A mesterséges megtermékenyítés, különösen a lombikbébi program, hosszú ideje heves vitákat vált ki Magyarországon. Novák Katalin, korábbi családügyi államtitkár, majd tárca nélküli miniszter, és később köztársasági elnök, kulcsszerepet játszott a meddőségi magánklinikák államosításában és a beültetés állami monopóliummá tételében. Ez a folyamat és az azt követő események számos kérdést vetettek fel a szakmaiság, az etika és a gyermekvállalásról alkotott társadalmi kép kapcsán.
A lombikprogram államosítása és Vesztergom Dóra kinevezése
Nem sokkal azután, hogy Novák Katalin 2022-ben köztársasági elnök lett, a Fideszes politikus nőgyógyász bátyjának feleségét, a szülész-nőgyógyász-endokrinológus Vesztergom Dórát nevezték ki az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Humánreprodukciós Igazgatóságának (HRI) vezetőjének. A HRI felel a meddőségkezelésért és a lombikprogramokért.
Vesztergom Dóra kinevezése azonban számos vitát és kérdést vetett fel a szakmaiság és az összeférhetetlenség kapcsán. A HVG írta meg, hogy Vesztergom LadyMed Pro néven új egészségügyi vállalkozást indított, miután távozott az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóság éléről. A 444 korábban megírta, hogy Vesztergom doktori témavezetője a saját férje volt, Novák Zoltán, a volt államfő testvére. A szegedi egyetem, ahol mindez történt, anyagi függésben volt tőle, hiszen állami pozíciója miatt Vesztergomtól függött az egyetemhez kapcsolt lombikbébicentrum állami finanszírozása.
A doktori disszertáció körüli botrány
Vesztergom Dóra disszertációjának címe "Az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása a női termékenység megőrzésében: Kezelési stratégiák és eredményes módszerek" volt. A Forbes írta meg, hogy különös körülmények között szerezte meg doktori címét Szegeden, mivel doktori disszertációjának témavezetője a saját férje, Novák Zoltán volt. Az opponense Gab Kovács, egy, a magyar meddőségi klinikák irányításában aktív szerepre készülő ausztrál orvosprofesszor volt. Az opponens személye miatt az egyetem gyakorlatilag leállította dolgozatának bírálati eljárását, „erős összeférhetetlenségi gyanúra” hivatkozva, de a címet végül ennek ellenére is megadták.
Kaáli professzor, a Kaáli Intézet alapítója, korábban többször is jelezte, hogy „nemzetstratégiai szempontból aggodalomra ad okot, hogy az igazgató asszony szoros kapcsolatot ápol egy olyan külföldi befektetővel, aki korábban már próbálkozott többségi tulajdont szerezni a magyar meddőségi piacon”. Ennek ellenére Vesztergom Dóra még nyáron a Dunamenti REK, azaz az összevont, államosított reprodukciós intézetek vezetőit és más dolgozóit levélben értesítette, hogy szeptembertől az ausztrál Dr. Gab Kovács lesz a szakmai vezetőjük. Vesztergom Dóra saját szakmaiságát kétségbe vonó sajtót hibáztatta az ügy miatt.
Dr. Vesztergom Dóra PhD: A preimplantációs genetikai vizsgálat
A lombikprogram eredményei és a statisztikák
A Népszava egy nagy összeállítást közölt arról, hogy az államosított lombikprogram nem érte el célját. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a szocialista Komjáthi Imre írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a meddőségi kezelések száma, és emelkedett az ilyen eljárások segítségével született gyerekek száma is. Rétvári szerint 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700 nő jutott hozzá a kezelésekhez, ez a szám azóta 10 ezerre nőtt, és a meddőségi kezeléseknek köszönhetően 2018 előtt 1400-1450 gyerek született, tavaly már több, mint 2300.
