Babák fejverelése és koponyasérülései: Amit minden szülőnek tudnia kell

Minden gyerek elesik vagy leesik minimum egyszer (inkább többször) gyermekkora során. Ez teljesen normális és szükséges része a gyerekek fejlődésének. Végtagsérülésnél viszonylag egyszerű a dolog, és a szülők se ijednek meg általában annyira, azonban az első szülők gyakori rémálma a koponyasérülés. Ennek bekövetkezte gyakorlatilag teljesen elkerülhetetlen. Amint a gyerek olyan korba ér, hogy kúszik, mászik, felfedezi a világot, a lepotyogás bekövetkezte inkább csak idő kérdése.

Otthoni biztonság és megelőzés

Semelyik szülő nem tudja a nap minden percében szemmel tartani a gyerekét, de ez nem is baj, ha biztonságos az otthoni környezet. Ha lépcső van, célszerű babarácsot használni. Az asztalok sarkát is jó sarokvédővel védeni. Érdemes a konnektort védővel lezárni főleg régebbi épületben, ahol nincs FI relé. Ha mindezt az elővigyázatosságot megtettük, akkor jó eséllyel a gyerek az ágyról a földre fog először fejjel lekoppanni.

Fejsérülés: Mikor van ok aggodalomra?

Előbb vagy utóbb a gyermekek kisebb baleseteket szenvednek. Szerencsére ezek az apró esések még a megduzzadt „púpok” ellenére is sokkal inkább okoznak a szülőknek pánikot, mint a babáknak fájdalmat, azonban nem árt ha tudjuk, mit kell tennünk egy fejsérülés esetében.

Figyelmeztető jelek, amelyek sürgősségi ellátást igényelnek:

• Magasról leesés (1,5 méter vagy annál magasabbról) vagy nagy ütközési energiájú sérülés (pl. közlekedési baleset)
• 3 hónaposnál fiatalabb gyermek
• Kiemelkedő kutacs
• Tudatzavar (nem tartozik ide az ütéskor 5 másodpercnél rövidebb eszméletvesztés), aluszékonyság (nem tartozik ide a sérülést követően egy órán túli amúgy is aktuális délutáni vagy esti alvás)
• Tapintható törés
• „Epilepsziás” jellegű görcs

Komoly koponyasérülés további jelei:

• 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont, oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett
• „Pápaszem” vérömleny a szem körül (mint a mosómedve)
• Folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás, ami az ütközés előtt nem állt fenn
• Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség (pl. Hemofília)

Amennyiben a fenti tünetek bármelyikével találkozunk, azonnal vigyük gyermekünket a gyermekorvoshoz, vagy kórházba! Akció: Jelentkezés pár órán belül kórházban vagy sürgősségi osztályon (Bethesda Sürgősségi, Szt. János Kórház).

Mikor elegendő az otthoni megfigyelés?

Minden, amire a fentiekből semmi nem teljesül. Legtipikusabb esete: 3 hónapos vagy annál idősebb gyerek ágyról a szőnyegre/parkettára esik fejjel. A koppanást követően azonnal sír. Később sincs eszméletvesztése vagy hányása, normálisan viselkedik. Akció: otthoni megfigyelés.

Ne feledjük, hogy a sírás egy teljesen normális reakció akkor, ha kisbabánk beütötte valamijét. Ilyenkor hozzánk akar bújni és pihenésre vágyik. Mivel a gyermekét mindig egy anyuka ismeri a legjobban, ezért adott esetben neked kell eldöntened azt, hogy a baba viselkedése ad-e különösebb aggodalomra okot. Ez általában akkor következik be, ha óráról-órára rosszabbodó, alapvető változás következik be a magatartásában.

Hogyan cselekedjünk otthon fejsérülés esetén?

• Egy fejsérülést követően vannak bizonyos teendők és megfigyelnivalók, melyek segítségével felmérhető a baleset súlyossága.
• A megfigyelési idő alatt csakis tiszta vízzel itassuk és ne adjunk neki fájdalomcsillapítót!
• Ha vágás keletkezett a fejbőrön, tisztogassuk ki a sebet és helyezzünk rá nyomókötést 10 percre.
• Amennyiben a homlokon vagy a fej bármely részén duzzanat keletkezik, jegeljük kb. 20 percen keresztül.
• A balesetet követő éjszakán 2-3 óránként nézzünk rá a gyermekre! Az ébredését követően győződjünk meg arról, hogy nem szédül, nem zavart és hogy összefüggően beszél-e. Ellenőrizzük, hogy a pupillák tágulata egyforma.

