Amikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk. A laborleleteken a referenciatartomány egyes esetekben a felnőttekre vonatkozó értékeket adja meg, amit mi nem is sejtünk. Jelen cikk segítséget kíván nyújtani, hogy egy kicsit jobban eligazodjunk a laborleletek útvesztőiben.
A CRP, vagyis C-reaktív protein, a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok egyik legfontosabb jelzője. Akkor termelődik, amikor a máj gyulladásos ingerre reagál - például bakteriális fertőzésre, szövetkárosodásra vagy krónikus gyulladásos állapotokra. A CRP vagy más néven C-reaktív protein egy olyan fehérje, amely a májban termelődik. Ez a fehérje a májban termelődik, 6 hetes kortól lehet használni a klinikai gyakorlatban a vizsgálatát. Ennek a fehérjének a koncentrációja megemelkedik bakteriális fertőzések esetén, ráadásul a fertőzés súlyosságával egyenes arányban, míg a vírusfertőzések többségében ilyen emelkedés nem tapasztalható.
A CRP vizsgálat és értelmezése
A CRP gyorsteszt során egy csepp ujjbegyből vett vérmintából pár perc alatt megtudható, hogy emelkedett-e a szervezetben az ún. C-reaktív protein (CRP) szintje, vagy sem. Ez a különbség teszi alkalmassá a CRP mérést arra, hogy segítségünkre legyen a baktériumok illetve a vírusok által okozott megbetegedések elkülönítésében. A vizsgálat nem fájdalmas, azonnali eredményt ad és informatív, ezért egyszerű a rendelőben történő használata. A CRP tesztet sokszor használják a gyakorlatban. Az elmúlt években azonban a betegnek már lehetősége van gyorstesztként is megvásárolni a gyógyszertárakban, webáruházakban, és otthonában ellenőrizni a szervezete CRP szintjét. Ez az önellenőrzés fontos eszköz lehet, amikor el kell döntenünk, hogy szükséges-e orvoshoz fordulni, vagy elegendő a betegség otthoni, tüneti kezelése. Ha az otthoni CRP teszt pozitív eredményt ad, mindenképp javasolt az orvost felkeresni.
A C-reaktív protein emelkedése nem elég a diagnózis felállításához, szükséges a komplett orvosi vizsgálat, és mellette figyelembe kell venni az egyéb tüneteket és vizsgálati eredményeket, valamint a teljes vérképet is. A CRP emelkedés mértéke az, amiből következtetni lehet bizonyos szervezetben zajló folyamatok mértékére, a gyulladás súlyosságára. A CRP gyorsabban és érzékenyebben képes jelezni a szervezet gyulladásos folyamatait, mint a süllyedés (We) vagy a fehérvérsejtszám. Ez gyakran We rövidítésként látható a laborban.
Normál CRP értékek és eltérések
Az általános vérképvizsgálathoz gyakran kéri még orvosunk a vérsüllyedés (We) és a CRP vizsgálatot. A We értéke 10 mm/óráig normális. Ha efelett van az érték, akkor gyulladásos, illetve egyéb betegséget sejtet. A CRP 5 alatti értéke a normális. Általában 20-30-as értékeknél már felmerül a bakteriális fertőzés miatti antibiotikum terápia megkezdése. Bakteriális fertőzésre utal, ha a klinikai vizsgálati kép mellett 50 mg/l feletti a CRP értéke. A 40-50 mg/l közötti CRP érték az úgynevezett szürke zónát jelenti, amelynél az orvos kompetenciája eldönteni, mi a további teendő. Lehet súlyos vírusfertőzés (például influenza) vagy már előrehaladott bakteriális fertőzés. A kisebb gyermekeknél általában alacsonyabb a CRP szint, ezért korábban kell velük orvoshoz fordulni.
