben a mozgás a legfontosabb számára. Óva intenek a szakértők attól is, hogy kézen fogva sétáltassuk a babát, amíg magától erre nem képes.
- Kompresszorok és egyéb segédeszközök: A komp megkönnyíti ugyan a baba számára a helyváltoztatást, ám szinte nem kell semmiféle erőfeszítést tennie, ami igen rosszul érintheti a mozgásfejlődését.
- Pénzügyi helyzet és logisztika: A szülők pénzügyi helyzete, illetve a logisztikai kérdés is meghatározó abban, hogy a gyermek tud-e sportolni.
A legjobb szándék mellett is követhetünk el hibát, ha ezeket a tényezőket nem vesszük figyelembe. Évek múltán csalódunk mi is és a gyermekünk is. Mindez elkerülhető egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal.
2. Ingergazdag környezet
Az ingerszegény környezet negatívan befolyásolhatja a mozgásfejlődést. A gyermek aktív résztvevője is nevelésének ahhoz, hogy az adottságának megfelelő képessége kialakulhasson. Az adekvát ingersorozattól való bármilyen eltérés a fejlesztésnek szab határt. A környezeti ingerek - szülő kommunikációja a gyermek felé, a gyermektársaság - mind hozzájárulnak a fejlődéshez.
Mennyi mozgás ajánlott naponta a gyermekeknek? – Tanácsok egy képernyőmentesebb gyermekkorért
3. Egészséges életmód és fizikai aktivitás
A rendszeres fizikai aktivitás elengedhetetlen a harmonikus mozgásfejlődéshez. A krónikus beteg gyermekek sokszor indokolatlanul keveset mozognak, ami nem minden esetben indokolt. Az alultápláltság vagy elhízás is gátolhatja a fejlődést. A serdülőkorban a testméretek ugrásszerűen megnőnek, ami egyes motoros képességekre negatív hatással van és nehézkessé válik az új mozgáselemek tanulása. Azonban ez az időszak kedvez az erő és az állóképesség fejlesztésének.
4. Pedagógiai és szakmai támogatás
A szakemberek szerepe felelősségteljes a mozgásfejlődés támogatásában. Az egységes mozgásfejlődéshez elengedhetetlen a tanító-, tanár-, edző- valamint a rekreációs képzés. Fontos, hogy a pedagógusok és a fejlesztők tisztában legyenek a mozgásfejlődés fázisaival és az azokat befolyásoló tényezőkkel. A közoktatás rendszerén kívül tevékenykedő fejlesztő munkáját a differenciálás megvalósítása jellemzi, melynek során minden résztvevő jól jár.
A mozgásfejlesztést, a testnevelést a „általánostól a speciális felé” gondolatok iránymutatása szerint kell kialakítani, így elkerülhető a fejlődést gátló negatív hatások kialakulása.
A beszéd- és mozgásfejlődés kapcsolata
A beszédfejlődés és a mozgásfejlődés szorosan összefügg. Az egyik legkomplexebb idegrendszeri működést igénylő tevékenységünk a beszéd. Annak megjelenéséhez és fejlődéséhez azonban számos nem szóbeli folyamat együttes fejlődésére van szükség, mint például a mozgás, vagy az emlékezet.
Mára már bizonyították, hogy a fejlődés során jelentkező mozgáskoordinációs és nyelvi zavar hátterében azonos idegrendszeri rizikófaktor áll. Mind a finom-, mind pedig a nagymozgásokban elért eredmények szoros összefüggést mutatnak a kommunikációs képességekkel. A beszéd- és nyelvi elmaradással küzdőknél magas számban találtak mozgásos ügyetlenséget.
A megkésett beszédfejlődés előfutáraként már pár hónapos, akár pár hetes korban a mozgásfejlődéssel kapcsolatos elmaradások tapasztalhatók. Ebben az esetben fontos résen lenni, szintén jobb inkább feleslegesen szakemberhez menni, mint túl sokat várni. Az időben megkezdett mozgásterápiával ugyanis a majdani beszédkésés akár meg is előzhető, de mindenképp nagyobb eséllyel korrigálható.
