Neked is fáj vagy kezelni kell a fogaidat és közben szoptatnál? Mindenki mást mond. A terhesség és szoptatás alatti fogászati kezelések és gyógyszerszedés kérdésköre sok kismamában bizonytalanságot és aggodalmat szül. Fontos tudni, hogy a legtöbb gyógyszercsoportban van olyan hatóanyag, ami biztonságosan szedhető szoptatás alatt is, és számos fogászati beavatkozás is elvégezhető anélkül, hogy a baba fejlődését vagy egészségét veszélyeztetné.
Fogászati szűrés és megelőzés várandósság és szoptatás alatt
A fogászati szűrés a várandósság elején nagyon fontos. Lehetőség szerint még a terhesség előtt látogassunk el a fogorvoshoz, hogy az összes góctól, fogkőtől és szuvas fogtól még időben búcsút intsünk. Bár az első trimeszterben a kezelést nem ajánlott elvégezni, azonban fogorvosi szűrésen feltétlenül meg lehet jelenni. A fogorvos felméri a fogak állapotát, szükség esetén beütemezi a kezelendő fogakat. A vizsgálattal elejét vehetjük olyan problémáknak, melyek beavatkozás nélkül komolyabbra fordulhatnak. A terhesség alatt a fókusz a krónikus folyamtok, a gócok kialakulásának megelőzésén van. A gyulladásos folyamatok károsan befolyásolhatják a születendő gyermek fejlődését, mert a baktériumok a méhlepényen keresztül elérhetik a magzatot. A megváltozott hormonok hatására több változás is történik a szájüregben, ami károsan hathat az ínyre és a fogazatra. Az ösztrogén hatására fokozódik a vérbőség, mert a hajszálerek tágulnak. A fogak megőrzése érdekében a szájhigiéniára kell nagyon figyelni, hogy elkerülhessük az „Egy gyerek, egy fog” hiedelmet. Klinikánkon a kismamáknak is kiemelt figyelmet szentelünk. A rendszeres kontrollokon azonnal kiszúrható, ha ínygyulladás vagy szuvasodás jelei mutatkoznak és még idejében minimális beavatkozással megállítható a folyamat.
A korrekt diagnózishoz szükséges lehet továbbá valamilyen képalkotó eljárás, ami leggyakrabban röntgenfelvétel készítését jelenti. Ma is egymásnak ellentmondó vélemények olvashatóak arról, kockázatos-e a röntgen alkalmazása a terhesség alatt. A sürgősségi esetekben alkalmazott, egyszeri röntgenfelvétel a szakmai ajánlások szerint nem okoz gondot a babának. A megfelelő óvintézkedés és körültekintés mellett nem árthatunk sem a magzatnak, sem az anyának. Szoptató édesanyáknál ez a tilalom már nem érvényes, mivel a röntgensugár semmilyen kárt nem tesz a termelődő tejben, ezért azt sem lefejni és kiönteni, sem a szoptatást bizonyos ideig felfüggeszteni nem szükséges. A röntgensugárzás nem okoz semmilyen változást az anyatejben, a besugárzott dózist szoptatással átadni nem lehet. A fogászati röntgen során kapott sugárterhelés töredéke egy repülőút, vagy magashegyi kirándulás során szerzett természetes háttérsugárzásnak.
Fogászati kezelések szoptatás alatt
A fogtömés, a gyökérkezelés vagy egy szuvas, menthetetlen fog kihúzása azonban mind olyan beavatkozásnak számít, amely a komolyabb gyulladásokat, szövődményeket előzi meg. Mindenképpen jelezni kell a várandósságot a fogorvosnak, hogy a megfelelő, a babát legkevésbé veszélyeztető fájdalomcsillapítót, érzéstelenítőt használjon. A cél itt a lehető legkisebb dózis alkalmazása. A régebben használt érzéstelenítő szer, a Lidocain képes volt átjutni a méhlepényen.
