A Tököli rabkórház szülészetén születni egyedülálló és gyakran tragikus körülmények között zajló esemény. Anna története jól illusztrálja ezt, hiszen számára az volt az első szülés, amikor biztonságban érezhette magát, az apja nem bánthatta sem őt, sem a babáját. Mert ez a baba nem otthon, hanem a tököli börtönkórházban született. Mi lehet az, ami a legerősebb fájdalmat is boldogsággá tudja átírni? Annának ez volt az első szülése, amikor biztonságban volt.
Kósa Brigitta szülésznő, aki a hetvenes években végzett, nem volt számára ismeretlen a hideg, fehérre kent rácsos vaságy, a mindent átható maró klórszag és a zöld csempéről visszatükröződő pislákoló neonfény. Brigitta nem tudta, mire számítson, amikor a családjára, szomszédaira és előéletére is kiterjedő hosszas átvilágítás után először lépett be a tököli börtönkórház szigorúan őrzött kapuján. Itt nemcsak neve nem volt a vajúdó nőknek, hanem ruhája sem. Csak hálóingük és köntösük. „Azzal, hogy a nőknek nem lehetett ruhája, megfosztották őket a méltóságuktól.”
A Tököli Intézmény Története és Fejlődése
A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete a Pest vármegyei Tökölön található. Az intézet eredetileg huszárlaktanya volt, majd az 1956-os forradalom leverése után a Belügyminisztérium internálótábora lett. Ennek megszüntetése után, 1963-ban költöztették ide a fiatalkorúakat és egyúttal rabkórházat létesítettek mellette. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1963. június 29-én kelt parancsa értelmében az akkor az ország egész területén elhelyezett jogerős és nem jogerős fiatalkorú letartóztatottakat 1963-ban itt helyezték el. Az intézet területén 1961 óta működött a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza.
Az intézetben először fiatalkorú lányok és fiúk elhelyezéséről gondoskodtak, illetve a korábbi, kizárólag fiatalkorú elítéltek mellett 1987-től nagykorú elítélteket is elhelyeztek, amely csoport számát a 90-es évek közepétől megnövelték. A 80-as évekre már az ide helyezett nagykorú elítéltek száma is megnőtt, az intézeti összlétszám pedig folyamatosan emelkedett, elérte az 1100 főt is. 2016. május 1. óta két különálló intézet működik Tökölön - a nagykorúak a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben töltik a büntetésüket, a fiatalkorúak pedig a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében.
A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete a fiatalkorú fogvatartottak oktatásával, fejlesztő programok révén személyiségük pozitív irányba befolyásolásával, nevelésével foglalkozik. Az intézetnek az elmúlt 60 évben tizennégy vezetője volt, első parancsnoka Kardos Gyula bv. ezredes volt egészen 1983-ig, jelenlegi parancsnoka 2022 óta Salgó László bv. ezredes.
A Szülészet Működése és a Várandós Fogvatartottak Elhelyezése
Ha várandós nő kerül be a büntetés-végrehajtási intézetbe, akkor őt a bv. központi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán helyezik el. OROSZ ZOLTÁN bv. őrnagy, a BvOP szóvivője elmondása szerint: „Amennyiben a terhesség alatt semmi gond nem merül fel, nincs semmilyen komplikáció, akkor a 35. terhességi héttől kerülnek felvételre ide.”
Hoztam e 231. / Lilla gyöngéd szülése Balin, Robin Limmel
A szülést követően - ha nincs tiltás, főleg bírósági tiltás - az anya és gyermeke a kecskeméti anya-gyermek körletre kerülnek, és a gyermekek 1 éves koráig lehetnek ott. Ezekben az esetekben a gyermek igénye szerint, de általában 3 óránként az anya megetetheti a babát, de szigorú felügyelet mellett.
