Az origami a papírhajtogatás japán megfelelője, mely során többnyire négyzet alakú papírból (de egyéb síkidomokból is) készíthetünk állatokat, tárgyakat, díszeket, geometriai formákat, segédeszközök használatával vagy anélkül. A kezdőtől a haladó szintig terjedő nehézségi skálán nagyon sokféle origamiformát lehet találni.
Az Origami szó eredete és története
Az origami (折り紙) japán eredetű szó. Jelentése az ori = hajtogatás és a kami = papír (ami a rendaku miatt gami-vá változik) összetételéből keletkezett. Eredetére nincs egyértelmű bizonyíték.
A hagyomány szerint egy buddhista szerzetes vitte a hajtogatás titkát Japánba a 6. század folyamán. Az első feljegyzések az 1600-as évek végéről származnak. Sokan szerint Japánban a Heian-korban (794-1185) kezdtek origamizni. Ekkoriban már hallani lehetett olyan mesékről, hogy egy ember papírból madarat formázott, másvalaki pedig egy papírból készült békát varázsolt át egy teljesen más formává. A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik. Ihara Szaikaku versében írt arról, hogy esküvők és egyéb szertartások alkalmával papírból készült origamimadarakat használtak dekorációnak, így sokáig csak ünnepi alkalomra készült.
Kicsivel több mint száz évvel később, 1797-ben jelent meg az első nyomtatott origamikönyv. Szerzője Akiszato Magakidzsima, a „Szenbacura orikatacsi”, azaz „Az ezer daru hajtogatása” címmel jelentette meg.
Az origami elterjedése Japánon kívül
Minden országban, ahol ismerték a papírt, elvileg kialakulhatott a papírhajtogatás helyi változata, így Japánon kívül is zajlott az origami fejlesztése. Erre példa Johannes de Sacrobosco Tractatus de Sphaera Mundi című műve, melynek 1490-es kiadásában egy olyan kép található, mely egy origamihajót ábrázol. Találhatunk régi hajtogatott origamilovakat a Német Nemzeti Múzeumban is, melyek 1810 környékén készültek.
Korai európai emlékek a 13. századból származnak: egy kódexben papírhajtogatásra utaló szöveg található, sőt ábra is volt a leíráshoz mellékelve. Itáliai hercegi udvarokban jól ismert volt egy érdekes fajtája, az asztalkendő-hajtogatás. Az európai hajtogatás bölcsője Spanyolország, ahol a Pajarita (jelentése: kismadár), egy bizonyos hajtogatott madár ugyanolyan népszerű, mint a daru. A Spanyol Papírhajtogató Szövetség (AEP) a Pajaritát használja logójának. Nagyon kevés japán ismeri ezt a formát, viszont minden spanyol hallott már róla.
Az origami alapjai és technikái
Sok origamival foglalkozó könyv kezdődik azzal, hogy bemutatja a hajtogatás alapjait, amelyek segítségével később könnyebben lehet felépíteni más modelleket. Ez magában foglalja olyan alapvető hajtogatások magyarázatát, mint a völgy-hegy, váltóhajtások, süllyesztések és összetolások. Azonban bemutatja azon szabványmodellek elkészítésének a módját is amelyeket több más modellhez is fel lehet használni.
Origami papírok
A legtöbb origamipapírt kami néven emlegetik; ez a típus a legolcsóbb és a legtöbb helyen megtalálható. Vékony és könnyen formázható, többféle méretben kapható: a szabványméret a 75 x 75 mm, azonban találni 2,5 x 2,5 centiméterestől egészen 25 x 25 centis vagy még annál is nagyobb méretig sokfélét.
Egy másik fajta a vasi, ami vastagabb, kézzel készített papír, a kereskedelemben is forgalmazzák, azonban sokkal drágább, mint a sima origamipapír. A vasi papír nagyon könnyen fogadja be a tintát, így egyszerűen lehet rá mintákat nyomtatni. A nyomtatott vasi lehet egyedülállóan fényes, egyenetlen vagy néha átlátszó textúrájú is.