Amivel számolhatunk: A beütött terület az elkövetkező napokban színt vált. Amennyiben gyermekünk az arcán, vagy a homlokán sérült, számítsunk a monokilszerű, sárgás-zöldes duzzanatra. Ezek a foltok csúnyábbak, mint amilyen súlyosak valójában.

Agyrázkódás és egyéb tünetek

Az agyrázkódás következtében többnyire egy igen rövid, mindössze pár másodpercig tartó eszméletvesztésre kerül sor. Ilyenkor a gyermek zavart és nem tudja megmondani, hogy ki ő és hol van. Általában nem emlékszik a balesetére sem. További tünetek lehetnek a rendszertelen, furcsa légzés.

Koponyaűri vérzés és nyomásfokozódás vizsgálata

A koponyasérülés esetén amitől félünk, az a koponyaűri vérzés és koponyán belüli nyomásfokozódás. Ezek vizsgálatáza KIZÁRÓLAG a koponya CT vagy a koponya MRI vizsgálat alkalmas. A koponya röntgen és a koponya ultrahang ezek vizsgálatára NEM alkalmas, és csak felesleges teher a gyereknek, szülőnek. A CT nagy sugárterheléssel jár, az MRI-hez pedig el kell altatni a gyereket.

A baba fejformája és fektetése

Egy újszülött érkezésével újabb és újabb dilemmák elé kerülnek az újdonsült szülők, amelyek, amíg a kicsi meg nem születik, talán fel sem merülnek. Ilyen például a fektetés kérdése, amely, mint azt bizonyára sokan tudják, jelentős mértékben befolyásolja a baba fejformáját. Arról nem beszélve, hogy a fektetésnél más szempontokat is figyelembe kell venni.

Formás, csinos koponya

A genetika is meghatározza, hogy a kisbaba feje milyen formájú. Ideális esetben szép kerek, de előfordulhat, hogy az egyik oldalon kicsit laposabb vagy ferdébb. Ezt mindenképpen vedd figyelembe az altatásnál. Az újszülöttek koponyája ugyanis még nagyon puha, így alakul is. Ezért eleinte többet feküdjön a kerekebb felén, hogy szimmetrikus legyen a bucija. De rendszeresen forgatnod is kell az újszülöttet az ágyában. "Nyomás alatt" ugyanis nem növekednek és erősödnek megfelelően a koponyacsontok. Ez a veszély a kisfiúknál fokozottabban fennáll, mint a kislányoknál, hiszen az ő fejük általában nehezebb.

Fektetési pozíciók és lapos fej szindróma

A mai ajánlások a szülők számára több esetben is a babák háton fektetését preferálják a hason fekvéssel szemben (pl. altatás). Ennek megvannak a vitathatatlan előnyei a könnyebb légvétel és az arc láthatósága terén is, azonban együtt járhat azzal, hogy a baba feje valamilyen irányban ellaposodik a túl sok egyoldalú terhelés következtében. A lapos fej, vagy pozícionális plagiocephalia, a baba koponyájának jóindulatú deformációja, ami gyakran a hosszan tartó háton fekvéshez kapcsolódik. Jó hír: az esetek nagy többségében ez a koponyaaszimmetria visszafordítható.

Napközben a hasára fektetve is leteheted, de tartsd szemmel, hogy ne fúrja a fejét a matracba, mert megfulladhat. Az egészen kicsiknek még ugyanis gyenge a nyakuk, nem tudják megfelelően forgatni a fejüket. Ha mindenképpen a hason fekvés mellett teszed le a voksodat, akkor kókuszrostból készült matracot vegyetek a kiságyba, ne szivacsot. A kókuszmatrac rostjai ugyanis ritkábbak, akkor is kap levegőt a bébi, ha belefúrja az arcát.

