A kisgyermeknevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz.
A bölcsődei nevelés mindezt olyan szemlélettel és módszerekkel teszi, amelyek segítik a családi nevelés elsődlegességének tiszteletét.
A bölcsődei nevelés további célja, hogy a koragyermekkori intervenció szemléletének széles körű értelmezésével összhangban minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytasson.
Ez magában foglalja a veszélyeztetett, bántalmazott és az elhanyagolt, a korai fejlesztésre, gondozásra, valamint a sajátos nevelési igényű, a tartósan beteg, az ártalmas környezeti vagy társadalmi hatásoknak kitett gyermekek érdekében tett intézkedéseket.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató családbarát intézményként, szolgáltatásként magas színvonalon nyújtott nevelő-gondozó tevékenységével hozzájárul a családok életminőségének javításához, a szülők munkavállalási esélyeinek növeléséhez.
A család rendszerszemléletű megközelítése
A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése.
A rendszerszemlélet lényege, olyan komplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családot is kiindulópontnak tekinti.
Az alrendszerek működését, az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről.
Az erősségek hangsúlyozása, a szülői kompetencia erősítése révén a szakember hozzájárulhat a család életminőségének javításához.
A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása
A koragyermekkori intervenció magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek egyéni igényeihez, fejlettségi szintjéhez igazodó szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja.
Jelenti ez azt is, hogy minél korábban szükséges kellő mértékű információt és támogatást nyújtani az érintett családoknak az eltérő fejlődés felismeréséhez, s a problémahelyzetnek megfelelő kezeléséhez.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkciójából adódóan alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására.
Ennek értelmében a kisgyermeknevelő egyik fontos feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése, a korai megsegítés.
Mindez a szülők bevonásával, a kompetenciahatárok betartásával, családközpontú szemlélet mentén a szükséges beavatkozások, intézkedések megtételével történik.
A családi nevelés elsődleges tisztelete
A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében.
Mindezek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató életébe.
A kisgyermeki személyiség tisztelete
A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség.
Különleges védelem, szeretetteljes bánásmód, tisztelet és bizalom illeti meg.
Alapvető jog, hogy a gyermek fejlődéséhez megkapjon minden segítséget, szükség esetén speciális ellátásban, fejlesztésben részesüljön.
A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával.
Kiemelt figyelmet fordít az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek iránti tolerancia kialakítására, a másság elfogadására, az előítélet-mentes, befogadó légkör megteremtésére.
A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe
A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra.
A feladatok színvonalas megvalósítására elfogadó, érzelmi melegséggel, megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes.
Ebből adódóan a kisgyermeknevelő felelős a szakmai tudása szinten tartásáért, gyarapításáért, szakmai kompetenciái fejlesztéséért.
Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége
A gondozási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei.
A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia.
A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre.
A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit, ezért támogató, biztonságos légkörben kell megvalósulnia.
A professzionális gondozás, hozzájárul a személyes kapcsolatok pozitív alakulásához és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere.
A biztonság és a stabilitás megteremtése
A kisgyermek egyéni igényeitől függő bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz történő beszoktatására, az adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére.
A kisgyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága („saját kisgyermeknevelő”-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.
A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.
A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.
A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása
A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben.
Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya.
Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.
Fokozatosság megvalósítása
A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés összes területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell.
A kisgyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását.
Egyéni bánásmód érvényesítése
A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása.
A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását.
A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni.
Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek.
Ezért fontos, hogy a bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz járó kisgyermekek mindegyike egyéni szükségleteihez igazodó mértékben részesüljön érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodásban és támogatásban.
Mi a pedagógia? | 4 alapvető tanuláselmélet | Satchel
Portfólió készítés és feltöltés
A Kiegészítő útmutató a feltöltendő dokumentumok körére és terjedelmére vonatkozóan minden munkakörhöz kapcsolódó portfóliótípusnál segíti az eligazodást.
Például kisgyermeknevelői portfólió esetében: „Egy bölcsődei gyermekcsoport profiljának bemutatása legfeljebb 5 oldalban” (Kiegészítő útmutató, 33.
Például szaktanácsadói portfólió esetében: Kisgyermeknevelői tevékenység megfigyeléséhez tartozó leírás: „A szakmai munkát segítő éves megfigyelési terv bemutatása. Egy megfigyelés leírása, értékeléssel, a megfigyelt személy reakcióival együtt. Reflexió.” (Kiegészítő útmutató, 74. o.)