A Gyermekek Sorsa: Amikor az Anyától Elveszik
Olykor azonban drámai sorsok kísérik a börtönkórházban született gyermekeket. A Tököli rabkórházban megszülte gyermekét az a ceglédi nő, aki korábban gyermeke bántalmazása miatt került börtönbe. Információink szerint a ceglédi anya gyermeke fiú és egészséges. Ilyen esetekben OROSZ ZOLTÁN bv. őrnagy, a BvOP szóvivője tájékoztatása alapján: „hogyha valaki kiskorú sérelmére követett el bűncselekményt, akkor a gyermek születését követően a csecsemőt vagy családnak adják ki, ha van olyan hozzátartozó, aki vállalja a felnevelését. Ha nincs ilyen, akkor a gyámhivatal által nevelőszülőkhöz kerül, illetve harmadik lehetőség, hogy csecsemőotthonba kerül a gyermek.” Bizonyos esetekben arról is rendelkezhetnek, hogy másik gyermekét vagy gyermekeit is elveszik az anyától.
Az Ombudsman Jelentése a Kórházi Körülményekről
Székely László ombudsman OPCAT-eljárás keretében vizsgálta meg a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát, amelynek lényege, hogy olyan intézeteket ellenőriznek, ahol az ellátottak bizonyos fokig korlátozva vannak személyes szabadságukban. Az ombudsman még tavasszal tartott ellenőrzést, ám a jelentést csak később hozták nyilvánosságra. A betegek szerint a kórtermekben „borzalmas állapotok uralkodnak”. Egyikük szemléletesen így magyarázta: „Ez nem kórház, a disznókat nem tartanák így. Higiéniáról nem beszélek, egy gazdasági épület különb a civil életben, mint itt egy kórterem.”
Infrastrukturális és Higiéniai Problémák
Székely László jelentésében leszögezte: bár a kórház bővítését, illetve korszerűsítését egy korábbi kormányhatározat már a 2005. és a 2006. évekre előirányozta, a gyakorlatban az eltelt években nem sok minden történt. Egyedül a hőközpontot újították fel 2013-ban, a tervezett munkálatok többsége azonban elmaradt, és a karbantartás is csak a napi működést akadályozó hibák elhárítására szorítkozott. A kórház épületei, kórtermei és azok berendezése a látogatáskor is erősen elhasználódott állapotban voltak, túlnyomó többségük sürgős felújításra vagy cserére szorul.
A főépület általános állapota a balesetveszélyes kategóriához közelít. A nyílászárók porladnak, a járólapok, fali csempék hiányosak, így megfelelő tisztításuk sem lehetséges. A látogatáskor az ágyak, a vizesblokkok és a nyílászárók mind a női, mind a férfi kórtermekben igen rossz állapotban voltak. Az ablakok festékhiányosak, rosszul záródnak, huzatosak. Néhol az ágymatracok huzata ragacsos volt a kosztól, a takarók szövetét száraz kenyérdarabok szennyezték, az ágynemű szakadt, a pokrócok, paplanok foszlottak voltak. Néhány kórteremben még világítás sem volt. A betegek számára rendszeresített ülőkékről lekopott a festék, ami a fertőtlenítésüket is ellehetetleníti. A betegek a kézzel kimosott, vizes ruházatukat az ágyak szélére, vagy az ablakpárkányokra teregetve kénytelenek szárítani, ami a kórtermek levegőjét fülledté és párássá tette.
A főépület földszintjén található közös vizesblokk, a férfikórtermekhez tartozó mosdók, illemhelyek, csaptelepek és fűtőtestek állapota még az alapvető higiénés elvárásoknak sem tesz eleget. A harmadik emeleti közös fürdő és illemhely felújítása ugyan megtörtént, de az alacsony víznyomás akadályozza a rendeltetésszerű használatát. Ezen a szinten csak úgy lehet vízhez jutni, ha az épületben mindenhol elzárják a csapokat. Szinte az összes beteg panaszkodott, hogy meleg víz hiányában nem tudnak megfelelően fürdeni, hajat mosni és mosakodni sem, ami a műtéti beavatkozásokat megelőzően, illetve azokat követően különösen fontos lenne. Ezen a szinten van a szülészet is, ahol külön melegvíz-tárolót, az újszülöttek számára átfolyó rendszerű vízmelegítőt szereltek fel, de az alacsony víznyomás miatt ezek működése is akadozik. Ez nem csak tisztálkodást, de az illemhelyek használatát is megnehezíti. A harmadik emeleten, de gyakran az alsóbb szinteken lévő illemhelyeket is kannában összegyűjtött vízzel kénytelenek leönteni a betegek. A kismamakórteremhez tartozó fürdő és WC is rendkívül elhanyagolt állapotú. Az anyák - mosógép hiányában - nemcsak a saját, hanem az újszülöttek ruháit is lavórban, kézzel kénytelenek kimosni.