Rendszeres forgatás és "tummy time"

Ne felejtsd el rendszeresen megfordítani a babát az ágyban! A kicsi napról napra kíváncsibb, szívesen nézelődik a rácsos ágyból. Ehhez pedig ugye elfordítja a fejét. Ha azonban sokáig egy irányba néz, az bizony meglátszik majd a buksiján. A legjobb kezelés gyakran... a megelőzés. Végezzen tummy time gyakorlatokat, amikor a baba ébren van és felügyelet alatt áll. Minimalizálja az időt a pihenőszékekben, hintákban, autós ülésekben, különösen autózás közben. És a kirándulásokhoz részesítse előnyben a babahordozót, hordozókendőt vagy slinget. Mert lehetővé teszi, hogy a baba függőleges helyzetben legyen, nyomás nélkül a koponyán.

Plagiocephalia és brachycephalia

A plagiocephalia egy kissé bonyolult szó, amely az aszimmetrikusan lapos koponyára utal, gyakran az egyik fül mögött. Néha brachycephaliáról is beszélünk, amikor a lapulás szimmetrikus, a fej hátsó részén. Mert a koponyacsontjai még alakíthatóak. Mivel az agy gyorsan növekszik, a koponyának alkalmazkodnia kell. De ha a baba gyakran ugyanabban a pozícióban marad, a nyomás mindig ugyanarra a helyre nehezedik. Eredmény: a koponya ellaposodik.

Mikor súlyos a lapos fej?

A lapos fej szindróma többnyire jóindulatú, de bizonyos esetekben, ha jelentős vagy tartós, befolyásolhatja az arc szimmetriáját és néha a motoros fejlődést. Okozhat bizonyos problémákat is: reflux, kólika, alvászavarok. Az enyhe plagiocephalia nem okoz fejlődési késést.

A baba ferde fejtartása (torticollis)

Az egyik leggyakoribb csecsemőkori probléma, amikor a baba ferdén tartja a fejét. A baba ferde fejtartása, ferdenyaktartás hátterében állhat több tényező is. Lehet lágyrész (izom, kötőszövet) eredetű, illetve okozhatja az I. nyakcsigolya (atlas) blokkja.

Hogyan alakulhat ki a ferde fejtartás?

Sok esetben a pocakban való téraránytalanság miatt alakul ki a ferde fejtartás, azonban bizonyos esetekben sérülés következik be szülés közben a baba fejbiccentő (m. sternocleidomastoideus) izmában. Nem minden esetben kell sérülés hozzá, csak gondoljunk a szülés során létrejövő erőhatásokra. Megfelelő születéskor a baba buksija jön először a világra. Amint a feje kint van, ahogy világra segítik, a fejénél fogva egy nagy húzóerő jön létre, mely a nyaki gerincen, illetve a koponyán, de akár a lapockatájékon is okozhat különféle disztorziókat. Kutatások bizonyították, hogy az atlas blokkja a császáros babák 80%-ánál kialakul sajnos. Ha van lágyrész sérülés, tapintható akár egy heges csomós terület a fejbiccentő izom hasában. Mi azt látjuk, hogy a baba a sérült izommal megegyező irányba billenti le a buksiját és ellentétes irányba fordítja. Amikor atlas blokk van, egyik irányba nem szívesen forgatja a gyermek a fejét, illetve ha mi forgatjuk is akadozik a mozgás. Olyan is előfordul, hogy el sem tudom vinni a fejét a mozgáspálya végéig. Ez az aszimmetria előbb-utóbb feltűnik a szülőknek/védőnőnek.

Milyen problémákat okozhat később a ferde fejtartás?

