A magzati ultrahangvizsgálatok elterjedése és a születést követő újszülöttkori szűrővizsgálatok jelentős szerepet játszanak a vesefejlődési rendellenességek korai felismerésében. Az intrauterin ultrahang vizsgálat elsősorban a vese és a vizeletelvezető rendszer fejlődési rendellenességeiről adhat információt. Ha a vizsgálat során eltérést észlelnek, javasolják a megszületést követő kontroll hasi ultrahang elvégzését.
A leggyakoribb eltérés az üregrendszeri tágulat, amit a vizelet elvezető rendszerében (a vesétől a húgycsőnyílásig bármely szinten) lévő szűkület okoz. A vese és a húgyvezeték (uréter) közötti szűkület a hydronephrosis elnevezésű tágulatot, a húgyvezeték és a húgyhólyag közötti szűkület pedig az említett mellett a húgyvezeték tágulatát is (hydroureter) létrehozza. E rendellenességek enyhébb esetben a fejlődés során megoldódhatnak, ám súlyosabb esetben sebészeti beavatkozásra van szükség.
Üregrendszeri tágulat nem csak a vizeletelvezető traktusban lévő szűkület következtében alakulhat ki, hanem a húgyvezetékeknek a hólyagba való beszájadzásának rendellenessége nyomán is. Emiatt vizelet-visszafolyás (vesico-ureterális reflux, VUR) alakulhat ki, ami húgyúti fertőzésre hajlamosít. A hasi UH felvetheti a VUR gyanúját, de igazolására további képalkotó vizsgálatot kell végezni.
A húgyúti rendellenességekre fontos figyelni, mivel felszálló fertőzések kialakulására hajlamosítanak. Csecsemő-kisdedkorban ez főként a fiúkat sújtja, mivel náluk gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek. A húgyúti fertőzés - fejlődési rendellenességgel vagy anélkül - a leggyakoribb gyerekkori, vesét érintő betegség. Tehát a gyerekkori nephrológiai kórok legnagyobb hányadát az alsó-, illetve felső húgyúti infekciók képezik. Az előbbiek esetén a hólyagban zajló gyulladásról van szó, ami többnyire hasfájással, fájdalmas, gyakori vizeléssel jár. Az utóbbiaknál vezető tünet a derékfájás, magas láz, elesettség - ilyenkor fontos kizárni a hajlamosító tényezőként szerepet játszó VUR (vizelet-visszafolyás) esetleg fennállását. Mindkét csoportban bakteriális fertőzésről van szó, a kórokozó legtöbbször a székletben normálisan jelenlévő E.coli baktérium. A húgyúti fertőzések kialakulásában tehát környezeti hatás (felfázás) nem játszik szerepet. A kezelés antibiotikum adását jelenti. Amennyiben ismert az anatómiai hajlamosító tényező, annak spontán megszűnéséig, vagy a sebészeti úton való megoldásig, egyeseknél tartós antibiotikum terápiára (antibiotikum profilaxis) lehet szükség.
A gyermek-nephrológia tárgykörébe tartoznak a vizelettartási problémák is (éjszakai, illetve egyéb, szervi alapon kialakuló bevizelés, vizelettartási nehézség) - ezek a gyerekkori vesekórok igen nagy hányadát teszik ki. A gyerekkori inkontinencia hátterében valódi szervi okot ritkán találunk, a tünetek többnyire átmeneti, funkcionális eltérésekre, és pszichés tényezőkre vezethetők vissza. Kivizsgálása általában 5 éves kor felett szükséges, de nappali tünetek esetén ennél előbb is indokolt lehet.
A ritkább rendellenességek közé sorolható a patkóvese, amikor a két vese alsó pólusának összenövése nyomán alakul ki anatómiai eltérés. Fontos felismerni, de ez többnyire melléklelet, nem jár súlyos következményekkel. A cisztás vesebetegségek szintén hasi UH vizsgálattal diagnosztizálhatók. E kórképek lehetnek ártalmatlanok, vagy súlyos következményekkel járók, illetve öröklődőek, vagy nem öröklődőek egyaránt. Jelentkezhetnek akár újszülöttnél, akár fiatal felnőttkorban. Ha előfordult a családban cisztás vesebetegség, a kezelő orvosnak pontosan meg kell ismernie ennek típusát, kimenetelét.
A vese daganatai is előfordulhatnak, de jóval ritkábban, mint felnőtteknél. Gyerekkorban a Wilms tumor a legjelentősebb. A daganat lehet nagyméretű, sokszor a hasfalon át tapintható. A vesekő gyereket is sújtó, olykor súlyos tüneteket okozó kórkép (felveti a kalcium anyagcsere kivizsgálás szükségességét). Legtöbbször görcsös fájdalmat, vérvizelést okoz.
Belgyógyászati vesebetegségeknek azon megbetegedéseket nevezzük, melyek általában az egész szervezetet vagy a vesét érintő, speciális immunfolyamatok következtében alakulnak ki, illetve melyeknek nincsen sebészeti megoldása. A nephrosis syndroma típusos esetben a kisgyereknél kezdődő, majd serdülőkorra megszűnő, visszatérő fehérjevizeléssel járó betegség, amely ödémával, a vizeletmennyiség csökkenésével, fehérjevizeléssel jár. Számos típusa ismert, amelyek kimenetele különböző lehet. Kezelésére elsősorban szteroid, illetve egyéb immunszuppresszív szerek szolgálnak. A nephritis syndroma egy többnyire akutan kialakuló véres vizelettel, magas vérnyomással, ödémával, veseelégtelenséggel járó tünet-együttes, amelynek hátterében számos ok állhat.
