A védőnői kapcsolatteremtési készségek és a gondozás Magyarországon

A magyar védőnői szolgálat Európában egyedülállóan és kiemelkedő módon van jelen az egészségügyi alapellátás palettáján. Ez az ellátási forma annyira különleges, hogy a világban sehol nem találunk hasonlót, és 2015-ben hungarikummá is nyilvánították.

A védőnői munka és tevékenység alapelve, hogy támogatást és tájékoztatást nyújtsanak a kisgyermeket nevelő családok, különösen az édesanyák számára. A védőnő az a szakember, aki mind a kisgyermekek fejlődésére vonatkozó elméleti és tapasztalati tudás birtokában, mind pedig kapcsolati hálója révén segíti a gyermekek fejlődésének támogatását, és amennyiben szükséges, a különböző szakellátásokhoz - legyen az egészségügyi, szociális, vagy az oktatási ágazat - való eljutást is.

A Védőnői Szolgálat története és fejlődése

A Védőnői Szolgálat története 1915-re nyúlik vissza, amikor június 13-án Budapesten, Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével megalakult az Országos Stefánia Szövetség "az anyák és csecsemők védelmére". Ennek részeként jött létre a Védőnői Szolgálat, melynek orvosi bizottsága elnökének, Heim Pálnak a kezdeményezésére a gondozóképzést a Stefánia Szövetség indította el a Központi Védőnőképző Iskolában 1916-ban.

1917. november 14-én kelt Ugron Gábor belügyminiszter 135 840-es rendeletével életre hívták a gyermekápolónői iskolát („Heim-nővérek”). A képzés folyamatosan fejlődött: 1975-től 3 éves képzésben részesültek a tanulni vágyók, majd 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált. Napjainkban védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet, ami más országokhoz képest kiemelkedően magas fokú és széles körű képzettséget jelent.

A védőnői munka alapelvei és feladatai

A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők szakmai tevékenységüket elsősorban önállóan látják el, de rendszeresen kapcsolatot tartanak az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális ellátórendszer szakembereivel.

Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros személyes kapcsolatot tartanak gondozottaikkal, melynek során az egyéni szükségleteknek megfelelően különböző problémáikban (egészségi, szociális, mentálhigiénés) tanácsot nyújtanak. Szűrővizsgálatokat szerveznek, védőoltásokat készítenek elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

A védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbi szintek szerint:

• Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
• Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
• Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.

A védőnői feladatok részletesebben

Hazánkban az érvényes jogszabályok alapján a védőnők már a várandósság ideje alatt kapcsolatba kerülnek a családdal, a kismamával, hogy aztán egyénre szabott, szükséglet alapú gondozási terv alapján családlátogatásokkal, a védőnői szolgálatnál végzett szűrésekkel elkísérjék gyermekünket egészen iskolás korig a házi gyermekorvossal együttműködésben. Feladatuk itt nem ér véget, de a családokkal a gyermek közösségbe kerülésével már ritkábban találkoznak.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra. A védőnő a várandós anyával már a várandósság ideje alatt legalább havonta találkozik.

A terhesgondozás keretében életviteli tanácsokat ad, válaszol a kismama kérdéseire, felkészíti őt a szülésre és az újszülött fogadására. A tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:

• testsúly, testmagasság mérése;
• vérnyomás és pulzus mérése;
• haskörtérfogat mérése;
• magzati szívműködés vizsgálata;
• vizeletvizsgálat;
• alsó végtag megfigyelése és vizsgálata;
• általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

A várandósság elején, majd a baba születésekor a védőnő az édesanyával együtt közösen gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások és tanácsadások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját, stb. A gondozási tervet a védőnő folyamatosan egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez. Figyelembe veszi, ha a család ritkább látogatást igényel, de azt is, ha szeretnék sűrűbbé tenni a találkozásokat. A gondozási terv összeállítása lehetőséget teremt az édesanyának arra, hogy az együttműködésükkel kapcsolatban megfogalmazza elképzeléseit és igényeit, s így végül mindegyikük számára hasznos és megnyugtató megoldásra jussanak.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő az a szakember, akit értesíteni kell a baba megszületéséről. Ő az, aki a hazaadást követő napokban elsőként meglátogatja a családot, hogy segítséget adjon a csecsemőápoláshoz (szoptatáshoz, fürdetéshez, öltöztetéshez, stb.). A kórházból való hazajövetelt (illetve az erről kapott jelzést) követően 48 órán belül meglátogatja a családot, majd az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük. Ha szükséges, akkor gyakrabban, egyébként 6 hetes korig hetente, majd egy éves korig havonta látogatja a családot.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:

• megméri a kisbaba súlyát és hosszát;
• bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is;
• megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket;
• ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának;
• a gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Hozzá kell fordulni, ha gond van a szoptatással, etetéssel, a gyermek viselkedésével, alvásával, vagy súlyfejlődésével. 6 éves korig kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését és segít a családnak a familiáris és szociális gondok rendezésében.

Iskolai és óvodai védőnői feladatok

A védőnők látogatják az óvodákat is, valamint az iskolás korú gyermekek szűrővizsgálatait már nem a tanácsadókban, hanem az iskolákban végzik. Az iskolai védőnő végzi az előírt szűrővizsgálatokat, gondoskodik az iskoláskorban aktuális védőoltások beadatásáról. Jelzi a házi gyermekorvosnak, ha a nebuló szellemi, vagy testi fejlődésében valami problémát érez.

A védőnői hálózat szintjei és a kapcsolatteremtés

A védőnői hálózat Magyarországon komplex és többrétű, különböző területeken látva el feladatokat. A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.

A védőnők típusai és feladataik

A védőnői hálózat az alábbi szinteken szerveződik:

• Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása. A körzeti védőnő városban, falun és kistérségen dolgozik, egy adott körzet tartozik hozzá.
• Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
• Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
• Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.

Kapcsolatteremtés a családdal és a szülői partneri viszony

A védőnők szoros személyes kapcsolatot tartanak gondozottaikkal. Telefonon, vagy a rendelőben fogadóóráján lehet megkeresni őket. A tanácsadáson az orvossal együtt vesznek részt. Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.

A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban. A védőnő előzetesen tájékoztatja, felkészíti a szülőt az adott életkorban várható fejlődés menetéről, megbeszéli a szülővel az arra vonatkozó szülői kérdőív kérdéseit, az azokkal kapcsolatos fontos tudnivalókat, a felmerülő kérdéseket, annak érdekében, hogy a szülő jól értse, mit kell figyelnie és hogyan kell megválaszolnia a kérdést, illetve kitöltenie a kérdőívet.

tags: #a #gondozashoz #szukseges #kapcsolat #kialakitasahoz #szukseges