1. Amikor a baba ferdén tartja a fejét, és egyik oldalra többet néz, a koponyájának az egyik oldalát nagyobb nyomás éri. Ha ez hosszabb ideje (hónapok óta) fennáll, koponya aszimmetria alakul ki.
2. Ezen az oldalon nyomás alá helyezik a koponyacsontok az agyat is, ami még nem tisztázott kutatások által sem, hogy milyen hatással lehet a pici agyfejlődésére.
3. Továbbá ha a pici ferdén tartja a fejét, akkor nyakizmokban egyensúlyfelborulás szokott létrejönni.
4. Sok esetben a pici törzse is leköveti ezt az aszimmetriát, és kis kifliben/c-alakban fekszik. A C-alak belső oldalán (amerre a fejük is billen) a gerinc menti izmok rövidülnek.
5. Amiatt, hogy a babák ferdén tartják a fejüket (balra billentve), és dominánsan egy irányba tekintenek (jobbra) azt látjuk, hogy amerre néznek, azt a kezüket (jobb) többet használják, és ez hatással lesz a vállövi izmok egyensúlyára is. Másik kezüket (bal) hajlított helyzetben tartják. Amerre néznek (jobb) arra felé általában a lábuk is nyújtott helyzetben van, míg ellenoldalon (bal) hajlítva.
6. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) már magzati korban kialakul, szerepe lesz a baba izomtónusában, a szem-kéz koordinációban, hátukról való forgásban, tárgyak után nyúlásban. Azt tartják, hogy születéskor segíti a magzat szülőcsatornán történő rugalmas átjutását is. A baba 5-6. hónapban ennek már le kell épülnie.
7. Továbbiakban aszimmetrikusan indulhat meg a kúszás-mászás. Rengetegszer egyik lábukat nem hajlítják, csak húzzák maguk után, és a váltott kézhasználat sem jön létre. További feltételezés, hogy az ismeretlen eredetű gerincferdülések hátterében is ilyen aszimmetriák állnak.

Az I-es nyakcsigolya ízületi felszínei elfordulnak, a koponya a gerincen egy rotációs (elfordult) helyzetben ül. A test korrigálja, a csigolyák követik az I. nyakcsigolya rotációját, tovább rotálódnak, majd gerincferdülést eredményeznek. Továbbá állkapocs ízületi érintettség is előfordulhat, és egy nem megfelelő harapási minta jöhet létre. Az állkapocs mellett deformálódik a fül is, a hallócsontok is eltolódnak, és kialakulhat hallás zavar. A gyermek fejfájós lehet, hiszen csavarodik és tolódik el az egész intracraniális (koponyán belüli) membrán rendszer. Zavart szenvedhetnek a szemek, illetve elcsavarodhatnak a felső légutak. Amerre néz a baba, azt a kezét többet használja majd, kialakul egy kedvenc oldala. A fejtartási aszimmetriából adódóan a mozgásfejlődési mérföldkövek során (buksiemelés, alkar-tenyértámasz, forgás hátról hasra, hasról hátra, kúszás, mászás, ülés, járás) is aszimmetria alakulhat ki, mely ebben az aszimmetrikus tartásban fejleszti az izomzatot. Az izmok egyensúlya felborul, egyes izmok megnyúlnak, ellenoldali izmok rövidülnek. A gyermek nyugtalan lehet, előbb ül, és előbb kezd el járni is, próbálja úgymond kimozogni a nem kikezelt disztorzióit. Ilyenkor, ha kimarad a kúszás-mászás, ez következményekkel járhat. Egy szimmetrikus végtaghasználattal történő harmonikus kúszómozdulat, rendkívül fejleszti az agyat, ezáltal sok esetben megelőzhetőek a későbbiekben a tanulási nehézségek kialakulása.

Kezelési lehetőségek és otthoni segítség

Szakember bevonása

Az aszimmetrikus fejtartást valamilyen születéskori esemény okozhatja, vagy méhen belüli téraránytalanság. Mindenképpen szükséges valamilyen lágyrészekkel foglalkozó terápiás módszer: Dévény módszer, Fascia Disztorziós Modell technika, Pfaffenrot terápia, stb. Sajnos az aktív torna azért nem elegendő, mert a rövidült kötőszöveti struktúrákat nem tudja javítani, azokhoz elengedhetetlenek a lágyrész technikák. Ha már egy jobb kötőszöveti állapotot elértünk, akkor viszont szükség van az ízületek mobilizálására is, majd jöhet az aktív torna. A megemlített terápiás módok közül itt kiemelném a Fascia Disztorziós Modell technikát, ami azért egy jó választás, mert a terapeuta azt keresi, milyen kötőszöveti diszfunkció tartja fenn az aszimmetriát, tehát valóban a probléma gyökerét keresi meg és kezdi kezelni. Amennyiben a fenti tünetek bármelyikével találkozunk, azonnal vigyük gyermekünket a gyermekorvoshoz, vagy kórházba!

Milyen gyakran érdemes szakemberhez fordulni?