A CRP normál értéke általában, kisebb mint 5 mg/L. Ez gyorsan, néhány órán belül megemelkedhet, ezzel reagálva a szervezet állapotára. A növekedés mértéke a súlyossággal szorosan összefügg. Szövetkárosodás és bakteriális fertőzés során nagyobb emelkedés figyelhető meg, viszont virális fertőzéskor változása nem jelentős. Kisebb emelkedése egészen hétköznapi esetekben is megtörténhet, általában a CRP „három számjegyes” értékeinél már súlyosabb fertőzésről beszélünk. A CRP szintje növekedhet és csökkenhet, annak függvényében, hogy a szervezetben mekkora a gyulladás. Emelkedés mértékére és dinamikájára jellemző, hogy a kiváltó tényező után 4-6 órával kezdődik az emelkedése és a maximumát 36-50 óránál éri el. Amennyiben a kiváltó ok megszűnik, jellemzően 1-2 hét alatt a CRP is visszatér a normál értékre, gyógyulás esetén. A pontos referenciatartományok laboronként eltérhetnek és fontos a mértékegységekre is figyelni. Kisebb, mérsékelt emelkedés olyan állapotokban lehetséges, amik nagyobb, a szervezet egészére kiterjedő gyulladással járnak. Reumatoid arthritis esetében például, nagy segítséget nyújthat a CRP szintjének monitorozása. A magasabb CRP utalhat a betegség aktivitására, így a CRP vizsgálata érzékenyen tudja követni a betegség lefolyását.
A CRP érték tehát, hasznos információt nyújthat, de fontos, más vizsgálatokkal együtt elemezni. Sokszor érdemes az egymás utáni értékeket összehasonlítani, hogy a CRP szintjének változásáról kapjunk információt, ebből következtetve a betegségek és az egészségügyi állapot lefolyására. Értelmezése során átfogóan kell nézni a képet és nem szabad egyértelmű következtetéseket és diagnózisokat levonni csupán a CRP értékéből. Sok esetben eshet kívül a labor referencia tartományán a mért érték, de ez a kissé magasabb CRP nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan egészségügyi állapot áll fenn, ami orvosi kezelést vagy gyógyszert igényelne. Bár a magasabb CRP értéket látva, nyugtalanná válhat az ember, de hátterében banális életmódbeli és szervezetbeli sajátosságok lehetnek. Példaképp magasabb CRP érték előfordulhat dohányzásban, kisebb friss sérülések esetében, túlsúlyban és még több egyéb állapotban is. Nagyon erős edzések, mint az intenzív súlyemelés vagy hosszú távú futás okozhatnak kis kiugrást a CRP szintjében, ezért a mérés előtt ezek kerülendőek. Néhány gyógyszer is megemelheti a CRP szintjét, emiatt is fontos összeszedni a kezelőorvosnak, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Az étkezések és a folyadék bevitel viszont nincsen rá hatással.
Mikor érdemes követni a CRP-szintet?
Fontos tisztázni, hogy nem egy specifikus betegséget jelent a magas CRP érték. Hanem többféle kórkép jellemzője lehet. A klinikai gyakorlatban viszont számos esetben nyújt segítséget bizonyos állapotok követésére. A CRP-tesztnek komolyabb légúti fertőzések esetén van értelme, vagyis a megfázás kivételével minden akut fertőzésnél. Ilyen esetekben C-reaktív fehérje képződik a májban, majd nő ennek a vérben kimutatható mennyisége. Az első mérhető értékek 4-6 óra elteltével vannak, a maximumot 24-48 óra múlva érik el. A kisgyermekek kivételével, és ha a beteg állapota nem különösebben súlyos, érdemes az első tünetek megjelenésétől számítva legalább 24 órát várni. Tartósan fennálló, visszatérő panaszok - például autoimmun betegségek, rejtett gyulladások, ismeretlen eredetű láz - esetén a CRP egyfajta kontrollparaméterként is szolgálhat.
A magas CRP értéknek önmagában nem lennének tünetei, azonban a kapcsolódó gyulladásos folyamatok rengeteg kellemetlen panaszt idézhetnek elő. Amennyiben valamilyen krónikus gyulladás váltja ki a magas CRP értéket, a tünetek kevésbé intenzívek, sőt mondhatni általánosak. Bármiről is legyen szó, ha a laboreredmény ennek a paraméternek az emelkedését mutatja, akkor minden esetben komplex kivizsgálásra van szükség. A magas CRP szint minden esetben a gyulladást kiváltó betegség gyógyításával csökkenthető a normál értékre. Egy bakteriális fertőzés esetén például a legtöbbször elegendő célzott antibiotikumkúrát tartani ahhoz, hogy a gyulladást kiváltó kórokozók eltűnjenek a szervezetből. Az antibiotikum természetesen csak fertőző betegségek esetén lehet működőképes.