Kaphatok érzéstelenítőt szoptatás alatt? A fogászati érzéstelenítők helyi hatásúak. Az érszűkítő tartalmuk meggátolja, hogy egyszerre nagyobb mennyiségben kerüljenek a véráramba, onnan pedig az anyatejbe. A véráramba került hatóanyagot a máj azonnal elkezdi lebontani, és a vese kiválasztani. Tehát az anyatejbe egyszerre még kevesebb hatóanyag nagyon nagyon kis része kerülhet, ami gyakorlatilag kimutathatatlan mennyiségben. Ez a baba számára semmilyen káros mellékhatással nem bír. Az érzéstelenítőben lévő adrenalin okozhat fokozott szívdobogást és esetleg a magzat fokozott aktivitását, de az egységnyi oldatban lévő mennyiség elenyésző ahhoz képest, amit akár tartós fájdalom esetén, vagy egyéb stresszhelyzetben a szervezet önmaga is képes termelni. Náluk a helyileg alkalmazott fogászati érzéstelenítők vérbe és így az anyatejbe jutásának mértéke gyakorlatilag elhanyagolható az alkalmazott szerek lebomlási mechanizmusa miatt. Tehát a fogászati érzéstelenítés sem indok a szoptatás felfüggesztésére vagy az ellátás elhalasztására.
Nagyobb kérdés azonban, hogy milyen kezelések végezhetőek ebben az időszakban. Az akut, fájdalomcsillapító, a későbbi súlyosabb szövődmény kialakulását elhárító ellátásoknak - gyökérkezelés megkezdése, fogeltávolítás, sebellátás - ebben a páciens csoportban is meg kell történnie. A tervezhető beavatkozások közül a fogkőlevétel, fogágybetegség kezelése, szuvas fogak ellátása, szuvas tömések cseréje ugyan úgy rutin feladat, mint más páciensek esetében. A végleges gyökértömés készítésével illetve a jó minőségű amalgám tömések esztétikai célú cseréjével azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A szakma szabályai szerint végleges gyökértömés készítése után az eredményt legalább egyszer ellenőrizni kell röntgennel még akkor is, ha ma már léteznek a diagnosztikus röntgenfelvételek helyettesítésére szolgáló eljárások. Épp ezért várandós nők esetében érdemes a gyökérkezelt fogakon szükséges további kezeléseket fenntartásokkal készíteni, vagy ideális esetben a baba megszületése utánra időzíteni.
Amalgám tömések szoptatás alatt
A meglévő tömések esetében az amalgámtömések okozzák a legnagyobb fejtörést. Habár az amalgám ezüst és higany - és néhány egyéb elem - alkotta vegyület, megkötés után nem kell ebből további higanygőz kioldódásra számítani. Az amalgám tömés készítésekor a még meg nem kötött anyagból valóban párologhat higanygőz, ami a tömés elkészülte után még néhány napig kimutatható a vizeletből, de utána ez az érték normalizálódik. A meglévő amalgámtömések azonban rendszeres karbantartást igényelnek. Mint minden fémnek, az amalgámnak a felszíne is oxidálódik. Így válik a kezdetben ezüstösen csillogó tömés lassan feketévé, amit porózus felszíne miatt nehezebb tisztítani, színe pedig megakadályozza a másodlagos szuvasodások időben történő felfedezését. Ezért a tömés tartóssága érdekében rendszeresen polírozni kell felszínüket, egyúttal biztosítva ezzel a tömésszél résmentességét is. Más a helyzet, ha egy nagyméretű, régi amalgámtömés eltávolítására van szükség. Itt már érdemes olyan további mechanikai védelmet alkalmazni, ami megakadályozza a nem kívánt anyagok belélegzését, lenyelését. Nálunk szerencsésebb fogászati kultúrájú országokban egyenesen büntetik, ha egy fogorvos a meglévő, jó minőségű amalgámtömés cseréjére biztatja páciensét, anélkül, hogy annak egészségügyi előnyét bizonyítani tudná.