Általában (persze kivételek mindig akadnak), amikor az I. nyakcsigolya blokkja okozza a panaszt, akkor 1-3 kezelésre lesz szükség, amely legszerencsésebb esetben 0-6. hónapos korban kellene, hogy megtörténjen. Ezután az első kontroll vizsgálat (ha további aszimmetriák nem jelentkeznek pl. kúszás során) akkor szükséges, amikor a gyermek elkezd járni. Ha minden rendben van, ezt követően a következő kontrollra 3 évesen kerül sor, majd 6 évesen, később pedig 10-14 évesen. Ha bármilyen nagyobb trauma éri a gyermeket, akkor szintén érdemes megnézni minden rendben van-e. Ha fogszabályozásra kerül sor negyedévente érdemes látnunk a gyermeket.

Otthoni fortélyok a gyógyulás és mozgásfejlődés segítésére

A babának ingergazdag környezetet kell biztosítani arról az oldalról, amerre nem szívesen fordítja a fejét. Instabil felszínen (pl.: nagylabda, később hinta) próbáljuk kibillenteni ebből az aszimmetrikus fej-nyaktartásból. Mondókákkal, gyermekdalokkal, játékosan (kezdetben a kontrasztos, fekete-fehér tábla nagy segítség) kell ingerelni a fejforgatást a nem kívánt oldalra. Rövid időre próbálhatjuk pozícionálni buksiját középre, habár tény hogy nagyon nem fogja szeretni. A pocakos időre egy kemény felületen kerítsetek sort! Ehhez fektesd a földre a babát, és támaszd ki a mellkasánál egy feltekert törölközővel vagy párnával (akár játékos, cuki pocakpárnát is vásárolhatsz számára). Az egyre kíváncsibbá váló baba, ahogy igyekszik felfedezni a világot, szívesen nézelődik a kiságyából. Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke nem szeret hason lenni. Ebben az esetben próbáld megkedveltetni vele az így eltöltött időt! Feküdj te is hasra, szembe vele vagy mellé, játsszatok így.

A kutacs és a koponyavarratok

Az újszülöttek koponyája még nem teljesen zárult össze: a fejen található lágy rész, a kutacs kétéves kor táján tűnik el végleg. Összesen 6 kutacs található egy kisbaba fején. A hátsó kutacsok általában fél éves korra becsontosodnak. A kutacs egy jelzőrendszer: Ha behorpadt: szomjúságot, folyadékhiányt jelez. Főként nyáron, nagy melegben érdemes erre odafigyelni. Ha feszes, vagy nagyon kidudorodik, jelezhet betegséget. Ritka, két-háromezer babából egyet érintő, de komoly rendellenesség a koponyavarratok idő előtti elcsontosodása, az úgynevezett craniosynostosis.

Mikortól megfelelő a baba fejtartása?

A babának akkor megfelelő a fejtartása, ha a feje nem billen el egyik oldalra sem, azt mindig vertikális helyzetbe tudja hozni, és a mozgásokat követően pozícióját automatikusan meg is tudja őrizni.

1. Amikor a babát a hátára vagy a hasára fekteted, akkor fejét mindig elfordítja valamelyik irányba.
2. Háton fektetéskor megfigyelheted, hogy az erősödő nyakizmoknak hála a baba már egyre hosszabb ideig képes megtartani középvonalon a fejét, anélkül, hogy oldalirányba elbillenne.
3. Ha hasra fekteted, középhelyzetből képes megemelni a fejét kb. 45 fokos szögben, a 3. hónap vége felé pedig megjelenik az alkartámasz is. Ekkor már az arc kb. 90 fokot zár be az alátámasztással.
4. A negyedik hónapra képessé válik az apróság arra is, hogy amikor ülőhelyzetbe húzod, fejét a gerincével egy vonalba emelje. Erre az időszakra a fejtartás tökéletesedik, és kialakul a biztos fejemelés.

A ferde fejtartást onnan ismerheted fel, hogy a csecsemő a fejét mindig következetesen egy oldalra fordítja, míg a másik másik irányba csak alig képes ezt megtenni. Ennek a problémának számtalan negatív következmény lehet, például enyhe arc-aszimmetria alakul ki, ami kezelés hiányában tovább súlyosbodik.

tags: #babak #feje #verellatas