CRP és a szív- és érrendszeri betegségek
A Harvardi orvosok új figyelmeztetése szerint nem nyugodhatunk meg akkor sem, ha normális a koleszterinszintünk. A CRP általános gyulladásjelző, de a legújabb kutatások szerint akár a szív- és érrendszeri betegségek korai figyelmeztető jele is lehet. A kutatók észrevették, hogy a szívroham kockázatának kitett nők vérében gyakran magas a nagy érzékenységű C-reaktív protein (hs-CRP) szintje, amely a gyulladás markere. Egy friss, több mint 12 500 nő részvételével, 30 éven át tartó vizsgálat kimutatta, hogy a C-reaktív protein (CRP) szintje fontos jelzője lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának. A kutatók szerint a megfelelő beavatkozások akár 38%-kal csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.
Szakértői vélemény: Miért olyan következetesen előrejelzője a CRP a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának?
A high-sensitive CRP vagyis nagy-érzékenységű C-reaktív protein. Specifikus formája a CRP vizsgálatnak. Hs-CRP teszt, nagyon kis mennyiségű C-reaktív proteint képes mérni a vérben, ezzel egy olyan jelző lehet, ami a szívkoszorúér-betegség, kialakulásának rizikójának felbecsülésében játszik szerepet. Jelezheti miokardiális infarktusnak a kockázatát, stroke-nak és perifériás érbetegségnek is. A rutin diagnosztikában egyelőre nem használatos elterjedten, ugyanis a Hs-CRP érték megemelkedéséből nem lehet egyértelműen következtetni kardiovaszkuláris betegség kialakulására.
Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a triglicerid szint mellett a CRP-szintet is. Nőknél és férfiaknák egyaránt igaz az, hogy minél magasabb az edzettségi szint, annál alacsonyabb a CRP. Ugyanilyen kapcsolat figyelhető meg más értékekkel kapcsolatban is: mindenképpen érdemes 26 alá csökkenteni a testtömeg-indexet (BMI-t), normál értékre a haskörfogatot, amely önálló rizikófaktornak minősül. Ezen célok mellett igen hangsúlyos még a dohányzásról való leszokás, az egészséges táplálkozás elsajátítása, az omega-3 zsírsavak bevitele, illetve a visszafogott alkoholfogyasztás, melyek feltétlenül szükségesek a szívérrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez.
Egyéb vérkép paraméterek jelentősége
A vérkép információt nyújt a szervezetben végbe menő gyulladásos folyamatok állapotáról, vérvesztésről, kiszáradásról, segítségével diagnosztizálható a vérszegénység, a véralvadási zavarok, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek (limfóma, leukémia), illetve egyéb vérképzőszervi betegségek.
Fehérvérsejtszám (FVS, WBC)
Az FVS (fehérvérsejt) szám normál értéke 4-11 G/L. Ez az érték, ha emelkedett, akkor fertőzésre, kóros immunfolyamatokra stb. utalhat, illetve rossz esetben (de akkor már kifejezetten magas) fehérvérsejt eredetű daganatra. A FVS szám csökkenése előfordulhat vírusfertőzések kapcsán (pl. influenza vírus lecsapja a fvs számot) illetve bizonyos örökletes illetve szerzett betegségekben. Az FVS számhoz szorosan hozzátartozik a Ly és a Neu aránya. Ha az ún. Ly sejtek száma emelkedett, akkor a szervezetben zajló fertőzés vírusos voltára utalhat, míg ha a Neu sejtek száma emelkedett, akkor bakteriális fertőzés zajlik a szervezetben.
Vörösvértestszám (VVT, RBC), Hemoglobin (HGB) és Hematocrit (HTC)
A hemoglobin és a hematocrit érték szintén összetartozó paraméterek. Azt mutatja meg, hogy mennyire vérszegény gyermekünk. Erről tudni kell, hogy a hemoglobin értéke újszülött korban kifejezetten magas lehet, majd az élet 3-6. hónapja között csökken és ez általában magától korrigálódik és serdülőkor körül éri el a felnőttkori szintet. Ugyanakkor fiúknál ez az érték magasabb, mint lányoknál. Átlagos értéke 120-160 g/l között mozog. Ha ez az érték 120 g/l alá csökken, akkor a gyermek vérszegény, 80 g/l értéknél már vér adása is felmerül. Ha az érték 160 g/l felett van tartósan, akkor további vizsgálatok szükségesek. Laborleleteken szokták még szerepeltetni az MCV, MCH, MCHC értékeket, ezek a Hgb, Htc-tal összefüggő elemek.