Létezik egy fényesebb fóliapapír is, ami a közép-árkategóriába tartozik: egy kicsivel drágább csak, mint a sima kami. Ennek a japán fóliának az egyik oldala nagyon vékony papír, míg a másik egy annál fényesebb és simább fóliaanyag. Léteznek különféle érdekes megoldások is: ilyen például a papírpénz, amely nagyon sok helyen origamihoz használatos papírnak tekinthető, hiszen feltűnő megjelenést ad a kész modellnek. Az úgynevezett fémhajtogatásnál sárgaréz, vörösréz, illetve alumínium az alapanyag.
Origami papírtípusok összehasonlítása
| Papírtípus | Jellemzők | Ár | Felhasználás |
|---|---|---|---|
| Kami | Vékony, könnyen formázható, standard méret 75x75mm | Olcsó | Általános origami modellek |
| Vasi | Vastagabb, kézzel készített, mintanyomtatásra alkalmas | Drága | Különleges, művészi modellek |
| Fóliapapír | Egyik oldala papír, másik fólia, fényes | Közepes | Dekoratív, részletgazdag modellek |
| Papírpénz | Vizuálisan feltűnő | Változó | Különleges hatású modellek |
| Fém (sárgaréz, vörösréz, alumínium) | Tartós, merev | Változó | Műszaki, strukturált modellek |
Origami technikák és stílusok
Nagyon gyakori, hogy egy adott formát valamely sima felületen hajtogatnak az emberek, azonban több hajtogató a levegőben formálja meg, bárminemű segédeszköz nélkül.
- Akciós origami: Ez a fajta kész modell az ember kezében lévő mozgási energiát felhasználva képes repülni vagy egy adott testrészét mozgatni. Szigorúan véve csak az utóbbi az, amit akciós origaminak neveznek.
- Moduláris origami: Ahogy a neve is mondja, ehhez a formához több kisebb részt kell összeilleszteni, hogy megkapjuk a kész formát. Általában az egyes darabok elkészítése igen egyszerű, azonban a végső összerakásuk eléggé trükkös lehet.
- Nedves hajtogatás: Ez a technika olyan modellek elkészítésére tökéletes, ahol inkább gyengéd görbék jelennek meg, nem pedig szögletes, erős formák. A nedvesített papírt könnyen lehet formálni, és ha megszárad, rendesen megtartja a formáját. Ez az origamitípus nagyon népszerűvé vált az utóbbi időkben.
- Tesszaláció: Egy kétdimenziós síkon egy geometriai formát ismételnek átfedés és rések nélkül. Az origami világában kétféle modellt szokás tesszalációnak nevezni. Az egyik az, amikor egyforma vagy legalábbis hasonló elemekkel van beborítva a lap, amelyen arányosan több elemet helyezhetnénk el, ha nagyobb papírból indulnánk ki. A legegyszerűbb tesszaláció a háromszögrács vagy négyzetrács. A másik, ahol az elemek, amelyekkel beborítjuk a lapot, egyre kisebbek; a folytatásnak a papír szélessége szab határt.
- Kirigami: A kirigami japán kifejezés a papírvágásra. A vágást gyakran használták a tradicionális japán origaminál, de a modern hajtogatásoknál olyan újításokat vezettek be, amelyek lecsökkentették a vágások számát, és végül feleslegessé tették őket. A legtöbb mai origamitervező nem veszi már figyelembe azokat a modelleket, amelyekben vágások is szükségesek, ezért nem használják az ilyen modellekre az origami kifejezést, a kirigamit találóbbnak gondolják.
Az origami és a tudomány
Az origamihajtogatás és annak tanulása felkeltette más tudományágak érdeklődését is, mint a matematika, ahol olyan problémákkal foglalkoznak például, hogy egy adott mintát meg lehet-e hajtogatni 2 dimenziós modellként. A műszaki origami, japán nevén origami szekkei (折り紙設計), majdnem kéz a kézben fejlődött a matematikai origamival.