Gyógyszerszedés szoptatás alatt
A fogászati és minden más fájdalom gyötrelmes dolog. Minden orvos első és legfontosabb feladata a fájdalom csillapítása. Természetesen nagyon könnyű azt javasolni, hogy a szoptató édesanya függessze fel a szoptatást, amíg gyógyszert szed, de betartani már koránt sem ilyen egyszerű. A legtöbb anya és egészségügyi szakember tudja, hogy az anya által szedett gyógyszerek megjelenhetnek az anyatejben. Így tehát, senki sem csodálkozik el azon, amikor egy orvos egy rövid körmölés és a recept átnyújtása közben azt is közli, hogy az anyának el kell választania a babáját. Ennek a megoldásnak azonban senki sem örül. A hirtelen elválasztás anya és baba számára egyaránt jelentős egészségi kockázattal és érzelmi stresszel jár együtt. Ha a beteg és orvosa közötti beszélgetés itt végződik, akkor az további nehézségeket von maga után.
Valójában nagyon kevés az olyan gyógyszer, amelynek szedése a szoptatás alatt nem biztonságos. Nem az a fontos, hogy a gyógyszer jelen van-e a tejben, hanem, hogy mekkora mennyiségben jut be és ennek milyen hatása van a babára. Az újszülöttek és a koraszülöttek anyagcseréje számára megterhelőbbek a gyógyszerek, mint idősebb csecsemők vagy szoptatott totyogók esetében. A tejmennyiség, amit a baba magához vesz, befolyásolja a baba szervezetébe jutó gyógyszer mennyiségét is. Néhány gyógyszer hosszabb ideig van jelen az anya szervezetében, mint mások. Az alapján, amit a szervezet gyógyszerfelhasználásáról tudunk, néha ki lehet számolni, hogy mikor a legalacsonyabb az anyatejben a gyógyszer szintje. Ennek alapján a gyógyszer adagolását úgy lehet időzíteni, hogy a csecsemő a lehető legkisebb mennyiségű gyógyszernek legyen kitéve.
A doktor könnyen és biztonságosan ellenőrizheti hatóanyagok összeegyeztethetőségét a szoptatással pl. az e-lactancia.org adatbázisban vagy szakmai segítséget kérhet laktációs szaktanácsadóktól. Az e-lactancia (e-lactancia.org) egy nemzetközi laktációs adatbázis, amely hatóanyag alapján ad információkat arról, miként osztályozható egy gyógyszer szoptatás szempontjából. Az adatbázis nemcsak osztályoz, hanem alternatívákat is javasol, ha egy adott hatóanyag nem ideális. A Drugs and Lactation Database (LactMed) ingyenes oldala szintén egy olyan adatbázis, amit használhatsz. Havonta frissítik az oldalt a legújabb klinikai vizsgálatok alapján. Ha elbizonytalanodnál, akkor az orvosod mellett nyugodtan keress fel egy IBCLC laktációs szaktanácsadót, aki segít megtalálni a megfelelő gyógyszert számodra.
A fogászati kezeléseket követően előfordul, hogy antibiotikumot kell szednie a kismamának. A makrolidok azok a típusú antibiotikumok, amelyek jelenleg, várandósság alatt nem tiltott készítmények, ám ezek esetében is a szakemberrel való konzultáció dönti el, melyik gyógyszer alkalmazása rejti magában a legkisebb kockázatot. Krónikus betegségben (cukorbetegség, lupus, izületi gyulladás, epilepszia, pajzsmirigy-elégtelenség) szenvedő nőknek lehet, hogy a szoptatás egész időtartama alatt gyógyszert kell szedniük. Majdnem minden esetben lehet olyan készítményt találni, amelynek szedése szoptatás alatt is lehetséges. Az orvosok egyre gyakrabban gyógyszeresen kezelik a szülés utáni depressziót, és azt tanácsolják, hogy az anya válassza el a babát annak érdekében, hogy pár hónapon át szedhesse az antidepresszánst. Ebben a helyzetben fokozottan fontos további információk beszerzése valamint a kockázatok és előnyök gondos mérlegelése. Egy olyan anyának, aki amúgy is azt érzi, hogy semmiben sem elég jó, az elválasztás érzelmileg nagyon nehéz lehet. Néhány esetben, a gyógyszer alapos vizsgálata után, az anya, az apa és a gyermek orvosa úgy is dönthetnek, hogy a gyógyszer szedésének és a szoptatás folytatásának együttes előnyei jelentősebbek a kockázatoknál.