Az ombudsman rámutatott: a kórtermek egy részében nincs asztal, a betegek csak az ágyakon ülve tudnak étkezni. A bútorzat állapota és különösen a betegek ruházatának tisztán tartásához szükséges feltételek hiánya veszélyezteti a testi és lelki egészséghez fűződő alapjog érvényesülését. Székely László hangsúlyozta azt is, hogy a kórtermek egy részében az egy személyre jutó mozgástér még a zárkákra irányadó minimális szintet sem éri el. Az is alkotmányosan visszás, hogy a kórház főépületének emeleti részein a betegek egyes napszakokban nem jutnak vezetékes ivóvízhez, nem tudnak fürdeni, és az illemhelyeket sem tudják megfelelően használni. Székely leszögezte: a kórtermek állapota, berendezése, a higiénés körülmények, különösen a betegek tisztálkodási lehetőségei a többi kórház számára előírt színvonalat meg sem közelítik, ami visszásságot okoz, éppen ezért az intézmény felújítása mára halaszthatatlanná vált.
Orvosi Ellátás és Életkörülmények Hiányosságai
A jelentés szerint a betegek beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a kórházban lázat, testsúlyt, vérnyomást néha hetekig nem mérnek, még a hipertóniásoknak sem. Egy diabéteszes beteg reggelente maga mérte a vércukorszintjét, és az inzulininjekcióját is magának adta be. Ennek fő oka a szakemberhiány, számos orvosszakma képviselői ugyanis csak alkalmilag, konzíliumba jönnek Tökölre. Döbbenetes, hogy a kórház - jelentkező hiányában - évek óta nem tud traumatológust alkalmazni, ezért a sebészeti osztályon kizárólag hasi beavatkozásokat végeznek. A szakemberhiány miatt még az egyszerűbb töréseket, zúzódásokat is külső egészségügyi intézményekben kell ellátni, ami óriási terhet ró a büntetés-végrehajtás költségvetésére. Székely László szerint a betegek szakszerű ellátása lényegesen költséghatékonyabb lenne, ha a kórház megfelelő képzettségű szakemberekkel rendelkezne.
Az ombudsman leszögezte azt is, a műtők felszereltsége, színvonala és higiénéje egy átlagos kórházéval azonos, a diagnózis felállítása és a terápia azonban a kívánatosnál lényegesen lassabban történik. Az egyik tumoros beteg például csak két hónappal a kórisme felállítása után kapta meg az első kemoterápiás kezelést. A látogatáskor az egyik legdöbbenetesebb hiányosság az volt, hogy a kerekes székek gumiabroncsaiban nem volt levegő, ami ellehetetleníti az ezekkel való közlekedést.
A betegek étrendje sem minden esetben követi az egészségi állapotuknak megfelelő diétát, a cukorbetegek számára például hetente többször nagy adag tésztaételt osztanak. A kórházban vegetáriánus, továbbá zsírszegény étrend is létezik, azonban a fogvatartottak beszámolói szerint ezek a gyakorlatban a normál étrendtől nem nagyon különböznek, és végtelenül rossz a minőségük.
A Tököli Rabkórház Bezárása és a Berettyóújfalui Központ
Október végén bezár a tököli rabkórház, helyét a Berettyóújfaluban épülő új egészségügyi központ veszi át. A Büntetés-végrehajtás Központi Kórház állami alapfeladata a büntetés-végrehajtási intézetekből beutalt fogvatartottak, illetve a Budapest és Pest megye területén rendőrségi fogdán elhelyezett előzetes letartóztatottak egészségügyi ellátása. Emellett rendelkezik egy 36 ágyas, úgynevezett Betegség Megállapító Osztállyal (BMO) is. „Erre a részlegre az ország minden részéből nagy számban érkeznek hozzánk fogvatartottak.”
2016-ban már felmerült a tököli börtönkórház költözése/bővítése, miután „szakemberek erősítették meg, hogy a férőhelybővítés a rabok egészségügyi ellátását is érinti, és kézenfekvő lenne a tököli rabkórházon kívül az ország keleti felé is egy hasonló intézményt létrehozni”. 2017-ben Berettyóújfaluban a képviselő-testület döntött arról, hogy egy börtönkórház építéséhez szükséges telket ingyen átad az államnak. Ezt a helyiek népszavazással akarták megakadályozni, azonban a szavazás érvénytelen lett.