Ebben az esetben tehát az éves megfigyelési terv bemutatása mellett szükséges abból kiemelve egy célzott megfigyelés komplett elkészítése is, amelynek a cél, szempontok, az események célszerű leírása mellett az értékelést is kell tartalmaznia.
A kisgyermeknevelői portfólió feltöltéséhez elkészített dokumentumokat a feltöltés előtt érdemes áttekinteni, és a feltöltésre kijelölteket pontosan elnevezve egy külön mappába elkülöníteni.
Még a leggondosabb dokumentumkezelés során is előfordulhat, hogy a felület kezelése miatti izgalmában esetleg egy korábbi, nem véglegesített példányt (például aláírás hiányzik a nyilatkozatról) vagy üres példányt tölt fel tévedésből valaki.
Ügyelni kell arra is, hogy a dokumentumokat és a reflexiókat külön fájlokban kell feltölteni.
Gyakori hiba az anonimitás megsértése, képek, nevek, adatok elhelyezése a portfólióban.
A portfólióban nincs szükség a képekre, nevekre, beazonosítható adatokra az adott csoportról, egyes gyermekekről, szülőkről, kollégákról.
Amennyiben mindenképpen szeretne a pedagógus felhasználni képeket, úgy ezeket a portfólióvédéshez készített bemutató ppt-ben lehet elhelyezni majd.
A pedagógus az e-portfólió feltöltésekor nyilatkozik arról, hogy a portfólió a saját munkája, így különösen nagy szerepe van a hivatkozások, idézetek, letöltések kezelésének.
Ezek esetében is az Útmutató előírásai alapján kell eljárni.
Nem célszerű, és nem is elegáns lépés például az intézményi környezet bemutatásakor az intézmény Szakmai programjában megfogalmazott leírást szó szerint beilleszteni az e-portfólióba.
Szakképzettségi követelmények
Intézményünkhöz kapcsolódik egy óvoda-bölcsőde, melynek a szervezeti és működési szabályzatában a kisgyermeknevelő beosztáshoz kisgyermek gondozó-nevelő szakképzettséget írnak elő, és hivatkoznak a Kjt., a 257/2000 évi Korm. rendelet, a 15/1998. NM rendelet ide vonatkozó passzusaira és képesítési előírásaira.
A közalkalmazottak között kisgyermeknevelőként jelenleg középfokú szakképzettségűek (OKJ) vannak, azonban az egyik hölgy elkezdett egy felsőfokú iskolát, hogy F kategóriába léphessen a későbbiekben.
Ez esetben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet "II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen" meghatározott végzettséget hogyan kell tekinteni?
A SzMSz nem mondja ki, hogy közép- vagy felsőfokú végzettség szükséges a munkakör betöltéséhez, de nyilván, ha felsőfokú végzettsége lesz a közalkalmazottnak, olyan illetményt szeretnének biztosítani számára, viszont elvárásnak sem szeretnék meghatározni, hiszen középfokú végzettségű kisgyermeknevelő is van az intézményben.
Megoldás lehet az, ha kiveszik az SzMSz szövegéből a 257/200. Korm. rendeletre való hivatkozást?
Szükséges egyáltalán ez a lépés?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. november 23-án (221.
[…] valamelyikével rendelkező: védőnő, szakoktató, pedagógus szakképzettségű személy, pedagógia szakos bölcsész, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) [kizárólag csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén].
Ezért az elfogadható képzettségek tekintetében az SzMSz tartalma indifferens, mivel az nem írhatja felül ezeket a szabályokat.
Bölcsődei kisgyermeknevelőként csak olyan személy alkalmazható, aki a fenti feltételek valamelyikének megfelel.
Az, hogy a kollégák valamelyike megszerzi a felsőfokú szakképzettséget, természetesen nem vonja maga után azt, hogy erre a többi, középfokú szakképesítéssel rendelkező kolléga is kötelessé válna.
A 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklet II. pontja (Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen) a fentiekhez igazodva a besorolás szempontjából két kisgyermeknevelő munkakört tartalmaz.
Az egyik a "Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, javítóintézeti nevelés keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök" közé tartozik, és "F"-"J"-ig sorolható be, a másik az "egyetemi, főiskolai végzettséghez nem kötött munkakörök" közé tartozik, és "C"-"E" fizetési osztály tartozhat hozzá.
A besorolás alapelve szerint: a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61.