Az egyik leggyakrabban javasolt fájdalom- és lázcsillapító. Nem-szteroid gyulladáscsökkentő, amely fejfájásnál, izomfájdalomnál gyakran szóba jön. Mérsékelt dózisban biztonságosnak tartják, mivel az anyatejbe jutó mennyiség jellemzően elenyésző (pl. anyatejbe jutás aránya általában 0,38 % körül).
Csecsemő szájhigiénéje és fogápolása
A gyermek születésével kezdetét veszi az anyamellről, illetve cumisüvegből történő szoptatás. Az anyatejes táplálás különös kapcsolatot teremt az anya és a baba között, valamint a szülés utáni depresszió csökkentése mellett további jótékony hatása a babák arcának és fogazatának fejlődése, immunrendszerének kialakítása és erősítése. Az Egészségügyi Világszervezet hat hónapos korig ajánlja a kizárólagos anyatejes táplálást, majd nagyjából kétéves korig a vegyes típusú, tápszerrel kiegészített anyatejes táplálást. Bár az anyatej a legteljesebb táplálék a kisbaba számára, hiszen minden szükséges tápanyagot megfelelő arányban tartalmaz és könnyen emészthető, de figyelembe kell vennünk, hogy rendkívül magas a tejcukortartalma, mely főként laktóz formájában van jelen. Éppen ezért fontos, hogy már a tejfogak előbújása előtt is tartsuk tisztán szoptatás után a kisbabánk ínyét! Ezt vagy egy, az ujjunkra tekert gézlap segítségével érhetjük el, vagy találhatunk speciális textil törlőket is az íny tisztításához.
A tejfogak előtörése után még fokozottabban kell figyelnünk a szájhigiéne kialakítására és fenntartására. Ennek előnye egyrészt, hogy a baba megszokja, hogy „matatnak a szájában”, így a későbbi fogászati szűrések és kezelések során nem éri váratlanul ez a szituáció, másrészt pedig fontos, hogy tisztán tartsuk az előtörő fogak minden felszínét ezzel megakadályozva a korai tejfog szuvasodást. Kezdetben célszerű egy pici, a szülő ujjára húzható, műanyag „fogkefe” alkalmazása, mellyel a szülők megmoshatják a baba fogait, valamint az íny masszírozásával elősegíthetik az előtörőben lévő tejfogacskák gyorsabb áttörését. Másik lehetőségként megpróbálhatunk egy nagyon pici fejű és nagyon puhasörtéjű baba fogkefét is, melyet - miután a szülő megmosta a baba fogait - akár már a kisgyermek kezébe is adhatunk felügyelet mellett ismerkedés céljából egyéves kor felett. Azonban nagyon fontos, hogy a fogmosás 6-8 éves korig mindenképpen szülői felügyelet mellett történjen meg, hiszen addig nem rendelkeznek még megfelelő manuális készséggel és kellő odafigyeléssel.