A gyermekkori veseelégtelenség szerencsére igen ritka kórkép. Magyarországon napjainkban mintegy 8-12 gyerek jut évente a végállapotú veseelégtelenség stádiumába, amikor vesepótló kezelésre is szükség lehet. A gyerekkori vesebetegségek bizonyos hányadának következménye lehet a krónikus vesebetegség, veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség többnyire lassan alakul ki, klinikai tünetei későn jelentkeznek, ezért sokszor későn ismerik fel. Tünetei nem típusosak. Figyelmeztető lehet a vizeletmennyiség változása (mind növekedése, mind csökkenése), a vérszegénység, a fáradékonyság. Krónikus veseelégtelenség kialakulásakor szükség lehet vesepótló kezelést indítani, amit a beteg élete végéig, illetve a veseátültetés megtörténtéig alkalmazni kell.
A vese világnapja és a megelőzés fontossága
A Nemzetközi Nephrológiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (IFKF) magyar kezdeményezésre minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilvánította. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet vesénk központi szerepére általános egészségünk szempontjából, és hogy hangsúlyozásával világszerte csökkenjen a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakorisága, súlyossága.
A krónikus vesebetegek száma folyamatosan növekszik, köszönhetően elsősorban az elhízás, a cukorbetegség, a hypertonia járványszerű terjedésének, és az átlagos élettartam fokozatos emelkedésének. Hazánkban a lakosság mintegy 10%-a, becslések szerint legalább 700 000 fő szenved idült vesebetegség valamely szakaszában.
A Vese Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vese létfontosságú szerepére, hogy hangsúlyozza, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a legfontosabb kockázati tényezők a krónikus vesebetegség kialakulásában, hogy ösztönözze a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt, a megelőzés fontosságát.
8 ARANY SZABÁLY vesénk védelmében
A vesebetegségek az életminőséget nagyban befolyásoló, gyakran hosszú ideig lappangó, „csöndes gyilkosok”. Számos dolgot tehetünk azonban, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük:
- Legyen fitt és aktív! Önmagunk fitten tartása segít csökkenteni a vérnyomást és ezáltal a krónikus veseelégtelenség rizikóját.
- Rendszeresen ellenőrizze vércukorszintjét! A cukorbeteg emberek mintegy felében fejlődik ki a cukorbetegséggel kapcsolatos diabéteszes nefropátia, diabéteszesek számára tehát a vesefunkció rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen. A cukorbetegség következtében kialakuló vesekárosodás mérsékelhető vagy teljes mértékben kivédhető, ha idejekorán észleljük.
- Ellenőrizze vérnyomását! Habár azt sok ember tudja, hogy a magas vérnyomás agyvérzéshez, illetve szívinfarktushoz vezethet, azt viszont kevesen tudják, hogy ez a leggyakoribb oka a vesebetegség kialakulásának is.
- Étkezzen egészségesen és kerülje a túlsúlyt! Az ideális testsúly segít kivédeni a cukorbetegség, szívbetegségek és más olyan állapotok kialakulását, amelyek krónikus veseelégtelenséghez vezethetnek. Csökkentse a sóbevitelét!
- Fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot, elsősorban vizet! A bőséges vízfogyasztás segíti a vesét megtisztítani a szervezetet a sótól, a húgysavtól és a méreganyagoktól, ezáltal csökken a krónikus vesebetegségek kialakulásának esélye.
- Ne dohányozzon! A dohányzás lelassítja a vese véráramlását. Amennyiben kevesebb vér jut a vesékbe, romlik a vesefunkció. A dohányzás a vesedaganatok kockázatás is mintegy 50%-kal megnöveli.
- Kerülje a vény nélküli gyógyszerek rendszeres szedését! Általánosan elterjedt gyógyszerek rendszeres szedése, mint a különböző gyulladásgátlók, (például az ibuprofen), vesekárosodást okozhatnak.
- Az ultrahang egy biztonságos és fájdalommentes módszer, amely valós időben képes vizsgálni a szervek szerkezetét, méretét és elhelyezkedését.
A hasi ultrahang vizsgálat egyszerű, gyors és fájdalommentes eljárás, amelyet általában ambuláns módon végeznek. A vizsgálat során az orvos valós időben látja a képeket egy monitoron. Az ultrahangos képek alapján az orvos felismerheti a kóros elváltozásokat, például megnagyobbodást, cisztákat, daganatokat vagy gyulladásokat.
Milyen betegségek esetén van szükség hasi ultrahangra?
A hasi ultrahang számos betegség diagnosztizálására és nyomon követésére alkalmas, különösen a hasi szervek betegségei esetén. Néhány olyan állapot, amely esetén szükséges lehet hasi ultrahangot végezni:
- Epekövek és epehólyag problémák
- Májbetegségek
- Hasnyálmirigy problémák
- Veseproblémák (vesekövek, ciszták, daganatok és a vizeletelvezető rendszer rendellenességeinek felismerése)
- Lépbetegségek
- Húgyhólyag- és húgyúti problémák
- Aneurizmák és érrendszeri problémák
- Gyomor-bélrendszeri problémák
- Daganatok és ciszták
A hasi ultrahang előnyei
- Nem invazív és fájdalommentes
- Nincs sugárterhelés
- Gyors és valós idejű eredmények
A hasi ultrahang korlátai közé tartozik a korlátozott képalkotási mélység és bizonyos esetekben speciális készítmények szükségessége (pl. koplalás, hólyag feltöltése).
A vese és a húgyutak ultrahangos vizsgálata elengedhetetlen a fejlődési rendellenességek, gyulladások, kövek és daganatok korai felismerésében, ami a sikeres kezelés alapja.