Az alábbi táblázat összefoglalja az egészséges gyermekek beszédfejlődésének mérföldköveit:
| Életkor | Kommunikációs és nyelvi képességek |
|---|---|
| 12 hónaposan | A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók (pl. p, b, m) mellett megjelennek más, például nyelvvel képzettek is (pl. n, t, d, k, g), valamint több magánhangzó. A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért, ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejezi ki (passzív szókincs gyarapodása). Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm). Megjelennek az első kimondott szavak (aktív szókincsfejlődés kezdete). Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és egyértelmű gesztussal vagy igennel jelzi, ha szeretne valamit. Megért gesztusokkal alátámasztott, gyakran használt egyszerű közlést, kérést, utasítást (Gyere ide, Add a kezed, stb.). Képes a közlő szándékát megérteni, és ehhez igazítani saját cselekvését. |
| 18 hónaposan | Adott helyzetben képes kitalálni, hogy a felnőtt mit szeretne közölni vele. Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van. A passzív szókincse kétszázhoz közelít. Legalább ötvenszavas aktív szókincs a lányok esetében (a fiúk érése ennél lassabb). Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!). A kimondott szóval egy teljes jelenséget ír le vagy egy egész mondatot jelöl (az „ajtó” szó nemcsak a tárgyat jelzi, hanem az ahhoz kapcsolódó egész gondolatot, pl. hogy becsukódott az ajtó, ki akar menni az ajtón, vagy áll valaki az ajtóban). Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. Add ide, Nem kell). |
| 3 évesen | Képes tíz-tizenöt perces történetet végighallgatni. Bonyolultabb, összetett mondatokat is megért. Érti a helyre vonatkozó névutókat, toldalékokat. 700-900 szót használ (aktív szókincs), ennél jóval többet ismer (passzív szókincs). Három-négy szavas szószerkezeteket használ. Használ néhány grammatikai elemet (tárgyrag, személyes névmás, birtokjel stb.), de ezeket nem mindig helyesen alkalmazza. Képes kérdezni (pl.: Mikor?, Milyen?, Miért?). Kiejtése nagyrészt érthető. |
| 4 évesen | Nyomon követ egy legalább nyolc szóból álló mondatot. Tudja követni a három részből álló utasításokat. Beszél a képekről, mesekönyvekről. A beszéd teljesen folyamatossá válik, nem jellemzik az élettani megakadások. Az általa használt szavak száma kb. 1500 szóra tehető. Összetett nyelvi szerkezeteket használ, bővített mondatokban (legalább 4-5 szó) beszél. A különböző mondatfajtákat helyes hanglejtéssel kapcsolja össze. Több igeidőt használ. A sziszegő-susogó hangokat, az l, j, r hangokat kivéve artikulációja tiszta. Képes rövid mondókát, verset megtanulni, többiekkel együtt mondani. |
| 5 évesen | Képes követni összetett, több különböző összefüggést tartalmazó utasítást. Szívesen vesz részt a felnőttek beszélgetésében. Aktív szókincse 2000 szóra tehető. Képes elismételni a hallott történetet. Kiejtése szinte teljesen tiszta (csak az r ejtése tér el a tipikustól), a nehéz és hosszú szavak kiejtése sem okoz gondot. Szótagolva is tud beszélni. |
| 6 évesen | Körülbelül 3000 szavas az aktív szókincse. Nyelvtanilag helyesen beszél. Képes a párbeszédben, társalgásban egyenrangú félként részt venni. Közléseit rugalmasan módosítja a partner igényeihez. Képes a beszédet különböző célokra használni (pl. információ közlése és szerzése, érzelmek, szükségletek kifejezése, stb.). Kívülről tud verseket, mondókákat, éneket. Anyanyelve hangjait elsajátította, kiejtése tiszta. Képes a szó első hangzóját megnevezni. A téri viszonyokat megérti. |
A mozgásfejlődés felmérése és fejlesztése
A LongiKid® vizsgálat részletes képet ad a gyermek idegrendszeri és mozgásos állapotáról, azonosítva az eltéréseket és azok okait. Ez egyrészt segít a szülőknek az eligazodásban - hiszen nem mindegy, hogy a gyermeknek elsősorban manuálterápia, gyógytorna, vagy mozgásfejlesztés javasolt. A mozgásfejlesztéssel van lehetőség a problémák korrigálására.
Az egyéni TSMT® célzott, a gyermek igényeihez igazított feladatokkal segíti a mozgáskoordináció, az egyensúly és az izomtónus fejlesztését. A csoportos TSMT® mozgásos gyakorlatai tovább fejlesztik az egyensúlyi reakciókat és a koordinációt is fejlesztik, miközben támogató közösségi élményt nyújtanak. A HRG terápia a víz természetes ellenállását és nyugtató hatását használja az izomtónus fejlesztésére, az egyensúly stabilizálására és a szenzoros integráció javítására.
tags: #a #mozgasfejlodes #kornyezeti #feltetelei