Kisbabák esetén természetesen még „üres” fogkefével történjen a fogmosás, egészen addig, amíg nem tud a gyermek megfelelően öblíteni. Ha már biztosak lehetünk abban, hogy nem nyeli le a fluoridot tartalmazó gyermekfogkrémet, akkor 2 éves kor alatt egy vékonyan elkent réteget, 2-5 év között egy kisebb borsónyi fogkrémet kell felvinnünk a fogkefére. A fogkrém vásárlásakor fontos leellenőriznünk a fogkrém fluoridtartalmát is:
| Életkor | Ajánlott fluoridtartalom |
|---|---|
| 3 éves korig | 75-150 ppm |
| 3-6 éves korig | 250-500 ppm |
| 6-12 éves korban | 1250-1450 ppm |
A szoptatás mellett persze megjelennek a cumisüvegek is, melyeknek vagy a baba táplálásában van szerepük, vagy a kisgyermek megnyugtatásának, elaltatásának eszközeként használják a szülők. Utóbbi esetben óva inteném a szülőket, hiszen amennyiben egy cukros italt tartalmazó cumisüveggel a szájukban alszanak el a gyermekek, úgy a tejfogak ebben a cukros lében „áznak” egész éjszaka, miközben a nyelés, gügyögés és egyéb fiziológiás mozgások hiányában a fogak nem tudnak mechanikusan tisztulni, valamint a termelődő nyál mennyiségének csökkenése miatt a cukros ital sem tud hígulni. Ennek következtében alakul ki az úgynevezett korai gyermekkori fogszuvasodás, vagy másnéven „baby bottle syndrome” vagy ECC (early childhood caries), mely a tejfogazatban kialakuló, nagyon gyors lefolyású fogszuvasodás. Összegezve, az elaltatáshoz és a gyermek megnyugtatása esetén a cumisüveg feltöltése inkább vízzel javasolt!
A fent említetteken kívül egy további tényező is befolyásolhatja a kisgyermekek tejfogazatában a szuvasodás kialakulását és annak mértékét: mégpedig a szülők szájában megtalálható baktériumok. A kisbabák szájában még nincs jelen egy adott, a fogszuvasodásért felelős baktérium, ez csak később a szülők nyálával kerül be a babák szájüregébe a földre esett cumi lenyalásával, vagy a babák ételének előkóstolása során. Éppen ezért a leesett cumik tisztítása lehetőség szerint vízzel történjen meg, hogy ezzel is késleltessük a fogszuvasodásért felelős baktérium megtelepedését a baba szájában, hiszen ezek a baktériumok az anyatejben lévő cukrokat lebontva savat képeznek, így előidézve a fogszuvasodást.
A kisbaba megfelelő szájhigiéniájának kialakítása mellett is fontos az első fogorvosi vizsgálat, mely az első tejfogak előtörését követően, kb. egyéves korban célszerű megejteni. Ilyenkor a fogorvos megvizsgálja a már előtört kis tejfogacskákat, illetve azok állapotát, megnézi a kisbaba szájhigiéniáját, kikérdezi a szülőket a táplálkozási szokásokról, a cumisüveg használatának gyakoriságáról és annak tartalmáról, valamint a cumizás előnyeit és hátrányait is átbeszélik az első konzultáció során. Ekkor történik meg a gyermek szoktatása a fogászati miliőhöz, valamint a fogorvos felkészíti a szülőket a gyermekek különböző fogászati „történéseire” és esetleges balesetekre.
Öt tanács a kisgyermekek szájhigiénéjéhez:
- Anyatejes táplálás után az íny és a már előbújt fogak tisztítása a megfelelő eszközökkel.
- A gyermek fogkrémek vásárlása során figyelni, hogy a megfelelő fluorid tartalmú fogkrémet válasszuk ki.
- Cumisüveg használata során cukormentes italokat (elsődlegesen vizet) töltsünk az üvegbe, különösen elalvás előtt kerüljük a cukros italok alkalmazását.
- Kerüljük a földre esett cumik nyállal való letisztogatását, helyette inkább vízzel tisztítsuk meg azt.
- Egyéves kor környékén látogassuk meg a fogorvost, és végezzük el az első fogászati vizsgálatot.