A BvOP Kommunikációs Főosztályán megerősítették a hírt, miszerint: „Tájékoztatjuk, hogy 2020. a tököli börtön területén működő kórház 2020. október 31. napjával megszünteti a működését.” Ugyanakkor hozzátették, hogy a „közösségi médiában megjelent híresztelésekkel ellentétben” nem bocsátanak el senkit. A „Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában szolgálatot teljesítő valamennyi kollégánk értékes munkájára számítunk a jövőben is. A kórház munkatársainak foglalkoztatása folytatódik a büntetés-végrehajtás egészségügyi ellátást is biztosító intézményeiben, valamint a bv.”
A Parancsnokság egy 2018-as Kormányhatározatra hivatkozott, amely a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítési programjáról szól. A megjelölt 1457/2018. (IX. 25.) határozatban azonban mindössze annyi szerepel, hogy a „Kormány egyetért azzal, hogy a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja Berettyóújfalu (335/6 hrsz., 335/9 hrsz., 335/10 hrsz., 335/11 hrsz.) területén kerüljön kialakításra”. Arra a kérdésre, hogy végül miért vetették el a lehetőséget, hogy Miskolcon és/vagy Kiskunhalason legyen a tököli rabkórház tehermentesítője, a BvOP nem válaszolt.
A Kórházak Kapacitása és a Költözés Kihívásai
| Intézmény | Kórtermek száma | Ágyak száma | Éves ellátott fogvatartottak száma (kb.) |
|---|---|---|---|
| Tököli Rabkórház (bezárás előtt) | 51 | 297 | 17 000 |
| Berettyóújfalui Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ (tervezett) | Nincs adat | 194 | Nincs adat (aggályok az ellátásról) |
Érdeklődtünk arról is, hogy az új létesítményben hogyan fogják megoldani az említett nagyjából 17000 fogvatartott ellátását, amikor a tököli létesítményben 51 kórterem és 297 ágy van, míg az újban csak 194 ágy lesz. Azt sem taglalták, hogy azokat a rabokat, akiket eddig a tököli kórházba vittek az ország különböző pontjairól, most Berettyóújfaluba viszik-e majd vagy sem. Sopronkőhidáról például legalább öt óra lenne az autóút, keresztül az országon, míg Tökölre fele ennyi idő alatt át lehetett szállítani a fogvatartottakat. Sőt, a BvOP azt sem tudta megmondani, hogy a tervek szerint mennyi lesz a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központjának éves fenntartási költsége. A projekt érdekessége, hogy a beruházást bruttó 9,2 milliárd forintért a NER-kedvenc West Hungária Bau végzi a keleti határnál. A WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét.
Beteg- és Személyzeti Élmények, Ajánlások
A betegek közül többen sérelmezték, hogy a kórtermek ajtaja éjjel-nappal zárva van. Ez leginkább a legenyhébb bűncselekményeket elkövető, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt betegekre nézve hátrányos, a büntetés-végrehajtási intézetekben ugyanis az ő esetükben a zárkákat nappal nyitva hagyják, vagyis ők a kórházi tartózkodásuk idején a bíróság által meghatározott fokozatnál szigorúbb mozgáskorlátozást kénytelenek elviselni, ami alkotmányosan visszás. A dohányzásra vonatkozó szabályok is problémásak, ugyanis a dohányzó betegek csak naponta kétszer mehetnek ki cigarettázni a sétálóudvarra.
A betegeknek szinte semmi szórakozási lehetőségük sincs, erről azonban - legalábbis részben - ők maguk is tehetnek, ugyanis megrongálják a televíziókat és széttépik a könyveket. A személyzet elmondása szerint a könyvek és a tévék elzárására azért került sor, mert a betegek kitépkedik a könyvtári könyvek lapjait, és azokat is cigaretta készítéséhez használják fel, a televízióknak pedig a vezetékeit rongálják meg. Az ombudsman ennek kapcsán leszögezte: a kórházban sem a szabadidő eltöltésére szolgáló közösségi helyiség, sem szabadtéri sportpálya nincsen, igaz, az intézmény a betegek sport-, kulturális, vagy egyéb szabadidős tevékenységének biztosítására már évek óta nem rendelkezik költségvetési forrással.
