A várandósság és a szülés körüli teendők komplex egészségügyi és jogi szabályozáshoz kötődnek Magyarországon. A várandósgondozás célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.
A várandósság biztos megállapításához nem elég egy pozitív terhességi teszt, fel kell keresni egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal állapítja meg a várandósságot. A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyász szakorvosnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban lehet jelentkezni. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenni, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. Ha a várandósságot megállapították, a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki, és rizikóbesorolást végez, vagyis megállapítja, hogy a terhesség alacsony vagy magas kockázatú-e.
A várandósgondozás szereplői és feladatai
A várandósgondozás egy komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a várandós választása esetén a szülésznő, valamint a várandós együttműködésén alapul.
A védőnő szerepe
A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menni a területileg illetékes védőnőhöz, aki gondozásba vesz és kiállítja a várandósgondozási kiskönyvet. A védőnőt alapvetően nem választhatod szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járnod. A védőnő a várandósgondozás keretében vezeti az állapotos nők nyilvántartását, egészségügyi dokumentációját és gondozási tervet készít. Kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet, és tájékoztatást nyújt a várandós részére a várandósgondozás folyamatáról, a kötelező és a szakmai irányelvben foglalt választható vizsgálatokról, az őt a várandóssága okán megillető szociális kedvezményekről, a kedvezményeket biztosító intézményekről, szervezetekről, szükség szerint a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól. Ezen felül tájékoztatja a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros következményeiről. A védőnő gondozás keretében további négy konzultációs alkalmat köteles felajánlani, melyek során vagy ő látogat meg téged, vagy te őt. A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Fontos tudni, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét. Ha a védőnő úgy ítéli meg, hogy nem működsz együtt, jelezheti ezt a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, vagy a háziorvosodnak. Ilyenkor a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeres, beszélget veled, környezettanulmányt készít. Ha úgy ítélik meg, hogy a születendő gyermek veszélyben lehet, eljárást indíthatnak veled szemben. Ha a szülés után utasítod el a védőnői ellátást, azt a gyermek veszélyeztetésének minősítheti, ezért gyermekvédelmi eljárás indulhat veled szemben.
A háziorvos feladatai
A háziorvosodat szintén neked kell felkeresned a várandósságról szóló igazolással és a terhességi könyvvel együtt. Az első találkozásnak a várandósság 12. hetéig kell megtörténnie. A háziorvos a gondozásba vételt követően kiemelt figyelmet fordít a várandós anamnézisére, ami alapján a feladatkörébe tartozó, indokolt vizsgálatokat elvégzi, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat, és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra. Amennyiben táppénzre lenne szükséged a 9 hónap alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatot kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
A szülész-nőgyógyász szakorvos és a szülésznő
A várandósgondozás megkezdéséhez legelőször szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresned, aki igazolást állít ki arról, hogy valóban várandós vagy. A szülész-nőgyógyász szakorvos orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik. A várandósgondozást a szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a szakellátás keretében.
A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti. Ha a terhességed alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást, feltéve, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, vagy krónikus betegségben szenved. Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást.
Kötelező és választható orvosi vizsgálatok
A hétköznapi szóhasználatban kötelező és választható vizsgálatokról szokás beszélni. Fontos, hogy a kötelező vizsgálat azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátónak kötelező ezeket ingyen biztosítania minden olyan várandós nő számára, akinek van társadalombiztosítása (tb-je). Vagyis ha ezekre nem mész el, érhetnek ugyan negatív következmények, de jogi szankciókkal nem sújthatnak.
Első trimeszter (1-12. hét)
- Nőgyógyászati vizsgálat és ultrahangvizsgálat (11-13. hét): Célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívüli terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők.
- Laborvizsgálat: Teljes vérkép, éhgyomri vércukorérték, szifilisz- (lues-szerológia) és hepatitis B szűrés (HBs-Ag), anyai vércsoport és ellenanyagszűrés.
- Fogorvosi vizsgálat: Az általános egészségi állapot felmérése szempontjából fontos.
- Genetikai tanácsadás: A 37 évesnél idősebb várandós nőknek kötelező felajánlani.
- EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.
Második trimeszter (13-24. hét)
- Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között): A magzat fejlődésének ellenőrzése.
- Terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között).
- Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között).
- Választható integrált teszt (16-19. hét): Vérvizsgálat a genetikai rendellenességek szűrésére.
Harmadik trimeszter (25-40. hét)
- Ultrahangvizsgálat (30-32. hét között): Magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése.
- Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között).
- Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta).
- GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés).
Munkajogi többletvédelem és támogatások
A babavárás nagy öröm, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. Alapvetően nem kell szólni a munkáltatónak a várandósságról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatót. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt.
Szülési szabadság és ellátások
Anyaként 24 hét szülési szabadság illet meg, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt ki lehet venni. Ha tudod, hogy mikor szeretnéd megkezdeni a szülési szabadságod, jelezd a munkáltatódnak. A szülési szabadság időtartamára (168 napon keresztül) csecsemőgondozási díj (CSED) jár, melynek összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik.
A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra (GYED) lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
| Ellátás neve | Időtartam | Összeg (2021) |
|---|---|---|
| Csecsemőgondozási díj (CSED) | 24 hét (szülési szabadság) | Napi jövedelem 100%-a |
| Gyermekgondozási díj (GYED) | Gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves koráig) | Jövedelem 70%-a, max. bruttó 234.360,-Ft/hó |
| Anyasági támogatás | Egyszeri juttatás szülés után | Fix összeg (jogszabályban meghatározott) |
| Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) | Gyermek 3 éves koráig (ikrek esetén tankötelessé válás évének végéig) | Fix összeg (jogszabályban meghatározott) |
| Gyermeknevelési támogatás (GYET) | Legfiatalabb gyermek 3. és 8. életéve között (3 vagy több gyermek esetén) | Fix összeg (jogszabályban meghatározott) |
Pótszabadság és egyéb juttatások
A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 1 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.