Statisztikai adatok a lombikbébi születésekről
| Időszak | Kezelések száma (nők) | Született gyermekek száma |
|---|---|---|
| 2018 előtt (átlagosan évente) | 5000-5700 | 1400-1450 |
| Jelenleg (évente) | 10000 | 2300+ |
| OEP jelentés (2011 óta, évente) | n.a. | 2000 körül |
| Korlátlan finanszírozással (lehetséges évente) | n.a. | 3500 |
Ehhez képest az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tényszerű adatai szerint már 2011 óta 2000 körül mozgott a lombikbébi születések száma évente. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazta, hogy korlátlan finanszírozás mellett akár 3500 gyermek is születhetne évente.
Novák Katalin álláspontja a gyermekvállalásról és az egyedülállókról
Novák Katalin korábbi családügyi államtitkárként többször is megszólalt a gyermekvállalásról és a családok védelméről. Baló György műsorában például a gyermekvédelem fontosságáról beszélt, kiemelve a digitális világ veszélyeit. Ugyanakkor az egyedülálló nők gyermekvállalásával kapcsolatban megfogalmazott álláspontja sok vitát váltott ki.
Novák Katalin szerint „Az, hogy valaki azt gondolja egyedülállóként, hogy neki joga van ahhoz, anélkül, hogy lenne párja, neki joga van ahhoz, hogy neki gyereke legyen, és ezt a jogot vívja ki magának, az a gyermek oldaláról megközelítve megfosztja a gyermeket attól, hogy neki édesanyja és édesapja legyen.” Ez az álláspont felveti a kérdést, hogy miért olyan jó, ha egy gyermeket akaró nő, aki a szülőképes kora végére sem találja meg a társát, belemegy egy szerelem nélküli, várhatóan rövid életű kapcsolatba, csak hogy megfeleljen a forgatókönyvnek. Másrészt, az egyedülálló nők gyermekvállalását Novák nem kívánta megakadályozni, hiszen örökbefogadáskor jelenleg is a házaspárok mögött állnak a sorban, a mesterséges megtermékenyítés pedig jelenleg sem TB-támogatott számukra.
A Katolikus Egyház álláspontja és a társadalmi reakciók
Egyre nagyobb hullámokat vetett Veres András győri katolikus püspök lombikbébi program elleni megnyilatkozása. Veres András augusztus 20-ai beszédében óva intette a keresztény családokat a lombikbébi programtól, „mételynek” nevezve azt. Egy csütörtöki interjúban pedig azt is hozzátette: aki ilyet tesz, az bűnt követ el.
A püspök szavai nagy felzúdulást váltottak ki. Novák Katalin családügyi államtitkár határozottan kiállt a meddő párok ily módon való segítése mellett, ezzel - kimondatlanul ugyan, de - elhatárolódott a püspök szavaitól. Skrabski Fruzsina filmrendező, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője is megszólalt az ügyben, aki maga is érintett a témában, hiszen gyermeke a lombikbébi programnak köszönhetően született meg. Puzsér Róbert, a Magyar Nemzet publicistája „sötét embertelenséggel vegyes alávaló babonaságnak” minősítette Veres András megnyilatkozását.
A mesterséges megtermékenyítési csalások
A DNS-tesztek elterjedésével egyre több különös dolog derül ki a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikák kapcsán világszerte. Kelli Rowlette például egy DNS-tesztnek köszönhetően tudta meg, hogy nem az apjának hitt férfi a biológiai apja, hanem egy Gerald Mortimer nevű orvos. A holland Jan Karbaatról bizonyosodott be - szintén DNS-vizsgálatnak köszönhetően -, hogy legalább 49 gyermeke van. Az esetek rávilágítanak az orvos-beteg bizalmi kapcsolat alapvető fontosságára és az etikai dilemmákra, amelyeket a technológia fejlődése felvet.
Az Egyesült Államok egyes tagállamaiban már tettek jogi lépéseket annak érdekében, hogy a klinikákon az azonosítatlan spermiumok felhasználása bűntettnek minősüljön, sőt Texasban szexuális bűncselekménnyé nyilvánították az ilyen eljárást. Dr. Julie Cantor, az UCLA egészségügyi jogi specialistája szerint a jog mindig a technológia mögött kullog, így az újabb fejlesztések által megteremtett bűnös lehetőségek soha nem lesznek azonnal elszámoltathatók.
tags: #novak #katalin #mesterseges #megtermekenyites