Kapcsolattartás és Személyzeti Kihívások
A kapcsolattartás kapcsán az ombudsman megjegyezte: a betegek korlátlan számú levelet válthatnak, továbbá havonta két csomagot is kaphatnak, telefonhívást azonban egyáltalán nem fogadhatnak. Azok, akiknek van rá pénzük, előzetes írásbeli bejelentés alapján hetente egyszer, tíz percre felhívhatják hozzátartozójukat, de ezt csak a BVfon Kft. készülékein tehetik meg, amelynek percdíja több mint 100 forint. Székely szerint a rendkívül magas tarifa miatt az elítéltek a kapcsolattartásnak ezt a módját csak korlátozottan, esetenként egyáltalán nem képesek igénybe venni, és ez veszélyezteti a kapcsolattartáshoz való jog érvényesülését.
Hoztam e 231. / Lilla gyöngéd szülése Balin, Robin Limmel
Az ombudsman szerint az intézményi állománytábla által engedélyezett létszám nem elégséges a feladatok zökkenőmentes, magas színvonalú ellátásához. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a biztonsági osztály felügyelői körében már 2014 első felében olyan magas volt a túlórák száma, ami veszélyeztette a kórház működőképességét. Az állandósult létszámhiány miatt egyes dolgozók attól tartanak, hogy „egy fogvatartott behúz minket a zárkába, és elvágja a torkunkat”. A látogatócsoport a végrehajtó állomány tagjainál a börtönstressz olyan tüneteit észlelte, mint a túlzott kávéfogyasztás, intenzív dohányzás, túlsúly, feszültség, egyeseknél pedig kiégésre utaló jegyek mutatkoztak. Székely László leszögezte: a börtönstressz és a kimerültség oda vezethetnek, hogy a végrehajtó állomány az őt ért frusztrációt a fogvatartottakon vezeti le, ezért ennek megelőzése érdekében az állománytábla bővítésére, valamint rendszeres szupervízióra lenne szükség, és a munka megerőltető jellegének a szociális juttatások és az alkalmazási feltételek kialakításánál is tükröződnie kellene.
Betegek Tapasztalatai és Az Abúzus Veszélye
A betegek beszámolói szerint ugyanakkor a kórházban a leromlott tárgyi feltételek ellenére is jobbak a körülmények, mint azokban a büntetés-végrehajtási intézetekben, ahonnan idehozták őket, ezért gyakori, hogy valaki kifejezetten a kórházba szállítása céljából követ el önkárosítást. Az ombudsman munkatársai olyan beteggel is találkoztak, aki annyira nem akart egy másik intézetbe kerülni, hogy különböző fémtárgyakat (ágyrugó, teáskanál, evőkanál, fogkőtisztító) nyelt le. A betegek egybehangzóan állították, hogy a Váci Fegyház és Börtönben, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben és a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben az őrszemélyzet arrogáns és lekezelő módon bánik velük, sőt az őrök által elkövetett fizikai abúzusról („gyomrosok”, ütések, pofonok), valamint veréssel való fenyegetésről is beszámoltak. Több testi fogyatékossággal élő beteg állította, hogy a fogyatékosságuk miatt szóban megalázták őket. Voltak, akik azért „menekültek” a kórházba, mert állításuk szerint korábbi helyükön a többi rab verte őket.
Az Ombudsman Ajánlásai
Székely László a megállapított hiányosságok orvoslása céljából felkérte a kormányt, hogy biztosítsa a tököli rabkórház bővítésének és korszerűsítésének pénzügyi feltételeit. A Büntetés-végrehajtás országos parancsnokát többek között arra kérte, hogy biztosítsa a betegek - állapotuknak megfelelő - foglalkoztatásának feltételeit, és intézkedjen a biztonsági osztály felügyelői létszámának növelése érdekében. A kórház főigazgatójától Székely egyebek mellett azt várja, hogy gondoskodjon a nemdohányzó betegek védelmét szolgáló előírások betartatásáról, rendelje el a gyógyszerfajtánként elkülönített porítóedények használatát, intézkedjen a kerekes székek gumiabroncsainak karbantartásáról, és biztosítsa a betegek egészségi állapotának megfelelő étkeztetést.