Trombocitaszám (THR, PLT)
A Thr (thrombocita, vérlemezke) szám normálisan 150-400 G/L. Ennek növekedése - akár 500-600 G/L-es érték - lehet gyerekeknél fertőző betegségek kapcsán, ettől tartósan magasabb értékeket követni kell a trombózisveszély miatt. A Thr szám csökkenése több dolog következménye lehet, ezért kontrollálni kell, mert nagyobb csökkenése (50 G/L alatt) vérzésekkel járhat.
Eozinofil (Eo) és Monocita (Mo) szám
Az Eo szám ha nagyobb, az allergiás folyamatra, illetve bélférgességre utalhat. A Monocyta szám megemelkedése különböző gyulladásos folyamatokban lehet. Fontos azonban hozzátenni, hogy ha a Mo, Neu, Ly, Eo, Ba sejteket nem szakember nézi mikroszkóp alatt, hanem gép vizsgálja, akkor ezen értékek nem mindig megbízhatóak, tehát nem kell megijedni a látott értékektől, mindig beszéljünk orvosunkkal. Tudni kell, hogy a felsorolt, leggyakoribb kórképek mellett számos más betegségben is megváltozik ezeknek a sejteknek a száma, éppen ezért ezeket mindig a tünetekkel, a vizsgálati eredményekkel együtt kell, hogy mérlegelje orvosunk.
Gyakori fertőzések gyermekkorban és a CRP szerepe
Gyermekeknél a leggyakoribb betegség a felső légutak fertőzése, amit a légutakat megtámadó vírusok okoznak. Kisgyermek korban (1-8 év) az immunrendszer fejletlensége miatt a gyermekek rendkívül gyakran betegednek meg valamilyen felső légúti fertőzés nyomán. A gyakori felső légúti hurutok okának laboratóriumi vizsgálata abban az esetben javasolt, ha a felső légúti fertőzések az átlagnál gyakrabban alakulnak ki a gyermeknél, és ezt gyakran kísérik komplikációk is (pl. középfülgyulladás, arcüreggyulladás). A torokfájás gyakran kíséri mind a vírusos, mind a bakteriális fertőzéseket. A streptococcus fertőzések esetén a legnagyobb a szövődményeknek a kockázata, ezért fontos annak mielőbbi diagnosztizálása. Erre való a Strep-teszt.
Az antibiotikumok nem segítenek a vírusfertőzéseken, ráadásul rossz hatással is lehetnek a szervezetre, ha indokolatlanul szedjük be őket. A megfázás, torokfájás és köhögés a vírusos és bakteriális légúti fertőzések kísérő tünetei. Ezek mindkét típusú betegség esetén jelentkezhetnek, éppen ezért nehéz eldönteni, milyen kórokozóval van dolgunk. Ilyen esetben két egyszerű teszt segít elkerülni a felesleges antibiotikum-használatot. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által 2016 és 2020 között gyűjtött adatok ijesztő eredményt mutattak. Naponta csaknem 100 ember hal meg olyan fertőzések során, amelyeket néhány évvel ezelőtt a rendelkezésre álló antibiotikumokkal még meg tudtunk volna gyógyítani. Időközben azonban a baktériumok ellenállóvá váltak, és már nem hatékonyak ellenük az előbb említett gyógyszerek. A bakteriális és vírusos eredetű légúti fertőzésekben sok közös vonás van. A betegség terjedése hasonló módon történik, és a tünetek is ugyanazok lehetnek, így azok kezelése is. A bakteriális fertőzést olyan antibiotikummal szokás kezelni, mely kifejezetten az adott baktérium ellen hatásos.
Ha a tünetei és a CRP-teszt értékei vírusfertőzésre utalnak, nem jelenti azt, hogy nem kell kezelni. A tünetek enyhítésére vagy az immunitás támogatására szolgáló gyógyszerek és egyéb módszerek mellett közvetlenül is segíthet a szervezetének. A VIROSTOP-ban lévő gyógynövényekre vonatkozó klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a bennük lévő polifenolok képesek lefedni a vírusrészecskék kötőhelyeit. Ez megakadályozza, hogy megtámadják a légutak más sejtjeit, és megfertőzzék azokat. Ehhez azonban tudnunk kell, milyen fertőzésről van szó, meg kell határozni pontosan az adott kórokozót.