Origami tervezés és hajtogatásminták
Az origami megjelenésének idején a fejlesztés még többnyire próbálgatásból állt. Az origamit övező matematika fejlődésével azonban egy új origamimodellnek az alapfelépítését már papíron le lehet írni, mielőtt bármilyen hajtogatás történne. Ezeknek a terveknek a kiindulópontja az úgynevezett hajtogatásminta (CP - crease pattern), ami gyakorlatilag az elkészítéshez szükséges hajtogatások elrendezését tartalmazza.
Előfordul olyan eset is, amikor a tervezőnek nincs meg az eszköze diagramot készíteni. Ők általában egy sorozatos hajtogatásmintát (SCP - sequenced crease pattern) használnak, ami egy több hajtogatásmintából álló sorozat, hajtogatásonként mutatva a mintát. Ennek köszönhetően nem kellenek diagramkészítő programok vagy különösebb művészi képesség, s mindeközben megőrzi a lépésenkénti folyamatot a többi hajtogató számára.
Amikor a tervezők hajtogatásmintákat készítenek, a legtöbb kisebb hajtás nem olyan fontos, és csak a vége felé adják hozzá. Ami fontosabb, az a papír különböző részei, és hogy ezek hol helyezkednek el a modell felépítésén. Az origamialapok egy részénél, az úgynevezett egytengelyű alapúaknál az elhelyezések mintáját körpakolásnak hívják. Optimalizáló algoritmusokat használva bármilyen tetszőleges egytengelyű alapra ki lehet számítani a körpakolást. Miután ez ki lett számítva, az alap felépítéséhez kellő hajtogatásokat hozzá lehet adni. Mivel egy adott kerület legnagyobb lehetséges részét egy kör foglalja magában, így a körpakolás a leghatékonyabb megoldás a papír felhasználását tekintve. De más sokszögű alakokat is lehet használni a pakolási probléma megoldására. Ezeknek a használatát az egyszerűen megtalálható hajtások is motiválják (például a 22,5 fok többszörösei), mellyel könnyebb hajtogatási folyamat valósulhat meg. Egy másik népszerű ága a körpakolásnak a négyzetrakás, ahol négyzeteket használnak körök helyett. Több számítógépes programot is készítettek, melyek segítik az origamik tervezését és elkészítését.
Origami szervezetek és mesterek
A Japán Origamiszövetség (NOA) Japán legnagyobb origamival foglalkozó csoportja, mely 1973. október 27-én alakult. Ez a csoport ad otthont az Origami-világkiállításnak (World Origami Exhibition). Céljuk, hogy minél több oktatási anyagot kiadva elterjesszék Japánban és külföldön is az origami csodálatos művészetét. Fő tevékenysége olyan könyvek, folyóiratok havonta történő kiadása és rendezvények szervezése, ami bemutatja a társaság munkáját, az origami történetét; egyes folyóiratokban még információkat is fellelhetünk különböző eseményekről. Körülbelül 10 000 ember a társaság tagja, ám nem csak japán nemzetiségűek, ugyanis a világ minden tájáról fogadnak el jelentkezéseket, így nagyon színes a társaság.
1932-ben Tokióban született Tojoaki Kavai origamimester. Eredetileg művészi pályára készült, színházi rendezőként, de meghiúsult az előadás, amelyhez maszkokat készített, hajtogatott papírból. Ez vezetett az első origamikiállításához 1961-ben. Kiállítása után egyetemisták kérték fel, hogy fogadja őket tanítványaiul, hiszen abban az időben ő volt az egyetlen origamiművész, aki rendszeresen, évente kétszer kiállított Ginzában. Egyike a világ legfejlettebb origamimestereinek. Ihletét mangákból, illetve keleti és nyugati mitológiákból meríti. Minél valósághűbb formákra törekszik.
tags: #hajtogatott #papir #babak